Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

1961. DECEMBER 5, KEDD

3

A LENINI PART

TÉLAPÓ AZ ISKOLÁBAN

Az emberiség legjobbjai évszázadokon át kísérleteztek, hogy megszüntessék a nyomort, felemeljék a népet a tudatlanságból, napfényes életet teremtsenek számukra. Olyan társadalmat akartak, amelyben egyik ember nem zsálcmányolhatja ki a másikat, ahol mindenki egyenlő és háború sem tizedeli soraikat. Ezekért a nemes célokért sokan áldozták életüket, haltak hősi halált, de a nap ezután sem aranyozta be a nép világát, ezután is csak a keserűség és a boldogtalanság volt a társa.

A marxizmus—lenindzmüs mutatta meg azt az utat, amelyen eljuthatott az emberiség a boldogabb holnapba, a szabad, az elnyomástól mentes világba. A Szovjetunióban teremtették meg elsőnek ezt az életet. „A mi pártunknak jutott osztályrészül az a szerencse, hogy megvalósíthatta a kommunizmus első fázisát — a szocializmust, s most pedig a kommunizmus felső foka felé vezetheti a szovjet népet” — mondotta Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán.

Néhány évtizeddel ezelőtt a hivatásos forradalmárok kezdték meg Oroszországban Marx és Engels tanításainak terjesztését. Már kezdetben magasfokú

eszmei szilárdság,

összeforrottság, fegyelmezettség jellemezte ezeket a pártmunkásokat. 'Eszméjük, céljaik lázba hozták a munkásokat, a dolgozó parasztokat és az értelmiség legjobbjait. A Nagy Októberi Forradalom győzelme, a polgárháború vihara, a szocializmus építése,

a Nagy Honvédő Háború küzdelmes, de dicsőséges évei még edzettebbé, még össze- forrottabbá tették a kommunistákat. A pártonkívüliek milliói követték és követik ma is a pártot. Az SZKP vezette ki a szovjet dolgozókat a cári elnyomás sötét rabságából, az embertelen kizsákmányolástól, a kommunista párt üzent hadat a tudatlanságnak, az analfabétizmusnak. A párt vezetésével vívták ki a világ elismerését, hiszen mindenki csodálattal adózik az előtt a nép előtt, amely atomjégtörőt alkotott, egyetemeket emelt, a világon elsőnek repült a világűrben, ahol eddig még a legmerészebb képzelet is eltévedt. A kongresz- szuson boldogan jelentették a népnek: minden harmadik szovjet ember főiskolát vagy középislcolát végzett!

Valaha a párt kicsiny létszámmal alakult. A III. párt- kongresszuson mintegy huszonnégy kommunista képviselte a dolgozókat. Ma 9 716 000 a szovjet párttagok száma! Kolhozok, óriási erőművek, gyárak ezrei, a szűzföldek meghódítása jelzi a kommunista párt vezette szovjet nép alkotó munkáját. A szó szoros értelmében hegyeket mozgatnak és folyók irányát változtatják meg. És a XXII. kongresszuson

újabb gigászi tervekről

tárgyaltak: a húszéves programot vitatták. A szocializmusból a kommunizmusba vezető esztendők na.gy-nágy feladatairól tanácskoztak. A húszéves program lélegzetelállító perspektívája a szovjet határokon túl is lázba hozta a népeket.

A Szovjetunió Kommunista

Pártja XXII. kongresszusának beszámolójában állapította meg Hruscsov elvtárs, hogy az osztályok ellentéte megszűnt, s a Szovjetunió népe a munkásosztály vezetésével erkölcsi-politikai egységbe forrt. Ezért a proletárdiktatúra állama betöltötte tör- I ténelmi funkcióját és a szovjet állam össznépi állammá fejlődik. A párt becsülettel teljesíti a társadalom forradalmi átalakítása vezetőjének küldetését. A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály pártjaként jött létre, s ma már az egész nép pártja lett. Mindazok, akik kiválóan dolgoznak a kommunizmus megvalósításán, magatartásukkal kivívják mások megbecsülését, hajlandók a közösségért több áldozatot vállalni, — a párt tagjai lehetnek.

Mi tette lehetővé, hogy a párt ilyen győzelmekre vezethette a szovjet népet? Mi tette lehetővé, hogy napirendre tűzhették a kommunizmus építésének nagyszerű programját? Mi teszi lehetővé, hogy a szovjet emberek csodálatos jövőjének meg- teremtése mellett a Szovjetunió nem feledkezik meg más népekről, segíti a népi demokráciákat és nem hagyja magukra a felszabadulásukért küzdő országokat sem?

Sikereik, győzelmeik titka elsősorban az, hogy a párt nemcsak a derűs napokban, de a megpróbáltatások idején is együtt haladt a dolgozókkal.

A nép követte a pártot,

együtt volt a párttal. Amit a párt célul tűz maga elé, azt a szovjet nép egésze vallja saját programjának. És a párt azért is érhetett el ilyen eredményeket, mert volt elég ereje ahhoz, hogy szembenézzen hibáival és kijavítsa azokat.

Pillanaíképek a gödöllői kultúrházból

Véletlenül csöppentem be a gödöllői kultúrházba. örömmel állapítottam meg, hogy három szakköri foglalkozás is folyik ezen a napon. Megörökítettem, amit láttam.

A képzőművészeti szakkörnek 14 tagja van. Vezetőjük Balogh Lajos, a kultúrház igazgatója. Másféléves működésük óta több kiállításon is részt vettek

színjátszó szakkör Czangár Gyula vezetésével Karinthy paródiákat próbál

(Gábor felv.)

tani a munkásmozgalom elé £ az SZKP XXII. kongresszus sán is: mi történik akkor, hová vezet az út. ha csak szavakban és nem tettek- < ben követjük Lenint. Ha bál-; ványozunk olyan embereket,' akik csak a nép által, a nép áldozatos munkája árán lehettek nagyok, lehettek a nép : vezetői és amikor már ma-' gasra emelkedtek, méltatta-; nokká váltak az egyszerű £ emberek bizalmára. £

I

A személyi kultusz ?

£

nem csupán vastapsot, elv- í télén hajbókolást, hízelgést, £ talpnyalást jelentett. Jelen-^ tette a valódi helyzet félrema- £ gyarázását is, a hibák takar- £ gatását, a nép véleményének^ elfojtását és a törvénytelensé- ^ gek sorát. £

A párt harcol a revizionis-^ ták ellen, de ugyanolyan meg- £ bocsáthatatlan bűnnek tekinti £ a szektariánizmust és épp úgy - leszámol vele. Ezért kellett elítélni az Albán Munkapárt vezetőit is, akik nem okultak a sztálini hibákból. Törvénytelenség kíséri útjukat, semmibe veszik a Szovjetunió törekvéseit, lebecsülik a segítő , szándékú bírálatot. A nemzet-: közi munkásmozgalom erősíté- £ se helyett az imperialisták cél- § jait segítik.

A Szovjetunió Kommunistái Pártja egyszer s mindenkorra véget kíván vetni a személyi kultusznak, óvni akarja a pír- '£ tot a lenini tanítások semmi-', bevevésétől. Hruscsov elvtárs a kongresszusi zárszavában pJ is kifejezte: az elért eredmé-'ő nyék nem az ő nevéhez fű-? ződnek csupán. Az, hogy most ^ a kommunizmus építésén fá-^ radozhatnak, hogy a tudó- £ mányban, a művészetben, a £ szűzföldek hasznosításában £ sikereket értek el — nemcsak^ a pártot, de az egész szovjet £ népet dicséri. £

Valamennyi fontos bel- és* külpolitikai kérdést kollektiven tárgyalt meg a Szovjetunió Kommunista Pártja. Intézkedései, állásfoglalásai nem egy ember, hanem a kollektív testület véleményét fejezték ki. Míg a személyi kultusz idején, a XVIII. pártkongresz- szus után csaknem tizennégy esztendeig nem ülésezett a kongresszus, bár a Nagy Honvédő Háború és a helyreállítás évei sok gondot, feladatot róttak a népre, addig a XIX. kongresszus óta a szervezeti szabályzatban előírt időközönként tanácskozik a kongresz- szus, de a párt valamennyi más választott szerve is.

A lenini normák helyreállítása, a lenini tanítások követése nemcsak a választott szervek összehívásában tükröződik. A párt hadat üzent a bürokráciának, az aktatologatásnak, a párt és az állami fegyelem megsértőinek is.

Fejlesztette a bírálatot,

növelte a helyi pártszervezetek jogait, megszilárdította kapcsolatát a tömegekkel. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az, hogy a XX. kongresszus óta több mint kétmillió szovjet dolgozó kérte és nyerte el felvételét a pártba.

A lenini normák további megtartásáért, a párt és a tömegek kapcsolatának további mélyítéséért, biztosítékul, hogy ; a személyi kultusz vissza ne térhessen, a XXII. kongresszus ' ijabb intézkedéseket fogana- ' iosított. ;

„A pórtélét lenini normái, a ' vezetés kollektivitásának elve, i pártszervek összetételének ! rendszeres megújítása — mon- ‘ dotta Kozlov elvtárs a kong- ‘ ■esszuson — elhárítja annak 1 ehetőségét, hogy túlságosan 3 isszpontosuljon a hatalom 1 !gyes funkcionáriusok, mun- * catársak kezében, és előfordul- ‘ íassanak olyan esetek, hogy 1 íz illetők kivonják magukat a ' kollektíva ellenőrzése alól, biz- ' tbsítja a,z új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal köde- t rek helyes arányát.” i

Ez az intézkedés világosan Dizonyítja a párt helyes törek- I rését: a vezetésbe állandóan 1

Két nappal előbbrehozták a naptárt: a váci Báthori utcai iskolában vasárnap tartották a Télapó-ünnepét. A tornaterem színpadán egyórás vidám műsort adtak a tanulók. Itt mutatkozott be sikerrel a hatodikosok zenekara

a?

új erők kerüljenek be, olyanok, akik kezdeményezők, élharcosai az újnak, a haladónak. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a párt megszabaduljon olyan vezetőktől, akik túlságosan ragaszkodnak a hatalmukhoz, a bársonyszékhez, s nélkülözhetetlennek, pótolhatatlannak vélik magukat. A párt megszabadul olyan vezetőktől, akik nem képezik magukat, lemaradnak.

Csak azok választhatók be többször egymás után a vezetőségekbe, akik tekintélyt vívtak ki maguknak a dolgozók között, megfelelően képzettek és a szervezésben is kiválóak.

A kongresszuson hangsúlyozták, hogy a kommunizmus építése sikeréért fel kell használni minden ember adottságát, képességét, hasznosítsák a tudomány, a technika minden vívmányát. Akik a történelem folyamán figyelembe vették a nép bölcsességét, gazdag tapasztalatait, minden megpróbáltatásban helyt tudtak állni. A párt erejének és legyőzhetetlenségének forrása a párt és a tömegek kapcsolatában rejlik, abban, hogy következetesen megvalósítják a marxi— lenini eszméket. A vezetőknek szakadatlanul gazdagíta- niok kell ismereteiket, tanulmányozni kell a termelési újítók tapasztalatait, a • tudomány, a technika eredményeit. Nincs érdekesebb, fontosabb a kommunisták számára, mint az eleven érintkezés a dolgozók ezreivel. A kommunisták ennek a kapcsolatnak szenteltek életüket és a további eredményeknek is ez az alapja. Minden ember kis és nagy gondját meg kell érteni* s ha a kommut- nistákhoz fordulnak tanácsért, segítségért, soha ne kopogtassanak hiába. Csakis akkor támogatják a kommunisták tevékenységét, ha meggyőződnek arról, hogy a párt valóban a nép érdekeit,

a nép jövőjét

tartja legfontosabbnak, szentnek.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a korábbi évek hibáit kijavítva a lenini úton

jár és a XXII. kongresszus határozatai bizonyítják, hogy szilárdan követi Lenin tanításait. Vigyáz arra, nehogy eltorzítsák ezeket a tanításokat.

A tőkés országok kommunista pártjai a dolgozók felszabadításáért küzdenek, a gyarmati országok pártjai nemzeti önállóságuk kivíváséért, a népi demokráciák: kommunista és munkáspártjai a szocializmus felépítéséért fáradoznak, azért, hogy megrövidítsék azt az időt, ami alatt a kommunizmushoz juthatunk. Minden ország kommunista és munkáspártjának más és más a közvetlen feladata, mégis hasznosíthatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresz- szusának tanításait, hiszen valamennyi pártra ugyanazok a lenini normák, útmutatások vonatkoznak. Nem lehet lenini párt, nem követheti igazán Lenin tanításait az a párt, amely nem számol le a személyi kultusszal, a személyi kultusz okozta hibákkal és nem óvja a pártot a jobb- vagy a baloldali torzításoktól. Nem lehet lenini párt, amelyben nem érvényesül a kollektív vezetés elve, ahol nem fejlesztik a bírálat-önbírálatot, ahol nem támogatják a kezdeményezést, az újat, ahol a párt erejét nem a dolgozók tömegkapcsolatában mérik.

Nem idézték Majakovszkij szavait szó szerint sem az SZKP XXII. kongresszusán* s nem idézik a párt tagjai hétköznapi munkájuk közben sem, de mind a kongresszus részvevőit, mind a napi munkában dolgozókat ezek az érzések ezek a gondolatok vezetik:

„Lenin elvtárs, füstös üzemeinkben s havas tarlókon ön itt van velünk.

Az ön nevével a szívével szívünkben eszmélünk, lélegzőnk, verekszünk, élünk”.

Sági Ágnes

\

„A politikai pártnak a saját hibáihoz való viszonya — mondja Lenin — egyik legfontosabb és legbiztosabb ismérve a párt komolyságának és annak, miként teljesíti a valóságban kötelességeit osztálya és a dolgozó tömegek irányában. A hibát nyíltan beismerni, okait feltárni, elemezni a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt, s azután a tömegeket is.”

Az SZKP már a XX. kong- ; resszuson nyíltan a nép elé tárta, milyen hibák torzították el a marxizmus—leniniz- mus tanításait, mennyire letért a párt néhány vezetője a lenini útról. Ennek a nyíltságnak. ennek az őszinteségnek volt az a következménye, hogy a XX. kongresszus után meggyorsult a Szovjetunióban a fejlődés, megszüntették a hibákat és egységesebbé vált a párt vezetése.

A torzítások megszüntetését, a személyi kultusz okozta károkat azonban a revizionisták és a dogmatikusok elleni ideológiai harcban tudták csak kijavítani. A párt lenini irányvonalával szemben állt a pártellenes csoport, amelyhez Molotov, Kaganovics, Malenkov is tartozott. Az újnak, a haladónak kemény, elkeseredett harcban kellett legyőzni a régit, a maradit. Nem másról volt szó, mint arról, hogy a párt következetesen tudja-e érvényesíteni a lenini politikát, vagy a visz- szdhúzó erők fékezni tudják az előrehaladást? Helyre kellett állítani azt a marxi—lenini tételt, hogy a személyiségeknek fontos a szerepük, de a történelmet nem a személyiségek formálják, hanem mindenkor a nép. A Nagy Októberi Forradalmat, a polgárháborút, a Nagy Honvédő Háborút, a szocializmus építését sem egy ember, hanem maga a nép vitte győzelemre!

Egyszer, s mindenkorra elrettentő például kellett állí-