Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

1981. DECEMBER 9, SZOMBAT JWEGV£I &Urkm 3 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése nagyobb határozottsággal való­sítsuk meg. Pártunk felszámolta a sze­mélyi kultuszt, helyreállította a pártélet lenini normáit, meg­erősítette és bensőségessé tet­te *a párt és a tömegek kapcso­latát. A közéletben helyreállt a szocialista törvényesség. A kollektív vezetés a pártélet minden szintjén érvényesül. Mi ezt a kollektív vezetést tovább erősítjük, szélesítjük a párton belüli demokráciát. Ez a leg-’ íőbb biztosíték arra, hogy a személyi kultusz soha többé nem térhet■ vissza pártunkba, közéletünkbe. Ha viszont ne­tán akadnának egyesek, akik azt hiszik, hogy most valami­féle, általuk kívánt „liberali­zálódás” következik, s azt gon­dolják, .hogy újra eljött az „ő idejük”, érezni fogják népi de­mokratikus államrendünk ere­jét, tapasztalni fogják, meny­nyire tévednek. ÖtéveS tervünk és a nemzetközi munkamegosztás Kállai Gyula beszédének to­vábbi részében részletesen szólt ötéves tervünkről. Ter­vünk — mondotta egyebek kö­zött — maximálisan számol a munkamegosztás előnyeivel. Megvalósításának alapvető kér­dése a mezőgazdasági termelés fellendítése. A szocialista át­szervezés első nagy eredmé­nyei már az idén megmutat­koztak: a magyar mezőgazda­ság történetében — országos átlagban — ebben az évben értük el először a tíz mázsán felüli holdankénti búzatermést. Fontos feladatunk, hogy teljes mértékben hazai termelésből biztosítsuk az ország megnöve­kedett kenyérgabona-szükség­letét. A növénytermelés mellett erőteljesen kell fejleszteni az állattenyésztést, és biztosítani kell az ehhez szükséges takar­mánybázist. Olyan adottsá­gaink vannak a kukoricater­mesztésben, hogy a nagyüzemi gazdálkodás segítségével a ter­mésátlag tekintetében túl­szárnyalhatjuk az Amerikai Egyesült Államokat is. Csali rajtunk múlik tehát, hogy pa­rasztságunk tapasztalatait egye­sítsük a nagyüzem adta elő­nyökkel. Kulturális téren egyik jő feladatunk az iskolareform végrehajtása — hangoztatta Kállai Gyula. — Egyre többen jelentkeznek középiskolákba. Ezért, ahol szükséges és lehet­séges, a középiskolákban is* be­vezetjük a kettős váltásban történő oktatást. Ez ugyan kényszerintézkedés, de nem tehetünk mást, ha nem akar­juk, hogy évről évre sok ezer tanulni vágyó fiatal helyhiány miatt kiszoruljon a középisko­lából. A népgazdaság egyre több egyetemet végzett szak­embert vár. Jelentősen növel­nünk kell tehát az egyetemi hallgatók számát is. Uj egye­temek létesítésére most nincs lehetőségünk, ezért ki kell dol­gozni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a meglevő egyete­meinkre és kollégiumainkba több hallgató kerülhet. Növelni kell a vezetés szakmai színvonalát Második ötéves tervünk vég­rehajtásának egyik elengedhe­tetlen feltétele — folytatta Kállai Gyula — az állami és gazdasági vezetés javítása. A vezetési fonnák és módszerek tökéletesítése az egész szocia­lista tábort foglalkoztatja. Ne­künk is fontos feladatunk ez. Nézeteink szerint nálunk az előrelépés legfontosabb alapel­ve, hogy a vezetést közelebb vigyük ahhoz, amit vezet. A vezetés minden láncszemében növelni kell a hozzáértést, emelni a szakmai színvonalat. Fegyelmezett, pontos és célirá­nyos munkát kell végezni: az ellenőrzést végig kell vinni a hibák felderítésé­től a felelősség megállapí­tásáig, a hanyag, felelőt­len, nemtörődöm vezetők és dolgozók megbünteté­séig. Ötéves tervünk reális. Nem­zetünk további felemelkedésé­nek terve ez, amely jó mun­kával túl is teljesíthető. Az idei terv az ipari termelés nyolc százalékos növekedését írta elő. Az év első tíz hónap­jában az állami ipar teljes ter­melése 12,6 százalékkal halad­ta meg a tavalyi hasonló idő­szak szintjét. Az éves tervet előreláthatóan négy százalék­kal ’túlteljesítjük. A termelé­kenység is a tervezett mér­tékben növekedett. A mező- gazdaságban jó volt a gabona- termés, de aszály sújtotta a ka­pásokat. Ilyen aszály 1935-ben é9 1952-ben volt. A szocialista nagyüzemi gazdaság előnyei jelentősen csökkentik ugyan a károkat, de a mezőgazdaság össztermelése az aszály miatt így is elmarad a tavalyi mö­gött, s kevesebb, mint ameny- nyit erre az évre terveztünk.. S ez természetesen kihat a nemzeti jövedelem alakulására is. A gondok enyhítésére takar­mányt importáltunk. A Szov­jetunióból 25 ezer vagon kuko­ricát kapunk. A kenyérgabonát elvetettük. Az őszi mélyszántást december közepéig 75—80 százalékban el­végezzük. így megalapoztuk és megalapozzuk a jövő évi jó termést. A termelőszövetkeze­tekben az aszály miatt valami­vel kevesebb lesz ugyan a jö­vedelem, mint az év elején tervezték, de mindenki rende­sen él, bizakodva tekinthet a jövőbe, mert megélhetése, bol­dogulása mindig biztosított lesz, ha becsülettel kiveszi ré­szét a közös munkából. A Hazafias Népfront tevékenysége: társadalmi ügy Beszédének további részé­ben a Hazatiás Népfront mun­kájával, feladataival foglalko­zott az előadó. A párt és a munkásosztály számára — mondotta egyebek között — o népfrontmozgalom nem egyes feladatok megoldá­sára alkalmazott harci taktika, hanem a munkásosztály és szö­vetségesei összefogásának, e szövetség elmélyítésének kere­te a szocializmus és a kommu­nizmus építéséért. Ameddig léteznek osztályok, szükség van az osztályok összefogására <ts szövetségére, ameddig léte­zik és dolgozik a párt, mint a murfkásosztály, majd. mint a nép élcsapata — szükség van a párttagok és- pártonkívüliek őszinte barátságára és összefo­gására, tehát a népfront mun­kájára. A hatalom kivívásától a kommunizmus felépítéséig állandóan nő és terebélye­sedik a tömegek részvétele az új élet építésében. Érthető tehát, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom, amelynek alapvető feladata mindig a tö­megek mozgósítása volt, nagy nemzeti céljaink megvalósítá­sából, a szocializmus alapjai­nak megszilárdításából és a fejlett szocialista társadalom építéséből is ki fogja venni ré­szét. A magyar társadalom osz­tályszerkezetének alakulásáról beszélt ezután Kállai Gyula, majd a népfront-munka min­dennapjainak gyakorlati fel­adatait ismertette. A feladatok között kiemelte: a társadalmi munka kibontakoztatásában is igen nagy szerepe van a Ha­zafias Népfront-mozgalomnak. A társadalmi munka fogalmát azonban npm szabad leszűkíte­ni mondjuk csak parkosításra, nagy faültetésre. Természete­sen az ilyenfajta munkaakciók is jelentősek, de építőnqmn- kánknak van egy sor más olyan fontos területe és teen­dője, amelyre azt mondjuk: társadalmi ügy. Ilyen például a termelőszövetkezetek megszi­lárdítása, a lakásépítési tervek végrehajtása, vagy például az iskolareform. Ezeknél csak az állam és a társadalom együt­tes ereje hozhat sikert. A nép­frontnak elsősorban e nagy fel­adatokra kell irányítania a tár­sadalom segítő közreműködé­sét. A beszámolót követő vitá­ban először Barcs Sándor az Elnöki Tanács tagja, az MTI vezérigazgatója szólalt fel. „A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának értékes aranyalapja az őszinteség, a tömegekkel folytatott nyílt eszmecsere. Céljaink őszinte feltárásával, az egész ország­ra kiterjedő véleménycseré­vel, a tömegek mozgósításá­val a népfront-mozgalom je­lentősen hozzájárulhat nagy­szerű terveink valóra váltásá­hoz, szocialista építésünk si­keréhez” — mondotta többek között. Dr. Kiár János egyetemi tanár