Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-20 / 299. szám
r*»» «ccm TMJirlsm 1961. DECEMBER 20, SZERDA Sukarno elnök beszéde egy jogjakartai ünnepi gyűlésen Sukarno indonéz elnök ked- Sden beszédet mondott Jog- Ijakartában a város holland 'megszállásának 13. évforduló- íja alkalmából rendezett nagy- jgyűlésen. Beszédében — mint Jnyugati hírügynökségek jetten tik — kiadta Indonézia népének régóta előre jelzett „hármas parancsát” Nyugat- Irián felszabadítására, de azonnali katonai akcióra nem szólította fel őket. A hármas parancs így hangozik: hiúsítsák meg a hollandoknak azt a tervét, hogy fíyugat-Iránban megteremtik ja pápuák külön államát, vonják fel Indonézia lobogóját sNyugat-Iri ánban és készüljenek fel a hamarosan bekövetkező általános mozgósításra, amelynek célja kiszabadítani Nyugat-Iriánt a holland imperializmus karmaiból. Beszédében az elnök ismertette Indonézia függetlenségi 'harcainak történetét és hangsúlyozta, „a forradalom füzében születtünk és folytatjuk a harcot, amíg egész hazánk szabad nem lesz”. Kijelentette, a hollandok megígérték, hogy elismerik Indonézia szuverenitását a volt Holland-India egész területén, de csak becsapták az indonézeket. Elítélte Hollandiának azt a szándékát is, hogy Nyu- gat-Irián kérdését az ENSZ elé akarja terjeszteni. Beszéde végeztével Sukarno felkérte Ahmadi alezredest, a nemzetvédelmi tanács titkárát, hogy olvassa fel a hivatalosan kiadott parancs szövegét. A parancs szerint az indonéz fegyveres erők utasítást kaptak, álljanak készen, hogy bármely pillanatban elkezdhessék Nyugat-Irián felszabadítása feladatának végrehajtását. — Minthogy a hollandok ragaszkodnak ahhoz, hogy fenntartsák gyarmati rendszerüket Indonézia területén, felszólítok minden indonéziait, köztük a Nyugat- Iriánban élőket is, hogy hajtsák végre parancsaimat — hangzik Sukarno parancsa. Tájékozott diplomáciai körökből származó hír szerint Sukarno válaszolt Kennedy- nek arra a felhívására, hogy békésen rendezzék a Nyugat- Iriánra vonatkozó holland— indonéz vitát. A válaszban Sukarno közölte Kennedyvel, hogy Indonézia kénytelen lesz erőszakot alkalmazni a ABti&tonsági Tanács vitája Portugália panassa A Biztonsági Tanács hétfőn összeült, hogy megvizsgálja Portugália panaszát, amely szerint India állítólag „agressziót követett el” Goa, Damao és Diu — Portugália „tengerentúli területei” ellen. A tízórás ülés során nem hoztak érvényes határozatot. Két határozati javaslatot Az amerikai kormány megtagadta a háborús bűnös Heusinger kiadatását Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Lincoln White, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője hétfőn sajtóértekezleten közölte, hogy kormánya december 15-én visszaküldte a szovjet külügyminisztériumnak azt a jegyzéket, amelyben a szovjet kormány követelte a náci háborús bűnös Heusinger letartóztatását és kiadatását. A szóvivő szerint az Egyesült Államok „elfogadhatatlannak” tartja a szovjet követelést Az algériai kérdés vitája az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában Csőmbe a kitonai támaszpontra repült Hétfő este Csőmbe átlépte a katangai határt és megérkezett az észak-rhodesiai főváros környékén fekvő Kitwe helységbe. Haladéktalanul megkezdte tanácskozásait a már korábban ide érkezett Gullion leopoldville-i amerikai nagykövettel, Kennedy einök teljhatalmú megbízottjával. Csombét Elisabethville-ből elkísérte „külügyminisztere” Kimba, és társaságában! volt az amerikai, az angol és a francia konzul is. A tárgyalások a várt eredménnyel végződtek, a legfrisseb hírek szerint Csőmbe és kísérete kedd reggel Gullionnal együtt egy amerikai gépre ült és a Leopoldville környékén levő Kitona, ENSZ katonai támaszpontra repült, hogy megkezdje tanácskozásait Adoula kongói miniszterelnökkel. Az ENSZ New York-i központjában közölték, hogy Csőmbe észak-rhodesiai tartózkodása alatt az ENSZ- csapatok részére feltételesen fegyvemyugvásd parancsot adtaik ki. Spaaik belga