Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

I 1S62. JANUAR 4, CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI iMtrlap 3 1/1962, az új év első ügyirata 3'S.ivet keadtck munkájukat u tanácsuk na uíj esatendüben ? Nem január elsején kezdődik az új év, hiszen ünnep az. Igazában, ha csak nem vasárnapra esik, másodikán indul, ki-ki akkor veszi kezébe ismét a szerszámját, az az esztendő első munkanapja. Hogyan is kezdődött te­hát az új év Pest megyében? Ennek néztünk utána má­sodikán, be-belesve a majd kétszáz község és város né­melyikébe, merthogy valamennyit reggeltől estig be nem járhattuk. Benyitottunk a tanácsházak ajtaján, megtudakoltuk, mi járatban volt 1962. első ügyfele, mi­ről szól az év első aktája. Tizenegy járása van a me­gyének, hétbe eljutottunk, a többire már nem futotta az időből. Két járás és tizennégy község tanácsát meg­látogattuk, ezek közül mindegyikben másfajta az 1/1962. számú ügyirat. Ám ez is elég ahhoz, hogy megállapít­suk, az új év első munkanapján miféle ügyes-bajos dol­gukban keresték fel az emberek Pest megyében a ta­nácsokat. A kis Károly hazakerül A Budai Járási Tanácsnál egy asszony kopogtatott be el­sőnek a korai órákban. Güth Károlyné, harminchárom éves budaörsi háromgyermekes anya. November elején szív­rohammal hirtelen kórházba vitték. Otthon maradt három picinye ellátatlanul. Gyári munkás férje nem tudta gon­dozni a négyhónapos Pétert, a kétesztendős Csillát, meg a négyéves Károlyt. Mind a há­rom gyermek állami gondo­zásba, csecsemő-, illetve a legidősebb gyermekotthonba' került. Az óév utolsó napján Güthné elhagyhatta a kórhá­zat. Most azért jött a gyám­ügyi osztályra, hogy bejelent­se, felgyógyult és annyira megerősödött, a legidősebb fia gondozására már képes, a két kisebbet egypár hét múlva szintén el tudja látni. Vissza­kéri tehát Károly fiát. A kis­fiút az új év harmadik nap­ján édesanyja ölelő karjaiban hazaviheti a családi tűzhely újraéledő melegéhez. Gödöllő. A járási tanács műszaki és ipari csoportjánál kopogtatott be reggel az első fél. Pusztai Antal péceli aszta­losmester jött el. hogy vissza­adja iparigazolványát, mert ez év elejétől fogva a Péceli Kisipari Termelőszövetkezet­ben dolgozik. Mogyoród. Reggel negyed kilencre megszületett az első ügyirat, elintézték Pintér De- zsőné munkakönyvkiadás iránti kérelmét. A harmincöt éves, négygyermekes család­anya férje a Landler Jenő Járműjavító dolgozója. Az asszony eddig gyermekeit ne­velte, vezette a háztartást, most szintén az iparban keres elhelyezkedést. Az elárasztott óvoda Aszód. Mindjárt kora reg­gel sürgős intézkedéssel kez­dődött a tanács munkája. Az ünnepek alatt üres Ady Endre utcai óvoda padlásán a víz­tartálynál csőrepedés történt, s reggel, amikor a negyven kisgyermek megjelent, kide­rült, hogy az óvodát elárasz­totta a víz. Nyomban elzár­ták a vízvezetéket, kijavítot­ták a hibát, de a gyerekek a helyiséget nem használhatták. Egy-két napig, amíg kiszá­rad, és aztán kitisztogatják, a kicsinyek a tanács intézke­dése alapján a többi óvodába járnak, ahová még reggel szétosztották valamennyit. Galgahévíz. Petrucz Sán­dor, az ÉM Csatornaépítő Vál­lalat ityírbogárdi születésű, 25 éves dolgozója állandó lakos­nak jelentette be magát. Községbeli lánnyal kötött nem­rég házasságot, de mostaná­ig csak látogatóba járt a fe­leségéhez, aki szülei házában lakik. A férj újévkor szin­tén odaköltözött. Túra. Batta Mihály, a első ügyfél, azt kéri, idézze be a tanács testvérbátyját, Sándprt. hogy tegyen a hatóság előtt írásban nyilatkozatot, hozzá­járul a közös örökségből öcs- csének jutott lakóház telek­könyvi átírásához. Atyjuk még 1933-ban meghalt, örö­költ földjüket 1948-ig közö­sen- művelték. Akkor — mi­nek jó testvérek között az írás! — szóban megegyeztek, szétosztották a hagyatékot. Batta Sándornak két hold földdel több jutott, az atyai házat viszont átengedte becsé­nek. Az osztályos egyezséget a telekkönyvbe nem vezették be, Tavaly mindketten föld­| tulajdonukkal együtt beléptek I a szövetkezetbe, s most, hogy a házat Batta Mihály a sa­ját nevére akarta íratni, báty­ja ehhez nem adta meg a hozzájárulást. A tanács be­idézi Batta Sándort, ha azon­ban előtte is megtagadja a szükséges írás aláírását, per lesz a két testvér között. Zsámbok. Bajnóczi József- né lépett be elsőnek a tanács- titkár szobájába, férje ez évi kedvezményes vasúti igazol­ványa ügyében. A tanács igazolta, hogy Bajnóczi csa­ládjával együtt a községben lakik, tehát ebben az eszten­dőben is igénybe veheti a dolgozók vasúti kedvezményét. A fővárosba jár munkába. Ha­sonló ügyben még az első hi­vatalos óra alatt öten jártak a tanácsnál. Az elkövetkező napokban még sokkal többen jönnek. Zsámbokrói vagy hét- százan utaznak munkahelyük­re, a fővárosba és az ország különböző részeibe. Tóalmás. Még nyolcat sem ütött az óra, Balogh Ferenc- né vb-titkár éppenhogy az íróasztala zárjába igazította a kulcsát, máris egyszerre ket­ten nyitottak rá, Földesi János tsz-tag, és a nővére, Halasi Andrásné. Tanácsot kértek. Tavaly elhalt atyjuk után in­gatlant örökölték, annak ha­szonélvezője azonban édesany­juk. Most az Illetékkiszabási Hivatal arról értesítette őket, hogy az ingatlanátírásért 1030 forint illetéket rótt ki rájuk, amelyet azonban csak akkor kötelesek megfizetni, ha az örökséget terhelő haszonélve­zet megszűnik, de amennyiben előbb fizetik meg, kedvez­ményben részesülnek. Ki akar­ják fizetni az illetéket, de most nem tudják, mennyi pénzt kell lerontok. A vb-titkár azt taná­csolta, kérdezzék meg közvet­lenül az Illetékkiszabási Hiva­talt, mennyivel kevesebb az1 összeg, amelyet most kellene fizetniük. Ez aztán az újévi boldogság Tápiószecső. Dr. Horváth László vb-titkárnak valóban jól kezdődött az új esztendő. Amint reggel bement hivatalá­ba, Dósa István tanácselnök közölte vele, hogy lakást kap. Egy éve dolgozik már a ta­nácsnál a titkár, eddig felesé­gével és kisgyermekével egy szűk albérleti szobában húzó­dott meg. A tanácsházán két hivatalos célokra nem hasz­nált helyiséget bocsátanak rendelkezésére, csupán nyílást kell vágatnia a falon, hogy a szintén rendelkezésére bocsá­tott összekötő ajtót behelyez­tethesse. Aztán egyik helyisé­get konyhának, a másikat la­kószobának rendezheti be. Per­sze még ki is kell festesse, de a hó végén már beköltözhet. Tápiósüly. „Nálunk azzal kezdődött az új év, hogy a ta­nácsházán mindenki befűtlhet- te a saját szobáját” — mond­ta Papp Miklósné vb-titkár. A hivatalsegéd ugyanis még 30- án megbetegedett. Az első ügy különben tanácsi igazolás ki­állítása volt. A kérelmezőnek segélyügyben van rá szüksége a munkahelyén. Többgyerme­kes apa, felesége tíz éve ágy­ban fekvő beteg, szociális ott­honban él. Cipő kell a tizen­négy éves iskolás fiának, ezért folyamodik segélyért. Űri. „Ez aztán a boldog új esztendő!” — kiáltott fel hi­vatali szobájában Brecsók Il­lés tanácselnök, amikor az első percekben jelentették ne­ki, hogy az áramvezeték át­szereléséhez kora reggel hoz­záfogtak. Amióta négy éve a község villanyt kapott, egyre többen vezettették be házukba az áramot, túlterhelés követ­kezett be és esténként sem rádiózni, sem televíziózni nem lehet, de még olvasni sem, annyira csökken a feszültség. Most a község X 600 000 forin­tos állami támogatással új transzformátort, új vezetéket, sőt ipari áramot is kap. Ért­hető, ha a tanácselnök jóked­vűen fogott hozzá a postabon­táshoz, de mindjárt az első levéltől még jobb kedve ke­rekedett. A megyei tanács megküldte a KPM Közúti Igazgatóságának értesítését ar­ról, hogy a Monor—Gomba— Űri—Tápiósüly közötti rendkí­vül rossz állapotban levő út átépítéséhez a legrövidebb időn belül hozzáfognak, 1962— 63 folyamán elkészítik és e hó 9-én már megtartják a műszaki bejárást. Tízmillió forint állami beruházást je­lent ez az útépítés. Pilis. Az első ügyfél tulaj­donképpen dolgavégezetlenül távozott. Erdőrészéből öt fát akart kivágni, erre kért enge­délyt. Felvilágosították róla, hogy a járási tanácstól írás­ban kell kérje, de az is csak az erdészet hozzájárulásával adhatja meg. Albertirsa. Szuda Jánosné építési engedélye már a ta­nács irattárában fekszik pár hete. Családi házat akar épí­teni, most elkérte a tervraj­zot, hogy lemásoltathassa. OTP-kölcsön kérelméhez van szüksége rá. Az első vb-ülés Főt. A tanács végrehajtó bizottsága reggel 8 órakor kezdte meg ez évben első ülését. Napirenden szerepelt a községi népi ellenőrzési cso­port jelentése. Kifogásolják a népi ellenőrök, hogy az újon­nan kifestett, de egyébként változatlan, eddig IV. osztá­lyú italboltot megnyitása után III. osztályúnak minősítették, ezáltal árai emelkedtek. Ez­után meghallgatta a v. b. a Vörösmarty Tsz-ről szóló je­lentést. Az új évben új bére­zés szerint díjazzák a fogato- sokat és megszüntetik a külön lóápolókat, tehát a fogatosok végzik el ezt a munkát is. Dunakeszi. Űj hivatalsegéd alkalmazása volt az első ügy a tanácsnál, Bola József 57 éves hadirokkanttal töltötték be ezt az állást. Fél szemét vesztette el a háborúban, az­után egy ideig vakvezető volt a Vakok Intézetében, majd éjjeliőr a Pest megyei Tata­rozó Vállalatnál. Elődje, Ma­yer Béla múlt év utolsó nap­ján vonult nyugalomba. Be­töltötte 61. életévét. A tanács­nál 1956 februárja óta dol­gozott. Eredetileg címfestő volt és a tanácsházán min­denféle dekorációt ő készített el a tanács nagy megelégedé­sére. Remélik, esetenként ezentúl is elvégzi. Budakeszi. Mézes Antal ta­nácstag újévi ajándékot ho­zott a tanácsházára, bejelen­tette, hogy a körzetéhez tar­tozó József Attila utca vízve­zetékkel még el nem látott részének, összesen 32 háznak lakói társadalmi munkában vállalják a vízvezeték árká­nak kiásását, s ezenfelül készpénzben ötezer forintot ajánlanak fel a nyomócsőve­zeték vételára, ’meg az elvég­zendő szakmunka díjazása fe­jében. így a község pénztárá­nak a vízvezeték építése egy fillérjébe sem kerül, 1962-ben így kezdődtek hát Pest megyében a hétközna­pok. így indult meg az új esztendőben a hivatalos élet, hű tükre mindennapi valósá­gos életünknek. Szokoly Endre Huszonhárom gyerek Ezek a sorok elsősorban az édesanyákhoz szólnak. Azok­hoz, akiket otthon körülvesz­nek gyermekeik, és azokhoz, akik méltatlanná váltak erre a büszke rangra. És végül azokhoz, akik a maguk szerete- téből nyújtanak meleg ölelést, felejthetetlen napokat — más gyermekeinek. Nehéz dolog — és különösen nehéz a dolgozó nőnek édes­anyának lenni, sok fáradságot és sok lemondást jelent. De fel lehet-e menteni azokat, akik akár könnyelműségből, akár vétkes gondatlanságból elhagyták gyermeküket. Hu­szonhárom ilyen gyerek élvez­te Monoron a kefegyári asz- szonyok vendégszeretetét, a családi kör nyújtotta gondos­kodást — mégis, még most sem feledkeznek meg arról, aki pedig nem érdemli meg, hogy ezt mondják róla: nekem is van édesanyám! Ezt mondja Nagy Sanyika. Szőke, csupa huncutság fiúcs­ka. Nevet, de ennél a mondat­nál párás lesz barna szeme. — Egyszer írt is nekem anyukám, mikor Előszálláson voltam. — És mit írt? — Azt hogy eljön, megláto­gatni. Azóta minden vasárnap várom. Három éve ennek. Az akkor nyolcéves Nagy Sanyika ma már 11 éves. Rövid életéből három év múlt el meddő vá­sincs kit. Aprócska kora óta teljesen árva. Nem is emlék­szik másra, mint a gyermek- otthonok ragyogó tisztaságára, a gondos ellátásra és nevelők­re. De nem emlékezhetik ar­ra. hogy valamikor szelid hang mint sajátjukat. Endre vi­szont szégyenlős, meg nem szólalna. Válasz helyett fény­képet mutat. Csíkos pizsamá­ban fekszik a széles reka- mién, egy nagy mackót ölel­get. Most kapta, pótlásként Az Ünnepi műsorban a tánccsoport lányai a korsóstáncot lejtik hívta volna az esti játékból: gyere be kisfiam, vár a vacso­rád. Talán ezért áll nagy ka­masz létére olyan kisfiúsán megbújva Monori Istvánné mellett Életében először Juhász Feri és Kuncz Feri régi katonadalokat énekelnek rakozással arra az egy pilla­natra, amikor ő is kimondhat­ja: édesanyám! Tuza Endrének még várnia van kinn az intézet falai kö­zül. Monoriéknál nincs gyerek, pedig mindig szeret­tek volna. Ügy becézik hát, Venyigével és kiegészítő műtrágya-adagokkal mellőzhető az istállótrágyázás a szőlőskertekben A Szőlészeti Kutatóintézet badacsonyi telepén hosszabb ideje folytatnak kísérleteket a venyigetrágyázással. Köztu­domású, hogy a szervestrágya- hiány különösen a szőlőtermő vidékeken okoz nagy gondot, ahol általában kevés a takar­mánytermő terület és fejletle­nebb az állattenyésztés. Az is­tállótrágyát rendszerint mesz- sziről kell a szőlőhegyekre szállítani. A badacsonyi kísér­letek bebizonyították, hogy venyigével és kiegészítő mű­trágya-adagokkal teljes egé­szében mellőzhető az istálló­trágyázás. ötven mázsa venyi­gével kétszáz mázsa istálló­trágya tökéletesen pótolható. A minden előkezelés, erjesztés nélkül földbe juttatott venyi­ge hamar bomlásnak indul, kedvezően hat a talajszerke­zetre és 3—5 mázsa pétisóval, valamint 2—4 mázsa szuper­foszfáttal kiegészítve, ugyan­olyan termést eredményez, mint az istállótrágya. A szak­emberek megítélése szerint szőlőterületeinken hároméven­ként összegyűjthető annyi ve­nyige, amennyi a hároméven­ként esedékes szervestrágyá­záshoz szükséges. (MTI), az elmaradt anyai ajándé­kokért. Juhász Feri úgy búvik át az ünneplő sokadalmon, mint a csík. — Engem is tessék felírni! — Aztán miért, mit írjak rólad? — Hát csak azt, hogy ne­kem még ilyen jó soha nem volt, mint itt a Bözsi néni­nél. Ezzel el is tűnt. Mihály Lászlónak három kívánsága van: szeretne min­dig jó lenni, szeretne ittma­radni ennél az Anyukánál és végül szeretne korcsolya­bajnok lenni. Oszliajú asszony már Né­meth Istvánné, aki a barna Imrefi Józsit karolja át. — Neked fiam mi a kí­vánságod? A gyerek nem szól, csak el­pirul és lehajtja a fejét. Ékesszóló válasz volt, Né­meth Istvánné is annak érez­te. Mindegyikükről kellene ír­ni, Budavári Laciról, Kuncz Feriről, Varga Lajosról. Éle­tük, ahogy mondani szok­ták. kész regény. A rövid évekbe sűrítve sok tragé­dia addig, amíg a társada­lom rájuk nem talált. Szerető családi kört, ve­rőfényes napokat talált ez a huszonhárom gyerek a bo- -rús téli ég alatt. Sajnos, csak huszonhárom, pedig a martonvásárhelyi Vörösmarty fiúotthonban több mint szá­zan élvezik az állam nyúj­totta jólétet, de ugyanakkor szomjasan várva azt a szere- tetet, amit a család nyújt­hat csak a maga gyermeké­nek. Az intézet felhívásait csak a Monori Kefegyár hallotta volna meg? K. M. Ezer vaddisznót lőhetnek a külföldi vadászok Jól kezdődött a téli vadászati szezon Lottósorsolások januári menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság már készíti a lottósorsolások idei ütemter­vét, amelyből a januári me­netrend már elkészült. Az év első lottósorsolását, az 1. hét nyerőszámainak és a decemberi tárgyjutalmaknak a húzását, január 5-én, pénte­ken Budapesten, a Ganz-MÁ- VAG Delej utcai művelődési házában tartják. Január 12-én Kunszentmártonban, 19-én Adonyban, 26-án pedig Jász- karajenőn sorsolják a lottó nyerőszámait. (MTI) A hideg és hó kedvező kö­rülményeket teremtett a téli vadászatokhoz. Az eddigi ese­ményekről és a további prog­ramról dr. Dénes István, az Országos Erdészeti Főigazga­tóság vadászati osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát: — A téli idényben többek között angol, olasz, német, belga, holland, svéd, dán és norvég vadászvendégek ér­keznek hazánkba. A vadászati lehetőségek rendkívül változa­tosak. Alkalom nyílik selejt szarvas bikák kilövésére is, ezenkívül vaddisznóra, vadli­bára, vadkacsára, nyúlra, fá­cánra, fogolyra, sőt muflonra is vadászhatnak a magyar er­dőkben és apróvadas területe­ken. Vaddisznóból például mintegy ezret lőhetnek ki a téli szezonban a külföldi ven­dégek. — Az érdeklődés nagyará­nyú növekedését figyelembe véve, a magyar vadászati szakemberek hirdetést tettek közzé a nyugati szaklapokban, miszerint az idén szarvaste­hénre is lehet vadászni. Ez esetben a trófea csupán a le­lőtt állat két gyöngyfoga. A szarvastehenek kilövését Ma­gyarország legszebb vadászte­rületein teszik lehetővé. — A téli vaddisznóvadá­szatokra egymás után érkez­nek a tíztagú külföldi vadász­csoportok. Az eddigi jelenté­sek szerint a napi zsákmá­nyuk 15—20 disznó. — A hó lehullása után megkezdődött az élővad-befo­gás is, az idén ugyanis a gaz­dag vadállományból nagy mennyiségű élő fogl(yot. fá­cánt és nyulat küldenek kül­földre. Növekszik a lőttvad- export is — fejezte be nyilat­kozatát Dénes István. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents