Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

196L DECEMBER 10, VASÁRNAP 2 A növénytermesztés szerepe az ötéves tervben Ki volt az ünneprontó? A második ötéves terv me­zőgazdasági programjának végrehajtásában oroszlánrész hárul a növénytermesztésben dolgozó termelőszövetkezeti parasztokra, állami gazdasági munkásokra, traktorosokra és szakemberekre. A mezőgazda- sági termelés átlagosan meg­állapított 22—23 százalékos növekedése mellett ugyanis a növénytermesztésé huszonnégy százalékkal növekszik majd. Több körülmény is amellett szól, hogy az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdaság­ban a fő figyelmet a növény­termesztésre kell összpontosí­tani. Ha csupán azt tekintjük, hogy a növénytermesztők eredményeit az időjárás — mint ahogy ez az utóbbi években nem is egyszer elő­fordult —, kedvezőtlenül be­folyásolhatja, máris kitűnik, hogy a huszonnégy százalékos termésemelkedés elérése nem lesz könnyű feladat. Nem lesz könnyű annak ellenére sem, Ünnepélyes keretek között adta át tegnap délelőtt Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter az erfurti kiállí­tás díjait a helyezést nyert termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Mint ismeretes, a szocialista or­szágok első nemzetközi ker­tészeti kiállítását azzal a szándékkal rendezték meg április 29-től október 15-ig, hogy elősegítsék a részvevő országok között a kertészet terén elért legjobb tapaszr- talatok kicserélését. A rendezőn, a Német De­mokratikus Köztársasá­gon kívül a legtöbb he­lyezést — hatszáznyolc- vannyolcat — Magyaror­szág szerezte. Ezen belül nagy sikerrel szerepeltek a kiállításon a Pest megyei termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter ünnepi beszé­dében méltatta az elért ered­ményeket, hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságok mel­lett a termelőszövetkezetek is kiemelkedő eredményt értek el. Különösen a zöldségter­mesztésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben arattak nagy sikert. Felhívta a meg­jelentek figyelmét a kertész­kedés és a gyümölcstermesz­tés további fejlesztésére. Ezt követően átnyújtotta a díja­kat és az okleveleket. Megyénkből az alábbi ter­melőszövetkezetek értek el helyezést: az alsógödi Egye­sült Törekvő Tsz kertészeti termékeiért oklevelet kapott. Az áporkai Aranykalász Termelőszövetkezetet egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tüntették ki. Az áporkai Vörös Csillag Tsz ezüstérmet kapott. A bugyi hogy a kormányzat jelentős összegeket fordít gépesítésre, öntözésre, talajjavításra és az egyéb növénytermelés fejlesz­tését kedvezően befolyásoló beruházásokra. Ha a sok megoldásra váró mezőgazdasági feladat közül csupán kettőt említünk — a kenyérgabonaszükséglet hazai termésből való kielégítését, továbbá a növekvő állatállo­mány számára a szilárd takar­mánybázis megteremtését —, máris érzékelni lehet a nö­vénytermesztés előtt álló fel­adatokat. A korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően — amikor is a ga­bona vetésterület indokolat­lan nagyarányú növelésével igyekeztek a kenyérgabona problémáját megoldani —, a kormányzat megfelelően érté­kelte a mezőgazdaságon, illet­ve a növénytermesztésen be­lül a kenyérgabona termesz­tésének problémáját. Az or­szág kenyérgabonával való el­látása — ezt nem vitathatja Tessedik Sámuel Tsz kiváló minőségű paradicsomáért és karalábéjáért egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz jó minőségű almájáért ka­pott ezüstérmet. A dömsödi Dózsa Tsz-t uborkájáért egy ezüstéremmel jutalmazták, a dömsödi Aranykalász Tsz két aranyérmet kapott, papri­káért és almáért. A fóti pa­radicsom híre régen túlju­tott már az ország határain, a nyáron Erfurtban is ki­tüntették a Vörösmarty Ter­melőszövetkezetet. Ezúttal azonban a paprikáért, a pet­rezselyemért és a karfiolért kapott a tsz egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet. A halászteleki Szabad Május Termelőszövetkezet ezüstér­met szerzett, a nagykátai Magyar— koreai barátság Tsz két aranyérmet kapott a sző­lőszaporító anyagokért. Aranyéremmel jutalmazták a nagykőrösi Arany János Ter­melőszövetkezet kertészetét, a tarai Galgamenti Tsz négy ezüstérmet vett át vörös­hagymáért, paradicsomért, petrezselyemért és uborká­ért. A veesési Zöld Mező Termelőszövetkezet összesen négy érmet vitt haza, egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet. A veesési Ezüst­kalász Termelőszövetkezet kertészeti termékeiért egy arany- és három ezüstérmet kapott. A kiállításon részt vett állami gazdaságok közül a legnagyobb sikert a Török­bálinti Állami Gazdaság aratta. A tizennyolc helye­zés közül kilenc aranyérem, nyolc ezüst- és egy bronz­érem dicséri a gazdaság dol­gozóinak jó munkáját. A Tak­sonyi Állami Gazdaság öt aranyérmet, egy ezüst- és hét bronzérmet nyert* senki —, elsőrendű feladat. A i megoldást a korábbi évekétől \ eltérő úton kell keresni. (Ez nem zárja ki, hogy egyes vi­dékeken — ahol az utóbbi években nagymértékben csök­kent a kenyérgabonavetés aránya —, ne nyúljon a kor­mányzat a területnövelés mód­szeréhez.) A kenyérgabona­kérdés megoldásának fő útja a termésátlagok gyors növelé­se. Növelni kell a termésát­lagokat az agrotechnika kö­vetelményeinek megfelelően az egész gabonavetés terüle­tén. Amint azonban az utób­bi két esztendő tapaszta­latai bizonyítják, a nagyho­zamú búzafajták elterjeszté­se a vártnál is nagyobb ered­ménnyel járhat. Ezért 1962 őszétő] 1,1 millió holdon kell nagyhozamú búzafajtákat vet­ni az országban. A megyében 1962 őszén, a nagyhozamú búzafajtákikal bevetett terü­let már 142 ezer hold lesz. De csupán arra bízni a ke­nyérgabona termésátlagának növelését, hogy nagyhozamú fajtákat vetünk, oktalanság lenne. Az idén ugyanis több termelőszövetkezetben a nagy­hozamú fajták kevesebb ter­mést adtak, mint a hazaiak. Az előbbiek ugyanis csaik bel­terjes tenyésztési viszonyok mellett biztosítják a jó ter­mést. Mindezeket összevet­ve: az állam támogatása és a termelőszövetkezetek tag­jainak, valamint az állami gazdaságok és gépállomási dolgozók együttes erőfeszí­tése hozhatja meg a kívánt eredményt: a tervidőszak má­sodik felétől kezdve az or­szág kenyérgabona-szükségle­tét hazai termésből kell ki­elégíteni. A szilárd takarmánybázis megteremtése az állattenyész­tés fejlesztésének nélkülöz­hetetlen feltétele. Az idei időjárástól eltekintve a takar- mánytermesztés gyenge olda­la ’mezőgazdaságunknak. Egy­szerre több probléma is je­lentkezik. Egyrészt kevés a megtermelt takarmány, más­részt nem megfelelő a fe­hérje- és a keményítőtartal­mú takarmányok termeszté­sének aránya. Annak elle­nére, hogy a kukorica ter­melésében messze a lehető­ségek mögött haladunk, mégis nagyon eltolódott az utóbbi években az arány a fehérje-takarmányok rovásá­ra. „A takarmánytermesztés legfontosabb feladata a fe­hérjeellátás növelése’’ — mondja a tervtörvény. — A következő években már je­lentősen növekszik az árpa vetésterülete, nagyobb teret kap a borsó és a szójabab termelése is. Ugyancsak nagy szerep vár a lucerna termesz­tésére, a takarmányozás meg­javítása érdekében. „A takarmánytermelés fej­lesztése érdekében az eddigi­eknél is nagyobb gondot kell fordítani a kvlkoricatermesz- tésre”, mondja ki az ötéves terv. Pest megyében az aszá­lyos időjárás ellenére, az idén Pest megyei sikerek Erfurtban Kiosztották a nemzetközi kertészeti kiállítás dijait 600-tól 1750 Ft-ig Kapható: az Állami Áruházakban és a szakboltokban FERII TEUKABATOK két mázsával növekedett a ta­valyihoz képest a kukoricater­més. A termésnövekedés első­sorban a lelkiismeretesebb mű­velésnek tulajdonítható. De vajon mennyi termésfokozó módszer, eljárás maradt az idén is kihasználatlanul? Kevés volt az olyan kukori­ca, amely ősszel felszántott ta­lajba került. Még mindig ide­genkedés tapasztalható a nagy termőképességű hibrid vető­magok termesztésével szem­ben. A kukorica csak kis te­rületen került négyzetesen a földbe — annak ellenére, hogy a tsz-ek java része munkaerő- hiánnyal küzd. A fejlett agro­technikai eljárások együttes al­kalmazása hozza csak meg a kí­vánt eredményt, azt, hogy az ötéves terv végén a holdan- kénti kukoricatermés 18 má­zsa legyen, májusi morzsolt- ban számítva. A mezőgazdaságban _ így tehát a növénytermesztésben is — sok még a kihasználat­lan lehetőség. A fejlett agro­technikai eljárások meghono­sítása például közelebb viszi parasztságunkat az ötéves terv céljainak megvalósításához. A nagyüzemek szakosítása és a tájtermelés előtérbe helyezése is olyan jelentőségű lehet a mezőgazdaságban — ha kellő­en élnek vele — amelyek egy­magákban nagymértékben nö­velik a termelékenységet. Az ötéves tervet a növény- termesztésben is az emberek valósítják meg, így tehát első­sorban az ő szaktudásuk fej­lesztése, anyagi érdekeltségük fokozása szükséges ahhoz, hogy a terv számadatai megvalósul­janak. Az anyagi érdekeltség növelése — noha életünk min­den területén nagy jelentősége van — talán éppen a növény­termesztésben járhat a legna­gyobb eredménnyel. Az idény­munkák idején ugyanis kevés az emberi kéz, de a mostani­nál lényegesen jobb gépesítés mellett is kevés lenne a gépi erő. A családtagok bevonása, a munkaidő meghosszabbítása, egyszóval a falvak népének szilárd helytállása biztosíthat­ja csak, hogy idejében meg­műveljék a földet, idejében betakarítsák a termést, stb. Éppen ezért örömmel lehet nyugtázni Fehér Lajos elvtárs­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ország- gyűlési felszólalását, amely­ben többek között a követke­zőket mondotta: „Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalma­zását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serken­tik a szövetkezeti dolgozókat”. Mihók Sándor A közelmúlt napokban ter­melési értekezletre jöttek össze a Nagykőrösi Gépállo­más dolgozói. Az értekezlet tárgya az évi munka értéke­lése, a negyedik negyedévi feladatok és a szocialista munkaverseny volt. Ez a szo­kásos témájú értekezlet arról nevezetes, hogy mindenki né­mán szótlanul távozott róla. A dolgozók többsége azért hallgatott keserűen, mert úgy érezte, hogy becsapták. Nem, nem arról van szó, hogy ha­zug szavakkal ámították vol­na őket, hanem „csak” arról, hogy nem mondták meg az igazat. Ám a gépállomás megbí­zott vezetője, Eszlári Ferenc és mások szerint, ünnepron­tás volt a nyomott hangulat oka. Hiszen az értekezlet nagyszerű hangulatban kez­dődött, Eszlári Ferenc is­mertette az eredményeket, az FM elismerését a betakarítá­si munkában elért eredmé­nyekért, a traktorosok kivá­ló vetési teljesítményeit, stb. Szóba került az őszi mély­szántás dolga is, ahol célpré­miumot tűztek ki a trakto­rosoknak. Mi itt a problé­ma? Hiszen megy minden, mint a karikacsapás! Még a városi pártbizottság -mező- gazdasági osztályvezetője sem mulaszthatta el kifejez­ni elismerését az eredménye­kért. Ha így megy tovább, az évvégi prémiumot is meg­kapják a gépállomás veze­tői. Az imnepi tósztok után azonban megszólalt egy „disszonáns" hang. Kibocsá­tója, Bocskai László fő­könyvelő pironkodva kért el­nézést az „ünneprontásért” és furcsa számokat kezdett ismertetni. Hazánkban évente mintegy 250 000 hold aprómag betaka­rításáról és cséplésérői kell gondoskodni. Ennek a mun­kának a gépesítése minded­dig nem volt kielégítő: ke­vés az ehhez szükséges spe­ciális gép — purifikátor —, a gabonacséplők átalakítása hosszadalmas és költséges, s minthogy a magfogás az ősz eleji munkatorlódások ide­jére esik, a herefélék cséplése hónapokig elhúzódott. Az idén egy nagy jelentőségű újítás­sal lényegében megoldották ezt a régi problémát. Schusz- ter Ferenc, a Gépállomások Pest megyei Igazgatóságának mérnöke több évi kísérlete­zés után a szovjet gabona- kombájnt alakította ét oly módon* hogy az — a gabo­nafélékhez hasonlóan — az aprómag betakarítását és Elnézést kért, hogy hivat' lanül (!!!) jelent meg aa értekezleten, de úgy véli, hogy érdekeset mondhat. A gépállomás helyzete egyálta­lán nem rózsás, amit az bi­zonyít legjobban, hogy októ­ber 31-ig 450 ezer forint volt a veszteség. Az éves ja­vítási költség már a harma­dik negyedévben elfogyott, s most voltaképpen ráfizetése­sei javítják már a gépeket. Az éves erőgép-rezsi felkasz- nálása 150 százaléknál tart, s az üzemanyag felhasználás is normán felüli. De miért csak most mond­ja ezt? Nem tehette volna előbb? Az igazgató távozása óta (hét hónapja), nem volt ■vezetőségi ülés. Évek óta hiá­ba figyelmeztet a költség­normák betartására a köny­velés. A főkönyvelő havonta nyújt pénzügyi tájékozta­tást — papíron — a vezető­ség tagjainak, de azok talán még el sem olvassák. Évről- évre makacsul elfordítják a figyelmüket a gazdaságosság­tól és mereven a teljesít­ményre, a normálholdakra ügyelnek. Hasonló vakságot tanúsít a megyei irányító szerv is, mert a havonta be­küldött főkönyvelői jelenté­sekre még egyszer sem rea­gált. A XXII. kongresszus er­kölcsi erejéből merített bé- torSággal a főkönyvelő újra feltárta azokat a hibákat, amelyek még mindig akadá­lyozzák az előrehaladást. Hallgathatott-e róluk? Ün­neprontó volt vajon? Nem! Elismerésre méltó bátorság­gal teljesítette becsületbeli kötelességét. Nagymiklós István cséplését is elvégezze. Erre a célra a kombájn gabonako­sarát dörzsszövettel vonták be, a tőreik- és pelyvarcetát kicserélték az aprómagcsép- léshez szükséges speciális rostákkal. Az átalakítás mind­össze 700 forintba került gé­penként. Az újítás nagy­arányú munkaerő- és mun­kaidő-megtakarítást tesz le­hetővé. Minthogy az átala­kított kombájnnal két ember 24—25 mázsa aprómagot csé­pelhet el, míg a hagyomá­nyos cséplőgép teljesítménye nagyobb létszámú kiszolgáló személyzettej is mindössze 6—7 mázsa. Ugyanakkor ép­pen a nagy munka torlódá­sok idején nem kell igénybe­venni a hagyományos cséplő­gépek meghajtásához szük­séges erőgépeket. Több millió forint értékű megtakarítás az aprómagcsépiés újrendszerű gépesítésével A rádió és a televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH-HADIO (.10: Kellemes vasárnapot. 7.15: Egy falu — egy nóta. 8.10: Ope­rettrészletek. 9.00: Édes any any el­vünk. 9.05: Beszélgetés a zenéről. 9.55: Versek. 10.10: Tánczene. 11.35: Mai falujárók. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Sztv küldi szív­nek szívesen. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Zenekari hangverseny. 15.00: Nemzetközi kaleidoszkóp. 15.20: Az operettszerkesztö postájából. 15.15: A művészet Iparosai. K.30: Uj Zenei Újság- 17.10: Kincses ka­lendárium. 18.10: Erről jut eszem­be. 13.00: Országúton — dülőúton. 19.10: A magyar r&dló tánczeneka­ra játszik. 20.10: A magyar rádió Sbakespeare-ciklusa: Coriolanus. 22.30: Szórakoztató muzsika. 0.10: Verbunkosok. PETOFI-HÁDlO 8.00: A református egyház fél­órája. 9.00: Szív küldi szívnek szí­vesen. 9.55: Miska bácsi lemezes­ládája. 10.35: A magyar rádió énekkarának nyilvános hangverse­nye a stúdióban. 12.20: A Szabó- család. 12.50: Művészlemezek. 14*15: Gazdaszemmel a nagyvilág mező- gazdaságáról. 14.30: Diótörő. 15.10: Könnyű fúvósmuzsika. 15.40: Ma­gyar tájak. 10.10: Beethoven: G- dur zongoratrió. 1C.30: Adám Jenő és Lajtha László népzenei feldol­gozásaiból. 10.55: Verdl-clklus. Aida. Négyfelvo tásos opera. 20.10: Zenés beszélgetés Jósé Arzamendia diákkal. 20.55: Ütrakészen. 21.05: Szerenád. 21.35: Az első csók. 21.40: Tánczene. 22.00: A zene szava. 22.05: Bartók: A fából faragott ki­rályfi. TELEVÍZIÓ 9.30: Üttörőhiradó. 9.40: Ifjúsági filmnvaíiné. A dzsungel könyve. Angol film. Körülbelül 11.10: A B0. Meteor—.FTC bajost! jégko­rong-mérkőzés II—III. harmadának közvetítése. Utána: A Magyar Hir­dető műsora. 10.45 : 49. sz. Magyar Híradó. 10.55: A Magyar Hirdető műsora. 17.10: Téli esték. 18.15: A Magyarország—Lengyelország ökölvívó-mérkőzés I. részének közvetítése. 19.30: Közvetítés a Vidám Színpadról. Budapest 11 óra. Zenés kabaré, két részben. A szünetben: A vasárnap sportja. Körülbelül 22.30: Hírek. HÉTFŐ KOSSUTH-RADIO (.10: Könnyűzene. 9.00: Lányok, asszonyok. 9.20: Zenekari muzsi­ka. 10.10: Kék selyem kendő. 10.30: Mindenki kedvére. 12.10: Részletek Huszka Jenő: Szabadság, szerelem és Farkas Ferenc: Csínom Palkó című operettjéből. 13.00: Ady End­re két noveUája. 13.20: Kórusok. 13.35: Tánczene. 13.55: Napirenden. 14.00: Heti zenés kalendárium. 15.10: Üttörőhiradó. 15.30: A ma­gyar rádió gyermekkórusa éne­kek 15.45: Válaszolunk hallgató­inknak. 1S.00: Szív küldi szivnek szívesen. 17.15: ötórai tea. 17.40: Magazin. 18.05: Zenekari muzsika. 18.45: A mikrofon előtt: Baranya megye vezetői. 19.00: Operetthang- versenv. 20.25: A megtalált haza. 21.51: Cigánydalok. 22.20: Wagner operáiból. 29.20: Népi zenekari mu­zsika. PETŐFI-RADIO 14.15: Mezei csokor. 14.40: Moha bácsi, a törpe. 15.00: Tánczene. K.05: Kellemes percek. 17.00: Könnyűzene. 17.15: Évvégi szám­vetés. 17.25: Gyurkovics Mária és Bart ha Alfonz énekel. 18.05: A világ minden tájáról. 18.15: Ver­bunkosok, népdalok. csárdások. 19.05: Falurádió. 19.25: A csehszlo­vák hadsereg központi fúvószene­kara játszik. 19.40: Közvetítés a Magyar Optikai Művek művelődé­si otthonából. 21.45: A Déli-sark meghódítása. 22.00: Könnyűzene. Ráülős, poszté bevonaté hintaló 280,— Ft Kapható: játékboltokban állami áruházakban és a földművesszövetkezeti boltokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents