Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

1961. DECEMBER 5, KEDD Szovjet kormány nyilatkozat a kísérleti nukleáris robbantásokról A szovjet kormány kijelen­tette, hogy amennyiben a nyu­gati hatalmak többek között a föld alatt, folytatni fogják a nukleáris kísérleteiket, a Szovjetunió biztonságának biztosítása érdekében kény­telen lesz olyan nukleáris kí­sérleteket végezni, amilyene­ket szükségesnek tart védel­mi erejének megerősítése vé­gett. A nyilatkozatban a szovjet kormány a genfi tárgyalások felújításával kapcsolatban megelégedéssel állapítja meg, hogy a világ népei megfele­lően értékelték a nukleáris és termonukleáris kísérletek megszüntetésére vonatkozó új szovjet javaslatokat. Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni azonban azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormánykörei olyan kijelen­téseket tettek, hogy a jö­vőben is folytatni fogják a nukleáris kísérleteket. Jelen­leg nyíltan folynak a soron levő robbantás előkészüle­tei. Anglia és Franciaország kormánya a maga részéről ez ideig nem mutatott készsé­get olyan kötelezettség vál­lalására, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket. A Szovjetunió — hangsúlyozza a nyilatkozat — őszintén tö­rekszik a megegyezésre a nyu­gati hatalmakkal. Hasztalan lenne azonban azt várni, hogy a másik fél nyugodtan szemléli, amint a nyugati ha­talmak kísérleteket végeznek a nukleáris fegyver tökélete­sítésére és ily módon igyekez­nek katonai fölényt szerezni az agresszív NATO számára. Szeretnénk hinni — hang­zik a szovjet kormány nyilat­kozata —, hogy a józan ész mégis felülkerekedik a nyu­gati hatalmak kormánykörei­ben és végül is arra az útra lépnek, amely a nukleáris kísérletekkel való veszélyes játék megszüntetéséhez, e fegyverek örök időkre szóló betiltásához vezet, amint ahogy azt a Szovjetunió java­solja. Az Izvesztyija cikke Kennedy elnök interjújáról Folytatás az 1. oldalról.) jelenlegi nemzetközi fe­szültség okait, mert igazolni akarják politiká­jukat, amely a nemzetközi helyzet kiélezéséhez vezet. . „Ha az Egyesült Államok­ban annak az óhajnak adnak kifejezést, hogy más államok foglalkozzanak a nemzetközi légkör megtisztításával, úgy erre még inkább serkenteni kell as Egyesült Államokat és partnereiket. Az Egyesült Ál­lamok aligha léphet fel döntő­bíróként e kérdésben” — írja a lap. John Kennedy kénytelen volt beismerni annak az óceá­Egyesíteni a forradalmi erőket Fidel Castro beszéde a szocialista forradalmi egységpárt megalakításáról Fidel Castro miniszterelnök december 1-én este beszédet mondott a népi egyetemen. Be­szédét — amelyet a rádió és a televízió is közvetített — a szocialista forradalmi egység­párt megalakítása kérdésének szentelte. Megnyílt az ötödik szakszervezeti világkongresszus Hétfőn reggel a Kreml kongreszusi palotájában a vi­lág minden részéből érkezett 1100 küldött és megfigyelő jelenlétében ünnepélyesen megnyílt a december 16-ig tartó ötödik szakszervezeti világkongresszus. Agostiono Novella, a SZVSZ elnöke nyi­totta meg a kongresszust, ez­után Viktor Grisin, a Szov­jet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke 63 millió szovjet szervezett dol­gozó nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit. Novel­la elnök javaslatára a kong­resszus ezután jóváhagyta a napirendet, a kongresszus szabályzatát és ügyrendjét. A napirendben a következő kér­dések szerepelnek: 1. Az SZVSZ tevékenysége és a tagszervezetek időszerű feladatai a békéért, az impe­rializmus ellen a békés együttélésért: az általános és teljes leszerelésért, a dolgo­zók gazdasági és szociális követeléseiért vívott harcban. Előadó: Louis Saillant főtit­kár. 2. A szakszervezetek tevé­kenységének és szolidaritásá­nak fokozása a gyarmati rendszer felszámolásáért ví­vott harcban. Előadó: Ibra­him Zakaria, a Szakszerve­zeti Világszövetség titkára. 3. A pénzügyi ellenőrök je­lentése. 4. A Szakszervezeti Világ- szövetség vezető szerveinek megválasztása. A napirend, az ügyrend és a szabályzat elfogadása után Novella elnök átadta a szót Louis Sallaint-nak, az SZVSZ főtitkárának, aki megkezdte beszámolóját. Goaban növekszik a feszültség rint India csapatmegerősítése­ket küldött a Goaval határos területekre. ro — annál inkább megértet­tük Marx tanításainak igaz­ságát. Minél inkább szembe találjuk magunkat a forra­dalmi valósággal és az osz­tályharccal és minél inkább látjuk a reális életben a for­radalmi küzdelemben az osz­tályharcot, annál inkább meggyőző­dünk Marx és Enrels mű­veinek és a szocializmus valóban zseniális lenini magyarázatának teljes igazságáról. Castro foglalkozott a továb­biakban a forradalmi erők egyesítésének útján támadt nehézségekkel, a proletárdik­tatúra kérdésével, majd jel­lemezte a megalakítandó pártot, amelynek — mint mondotta — erős, fegyelme­zett és szilárd politikai szer­vezetnek, a munkásosztály és a kubai forradalom élcsa­patának kell lennie. Castro elmondotta, hogy hi­vatalosan még nem alakult meg a párt, de a kubai for­radalmi erők egyesítésével már lerakták, az alapját. A pártot az első kongresszuson alapítják majd meg. Castro befejezésül a követ­kezőket mondotta: a párt áll­jon mindig az egyes szemé­lyiség felett, minthogy a párt nem egy ember eszét, hanem tíz és százezrek értelmét, nem egy ember hősiességét, hanem mindenki hősiességét, nem egy ember, hanem százezrek harci szellemét és forradalmi- ságát testesíti meg, ilyennek kell lennie a szocialista forra­dalmi egységpártnak. non túl elterjedt állításnak a teljes képtelenségét, hogy a Szovjetunió állítólag „felelős mindazokért a változásokért, amelyek végbementek és vég­bemennek a világon”. Ugyan­akkor Kennedy sok szót és erőfeszítést pazarolva, a Szov­jetunió rovására szeretett vol­na írni olyanfajta törekvést, hogy „kommunizálni akarja a világot”. A szovjet nép örömmel üdvözli az amerikai elnök­nek azt a szándékát, amely szerint a NATO kötelezné magát, hogy békében él a varsói szerződés országai­val, — mutat rá a szerkesztőségi cikk. De a jó szándék — amelyet már most is kétségessé tesz az amerikai sajtó — kevés, konk­rét tettekre is szükség van. Az Egyesült Államok elnö­kének a német kérdéssel kap­csolatban elhangzott számos gondolatát helyesléssel fogad­ják a Szovjetunióban — írja a lap. Üdvözölni lehet az elnök­nek azt a kijelentését, hogy „nem adnak nukleáris fegy­vert egyetlen országnak sem” és azokat a szavait, hogy „egyáltalán nem látná szíve­sen, ha Nyugat-Németország saját nukleáris potenciállal rendelkezne”. Ha ezt az ész­szerű álláspontot gyakorlati­lag alátámasztják, az igen fontos lépés lesz a béke meg­erősítésének útján, — hang­súlyozza az Izvesztyija. Mint a nyugatnémet sajtó nyilatkozataiból kitűnik, „Bonn kerülő úton akar atomfegyverhez jutni.” Most Adenauer kancellár washing­toni látogatása után a Der Mittag című lap azt állítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság megerősíti had­osztályait és az amerikaiak­nál nem találnak süket fü­lekre Ademauernak az atom­fegyverre vonatkozó követe­lései. „Ha ez nem így van, akkor miért nem cáfolja meg az Egyesült Államok a nyugat­német sajtónak ezéket az állításait, amelyek jogos ag­godalmat keltenek az európai népekben?” Ugyanakkor a cikk rámu­tat, hogy a nyugati hatalmak nyugat-berlini megszállási jo­gainak fenntartása, amihez az Egyesült Államok elnöke továbbra is makacsul ragasz­kodik, nem a helyzet megjavu- lásához, hanem kiéleződé­séhez vezet Közép-Euró- pában. A német kérdéssel kapcso­latos elavult szemlélet külö­nös élességgel megnyilvánul az elnöknek abban az elgondo­lásában, hogy teremtsenek va­lamilyen „nemzetközi igazga­tást” a Német Demokratikus Köztársaság területén átveze­tő és Nyugat-Berlint a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal összekötő autóúton. Egy szuverén állam — mint amilyen a Német Demokrati­kus Köztársaság —, útvona­lai fölött „nemzetközi” vagy­is külföldi