Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ. MSZMP P ES T MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEG ■■ X" ' xx.y--- -í~ * *•••.VEI TA N A C S V. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM _ ÁR.\ 50 FUJ ÉH 1961. DECEMBER 33 SZOMBAT Szavak és tettek A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa nemcsak lefolyásának napjaiban, hanem ma is az érdeklődés középpontjában áll, az ott elhangzottakat ma is a legnagyobb figyelem kiséri, s. mind több ember érti meg, fogja fel az első benyomások érzésein túl a kongresszus valóságos lényegét, fontosságát. A kongresszuson elhangzottak hatása pedig egyre erősebben érződik nemcsak a párton telüli r munkában, a lefolyt vezetőségválasztó taggyűléseken, hanem a pártorikívüliek, az egyszerű, „nem. politizáló” emberek között is. Mi az, ami elsősorban megfogta az embereket a kongresszus anyagában? Kétségtelen, hogy az a nyíltság, őszinteség, amellyel a vélt kényes kérdésekről is szóltak a szovjet párt vezetői, tagjainak küldöttei. Ez a kíméletlen őszinteség, ez a bátor igazat mondás, amely nem egy emberben meghökkenést keltett, egyben annak is bizonyítéka volt, hogy a szovjet párt, s a többi, a lenini normák alapjain álló párt is, szakítva a régi, rossz módszerekkel, nem ismer kényes kérdést, nem ismer olyan problémát, amellyel ne lehetne bátran odaállni a kommunisták, s az egész nép elé, nagyon is komolyan veszi a lenini elvek e téren való érvényesülését is. A kongresszus jelentőségét mind többen fogják fel valódi értelmében, mind többen ismerik fel történelmi jelentőségét, s ennek megfelelően fogalmazzák meg véleményüket, adnak hangot helyeslésüknek. Pártunk Központi Bizottságának határozata óta, amelyben a XXII. kongresszus jelentőségéről valamennyi párttag véleményét összegezi a párt vezető szerve, különösen megélénkült a pártélet, alig találni olyan emberre, aki ne helyeselne a kongresszuson elhangzott felszólalásoknak, s az ezzel összefüggő magyar állásfoglalásnak. De nem egy embernél ez a helyeslés csak addig tart, míg — közvetlen környezetét nem érinti. Ha arról van szó, hogy az ilyen helyeslőnek a saját munkahelyén, a vezetése alatt álló vállalatnál, a náluk tartott taggyűlésen, termelési értekezleten kell megvalósítania az őszinte, bátor bírálatot, rögtön csappan a lelkesedés, s seregestől jönnek az érvek, hogy ezt miért nem lehet, miféle „szempontok” akadályozzák a bírálat bátor kifejtését, mire és kikre kell tekintettel lenni, s így tovább. Ai; ilyen emberek lelkesen helyeselnek tehát mindannak. ami a kongresszuson elhangzott, s ami a magyar párt számára is iránymutató, „csak” éppen, arról feledkeznek el, hogy mindezt helyeselni nagyon kevés, a helyeslésnek együtt kell járnia a cselekedetekül, azaz a helyeslett elveket alkalmazni is kell a gyakorlatban, s nem másutt, nem másoknak ajánlani hasznos módszerként, hanem legeslegelsőként is saját munkaterületünkön kell ez elveknek érvényt szerézniök! Az „én helyeslem”, az „én támogatom” kifejezések nagyon is sűrűn hangzanak el, legalábbis ahhoz mérten, hogy ha a helyi dolgokra kerül a szó, mekkora a lelkesedés. Az elvben egyetértek, a gyakorlatban másként csinálom felfogás nemcsak hogy pártszerűtlen, összeférhetetlen a párt politikájával, hanem forrása lehet a hibák, baklövések seregének, illetve gátja annak, hogy mindaz, ami a kongresszuson elhangzott, s számunkra is iránymutató, a gyakorlatban öltsön testet, azaz, anyagi erővé váljon. A szavakat telteknek kell követniük, a lenini politika alapja a szavak és tettek egysége, s ez alól senki sem adhat magának felmentést, senki nem vélheti, hogy ez csak másokra, rá nem vonatkozik. A XXII. kongresszuson Hruscsov elvtárs mindhárom beszédében, s a felszólalók is szinte kivétel nélkül, hangsúlyozták: csakis nyílt, egyenes módszerekkel dolgozó vezetők méltók a bizalomra, a tömegek csakis ilyen vezetőket fogadnak el, s aki ezt az elvet megsérti, semmibe veszi, nem érdemes a bizalomra. Mindennek elérése természetesen nem megy egyik napról a másikra, de az az erkölcsi erő, amelyet a kongresszus jelent, az a szabad, nyílt légkör, amely a kongresszus nyomán már oda is mind jobban behatol, ahol még eddig tarthatta magát a bírálattól való irtózás, a szolga- lelkűség, a kritikátlanság, a biztosítéka annak, hogy mindez megvalósul. Ez a biztosítéka, mert nemcsak több erőt adott azoknak, akik eddig is bátran harcoltak a hibák, a rossz módszerek ellen, hanem felbátorított olyanokat is, akik eddig elhúzódtak a közös ügyektől, akik „nem szóltak bele” semmibe, akik, ha volt is véleményük, megtartották maguknak. , Ez az újabb aktivizálódás egyben o párt tömegkapcsolatának további kiterjesztését is jelenti, olyan tömegek bevonását, amelyeket eddig a „passzívok” közé soroltunk. De, hogy ez a folyamat ne rekedjen meg, hanem egyenletesen — ha minden bizonnyal zökkenőkkel is —, haladjon, ahhoz az kell, hogy a szavak után a tettek is következzenek, a taggyűléseken ne csak a kongresszus jelentőségét méltassák, he csak fontosságáról essenek szép szavak, hanem kövesse ezt a helyi problémák elemzése, a gondok bátor feltárása, azaz kövesse a kongresszus tanulságainak alkalmazása mindennapi gyakorlatunkban. A bátorság, a szókimondás, az őszinteség, a problémák élkenésének megakadályozása lehet, hogy egyesek számára kellemetlen, s nem nézik jó szemmel. De míg néhány esztendővel ezelőtt ez rendjén való volt, elv volt, addig ma ez koránt sincs rendjén, olyasmi, amit a párt nem tűr el s nem is fog eltűrni soha többé. A bírálat visszaszorítása, az elvtelen- ség súlyos károkat okozott a pártnak, a párt tömegkapcsolatainak. Szavak akkor is voltak, de sokszor a szavakat éppen azokkal ellentétes tettek követték. Mindez többé nem ismétlődhet. Szavak és tettek egysége, elválaszthatatlansága, ez jellemzi a párt politikáját öt esztendeje. És ez kell, hogy jellemezze most már mindenütt a „kis” politikát, a helyi politikát is, mert így válik anyagi erővé szocializmust építő munkánkban a XXII. kongresszus elvi, irányt mutató hatása. Mészáros Ottó DOBI ISTVÁN TAVIRATA RAJENDRA PRASAD ELNÖKHÖZ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Rajendra Pra- i sad-ot, az Indiai Köztársaság elnökét abból az alkalomból, hogy az indiai csa-' patok felszabadították Goa. Damao és Din volt portugál gyarmatokat. A . távirat hangsúlyozza, hegy a volt portugál gyarmatok felszabadításával, a több mint négyévszázados gyarmati elnyomás utolsó maradványainak felszámolásával, az indiai nép biztatást adott a még gyarmat: rabságban sínylődő népeknek felszabadításukért vívott harcukban. (MTI) Kívánatos as év végi hajrá A pártszervezetek, a tanácsok és a felvásárló vállalatok szorgalmazzák az 1961. évi felvásárlási tervek teljesítését Az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási kirendeltsége értékelte a megye és ,kü- lön-külön a járások eredményeit a nyolc kötelező felvásárlási cikk — a kenyérgabona. a napraforgó, a baromfi, a tojás, a burgonya, a sertés, a szarvas- marha és a tej felvásárlásának teljesítéséről. A nyolc kötelező felvásárlási cikk köAz Elnöki Tanács ölese A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a természetvédelemről, valamint a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló törvényerejű rendeleteket, majd módosította és kiegészítette a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács meghosszabbította a külföldön élő magyar állampolgárok állampolgárságának rendezése és útiok- mányokkal való ellátása tárgyában hozott 6/1961. számú határozatának érvényét. Az Elnöki Tanács Csongrád megye székhelyét Hódmezővásárhelyről Szegedre helyezte át. Megszüntette Tolna megyében a gyönki járást, s a járás területén levő községeket a tamási, a bonyhádi, a szekszárdi, illetve a paksi járáshoz csatolta. Pirtó községet a kiskőrösi járástól a kiskunhalasi járás területéhez csatolta. Végül az Elnöki Tanács egyéb ügyeket tárgyalt. Pusztító árvíz Kongó keleti tartományában A szűnni nem akaró záporeső következtében a Stanleyville mellett két oldalról folyó Kongón és Csopo nevű mellékfolyóján a vízállás rendkívül magasra szökött. Víz alá került Stanleyville egyetlen villamos- erőnnive. Sötétség borult a városra, használhatatlanná vált a vízvezeték. A hűtőberendezések leálltak. Megszűnt az élelmiszerszállítás, minthogy a Stanleyvil- le-t a város környékével csz- szekötö utak járhatatlanokká váltak. Simon Losala, a keleti tartomány miniszterelnöke, kijelentette, a vízözön majdnem teljesen lehetetlenné tette a stanleyville-i ipari vállalatok működését. A viharosan tomboló Kongó-folyó vízáradata elöntött számos falut, bányák kerültek víz alá, s az áradat elvitte a hidakat és szétmosta az utakat. Komolyan lehet tartani a különféle járványoktól, már befutottak az első jelentések a hastífusz és a dizentéria megbetegedésekről. A Szovjetunió gyógy- és élelmiszersegélye — amelyért hálásak vagyunk a szovjet népnek — épp a legjobbkor jön. Olcsón termesztik a kukoricát — Tóalmási Aranykalász Tsz? Kovács Pál elnökhelyettessel szeretnénk beszélni. Hallottuk, hogy önöknél harmincöt forint lett egy mázsa májusi morzsolt kukorica termelési önköltsége. — Ez csak részben felel meg a valóságnak. Százhúsz holdon értük el ezt az eredményt, míg a hagyományosan művelt'kukoricánál negyvennyolc forint' lett egy mázsa májusi morzsolt kukorica előállításának költsége. . — Hogyan sikerült leszorítaniuk a százhúsz holdon termelt kukorica önköltségét? — Ezen a területen — a csőtörést kivéve— valameny- nyi munkát géppel végeztünk. A négyzetes vetésű kukoricán Dikonirttal végeztük el a gyomirtást és silózógéppel a kukoricaszár-vágást. Ezzel a módszerrel. huszonegy mázsa májusi morzsolt termést értünk el holdanként. — Mennyi lett az átlagtermés a többi kukoricánál? — A hagyományos módszerrel művelt kukoricánál- tizennégy mázsás májusi morzsolt átlagtermést értünk el. A termésátlag-különbség oka nemcsak a növényápolás módjában, hanem a holdanként! tőszám alakulásában is keresendő. Amíg ugyanis a négyzetesen művelt kukoricánál tizenhétezerötszáz tövet hagytunk meg holdanként, addig a hagyományosan művelt kukoricánál csak 11 800 tövet hagytak meg holdanként a ta- gok. (n. i.) zül öt tervét — a kenyérgabonáét, a napraforgóét, a ba- | romfiét, a tojásét és a burgo- ] nyáét — teljesítette a megye, j Kenyérgabonából a megye eredménye 100,5 százalék. Igaz, hogy a jól teljesítő járások mellett — mint a budai, az aszódi, a nagykátai és a ceglédi _ jelentős elmaradással is l ehet találkozni a kenyérgabona felvásárlásában Szentendre város, Nagykőrös és Cegléd, továbbá a ráckevei és a gödöllői járás maradt el. Napraforgóból 139,7 százalékra teljesítette felvásárlási tervét a megve Itt élenjár az aszódi járás 745.2 százalékkal (!), a nagykátai 216,1 százalékkal. A gödöllői járás például 154,3 százalékos teljesítményével a negyedik helyre szorult. A baromfifelvásárlási-ter- vét 114,4, a tojásét 134,1 százalékra teljesítette a megye. A baromfifelvásárlásban az élenjárók között találjuk a dabasi, a ceglédi, a budai, az aszódi, a nagykátai, a ráckevei járásokat, továbbá Cegléd várost. Jelentős mennyiség hiányzik a terv teljesítéséhez a gödöllői, a szobi, a váci és a monori járásban. A tojás- j felvásárlásban ugyancsak a dabasi járás vezet 332.9 szá- j Zalákkal! Utána következik az : aszódi 240,9 százalékkal! A ] tojásfelvásárlási tervet a bu- dai és a szentendrei járás, I továbbá Cegléd és Vác város j kivételével mindenütt teljesí- I tették. Korábban hírül adtuk már. j hogy Pest megye az ország- , ban elsőnek teljesítette a j burgonyafelvásárlási tervet, i Jelenleg a megye 127.8 szá- | zalékos tervteljesítésnél tart. j Kimagasló eredményt ért el a j nagykátai iárás — 572.2 százalékra teljesítette tervét! Di- : csérét illeti a ceglédi, a szobi, a dabasi. a monori és a ráckevei járásokat, továbbá Nagykörös várost a burgonva- felvásárlásban végzett jó munkáinkért. A Minisztertanács és az Or- ' szágos Tervhivatal által köte- j lezően előírt nyolc felvásár- j lási cikk közül sertésből. szarvasmarha- j ból. és tejből nem teljesítette a megye tervét. j A sertésfelvásárlással — a ; november 30-i adatok szerint j — 72,3, a szarvasmarhafelvá- j sárlással 75.3 és a tejfelvásár- lással 86.7 százaléknál tart a megye. Ha tekintetbe vesszük ; a december hónap első felé- j ben felvásárolt sertés, szarvas- j marha és. tej mennyiségét, nem tűnik lehetetlennek — a \ még, hátralevő rövid időszak ! alatt sem —, hogy jelentősen * javítsanak a járások eddigi eredményeiken. Több járásban, így a monori, ceglédi és a nagykátai járásban a párt, a tanács és a felvásárló szervek mindent megtesznek az elmaradás megszüntetése érdekében. Felkeresik a termelőszövetkezeteket, de ugyanakkor népnevelők látogatják a termelőszövetkezeti tagokat is. Sajnos, ugyanez nem tapasztalható a ráckevei járásban, továbbá Nagykőrös és Cegléd városokban, noha az elmaradás elsősorban ezeken a helyeken mutatkozik. A ráckevei járás az év folyamán többször kapott bírálatot a megyétől amiatt, mert a felvásárlást nem szorgalmazták eléggé. Noha gazdasági életünk különböző területein elítéljük a hó végi vagy az év végi hajrát, a felvásárlás meggyorsítása érdekében azonban megengedhető, sőt kívánatos is. Az utolsó időszakban valamennyi járásban és városban sokat tehetnek még a felvásárlási tervek teljesítése érdekében. A felvásárlásban' mutatkozó elmaradást az „illetékes” járások vezetői főként a takarmányhiánnyal, a férőhely- hiánnyal indokolják, továbbá azzal, hogy nincs elegendő hízó. Ahol nincs, ott valóban nem lehet felvásárolni. De ezeken a helyeken azoknak a cikkféleségeknek felvásárlását szorgalmazzák, amelyekből felesleg mutatkozik a termelő- szövet k ezet ek b en, vagy a tagok háztáji gazdaságában. Az éftékelésnél ugyanis — amely a forintosított változatlan érték alapján történik —, figyelembe veszik a túlteljesítéseket is. Az is igaz, hogy a megye egyes részein, így éppen a ráckevei járásban is, amely sertésfelvásárlási tervét 54.1 százalékra teljesítette —nap mint nap kínálnak eladásra a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságú' sertést. A felvilágosító szó hiányzik ahhoz, hogy ezek a termel őszövét keze ti tagok ne a piacon — kilónként egy, esetleg másfél forintos kü’ön- különbözettel — adják el állataikat, hanem a felvásárló vállalatnak. Az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei kirendeltségének értékelése alapján — a kötelező nyolc cikkféleségből — a következő a sorrend a felvásárlásban: 1. dabasi járás. 2. aszódi járás, 3. monori járás, 4. váci járás. 5. budai járás. 6. ceglédi járás, 7. nagykátai járás, 8. szentendrei járás. 9. gödöüöi járás, 10. szobi járás. 1.1. ráckevei járás. A városok közötti sorrend: 1. Cegléd. 2. Vác. 3- Nagykörös. 4. Szentendre. Kinevezték a Magyar Népköztársaság új szófiai nagykövetét Az Elnöki Tanács Kálló Iván rendkívüli és meghatalmazott mentette társaság nagykövetet fel- a Magyar Népköz- szófiai nagykö'vetségénék1 vezetéáé' alól és egyidejűleg megbízta Cséby Lajos ' rendkívüli ‘ és meghatalmazott nagykövetet a szófiai nagykövetség vezetésével. (MTI)
