Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Járási Pártbizottságának ötéves művelődési irányelveiből A járási pártbizottság 1953- ben hároméves művelődési programot dolgozott ki. Az elmúlt három év tapasztalatai azt igazolták, hogy a program célkitűzései helyesek voltak. A tervben kitűzött feladatok lényegeben megvalósultak. Ennek igazolásara, ima néhány kiragadott adat: Központi feladattá vált a tanuló ifjúság munkára való nevelése. 1959-től öttel emel- kedett a politechnikai oktatást bevezető iskolád száma. A gimnáziumban jól bevált az 5-j-l oktatási forma. Nagy eredmények születtek a felnőttoktatás területén. A járás területén tíz községben 325 felnőtt végzi az általános iskola különböző osztályait. A gimnáziüm levelező tagozatán 1959-ben a hallgatók létszáma 140 volt, jelenleg 370. Ebben az évben a ceglédi mezőgazdasági technikum is indított egy levelező osztályt 40 hallgatóval Mono- ron. Jelentősen megnőtt az ismeretterjesztő előadások száma. Természettudományos előadás 1959-ben 16 volt, 1961-ben pedig 52, s az előadások hallgatóinak létszáma ugyanebben az időben 5436-ról 7560- ra emelkedett. Könyvtárainknak 1959- ben 3787, jelenleg 5513 olvasója van. (A jelentékeny fejlődés mellett is a járás lélekszámúhoz viszonyítva, az olvasók száma alacsony, mindössze 6,2 százalék. Ennek elsősorban az az oka, hogy a könyvtári könyvek száma kevés.) 1961-ben 16 öntevékeny színjátszó csoport, 14 tánccsoport, 8 énekkar, 16 zenekar működött. A járás területén 627 gyermek vesz részt zeneoktatásban. Ma már minden községünkben van mozi, a filmek nézőinek száma két év alatt 13 százalékkal növekedett. A járás területén jelenleg 12 593 rádió- és 537 telíví- zióclőfizeíő van, s "C0 ezer újság, folyóirat fogy el. A hároméves program által lefektetett a’apokra épül az új, ötéves művelődési tervezet. Az irányelvek Szükségesnek látják a termelőszövetkezeti dolgozók fokozottabb szakmai és politikai képzését, kimondják, hogy a művelődési munka igen fontos területe az ifjúság tö- megejnek iskolai és iskolán kívüli nevelése. Négy év alatt a járás valamennyi iskolájában megvalósul a politechnikai oktatás. Minden iskolát el kell látni gyakori ókerttel, műhellyel. El kell érni — szögezik le az irányelvek —, hogy a pedagógusok iskolán kívüli munkája elsősorban a KISZ- és úttörőmozgalom segítése, valamint a községek kulturális munkájának irányítása, szervezése legyen. Céltudatosabb tematikai irányítással és koordinálással ki kell szélesíteni a tudományos ismeretterjesztő előadásokat. El kell érni, hogy a járás minden üzemében és a nagyobb kisipari szövetkezetekben működjön munkás- akadémia. Gondot kell fordítani az ezüstkalászos és a szakmunkásképző tanfolyamok, illetve tsz-akadémiák szervezésére. A könyvkölcsönzők számát emelni kell, hogy elérje a Újabb látogatás Unyi István festőművésznél — Örülök, hagy találkozunk, hogy eljöttél.., hiszen nemcsak a magam szórakozására f estegetek ... Ezekkel a szavakkal fogadott Unyi István festőművész gyömrői lakásában, A falakon mindenütt festmények, rajzok — a legkedvesebb művei. Nevét már megyeszerie ismerik — szakemberek művészeti tevékenységét elismerik, értékelik. Gyömrői származású éizA ......."