igazgatást akarnak teremteni —, állapítja meg az Izvesztyija. „Miben kü­lönbözik akkor az Egyesült Államok álláspontja a bonni revansisták agy szüleményei­től, akik először a Német De­mokratikus Köztársaság köz­lekedését, majd egész terüle­tét akarják megkaparintani?” — kérdezi a cikk. „Ne tévedjünk: a szocialista államok, s köztük a Német Demokratikus Köztársaság irányában folytatott effajta politikának nem volt és nem is lesz sikere. Minél hama­rabb megértik ezt Washing­tonban, annál jobb lesz” — fejezi be cikkét az Izvesztyija. — MEXIKÓBAN megnyílt a film- és televíziós híradók kérdéseivel foglalkozó harma­dik világkongresszus, amelyen megvitatják majd, hogy mi­ként lehet hatékonyabb nem­zetközi együttműködést te­remteni a filmhíradók gyártá­sában. A kongresszus munká­jában 34 ország — ezen belül a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Lengyelország, Anglia, Csehszlovákia és Franciaor­szág — küldöttséggel vesznek részt. — A LONDONI Covent Gardenban S. Melík-Pasa­jevnek, a Szovjetunió népmű­vészének vezényletével előad­ták Csajkovszkij Pique Dame című operáját. Az előadás óriási sikert aratott. — MOSZKVÁBAN Vaszilij Jemeljanov professzor elnök­letével november 30 és de­cember 3 között megtartották a KGST-nek az atomerő bé­kés célú felhasználásával fog­lalkozó állandó bizottsága so­ron levő ülését. Jóváhagyták a bizottság jövő évi munka­tervét. A szökevények után vetik magukat. A 38-as kétszázötven mé­tert száguldott, azután levált az élről, mint a többlépcsős rakéta kiégett része. Felál­dozta magát. Karakán utolér- hetetlenül száguldott. kol. Fütyüld végig az egész nászéjszakádat! Karakán alig észrevehetően meglöki a 38-ast. Száján nem jön ki hang, csak artikulát- lan nyöszörgés. A 38-as még­is érti. Mintha neki szólna a fütty, megiramodik. Szoros« nyomában Karakán. A 38-i nem sejti meddig bírja. Aki esnek, a 27-esnek, a 11-esnek nincs önbizalma. Ha motor- kerékpáron ülnének, akkor sem mernék megelőzni En- denborgot. Tisztelik a sárgát. A győzelem színét. Talán a 38-asnak vagy az 54-esmek lenne mersze. Szólnia kelle­ne. Kár a gőzért. Cserepes az ajka, kiszáradt az ajka. Fü­tyülni úgy sem tudna. Meg­kísérli. Nyelve nem engedelmeske­dik. Ajkát hiába görbíti. Ide­gesítő csend, csak a kerekek acélküllői zenélnek. Fütty. Nyugtalanító jel. Stuyft játszik az ellenfelek idegeivel. Karakán kétségbe­esetten rakétáz. A hetyke fiú és a szélvész nem változtatja a ritmust. Csel volt. Egy korty víz segítene, i Kockázatos ilyenkor előszed­ni a kulacsot. Karakán mégis megpróbálja. Ujjai zsibbad­tak. A kulacs koppan a beto­non. Agyő, víz! így is jó. Felesleges súlytól szabadult meg. Elhajítja a frissítő zsákot is. Nem kell. Eldobja a tartaléktömlőt is. Ha kipukkad a kereke, akkor már úgyis mindegy. Szinte ta­pintható közeibe ért a cél. Fütyül a hetyke. Hosszasan. Nem hagyja abba az átko­zott. Fütyülve megy este a zuhany alá. Fütyülve megy a bankettra is. Csak fütyülj. Fütyülj akkor is, amikor a város legszebb lánya megcsó­17. Tizenkét perc múlva a kék­szemű Hedvig szemtől szembe áll a győztessel. Pattog a zene, zeng az él­jen, repülnek a kalapok. Ka­rakán előzékenyen félrefor­dítja jobb arcát. fel is adhatja. Későn ébred Endenborg és a szélvész. Azt hitték, hogy a 38-as most lassít, most lassít, most, most, most... Nem lassított. A dánok ajkára fagy a fütty. Hedvig nézi a csúnya fiút. Érthetetlenül. Más, mint ami­kor a televízió érzéketlen képernyőjén elf ,zör megpil­lantotta. A fiú homlokát akarta megcsókolni. Hidegen és felületesen. Ak­kor úgy képzelte. Varázslat történt? Mintha jótékony álarcot vont volna a csúnya férfi vonásaira a por, a veríték. És a győzelem. 18. A bankett és a díjkiosztás után Hedvig megmutatja a fiúnak a város nevezetessé­gét. Milyen kár, hogy a sport- szerűség hamar ágyba paran­csolja a kerékpárosokat! Ami­kor a kisváros templomtor­nyának órája éjfélt üt, Hed­vig úgy érzi magát, mint a trónfosztott királynő. 19. A kékszemű Hedvig nem olyan lány, aki hamar kitű­zi a fehér zászlót. Töpreng. Miként hosszabbíthatná meg uralkodásának idejét? Más­nap reggel elhatározta, hogy a kerékpáros mezőny előtt a következő városba utazik, a második szakasz céljához. Amikor szándékát Krescen- ciának, barátnőjének elmeséli, a lány értetlenséggel vegyes irigységgel felkacag Kíván­csisága azonban győz és így szól: — Veled megyek... 20. Másnap semmi sem sike­rül Karakánnak. Mintha ki­esett volna a ritmusból, a tempót még csak-csak bírja az ellenfelekkel, de a rakétá- zásokkor állandóan leszakad. Nemcsak a nagymenőktől, ha­nem az ismeretlenektől is. (Folytatjuk) Castro részletesen foglalko­zott a kubai forradalmi harc fő szakaszaival, jellemezte az or­szág alapvető forradalmi szer­vezeteit, tevékenységüket és (fejlődésüket, indokolta, hogy miért kell egyesíteni őket és megteremteni az egysé­ges marxista—leninista pártot, amely nélkül nem lehet szocializmust építe­ni. Kijelentette: az ideális kor­mány csak forradalmi párt kormánya lehet kollektív ve­zetéssel és az egységes forra­dalmi párt programja megfelel majd az országban ténylegesen kialakult feltételeknek. A népi hatalom kivívásáért folytatott harc menetét ele­mezve, Castro megjegyezte, hogy éppen ebben a harcban fejlődnek ki azok a káderek, amelyek ezután az ország irá­nyításában az élre kerülnek. Fidel Castro a továbbiakban részletesen elemezte a kubai forradalmi hatalom létrejötté­nek folyamatát, majd önmagá­ról beszélt Elmondta, hogy ő, aki a kizsákmányoló osztály­ból származik, miként vált forradalmárrá, többek közt megjegyezte, hogy már az egyetemen megismerkedett a Kommunista Kiáltvánnyal, Marx, Engels és Lenin művei­vel. I:3y kezdődött a fejlődés — mondotta Castro. — Becsület­tel beismerhetem — fűzte hoz­zá Castro —, hogy abból, amit a forradalom ideién tettünk, sek minden távolról sem volt a mi saját találmányunk. Minél több tapasztalatot I gyűjtöttünk — folytatta Cas.t­A Goaból érkező jelentések arról számolnak be, hogy e portugál gyarmaton növekszik a feszültség. Megerősítették a Goaban állomásozó portugál szárazföldi, tengeri és légi egységeiket. f A múlt héten három erő­szakoskodó portugál katoná­val végzett az egyik község feldühödött lakossága. Sangu- em közelében felrobbantottak egy portugál katonai jeepet. Panjim városában a tüntető diákok a portugál haderők azonnali visszavonását és a portugál uralom felszámolását követelték. Az Űj Delhiből érkező, meg nem erősített jelentések sze­A VÁCI FODRÁSZ KTSZ női és férfi fodrász részlegei a város minden pontján megtalálhatók. , Előzékeny gvors kiszolgálás minőségi munka Kozmetikai részlegünk: Április 4 tér 36. Fényképész műtermünk: Köztársaság utca 13. Folyamatos korszerűsítéssel szolgálatában. i ___________________________ ( 5) Egy vonalban a nyolc első kerék. Holtverseny, ha így futnának a célba. Feleslege­sen verítékeztek, kockáztattál^ testi épségüket, tapostak hegynek fel, tágult a tüdejük? Egy civil tüdeje 3—4000 köb- centiméter levegőt fogad be, a kerékpáros fiúké kétszer- annyit. Stuyft füttyent. A másik hat önkéntelenül odafigyel. Endenborg csak erre várt. Uccu! Élő rakéta. Robbanás­ként megiramodik. Mire a többiek észbekapnak, jelen­tős előnyt szerez. Utána! En­denborg lassít. Udvariasan megvárja többieket. Kocognak. Látszólag ismét békésen. Éles fütty. Micsoda összjáték. Stuyft máris raké- tázik. Az ellenfelek üldözik. Utolérik. Szélvész lassít. Megint egy sorban halad a nyolc fiú. Gyötrő társasjáték. Könnyű annak, aki fütyül. Akkor ad jelt, amikor látja, hogy hon- ; fitársa kész a támadásra, ép- i pen tud ritmust változtatni. I A többiek helyzete nehéz, ak- í kor kell gyorsítaniuk, amikor !az ellenfél megszabja. ; Karakán tétovázik. Ha nem 'követi fáradhatatlanul a dá- ; nők rakétázását, elvesztheti j győzelmi reményeit. Kezde- ' ményeznie kellene. Nincsenek partnerei. A 42-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents