Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

MONOR® VICCRE 'A';.% • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1961. DECEMBER 24, VASÁRNAP ILONKA A hó nagy pelyhekben hul­lott, hideg észaiki szél süvített végig a főtéren, akaratlanul összébbhúztam kabátomat. Itt a tél, a várva várt fehér, szán- kócsilingeléstől visszhangzó tél — állapítottam meg magam­ban, amikor valaki felriasztott gondolataimból. — Szervusz, azaz __jónapot k ivártok! — néztem az előttem megálló szürkekabátos, prém- kucsmás hölgyre. — Nem is tudom hirtelenében hogyan szólítsalak... Régen, nagyon régen nem láttalak. Kedves ismerősöm elmoso­lyodott, s öröm villant fel sze­mében. — Úgy mint régen — mond­ta kedvés mosollyal, majd hoz­zátette: — Gyere, menjünk be egy röpke időre a presszóba, olyan dák mondanivalóm van! Amíg kabátját lesegítettem válláról, az emlékek sűrű köd- fátyolán keresztül gyermekko­rom, a Munkásőr utcá ho­mokos grundja, kis barátaim, játszótársaim tűntek elő ... Sokat játszottunk együtt Ilonkával. Akkoriban csak­nem mindennap a jóságos, kedves arcú nagyanyámnál voltam. Nagyon szerettem ott. Szemben a nagyanyámék há­zával M.-ék laktak. Ott szol­gált Ilonka, akit a menhelyből adták ki vidékre. Sokan vol­taik testvérek — nyomorogtak, éheztek, édesanyjuk kénytelen volt a menhelybe adni őket, igy került Monorra Ilonka. Vézna, rendetlen hajú. sző­ke kislány volt. Ismertetőjele külseje mellett az volt, hogy mindig éhes volt. Nagyon saj­náltam, mindig megosztottam vele ribizkelekváros kenye­rem. Nagyon hálás volt ilyen­kor, könnybelábadt a szeme, s azt miondogatta: meghálá­lom egyszer, ha felnövök. Karácsonykor, amikor mi unokák összejöttünk a szegé­nyes szobában, ő is ott volt közöttünk. Várta, hogy vala­mit neki is hoz a Jézuska. Sze­gény nagyanyám, tbár nehéz helyzetben volt ő is, de azért összeszedett egy kis cukorkát, almát, egy pár megfoltozott harisnyát, kékre fagyott lábai­ra, s odatette a karácsonyfa alá. Aztán múltak az évek. mind ritkábban láttam kis játszótár­sam — elkerült más vidékre, túladtak rajta, pedig szorgal­mas, dolgos teremtés volt. S most itt ül velem szem­ben, csomagokkal körülvéve, húsz év után. — Mesélj? Mi van veled? — Férjhezmentem. pedagó­gus vágyók, egy aranyos, öt­éves kislányom van — sorolja. — Cegléden tanítok, ott is la­kunk. Nemrég építettük fel kis házunkat. Férjem agronó- mus a Dózsa Tsz-ben. Látoga­tóba jöttem Monorra. Milyen hálás vagyok a sorsnak, hogy összetalálkoztam veled! — mondja, s mutatja kislánya, férje arcképét. — Meghalt a nagymama? — lábadt könnybe szeme. — So­hasem felejtem el. Hidd el, ő és hasonló szívű emberek ön­tötték belém, az erőt. hogy egy­szer megváltozik minden, az én életemben is. Nagyon fáj, honii nem láthatom a nénit. Sokáig beszélgettünk, a per­cekből órák lettek, s amikor egyenes tartású alakja tovasu­hant a főtér betonjárdáján, w.éo hosszan, sokáig néztem, utána. Hörömpő Jenő Ügyeletes orvos Gyömrő 24-én: dr. Túri Mária, 25-től 26- án déli0,: dr. Szekeres Sándor, sa.iát körzetében dr. Túri Mária. 26-től 29-ig dr. Balog Sándor sza­badságon, helyettes: dr. Szekeres Sándor. Monor 24-én: dr. Balogh József. 25-én: dr. Kovács Jenő, 26-án: dr. Lon- kay László, PÁLMÁK ÉS DINNYEFÁK KOZOTT Üvegház a mezőgazdasági politechnikai oktatás segítésére Szinte azt hinném, hogy a fajtamegállapitó telepen va­gyok, nem pedig a moncxri gimnázium területén. Igen, a ferde üvegtetőn be­özönlő téli napsugarak és te­mérdek növény között járok, mélyen magamba szíva a jel­legzetes üvegházi illatot. Mel­lettem fehér köpenyben Ba- ráíh Zoltán, a gimnázium biológia-földrajz szakos tanára felel készséggel a feltett kér­déseimre, elsősorban is arra, hogyan lett a gimnáziumnak üvegháza. — A mezőgazdasági