külügyminiszter hétfő este elküldte V Thant ügyvezető ENSZ-fő- titkárnak sorrendben ötödik tiltakozó táviratát. Spaak ismét azellen emelte fel szavát, hogy az ENSZ-légierő támadta az Union Miniere elisa- bethville-i igazgatósági épületét. Az ENSZ ügyvezető főtitkára válaszában kitért Spaak korábbi vádjára is és közölte a belga külügyminiszterrel, hogy az ENSZ-csapatok szigorú parancsot kaptak a pártatlan polgári lakosság életének és vagyonbiztonságánál megvédésére, majd célzott rá hogy a túlnyomó részt béig« származású fehér zsoldosok éi orvlövészek Brüsszelből támogatást kaptak. Adoula és Csőmbe találkozójáról Adoula kongói miniszter elnök kedd délelőtt elindult 41 perces repülőútjára a kitona ENSZ-támaszpont felé. A mi niszterelnök kíséretéhez tar tozik Gbenye belügyminisz tér, Bomboko külügyminisz tér és Nwamba igazságügy miniszter. Adoula elutazás előtt újságíróknak adott nyi latkozatáíban kijelentette, hog „megbékülés csak akkor lí hetséges, ha Csőmbe aláve megát a törvényeknek”. Ho: záfűzte, hogy véleménye sz< rint a tárgyalás, ha mindé jól megy, egy napot vés igénybe. Csőmbe, aki a reggeli órákban indult el Észak-P.hodcriá- bői, az AP jelentése szerint, délben megérkezett Kitonába. Csombét néhány bizalmasán kívül Kibwe „pénzügyminiszter” kísérte el. Biztonságának szavatolására vele tartott Gullion leopoldville-i amerikai nagykövet. Kitonába utazott egyébként Bunche ENSZ-főtitkárhelyet-, téá,'r KHiáH tunéziai ÉNSZ- megbízott, valamint Gardiner ENSZ-főtisztviselő is. ENSZ-köröiaből származó hírek szerint Adoula és Csőmbe tárgyalását a legnagyobb titokban tervezik megtartani. A találkozó előkészítésével egyidejűleg — az AP Johannesburgból érkezett híre szerint — titokzatos párizsi látogatásra indult a szakad ár kataragai rendszer több magasrangú vezetője. Közöttük van Mutanbo, aki Csőmbe hadseregének „elnöki” tisztét viseli. Az ENSZ-közgyűiés politikai bizottsága hétfőn folytatta az algériai kérdés vitáját. A bizottság délelőtt és délután is ülést tartott. A felszólalók többsége támogatta az afrikai és ázsiai országok egy csoportja által előterjesztett határozati javaslatot, amely felszólítja a két félt, hogy Algéria függetlensége és területi integritása elvének tiszteletben tartása alapján, folytassanak tárgyalásokat a békés megoldás kidolgozására. A politikai bizottság ülését keddre napolták el. A hírügynökségek jelentése szerint várható, hogy ezúttal már szavazásra is sor kerül. Az ENSZ-közgyűlés kedden 69 szavazattal 14 tartózkodás mellett, megszavazta az ENSZ menekültügyi főbiztosának mandátumát, és határozatot fogadott el, amely hangsúlyozta, hogy a főbiztos feladata továbbra is, minden eszközzel segíteni a menekülteket a világ minden részén. A határozat külön felhívja a figyelmet az angolai, a kongói, az algériai menekültek helyzetére, valamint a második világháború után a hazátlanná vált több mint 1 350 000 ember megsegítésére. Pailmiro Togliatti beszéde Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, beszédet mondott Pesaróban, az SZKP XXXI. kongresszusáról és az Olasz Kommunista Párt feladatairól. A XXII. kongresszus — mondotta Togliatti — új korszak kezdete a szovjet társadalom fejlődésében, amely a munka és az áldozatok hősi és drámaisággai teli nagy útját tette meg. Ez az út győzelmek sorozatával ért véget, és e győzelmek a társadalom megerősödéséhez vezettek. Az olasz kommunisták és szocialisták szövetségének lehetőségéről és távlatairól, a munlcásosztály és a dolgozó tömegek egységes pártjának megteremtéséről szólva amely különböző áramlatokat egyesítene soraiban — Togliatti azt mondotta, hogy az olasz kommunisták készek ennek megvalósítására. gyarmatosítás története semmissé teszi a portugál delegátus nyilatkozatát. India delegátusa hangoztatta, az ügy egész lényege az, hogy meg kell szabadulni a gyarmatosítás utolsó maradványaitól is Indiában. A Biztonsági Tanács vitájában még a nyugati nagyhatalmak képviselői sem merték nyíltan hangoztatni, hogy Portugáliának igaza van, amikor azt állítja, hogy Goa és a másik két terület Portugália szerves része. Arra hivatkoztak azonban, hogy India agressziót követett el és a fegyveres erőszak alkalmazását mindenképpen el kell ítélni. A nyugatiak vezérszónoka Stevenson volt, aki azt állította, hogy az Egyesült Államok mindenkor és minden esetben ellenezte a fegyveres erőszak alkalmazását. Zorin hangoztatta, hogy ha valamit meg kell tárgyalni a Biztonsági Tanácsnak, ez az, hogy Portugália visszautasította a közgyűlés határozatainak végrehajtását, visszautasította mindazokat a határozatokat, amelyek a gyarmatosítás megszüntetéséről szóltak. Nagyon figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem ítélték el Portugáliát az angolai kérdésben, noha ott százakat és ezreket gyilkoltak meg. Goa esetében azonban, amikor az ENSZ-nek segítséget kellene nyújtania a gyarmatosítás megszüntetésében, az Egyesült Államok és szövetségesei a gyarmatosítókat támogatják és hangosan ■ elítélik • azokat,... akik- 6zabadságukért harcolnak. DE GAULLE DECEMBER 29-ÉN TELEVÍZIÓS BESZÉDET MOND Az Elnöki Palota közlése szerint De Gaulle december 29-én beszédet mond a rádióban és televízióban. Francia politikai körökben úgy vélik, az elnök az algériai kérdéssel foglalkozik majd és bejelenti a tárgyalások újra- f elvételét. (16) — Hallgass már. Pukkadt ^ volna meg a feltalálód — do- j hog, és nehézkesen végre fel- |, emeli a kagylót. — De sürgős E valakinek. Tessék. Olimpia. Kit kérem? — kiabál, talán azért, mert rossz a vonal. Min- . dentoi mindent hall. — Itt van, ' persze... Itt a kis kapus. Mit mondjak? Halló ... halló. Az anyja beszél? Hogy azonnal ‘ jöjjön a telefonhoz ... Hogy ‘ : valami idézést kapott? 45. ■ Csak egy ugrásra az Olim1 piától, egy vastagfalú épületí ben szorgosan készülődnek. ] ! Szódavizet és mappákat hoz- 1 ! nak. A bejáratnál a falhoz ! támasztva márványtábla, ! aranybetűkkel a nagy világ- - ; versenyek színhelye, évszá- ( ma és a magyar bajnokok. í Jobb sorsára vár a1 díszes lis- ^ ta. \ Egy köpcös, alacsony tiszt- \ viselő megpillantja a szódás- $ üvegládákat és az iratköte2 geket. ^ — Kik értekeztek már me^ gint? — érdeklődik a közö- í nyös portástól. $ — Kerékpárosaink — va^laszol a bejárat kecskesza- ^ kállas őre. ^ — Adjon egy pohár szódát í — szól a köpcös. — Szólaljon fel. Akkor kap. — Mi közöm a porfelhőlo- 'agokhoz? Különben, hova ütnék öregem, ha itt a ház- 5an minden értekezleten fel- izólalnék. Hórihorgas, cigarettapapír /ékony, mozgékony férfi lies léptekkel robog be a hi- /atal kapuján. A vállán va- lonatúj fényképezőgép. Bizonytalanul néz körül, mint íki életében először jár az ípületben. a szakállas portástól kérdi: — Fontos értekezlet lesz, itt valahol. Hol tartják? — Meghívó van? Igazolványt kérek — mondja a portás. Komoly, mint a Magyar Közlöny legújabb száma. — Újságíró vagyok — magyarázza a hórihorgas férfi. — Ha úgy jobban tetszik, hírlapíró... Éppen ekkor lép a portáshoz Hamupipőke. Haja csapzott, arca halvány. — Hehe — enyhül a kecskeszakállas hangja. — Rég láttam Hamupipőke. — Tessék. Itt az újságíróigazolvány — mondja a hórihorgas. — Áh. ön újságíró? — kérdi a lány. — Tetőtől talpig. Szemes Balázs vagyok. — Az értekezletre? — Oda ... kedves, ha jól értettem... Hamupipőke. — Jé. Ma ilyen nap van. Még csak reggel van és már annyi minden történt. A fodrász elrontotta a frizurámat... De, mondja hol a kollégája? Az a szemüveges ... — Elhelyezték — válaszol az újságíró. — Kár érte. Olyan jó pofa volt. Képzelje még én is adtam neki anyagot. Szegény kollégája miről ír most? — Mikrohullám berendezésekről, vagy a nemesfémek oxidálásáról különös tekintettel a Golf-áram hullámzavaraira ... mit tudom én pontosan. Arról ír amiről éppen akar. — Jaj, de izgalmas — lelkendezik a lány, mintha teljesen kiszaladt volna a fejéből a mozgalmasan indult mai nap. Fontoskodva kérdi, mintha most ez lenne a legsürgősebb: — Mit tippel, eljutok én a Holdra? Izgalmas lehet ott egy vikend. Sétálni a kráterek mellett... — Hány éves? — kérdi az újságíró. — Huszonegy. — Nyerőszám. Repülhet még a Holdra. Csak kérdés, hogy akkor lesz-e kedve víkendezni. úgy, amint most gondolja, kedves Hamupipőke ... Hold, vagy Venus a Rómaipart helyett? — Holnap. Amikor megtudom. hogy mit tudnak rólam. — Az ördögbe! Ezt nem értem — szól a férfi, és töltőtollat vesz elő. — Csak sejtek valamit, mint macska az esőt. Mondja meg kérem a nevét, a címét, kedves... Hamupipőke... Hohó! Előbb azt szeretném tudni, miért hívják Hamupipőkének? Fanyarul mosolyog a lány. Beszélgetésük egyre bizalmasabb. — Gyárba jártam akkoriban ... Rádiót, televíziót csinálnak ott — mondja a lány. Felderül a férfi arca. Pattint egyet az ujjával. Energikusan szól közbe: — Lehet, hogy nekem olyan televízióm van, amit maga csinált? — Aligha — mondja a lány. — Nem kerültem a szerelőszalagra. Csak mindig Ígérték. — Ki ígérte? — Mindenki. De becsaptak. Átejtettek. Azt mondták, hogy nem figyelek. Másutt jár az eszem. Az előkészítőműhelybe dugtak el. Tudja, mit csináltam ott? — Fogalmam sincs — válaszol a férfi. — Karácsonyfákkal dolgoztam — emlékezik dacosan a lány. — Karácsonyfa a televízió- gyárban? Jó a fantáziája, Hamupipőke kisasszony. — Tudja, hogy mit neveznek ott kinn az üzemben karácsonyfának? — Sejtelmem sincs. (Folytatjuk) — Jaj, ne is mondja. Nincs kedvem most víkendre utazni sehova. — Miért? — Semmi, semmi. Már is túlzottan közlékeny voltam. Ha jobban ismerném, adnék magának egy érdekes témát. Talán jobban járnék, ha ön írná meg az ügyemet, mint egy vadidegen — kedvetlenül magyaráz a lány. — Talán nem feketítene be úgy engem, mint valamelyik kollegája. Az újö? 41 ságírók szeretik kiszínezni a dolgokat. Vállatvon a hórihorgas férfi. Egykedvűen válaszol: — Nem tapasztalom. Én is olvasok újságot. Mikor adja a témát? nyújtottak be. Az egyik, melynek szerzője az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, Franciaország és Törökország volt. felhívta Indiát, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja vissza csapatait a három területről, s felszólítja az érdekelt feleket, hogy békés tárgyalásokon oldják meg „nézeteltéréseiket”. A javaslat ellen szavazott Ceylon, az Egyesült Arab Köztársaság, Libéria és a Szovjetunió — heten szavaztak mellette. Mivel a Szovjetunió a Biztonsági Tanács állandó tagja, ellenszavazata vétónak számít. Egy másik határozati javaslatot Ceylon, Libéria és az Egyesült Arab Köztársaság nyújtott be. E javaslat felhívja a Biztonsági Tanácsot, utasítsa vissza azt a portugál vádat, hogy India agressziót követett el s felszólítja Portugáliát, szüntesse be az ellenségeskedést, és működjön együtt Indiával indiai gyarmatainak likvidálásában. Ez ellen a javaslat ellen szavazott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Chile, Ecuador és Csang Kaj-sek képviselője. Négyen szavaztak mellette. Noha érvényes határozat nem született, a Biztonsági Tanács ülése rendkívül jelentőségteljes volt. A szavazás után Stevenson azt mondta, hogy ő, aki jelen volt az ENSZ születésénél, most talán az Egyesült Nemzetek halálának a tanúja. Ez a szónokias állítás természetesen egyáltalán nem állja meg a helyét. • Tény azonban az, hogy ........ m ég soha ilyen élesen és nyíltan nem kerültek szembe a nyugati gyarmatosító hatalmak, az Egyesült Államok és szövetségesei az ázsiai és afrikai országokkal, amelyeket a Szovjetunió támogatott. Az ülés elején Portugália képviselője azt igyekezett bizonygatni. hogy országa „előre megfontolt és nem provokált agresszió áldozata lett”. Az indiai nagykövet hangoztatta, hogy a portugál .XXXXXXXX\XXXXX\X\XXX\XXXX\X\\X\X*.XXXXXXXXXX\ vita rendezésére, ha nem érnek véget azonnal a holland provokációk. Indonézia nem nézheti tétlenül, hogy Hollandia lépéseket tesz egy független kormány megalakítására Nyugat-Irián- ban. Sukamo válaszlevelét Zairin Zain indonéz nagykövet hétfőn este adta át Rusk külügyminiszternek.
