Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

I

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ

Emlékezés Lukácsi Jánosra

em is tudom megmondani, mit szerettem benne jobban; — az embert, vagy a művészt.

De szerettem.

Sokszor elmentem hozzá. Mindig a festővászon előtt találtam, mindig dolgozott Leültem a háta mögé és néztem, hogy fest. Csodáltam, milyen nyugalommal kevergeti a pipacs piros színét, a búzavirág kékjét, az ősz sárga hervadá- sát és a nyár ezer virágának tarkaságát. Százszor, ezerszer lefestette a Férjé patak vizét, a nyárfákat, a szénaboglyákat, búzakereszteket, akácos csendes kis tanyákat. Megismertem nála az egész határt, ismerősök voltak a virágok, fák, tanyák, mégis szerettem nézni, mert mindig találtam bennük valami újat. valami szépet. Mindig volt valami, amit megcsodáltam, ami meghatott — a művészetét.

Szótlan, csendes ember volt. Egyszerű, ceglédi. Én sem vagyok valami nagy társalgó, de ő még annyit sem beszélt, így nagyszerűen megértettük egymást, ő festett, cigarettáz- gatott, én néztem, néztem. Órákig elvoltunk így együtt, s amilcor eljöttem tőle, mindig maradt bennem valami meleg érzés, az ő egyszerű egyéniségének és művészetének csodálata.

gy párszor kimentem vele a határba is. Nagyon szeretett ott. Kiválasztott egy- egy csendes helyet és festett, festegetett. Én pedig, hogy ne zavarjam, hanyatt feküdtem

a fűben. Néztem az eget. Én megcsodáltam az égbolt titokzatos szépségét, ő könnyedén lefestette azt. Amikor kis idő múltán vásznára tekintettem, már rajta láttam a szelíd bárányfelhős eget minden szépségében, pompájában.

Egyszerű, szegény embernek születet és az egyszerű, szegény emberek festője lett. Rengeteg képet alkotott. Nincs még egy olyan művész, akt annyi alföldi tájat, vadvirágot, búzakeresztet, arató parasztot festett volna, mint ő. Igaz, hogy ebben az egyoldalúságban és bőségben össze is zsugorodott a művészete.

Pedig valamikor, fiatal korában, neki is voltak nagyra- törő álmai, tanult, küzdött, nélkülözött, s a végén letört, itt ragadt a ceglédi közönyben, tehetétlenségben. Itt maradt ceglédinek. Festegette az egyszerű ceglédi tanyákat, gyümölcsöket, mezei virágokat.

Többre, nagyobbra nem tellett idejéből.

De nekünk ez is elég. Képeiben magunkat szeretjük, alkotásaiban művészetét becsüljük.

T

írlatát nem érhette meg, de képei hélyette is beszélnek — és emléke felmelegít.

Szegedi Pál

A kiállítási helyiségben tárolókban elhelyezett Lukácsi emléktárgyakat láthatnak a kiállítás látogatói.

(Foto: Opauszky)

V. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM

1961. DECEMBER 24, VASÁRNAP

A ceglédi utca télen (Barotai Barna tulajdona) + +

Kacsaetetés (Kiss Gyula tulajdona) + +

REST MCGUl HÍRLAP ) KÜLÖN / KIADÁSA /

Félmillió helyett 628 ezer naposcsibe

Látogatás a ceglédi baromfikeltető állomáson

Munkatársunk meglátogatta a ceglédi baromfikeltető állomást. Érdeklődésére Horváth István vezető a következőkben tájékoztatta munkájukról: 1961. évi tervük 560 ezer naposcsibe volt, ezzel szemben teljesítettek 628 ezer darabot. Kikeltettek 25 ezer pulykát, 13 ezer kacsát és 1000 darab gyöngyöst. Éves tervüket 112 százalékra teljesítették.

A terv szerint a kikelési százalék csirkénél 66, elértek 71 százalékot, pulykánál 60, elértek 74 százalékot. Ebben már benne van a tojások szállítás alatti törése, szétfolyása stb. Ha a gépbe betett tojások után számítjuk a kelési százalékot, még sokkal jobb eredményt kapunk.

Jövedelmi tervük 120 ezer forint volt, eredményük 300 ezer forint felett van.

A keltetési tervet 112 százalékra teljesítették. A dolgozók jó munkájukért 1 havi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak jutalmul.

Gépeik a legkorszerűbbek. 10 darab 10 ezer férőhelyes villanyfűtésű gépük van. Egyszerre 100 ezer darab tojást tudnak keltetni.

Január elseji kezdettel kipróbálnak egy nagy jelentőségű újítást. Ennek felhasználása a gépek keltetési eredményét nagyban fokozza. Különösen a liba- és kacsatojások nagyüzemi keltetése tökéletes megoldást nyer általa, országos viszonylatban 50 milliós megtakarítást eredményez.

A baromfikeltető állomásról kikerülő naposcsibék egészség- védelme szempontjából mindent megtettek eddig is. Csak ellenőrzött telepekről, vérvizsgált, tífuszmentes állatok tojásait használtak fel keltetésre. A kikelt naposcsibét azonnal beoltják, vaikcinázzák,- így 6 heti védettséget nyernek pestis ellen. A gépeket és eszközöket minden keltetés után fertőtlenítik. Egyébként is az Országos Egészségügyi Intézet hetenként ellenőrzést tart. A naposcsibéket átvevő tsz-eket és háztáji gazdaságokat szakemberük rendszeresen látogatja, szaktanácsokkal látja eL A felnevelési Veszteség 9 százalék alatt van. Igyekeznek a tsz-ek baromfitelepén felmerülő problémák megoldásában segíteni.

Az állatnevelésben a barom- finevelés a legkényesebb, legigényesebb, de legjobban kifizetődő ágazat. Ahol egészséges elhelyezést, tisztaságot, gondos ápolást és megfelelő táplálékot kapnak, ott a baromfi nevelése és tartása nagy hasznot hoz. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy a

mai magas nívójú tudományos állatnevelés mellett a szakszerűen összeállított csirketáp használata milyen fontos. Ebben megtalálják a csibék mindazt, amire a csontozat és hús gyors fejlődéséhez szükségük van. A csibetápon nevelt csibe 8 hetes korában már szállításra kési A rosszul elhelyezett és rosszul táplált csibék még 4—5 hónapos korukban sem piacképesek.

Legtöbb naposcsibét nevelnek a Vörös Csillag (100 százalékig csibetáppal), a Lenin, a Petőfi és a Kossuth tsz-ek.

Az 1962. évi tervüket 3 héttel korábban kezdik, mint az elmúlt évit. Már január 10-én kelnek az első csirkék. Az éves tervük 570 ezer csibe keltetése ezen belül 50 ezer ka csát és 25 ezer pulykát terveznek.

A tyúktojásokat tsz baromfitelepekről, a kacsatojást, kb. százezer darabot, a nagykőrösi Petőfi és tápiósági Petőfi Tsz-ből szerzik be.

Az első kelésű csibékre eddig 80 ezer darabos rendelést kaptak a tsz-ekből; az egyéni baromfinevelőle a helyi földművesszövetkezetnél adják le megrendelésüket, s a csibéket is ott kapják meg.

Az üzemet több millió forint beruházással bővítik, köz- művesíti'k.

A gépek és az üzem fűtésére be akarják vezetni a termálvizet. A termálvízben rejlő nagy hőenergia felhasználása nagyban elősegíti üzemük kapacitásának olcsóbb és jobb kihasználását:

M. A.

Ahol túlteljesítik az éves tervet

Törtei község közepén, modern kerítés mögött áll a gőzmalom. Máskor is mindig, de most, az ünnepek előtti időben főként sok kocsi sorakozik előtte, hogy a hozott búza helyett elvigye a foszlós kalácsnak való lisztet. A kocsisorban nemcsak ceglédiek, törteüek, jászkaraj enőiek, de sokszor kocsériak, kecskemétiek, sőt lászlófalviak is állnak, hogy az ötvenéves gépek által őrölt minőségi lisztet vigyék haza a hozott kenyér- gabona helyett. Az sem ritka, hegy Űjkécske, Tiszavárkony, Tiszajenő községből is felkeresik a malmot, mert híre van ám messze a környékben a törteli malom jó munkájának.

A tervteljesítés után érdeklődve, megtudjuk, hogy eddig már hat vagonnal teljesítették túl az idei tervet, de ez a mennyiség mindennap emelkedik, hiszen műszakomként száz mázsa gabonát őrölnek meg.

— Hogy bírják ezt a munkát? — érdeklődünk Kocsis Jánostól, a malom új igazgatójától.

— Általában egyműszakos a malom — tájékoztat Kocsis elvtárs —, de amikor szükséges, átállunk két műszakra is. így van ez most is, tekintettel az évvég i forgalomra. A minőségi munkában nagy része van a malomban kialakult törzsgárdának, akik közül nem egy évtizedek óta végzi a malomban lelkiismeretes munkáját. így például Angyal László gépész 1927 óta, Homlok Mihály fűtő, aki jelenleg éjjeláőri munkakört

tölt be. 1938 óta, Urbán Kálmán 1950 óta dolgozik munkahelyén.

Búcsúzóul még elmondja Kocsis eivtárs, hogy a malöm szép kerítése az idén készült 84 000 forint értékben, a gépház, illetve a malom korszerűsítésére, felújítási munkáira az idén 49000 forintot fordítottak. Régi vágyuk a malom villamosítása, ehhez a munkához el is készült a tervdokumentáció.

(Peresztegi)

Didergők között...

Az elmúlt szombaton estefelé betértem a totózóba a szokásos szelvényeimet kitölteni, mivel nem adom fel a reményt, hogy egyszer mégis csak elér a szerencse.

Ekkor este a „szokáson” kívül még a csípős hideg is bemenetelre invitált. Sajnos, a benti meleg nem sokkal volt nagyobb, mint a kinti. A megszokott, vidám totózók arcán megfagyott a mosoly és inkább bosszúsan, mint jókedvvel töltötték ki szelvényeiket.

Nem értjük a totózó dolgozóit, miért nem törődnek a totózók otthonos fogadtatásával, vagy ha azokkal nem is, legalább saját egészségükkel.

— már

CSILLAGSZORO

Barátságos meleg szorult a szobába. Az ünnepi fa roska- dásig telt, mintha villogó tarka cukorköpeny borítaná karcsú alakját. Valaki lekat- tintja a villanyt, s a következő pillanatban fényes csil- lagocskák lobbannak. A sziporkázó csóva zizzenve hull alá Fénye megvilágítja az arcok néma tekintetét. Csillag- szóró. Milyen szép! S hopp, figyeljünk csak! A szétröppenő csillagok valamit mondanak. Hangjuk, mint a meg- pendülő selyemszál, olyan könnyű, olyan finom.

Karácsony volt akkor is, 1944 telén. A hazánk területére érkező szovjet csapatok elérték Budapestet. Nem ünnepelhettek otthon, értünk áldozták a családi együttlét boldogságát. Fővárosunk felszabadulására készültek. S a kegyetlen, utolsó napjaiban vergődő náci hatalom kiontotta vérét a fehérzászlós parlamentereknek. Meghaltak.

Ezen a szép napon hálánkat rójuk le emlékeik előtt. A vérükkel kiharcolt szabad országban.

■k

Ünnepre készült egy boldog család. A széles vállú fiatalember könnyekbe fúló hangon mesélt elmerengő szüleinek.

— Engem is megtévesztettek a zagyva kalandorok, megszedi tett a „mesés Nyugat” csábítása. Elmentem. Sokat szenvedtem, csalódtam, mert semmi sem volt igaz. Aztán gyötört a vágy is, a haza, a család után. S most itt vagyok, hazajöttem. Együtt fogunk ünnepelni. Mindig, amíg élek. Mert megtanultam becsülni ja magyar szót.

Amikor együtt van a család, kedves emlékek fakadnak ajkainkon, gondoljunk azokra, akiket ilyenkor is hív a szolgálat, a munka. Vasutasruhás ember kezében nagy táskával lép ki az utcára. A kapuban dideregve bújik össze felesége és csevegő fiacskája. Integetnek. Az ap^i még egyszer visz- szafordul.

— Este kilenckor megyek erre a „paripával”. Figyeljetek jól, a hosszú fütty titeket köszönt majd.

Kohlmayer Ádám

Bemutatjuk

Lengyel Zoltánt, a Mészáros Lőrinc iskola tanulóját, aki egyike a legtakarékosabb gyerekeknek

Kovács György asztalost, a Ceglédi Faipari Ktsz kiváló dolgozóját, aki a szövetkezet tízéves fennállásának ünnepén jutalmat kapott

— A CEGLÉD-CSEMÖI Állami Gazdaság a második ötéves terv keretében 500 hold nagyüzemi szőlőt telepít. Már az első esztendőben megindul a munka, amelyhez a gyökeres vessző anyagot már be is szerezték. A tavasz folyamán a gazdaság tízholdas szőlőiskolát létesít, amelynek anyag- szükségletét a szőlőtelep biztosítja:

— A CEGLÉDI kiskörzeti mozi a város külterületi iskoláiban és a termelőszövetkezetek művelődési házaiban Budapesttel egyidőben mutatja be a karácsonyi ünnepek alatt a Nem ér a nevem című színes új magyar filmet és egy nagysikerű szovjet filmet, melynek címe Foma Gorgyejev.

— A CEGLÉDI Vörös Csillag Termelőszövetkezet a múlt héten 130 darab hízott sertést adott át az állami felvásárlásnak. Ezen a héten újabb 200 darab hízott sertést értékesítenek a jövő évi szállításra kötött szerződés keretében;

— A KARÁCSONYI és szilveszteri nagyobb érdeklődésre való tekintettel a ceglédi Orion-szervíz nagy erőfeszítéssel igyekezett a lakosság igényeit kielégíteni. Még a szerviz vezetője. Katona Sándor is részt vett a külső munkákban és több esetben este 10—11 óráig dolgoztak a szakemberek. Ezzel elérték azt, hogy az utóbbi egy hónap alatt 200 darab TV-t és 150 darab rádiókészüléket javítottak. Ilyenformán Cegléden az ünnepek előtt javításra váró készülék nincs.

— A TÖRTELI Rákóczi Termelőszövetkezeit még az idén 900 hízott liba és 150 csirke leadását tervezi:

— A FODRÁSZ KTSZ részlegei a karácsonyi nagyobb forgalomra való tekintettel, 30-án, szombaton este fél 10- ig fogadnak vendégeket. December 24-én, 31-én a férfi

fodrász részlegek délelőtt 12 óráig tartanak nyitva.

1