poli­technikai és a biológiai okta­tás érdekében építette az is­kola az üvegházat a meglevő pénzügyi keret felhasználásá­val és sok segítséggel — mondja Baráth tanár úr. — Az üvegház felépítésének szer­vezése és vezetése dr. Borzsák Sándor kartársam nevéhez fű­ződik. A segítség egy részét pedig az iskola tanműhelyei, elsősorban a vasipari műhely nyújtotta. — És a növények beszer­zése? ... — Ez úton is köszönetét szeretnék mondani azok­nak, akik üvegházunk állo­mányának begyűjtésében segítségünkre voltak, így Soó Rezső kétszeres Kos- suth-díjas akadémikusnak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bota­nikus kertje igazgatójának, Ujvárossy Miklósnak, aki a Magyar Tudományos A terv: nagyüzemi baromfinevelés Újabb ezer baromfit nevel­nek az OVEF monori fajta­megállapító telepén. Nem ré­gen — öt héttel ezelőtt — ad­tak át 1800 darab egykilós súlyban levő baromfit a közellátás céljára. A baromfinevelés kifize­tődő volt és gazdaságos a telep részére — mintegy tízezer forint tiszta hasz­not hozott! Ezért úgy határoztak a telep vezetői: új turnus baromfi felnevelését kezdik meg. A téli — nem éppen kedvező — idő­re való tekintettel csak ezer kiscsirkét hoztak a kecskemé­ti baromfikeltetőtök MEGLEPETÉS gtUEMÍS ’üNNePeueri (Földváry Iván rajza.) Nem csalódtak! Ha ugyan valamivel több is betege­dett meg és hullott el a baromfiak közül, mint az első alkalommal — az ezerből 53 — az eddigi eredmények újból igazolták azokat, akik az okos, hasznos terv keresz­tülvitelén fáradoztak. A százezer forintos költség­gel épített baromfinevelő he­lyiségben a műanya (hosszú fűtőtest) kellemes meleget áraszt. A tiszta szalmával almozott előnevelőben öthetes csirkék zsibongnak. Léber Mihályné gondozó kérésünkre lemért egy jércét: 53 deka volt! Nagy megelégedettség sugár­zott arcáról, s nem érdem­telenül. Lelkiismeretes, szak­képzett munkájáért a vál­lalat 300 forinttal jutalmaz­ta; Kérésünkre elmondta: — a vállalat tervbe vette, hogy jö­vő évben, nagyüzemivé fej leszti a baromfineveléstt Négy turnust terveznek a nyári időszakra, és egyet a télire, s összesen: 8200 baromfi felnevelésére te­remtenek feltételeket. Először bővítik a baromfifar- mot. Uj előnevelőket épí­tenék, bevezetik a villanyt, s megoldják a vízellátás problémáját is! Természete­sen segítségről is gondoskod­nak majd, mert az előírás szerint, ötezer baromfin túl, indokolt egy újabb gondozó­nő beállításai (HJ) Ahány gyerek, annyi gond! — hallottam már több al­kalommal ezt a szólás-mon­dást. Valóban, tudhatjuk magunkról is, mennyi gon­dot okoztunk mi is szü­léinknek. Sok szülő aztán úgy igyekszik a kérdést áthi­dalni, hogy egy gyerek mel­lett dönt. Erre a gyerekre for­dítja minden idejét, minden örömét vele osztja meg, gyak­ran aztán túlbuzgóságában félre is neveli. Pedig sok gyereket is fel lehet nevelni becsületesen, mindnek kenyeret lehet ad­ni a kezébe. A sok gyerek — sok örömet is jelenthet. Gyomron igen sokan isme­rik Bognár Antalt — a Vegyesipari Ktsz dolgozóját — és családját. Munkahelyén becsületes embernek, jó munkásnak tartják, A gye­rekek nevelése mellett, még arm is van ideje, hogy tár­sadalmi munkát végezzen a szövetkezeten belül és kívül is. Sok időt tölt el a sport­körben. ' Ismertek a község­ben a Bognár-gyerekek is — tizenegyen vannak — sokat tettek és tesznek ma is a közért. A nagy család azonban már ritkán jön össze. A -fiúk megnősültek, vagy kollégiu­mokban tamilnak, dolgoznak. György a legidősebb fiú. Már családot alapított, nős, A Bognár-család gyermeke van. A szülői ház­ból, mint péksegéd ment el, jelenleg tűzottó. Mihály betegsége miatt hagyta abba az egyetemet, négyévi tanulás után. Jelen­leg osztályvezetői beosztás­ban dolgozik egy budapesti üzemben. A hiányzó másfél évet a műszaki egyetem esti vagy levelező tagozatán akar­ja elvégezni. Saját szárnyain él már ő is. Karcsi is megtalálta már a helyét az életben. Szobafestő a szakmája, megnősült, fele­ségével boldogan él, terve­ket sző a jövőre. Anti — a család öcsije — Kecskeméten végezte el a gyümölcs- és szőlészeti tech­nikumot. Kalandos természe­té 1956-ban Németországba sodorta. Egy ottani város­ban, Giessenben végzi a vegyipari egyetem utolsó évét. Marika — aki a három lány közül a legidősebb — 22 éves, sütőipari technikus. Mikit igen sokan ismerik és szeretik Gyomron. Szegeden végezte az erdészeti techniku­mot, kitűnő eredménnyel. A nyári szabadságok ideje alatt rendszeresen eljárt Gyomron a KISZ-be, az iskolában KISZ-titkár volt. Jelenleg a csemetekerti KISZ-szervezet titkára, kiváló aktivistája az ifjúsági mozgalomnak. Sanyi Vácott végzi a gép­ipari technikum utolsó évét. Az iskolában KISZ-titkár. ö sem ismeretlen a gyömrői KISZ-ben, itthon léte alatt rendszeresen megjelent az if­júsági otthonban. Jancsit az úttörőházban le­het gyakran látni. Sokat fog­lalkozik a nála fiatalabb gye­rekkel. A Kandó Kálmán villamosipari technikumban tanul. Péter szintén távol van a szülői háztól. Húsipari tech­nikumba jár Szegeden, ö sem hozott szégyent a Bognár névre, jó tanuló, aktív KISZ- tag. Kati még csak nyolcadikos. Kitűnő rendű tanuló, őrsve­zető. Sokat segít édesanyjá­nak a háztartásban. Klári a legkisebb Bognár- gyerek. Hatodikba jár, szin­tén kitűnő tanuló. Ö az édes­anyja második segítsége a háztartásban. 4 munka, a gond, valóban barázdákat vésett a szülők arcára. De ez a két szülő tudja, hogy mi az élet célja, értelme, szépsége. Ha sok gondot is adott a tizenegy gyerek — de sok örömet is szerzett! Gyarmati Sándor Kulturális RAJZSZAKKOR indult a járási művelődési otthonban. Képünkön: a 13— 14 évesek csoportja rajzolás közben. (Foto: Kútvölgyi) («yermekfoglalkoztatás Bizonyára sok járókelőnek lemmel hallgatják, amint Fó­feltűntek vasárnap délelőt­tönként a monori főtéren ke­resztülsiető apró emberkék, többnyire az általános isko­lák alsó tagozatába járó kis­fiúk és kislányok. Hová mennek, mit csinál­nak ilyenkor? Dr. Gábor Gyula, a járási művelődési otthon igazgatójá­nak vezetésével figyelemre méltó és hasznos kezdemé­nyezés indult el ez év no­vember 1-én. Gyermekfoglal­koztatást indították el vasár­nap délelőttönként, hogy a kisgyerekek a pihenőnap dél­előttiét ne haszontalanul — esetleg rosszalkodással — töltsék el, hanem együtt szórakozzanak nemesen, me­sét hallgatva, énekelve vagy filmvetítésben gyönyörködve. A kicsinyek körében nép­szerűek ezek az együtt töl­tött vasárnap délelőttök. Át­lagosan 60—70-en szoktak len­ni, de voltak már 100-nál is többen. (A múlt vasárnap a hideg idő miatt valamivel kevesebben.) Csendes figye­nyadné Magócsi Mária, a foglalkozások vezetője, mesét mond nekik, sőt, őik maguk is részt vesznek a mesemon­dásban, fejlesztve előadóké­pességüket és fantáziájukat. Majd daltanulás következik, népdalokat, gyermekdalokat tanulnak. A filmvetítéseken pedig diafilmek segítségével ismerkednek meg történelmi eseményekkel, gyermekregé­nyekkel. A foglalkozások elő­nye nemcsak a gyermek sza­bad idejének hasznos betölté­se, hanem az úttörő kultu­rális próbákon való eredmé­nyesebb részvétel is. Még csak második hónap­ja működik Monoron a gyer- mekfoglalkoztatás, de — mint a fentiekben láthattuk — si­kerrel. A művelődési otthon vezetősége szeretné, ha a szülők is még jobban támo­gatnák ezt a kezdeményezést — és még többen küldenék el kisgyermekeiket a vasárnap délelőttök közös és vidám el­töltésére. A maglódi népi együttes benevezett a kulturális szemlére A népi együttes 32 tagja részt vesz az olvasómozgalom­ban. 25 tag vállalta, hogy a tél folyamán — november 1- től április 30-ig húsz ismeret- terjesztő előadáson vesz részt, s csak komoly elfoglaltság vagy betegség esetén marad távol. Énekkaruk egy magyar mozgalmi dallal, egy szlovák népdalcsokorral, egy ukrán és egy német dallal szerepel; tánccsoportjuk két magyar, két szlovák és egy orosz tánccal vesz részt, Színjátszó csoportjuk viszont vállalta, hogy a járás három községé­ben fogja bemutatni Simon Magda „Százházas lakodalom■” című tsz-tárgyú háromfelvo- násos színművét; Ecseren, Mendén és Úriban. Egy új színnel is gyarapo­dik az idei szemle a maglódiak részéről. A népművészeti szakkör összegyűjti, lerajzolja vagy kivarrja azokat a népi díszítő elemeket, amelyek már-már veszendőbe men­nek, s kiállítás keretén be­lül mutatja be a járási szem­le közönségének. A művelődési otthon há­rom színházlátogatást szer­vez a szemle befejezéséig, s ugyanakkor egy hazai és egy külföldi kirándulást bonyolí­tanak le. A kultúrcsoport tagjai 150 munkaórát vállaltak társa­dalmi munkában, melyet a művelődési otthon szépítésére, csinosítására fordítanak. Mindannyian sajnálják, hogy a két évig nagy sikerrel mű­ködött „menyecske-együttes” egy-két férj meg nem értő magatartása miatt felbomlott. Remélem, hogy Kresz Ká- rolyné, Varga Andrásáé, Ná- nai Jánosné, Házler Lajosné személyes példaadásával újra megkezdi működését a cso­port, s a szemlén velük is találkozunk. — esjó — DISZITOMUVESZEK Jelentős kezdeményezés a Pest megyei Tanács művelő­dési osztálya és a Népműve­lési Intézet részéről a díszítő­műves szakkörvezetési tanfo­lyam megszervezése. A rész­vevők száma 62, kizárólag Pest megyei pedagógus és népművész valamennyi. A monori járásból is kilencen vesznek részt az előadásokon. A cél az, hogy a kulturhá- zak, tömegszervezetek keretén belül alakult, illetve alakuló díszítőművész szakkörök veze­tésére elméletileg és gyakorla­tilag jól felkészült vezetőket képezzenek ki. Ezáltal pedig a lakás-és öltözködés-kultúra, a jó ízlés helyes irányba való kifejlesztésében kívánnak se­gítségére lenni a legkisebb község lakosságának is. A hallgatók két éven keresztül havonta egy-egy alkalommal elméleti és gyakorlati oktatás­ban részesülnek, végül vizs­gát tesznek és működési en­gedélyt kapnak a többi mű­vészeti szakkörvezetőhöz ha­sonlóan. Kobzos PASZTELL A hold mint óriási léggömb lebeg a havas táj felett. A patak hallgat nem beszél s dúdolva járja be a szél a mélyen alvó kerteket. Kazlak állnak réten-mezőn mint mord csőszök hósubában. Távolban vonat zakafol egy szán csilingel valahol az országút hajlatában. Oly tiszta minden, oly szelíd, Tejúton csillag silbakol. S míg hallgatnak a nagy hegyek az utcán kucsmás kisgyerek egy karácsonyi dalt dalol. Ferenczy Hanna Akadémia vácrátóti bota­nikai kutató intézetének igazgatója. Mindketten több szubtrópusi növényritka­sággal ajándékozták meg iskolánkat. Valamint hálás köszönetünk illesse azokat a szülőket, akik — mint például Burgyán Benőék — elsősorban foglalkozá­sukból és szakértelmükből kifolyólag jelentős segítsé­get nyújtották az üvegház berendezésében. — Bizonyára máris tapasz­talták az üvegház hasznossá­gát. — Igen. tanulóink a gya­korlati órákon már elkezdték az üvegházi anyag szaporítá­sát. A gyakorlati kísérletezés­sel így elő tudjuk segíteni a mezőgazdasági politechnikai oktatás más oldalát is, pél­dául a Kovács Pál agrármér­nök által vezetett szántóföldi és kertészeti palántatermesz­tést stb. Az itt termelt áru pedig a tanulóinkból alakított Hermann Ottó ifjúsági tsz tu­lajdonát képezi, ez gondosko­dik az értékesítéséről is. Beszélgetésünk végeztével kilépek a csípős decemberi hidegbe, nem kevéssé irigyel­ve az üvegház melegében ma­radt sokféle pazar dísznö­vényt. Borsányi János

Next

/
Thumbnails
Contents