elmondotta, hogy mint­egy másfél évvel ezelőtt egyetemi tanárokból és mun­katársaikból alakult meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett tevékenykedő egytemi akcióbizottság. Dr. Szabó Árpádné csurgói pedagógus azt a nagy segítsé­get emelte ki, amelyet a Ha­zafias Népfront, illetve társa­dalmunk nyújthat az iskola­reform megvalósításához az állami szerveknek, pedagógu­soknak. Víg Imre a székkutasi termelőszövetkezet elnöke az elhangzott beszámolóval kap­csolatban főleg mezőgazdasá­gi kérdésekkel foglalkozott. Dr. Reischl Antal egyetemi tanár a Hazafias Népfront által igen sikeresen szerve­zett társadalmi munkák je­lentőségéről szólt. Veres Pé­ter, Kossuth-díjas író egyes parlagon levő földterületek hasznosításáról beszélt. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos TanácSa elnökségének ■ tagja szólalt fel. (Kádár elvtárs hozzászólását szombati kiadásunkban közöl­jük). Felszólalt még Z. Nagy Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Ba­kai Mária akasztói pedagógus, Erdey-Grúz Tibor akadémi­kus, Bencsi'í István debreceni egyetemi tanár, Hajós Vilmos, a Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei bizottságának titkára, Pióker Ignác Kossuth- díjas gyalus, a szocialista munka hőse. A vita befejezése után Kál­lai Gyula megállapította: kü­lönböző társadalmi rétegek képviselői szólaltak fel, s vala­mennyien kifejezték együttér­zésüket a beszámolóban fog­laltakkal. Ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívást fogadott el, amelyet szomba­ton hoznak nyilvánosságra. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának ülése dr. Or- tutay Gyula zárószavával ért véget. Megszűnt a harmadik műszak az érd-parkvárosi iskolában Két és fél kilométerrel növekszik a villanyhálózat — Új autóbuszvárótermek Érden Néhány hete beszámoltunk róla, hogy a négytantermes érd-parkvárosi . iskolában tíz tanulócsoportban négyszáz gyermek oktatása hármas váltakozással, megrövidített órákon reggel hittől este fél hétig folyik, bár ideiglene­sen a szomszédos óvoda egyik helyiségét is kölcsönvették. A pedagógusok a szétszórt település kivilág'tatlan, vagy csak gyengén világított útjai miatt egy-két előfordult saj­nálatos eset alapján erköl­csi okokból is tarthatatlan­nak minősítették, hogy az is­kola négvkilométeres körze­tébe sötét este járjanak ha­za a gyermekek, főleg a fel­ső tagozat leánynövendékei. Cikkünk megjelenése után a Budai Járási Tanács ok­tatási osztályé megvizsgálta, az iskola helyzetét és átmenefiley az óvodától igénybe vett egy nagyobb termet, úgyhogy a húsz óvodista szá­mára most egyetlen helyiség áll rendelkezésre. A járási tanács gyors és hathatós intézkedése következtében a harmadik műszak megszűnt, most már kettős, váltakozó tanítás folyik délelőtt-délután a parkvárosi iskolában. Érd község tanácsa külön­ben már régebben elhatározta ennek az iskolának a bőví­tését, erre azonban csak 1962-ben kerül sor. Két tantermet építenek az épülethez és a munká­latokhoz kora tavasszal hozzáfognak, hogy a kö­vetkező tanévben már az új tantermekben meg­kezdhessék a tanítást. Az építkezéshez a megyei tanács 120 ezer, a községi ta­nács pedig a községfejlesz­tési alap terhére 200 ezer forinttal járul hozzá. Ezen a nagyobb szabású beruházá- , son kívül negyedmilliós költ­séggel további kát és fél ki­lométer hosszúságban kiépí­tik a villanyhálózatot. A köz­ségfejlesztési alapból jövőre az autóbuszmegállóknál váró­termeket építenek. Hogy há­rom vagy négy ilyen váróte­rem épül-e, az attól függ, milyen arányban veszi ki részét a lakosság társadalmi munkával az építkezésből. Nagyon jelentős útépítke­zésre is sor kerül a jövő év folyamán Érden. Megyei