................. p arásztgyerek. Mint autodidakta kezdte művészi pályafutását. Ma már tagja a megyei képzőművészeti stúdiónak, és képeivel állandó részvevő a megyei kiáliításolion. A VIII. Pest megyei képzőművészeti kiállítáAz utóbbit a Művelődésügyi Minisztérium megvásárolta. Meghívták a IX. nemzeti kiállításra. Három képet küldött el a bíráló bizottsághoz. ..Külvárosi fényeik", „Téli táj” és „Budai házak’ című festményeit. Hasznosnak és értékesnek mondja a megyei képzőművészeti stúdió munkáját — a megyében élő művészek tanulási, továbbképzési fórumát. Ö is szívesen látogatja, mert sokat tanul ott. Amikor eljöttem, magammal hoztam néhány rajzot a művész vázlatkönyvéből, s egy ré'' V '' * *#■ '■MCI, * ♦ r L» »-1 járás lakosságának 11 százalékát. A nagyobb településeken (Szeneimre-telep. Jakab- szállás, Pusztaszsntistván stb.) helyi könyvtárat kell létesíteni. Részletesen foglalkozik az új program a művészeti csoportok, együttesek munkájával is. Célul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszak alatt minden községben legyen színjátszó csoport. Segíteni kell a népművészet fejlődését a tudományos gyűjtőmunka irányításával, kiállítások rendezésével. A tervidőszak ideje alatt a gyömrői múzeum megszervezését be kell fejezni. Hogy megnövakedett feladatait a járási művelődési ház teljesíteni tudja, megfelelő, a korszerű követelményeket kielégítő épületbe kell áthelyezni. Különös gondot kell fordítani a kis községek, tanyák, forgalomból kieső települések kulturális igényeinek kielégítésére. A művelődésügy minden területén bátor elvi. politikai harcot kell folytatni a káros nézetek és a helytelen gyakorlat ellen. A művelődési munkát végző kommunisták ideológiai, szakmai továbbképzése ,— mondja ki a határozat — na- gyon fontos feltétele annak, hogy a párt irányítása maradéktalanul érvényesüljön a kulturális intézményekben, s hogy a művelődési irányelvek célkitűzései megvalósuljanak. ÉVFOLYAM. SZÁM 1962. JANUÁR 14, VASÁRNAP son ősszel az Egressy-klubban gebbi festményt, amelyeket itt két festménye vett részt. Egy most bemutatok kedves olva- olaj „Virágcsendélet” és az Ár- sóinknak, pád-hidat ábrázoló akvarell. (Blaskó) AZ MSZMP VECSÉSI KÖZSÉGI VB a napokban tárgyalta meg a helyi laptudósító bizottság munkáját. A vitában valamennyi vezetőségi tag és meghívott részt vett. A vezetőség megállapította, hogy a bizottság jó munkát végzett. Bogár Ferenc és Vereczkei Valéria elvtársakat dicséretben részesítette. Feladatul tűzték ki, hogy a községi laptudósítói bizottságot kibővítik, így rendszeresebben és több hír kerül majd Veesésről a lapba. Dra- bek Ferenc titkár elvtárs összefoglalójában kérte a tudósítókat, hogy továbbra is bátor, bíráló cikkekkel segítsék a munka megjavítását az egész községben. Bányász Béla: MŰSZAK UTÁN Az ismert vecsési festő fenti képét a Pest megyei képzőművészek kiállításán láttuk (Bruck Henrik felvétele) Egyesülési közgyűlés monori Kossuth Tsz-ben Az. egyesített monori Kossuth és monori-erdei Virágzó Tsz megtartotta első közgyűlését, melynek legfontosabb feladata volt az új vezetőség megválasztása. Az érdeklődés olyan nagy volt és a tagok olyan nagy számban jelentek meg, hogy a községi tanács nagyterme kicsinek bizonyult és szép számmal voltak, akik csak az ajtón kívülről figyellíozzászólás egy helytörténeti cikkhez Néhány szó az „Egy romantikus illúzióval kevesebb?“ című írásról A napokban újságunkat böngészve, szemembe ötlött egy írás, mely már címénél fogva is felkeltette figyelmemet. „Kriptát találtak a tápió- sülyi Árpád-kori templom alatt” — hirdette a vastag betűs alcím. No, ezt elolvasom — gondoltam —, mivel ez a téma igen érdekel. Az olvasás után azonban nem állhattam meg, hogy tollat ragadva, néhány kiegészítést, illetve kiigazítást ne tegyek. Nem vitatható, hogy községünk apraja-nagyjának fantáziáját már régen izgatja az alagút kérdése. Megerősíti ezt a hitet a község múlt századvégi plébánosának — Tamási Pálnak — levele Römer Fló- ris művészettörténészhez, melyben a plébánia pincéjének végében álló gát stílű, elfalazott kapuzatot említi. Ezen adaton kívül az alagút létezését semmi más írott vagy tárgyi bizonyíték nem támasztja alá. Itt valóban csak egy nagyobb mérvű feltárás és kutatás segíthetne. Másik érintett probléma a kripta kérdése. Sajnos, itt ellent kell mondanom a cikkírónak. A kriptát nem most, a templom tatarozásakor fékezték fel. Ismert volt annak létezése, keletkezésétől fogva. Ennek bizonyítására csak két példát hozok fel: 1829-ben kelt Sőtér Éva földesúrnő végrendelete, melyben ezt olvashatjuk: pénzt hagy a templomnak, „mely alatt őseim nyuaosznak”. Itt nyilván családjának csupán néhány tagját értette, mivel a Sőtér-család tagjai fele részben Sápon nyugszanak. A másik bizonyíték Tamási Pál plébános leírása, aki 1899-ben felnyittatta a sírboltot. Leírása alapján tudjuk, hogy ott a Sőtér- és a vele rokon Ra- kovszky-. Tarkő-család tagjai fekszenek. A kripta építési idejét a XVIII. század közepére tehetjük, ugyanis a Sőtérek, akik a két község: Súly és Sáp ke gyúrni voltak, röviddel azelőtt jelentek meg itt birtokosként. A lejárat zárókövét is, régebben, a Sőtérek címere fedte. Eme néhány adat ismertetése mellett még szeretnék szót ejteni a cikk azon megállapításáról, mely szerint Süly a török időkben „kicsi lehetett” és „alig volt itt adóköteles ház”. Ezek, mint reális tények, helytállóak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy relatíve Süly volt a legnagyobb község a környéken, amit a török adólajstromok és az 1690-es összeírás tanúsítanak. Gecsényi Lajos hették a tárgyalás menetét. Az elnök javaslatára egyhangú határozattal kimondotta a közgyűlés, hogy az egyesített tsz ezentúl a Kossuth Tsz nevet 'fogja viselni. A vezetőségi tagok megválasztásánál Bán Sándor, a volt Virágzó Tsz elnökének személyével kapcsolatban Föld- várszky Mihály, M. Szabó Istvánná, Kovács Pál, Jávorsz- ky Károly felszólalásával és j sokak beleszólásával kialakult hangulatban megejtett szavazás eredményeképp Bán Sándor helyére Antalicz István került a vezetőségbe, mely azután egyhangú határozattal a következőképp alakult: Elnök S. Kovács Béni, helyettes elnök Léé Károly, vezetőségi tagok: Tönköly János. Fodor József, Antalicz István, Pintér János, Övári Zoltán, Bokros Károlyné V. Nagy Károly, Földvárszky Pál, Bagó József, Dancsók János, Czel- laó Andrásné. A közgyűlés döntő szótöbbséggel az ellenőrző bizottság elnökévé Fodor Józsefet, tagjaivá Bajkai Lajost, Szálai Jánosnét, Sintár Károlyt és Maneff Mártont, a fegyelmi bizottság elnökévé Bagó Józsefet, tagjaiul S. Kovács Imrét, Jávorszky Károlyt. Darázsi Sándornét és Burján Mihályt választotta meg. Guba Pál elvtárs, a járási pártbizottság titkára meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést és nagy örömének adott kifejezést a tagság őszinte véleménynyilvánításával kapcsolatban. A jövő a tagságon múlik, ha jól fognak dolgozni, megfelelő lesz az eredmény is. A vezetőség figyelmét nyomatékosan felhívta a szocialista bérezési rendszer alkalmazására. Huszty Károly TŰZ ESETEN Nagy biztonságot jelent, hogy a tűzoltóparancsnokság éjjel-nappali, állandó szolgálatot szervezett, tehát a „Mo- nor 14” hívószámon a monori tűzoltóság telefonján bármikor lehet tűzhejelentést tenni. A tűzoltás eredményessége rendszerint a gyorsaságtól függ. Mindenkinek tudnia kell tehát, hogy tűz esetén a bejelentést Monor 14, Cegléd 25 és Budapest 180—870 telefonhívó számon lehet megtenni, a posta ezeket a kapcsolásokat (az interurbánt Is) azonnal és díjmentesen eszközli. Legenda és emlékmű VECSÉS HATÁRÁBAN ott áll az emlékmű, a fővárosnak harc és kínok helyett békét kínáló szovjet parlamenter emlékműve, akit gyilkos fasiszta golyó terített le. Ott áll, hogy emlékeztessen. A hősökre — és a gyilkosokra is. Orsi Ferenc, a tehetséges fiatal író, színpadra vitte a parlamenter történetét, s művét színpadi legendának nevezi. Az is, igaz, emberi legenda; de emlékmű is: írói szavakból és művészi játékból felépítve, hogy emlékeztessen a hősökre, — s a gyávákra, a gyilkosokra is. Steinmetz Miklós életútja egyben-másban eltért a színpadon látottaktól. Mások az élet, s mások a színpad törvényei és az írónak ez utóbbihoz kellett alkalmazkodni. De így is ráismerünk, mert a színpadi kapitány is, akár az élő Steinmetz, ifjú korától azt vallotta célul, hogy hite szerint szeretne élni. S úgy is élt: az emberiségbe vetett nagy hite vitte harcba mindenkor a jó ügy oldalán... DERÉK GONDOLAT volt a Pest megyei Petőfi Színpad vezetőitől, hogy ezt a darabot műsorra tűzték. Vannak hibái, dramaturgiai és egyéb fogyatékosságai a darabnak, de hogy nagyhatású színpadi alkotás, azt bizonyítja a vecsési premier is. Rengeteg technikai nehézséget kellett leküzdeni a kicsi, rosszul felszerelt színpadon. A gyakori kép- váitosás is zavaró volt, s hogy mégis egységes és bensőséges élményt kaptunk az a darab nagy eredményeit dicséri. És természetesen az előadást is, amely rangos volt, nívós, méltó a darabhoz. A rokonszenves címszereplő: Vörös Tibor és az égész együttes művészi munkáját értékelik majd helyettem a hozzáértőbbek. Nekem csupán az a — boldogan vállalt — tisztem, hogy felhívjam a figyelmet erre a könnyes-derűs, nemes érzelmeket keltő, élményt nyújtó darabra, és színvonalas előadásra, amellyel az együttes remélhetőleg eljut majd járásunk valamennyi községébe. Fogadják őket szeretettel — mint ahogy a vecsésiek tették. VECSES VÁLASZTÁSA a premier színhelyéül, nemcsak azért volt helyes, mert itt a legelőbbek a Steinmetz-emlé- kek, hanem azért is, mert itt a társadalmi szervek kezébe jó helyre került a szervezés ügye: a darabhoz és az előadáshoz méltó premierkörülményeket teremtettek. Illesse méltó elismerés őket! Radványi Barna Újjáválasztják a Hazafias Népfront bizottság elnökségét Monoron A Hazafias Népfront-bizottság monori elnöksége január 12-én pénteken tartott ülésén elhatározta, hogy e hó 23-án, kedden délután 6 órakor tartja vezetőségválasztással kapcsolatos taggyűlését a községi tanácsteremben. MAI MŰSOR MOZIK Ecscr: öngól. Gomba: Vadállatok a fedélzeten. Gyömrő: Egy. katona meg egy fél. Matiné: Kard és kocka. Maglód: A macska kinyújtja karmait. Mende: Katonazene. Monor: Nem nősülök. Matiné: Légy jó mindhalálig. H: Katonazene (széles). Nyáregyháza: Kobra-akció. Pilis: Két félidő a pokolban. Tápiósáp: Kobra-akció. Matiné: Dzsungel ösvényein. Tápiósüly: Két félidő a pokolban. Űri: Napfény a jégen. Üllő: Csinos férj (széles). Matiné: Karneváli éjszaka. Vasad: A gyűlölet áldozata. Matiné: Gombaházikó Vecsés: Amerika egy francia szemével (széles). Matiné: Afrikában jártunk. H: Balti égbolt II. ÜGYELETES ORVOS Gyömrő: Dr. Szekeres Sándor. Monor: Dr. Kovács Jenő.