be­ruházással nyolcszázezer fo­rintot kitevő költséggel tel­jesen újjáépítik és portala- nítják hat kilométer hosz- szúságban a Kossuth Lajos utcát, amelyen a Dunaújvá­ros és Százhalombatta felé irányuló forgalom bonyolódik le. Statisztikusok a házasulok életkoráról az újraházasulók számának növekedéséről Általában milyen korban lépnek^ az anyakönyvvezető elé a mai fiatalok, milyen a vőlegények és a menyasszo­nyok kormegoszlása? — Ezt tanulmányozták a közelmúlt­ban a statisztikusok. Megállapították például, hogy a házasságkötési kor az elmúlt húsz év alatt a vőle- legényeknél 2.4, a menyasszo­nyoknál 1.9 évvel csökkent. Jellemző, hogy míg 1949-ben a legtöbb nőtlen fiatalember 28 éves korában alapított csa­ládot, a legutóbbi években már 24—25 év körül volt ez az átlag. A házassági anyakönyvek adatainak vizsgálatából az is Eredményesen dolgozik a váci járásban az Ifjúsági Vöröskereszt A váci járás vöröskeresztes szervezete az elmúlt napokban értekezletre hívta össze ’a vá­ros és a járás általános- és kö­zépiskoláinak ifjúsági vörös- keresztes tanár-elnökeit. Az értekezletein Bitter Antalné já­rási vöröskeresztes titkár elöl­járóban megállapította, hogy az utóbbi időiben sokat fejlő­dött a mozgalom. Az elmúlt oktatási évben 1743 általános és középiskolás tagja volt, 18 helyen rendeztek ifjú egészség- őr-, házi betegápoló- és csecse- mőgondozó-tanfolyamot. 570 hallgatóval. A legtöbb iskolá­ban egészségügyi előadásokat is tartottak, közel háromezer részvevővel. Ezek az előadá­sok — amelyeket többnyire szemléltető filmvetítés kísért —, sóik témával foglalkoztak. Sok szó esett például az egyé­ni és az iskolai tisztaság, a tbc, a rák, a fertőző megbete­gedések, a járványos betegsé­gek és a serdülőkor problémái­ról, tudnivalóiról. Olyan előadások is voltak, amelyek a figyelmet a Tiszta iskola, egészséges ifjúság moz­galomra irányították. Ebben a mozgalomban a város és a já­rás iskoláinak 90 százaléka vett részt. Közülük a Dunake­szi III-as, Veresegyház, Vác- hartyán, Felsőgöd. Főt, Sződ- liget és Kisnémedi nyerte el a tiszta iskola címet Király István, az Ifjúsági Vöröskereszt járási felelőse, a gyerekek megfelelő öltözködé­sének fontosságát hangsúlyoz­ta. Dr. Kodra László a vér­adás nagy jelentőségéről be­szélt majd további előadásá­val az ifjúsági vöröskeresztes tanár-elnökök további munká­jához adott hasznos útmuta­tást. A jelenlevők valamennyien megállapodtak, abban, hogy tovább kell fejleszteni »ezt a mozgalmat amely az úttörő- mozgalommal karöltve, tiszta­ságra, - rendre szoktatja, • segí- teniakarásra és tevékeny kö­zösségi életre ösztönzi, neveli a gyerekeket; Várvölgyi Lászlóné kiderül, hogy a legtöbb húsz év alatti férj a mezőgazdasági dolgozók között van, de az egyéb fizikai dolgozók, gyári munkások közül is viszonylag elég sokan — a házasulok 6.5 százaléka — húsz éves koruk előtt lépnek az anyakönyvve­zető elé. A másik jellegzetesség, hogy fokozatosan emelkedik az úgy­nevezett palingám-házasságok (tehát nem első házasságok) száma. Az újraházasulók arányszámát tekintve hazánk Európában az első helyek egyi­két foglalja el. A második vi­lágháborút követő években — érthetően — az özvegyek kö­zül került ki az újraházasu­lók többsége: 1955 óta azonban mind több az olyan vőlegény és menyasszony, aki egyszer, sőt néha többször is elvált már. A palingám házasságok számszerű és aránylagos emel­kedése feltétlenül összefüggés­ben van a házasulok korösz- szetételének fiatalodasával, a túlságosan fiatalkori, meggon­dolatlan házasságok gyakori­ságával — állapították meg a statisztikusok. (MTI) TÖRPE­GYÜMÖLCSÖSÖK Az állami gazdaságok nagy­üzemi gyümölcstelepítésénél mind nagyobb szerepet kap­nak a könnyen ápolható ég szedhető, valamint hamar ter­mőre forduló törpe gyümölcs­fáik. A saját gyümölcsösökben nevelt csemetékből mintegy 180 000 törpe abnafát és 40 000 törpe körtefát ültetnek el, Nagyobb területen telepítenek már ebben az évben törpe cse­resznye- és meggyfát is. Azo­kon a helyeken, ahol törpe­gyümölcsös kialakítására még nem áll rendelkezésre megfe­lelő szaporítóanyag, alacsony­törzsű fákat nevelnek, (MTI) Az üzletek karácsonyi nyitvatartása a megyében A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának keres­kedelmi osztálya a háromna­pos munkaszünet ideje alatt és előtt az üzletek nyitvatar­tási idejét a következőképpen szabályozta: , December 16-án, szombaton a városokban, járási székhe­lyeken és nagyobb községek­ben az egyébként szombat délután zárvatartó iparcikk, ruházati, illatszer és könyves­boltok valamint áruházak, dél­Ráülós, posztóbevonatú hintaló 280,— Ft Kapható: játékboltokban, állami áruházakban és a földművesszövetkezeti boltokban után hat óráig tartanak nyit­va. Az élelmiszerboltok a megye egész területén a szom­bati nyitvatartási rend szerint dolgoznak. December 17-én, ezüstvasár­nap a vasárnap is árusító élel­miszer- és dohányboltok a szokásos ideig, az édességbol­tok reggel 9 órától este 8 óráig, a többi üzletek pedig réggel 10-tőI 6 óráig tartanak nyitva. December 23-án, szombaton az egyműszakos élelmiszerbol­tok reggel hat, illetve hét órától este 7 óráig, a kétmű- szakos élelmiszer-, édesség- és dohányboltok a. szombati nyit- vatartás szerint árusítanak. Városok, járási székhelyek és nagyobb községek iparcikk-, ruházati-, illatszer-, könyves­boltjai és áruházai este hat óráig tartanak nyitva. December 24-én, aranyva­sárnap az összes élelmiszerüz­letek reggel 8-tól délután 4 óráig, az édesség- és dohány­boltok reggel 9 órától délután 4 óráig, a járási székhelyeken, városokban, nagyobb közsé­gekben pedig az iparcikk-, ru­házati-, illatszer-, könyvesbol­tok és áruházak reggel 10 órá­tól délután 4 óráig tartanák nyitva. A vendéglátóipar egy­ségei este nyolc óráig tartanak nyitva a megye egész terüle­tén. Kivételt képeznek a főút­vonalak mellett, vagy vasútál­lomások környékén lévő étter­mek, amelyek az igényeknek megfelelően tovább is nyitva- tarthatnak. December 25-én, karácsony első napján, hétfőn, az élelmi­szerboltok, piacok, iparcikk- és könyvesboltok, valamint áruházak zárva tartanak. Az édességboltok és dohányboltok a vasárnap szokásos ideig tar­tanak nyitva. A vendéglátó­ipar egységei szombati nyit­va tartás szerint működnek. December 26-án, karácsony másnapján, kedden, a vasár­nap is árusító élelmiszerbol­tok a szokásos ideig árusíta­nak, a többi üzlet azonban nem nyit ki. Kivételt képez­nek az édesség- és dohánybol­tok, amelyek a vasárnap szo­kásos ideig tartanak nyitva. Ä vendéglátóhelyek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint működnek. (Folytatás az 1. oldalról) jes mértékben igazolta politi­kai irányvonalunkat. amelyet 1956. november 4-e óta köve­tünk, s amelyet pártunk VII. kongresszusa megerősített. Ez a politika egybeesik a XXII. kongresszus vonalá­val, az élet igazolta, a nép elfogadta és töretlenül kö­veti. A jövőben is e politika alap- ján akarunk dolgozni — még jobban, még következeteseb­ben, még nagyobb fegyelem­mel. Megnyugtathatunk min­denkit: a politikai cikcakkok ideje nálunk lejárt. Politikánk a XXII. kongresszus után sem változik se jobbra, se balra. Minden intézkedésünk — így a kormány nemrégiben bekö­vetkezett részleges megújítása is — azt a célt szolgálja, hogy ezt a politikát még jobban, még következetesebben, még

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents