Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

1061 NOVEMBER 29, SZERDA «PST AI I f. VE» Újabb zöldségtermesztő wgyüzemeket hoznak létre Az Állami Gazdaságok Fő­„ igazgatóságának tervei szerint a legfontosabb termőtájakon újabb zöldségtermelő nagy­üzemeket hoznak létre. Ezek. az üzemek azt a célt is szol­gálják majd, hogy a környező termelőszövetkezeteknek a gyakorlatban mutassák be a zöldségtermelésben alkalmaz­ható nagyüzemi módszereket. A hatvani tájon a nagy- gombosi egyetemi tangazda­sági területen kétszáz holdas, a Duna—Tisza közén a kis­kunfélegyházi tangazdaságban százötven holdas kertészetet létesítenek. Mindkét helyen elsősorban a korai szántóföldi zöldségtermesztésre rendez­kednek be. (MTI) A NEHÉZ EMBER Sok Jelentkező Vasárnap felvételi vizsgát tartottak Dabason, ahol a váci mezőgazdasági technikum a járás termelőszövetkezeti dolgozói részére kihelyezett osztályt nyitott. A felvételi vizsgára 55-en jelentkeztek, 65 százalékuk termelőszövet­kezeti tag. A Dabason mű­ködő, kihelyezett osztály le­velező hallgatóival együtt há­romszázhúsz fölé emelkedett azoknak az elsőosztályos hall­gatóknak a száma, akik ja­nuártól a váci mezőgazdasági technikum által biztosított szakoktatás keretében tanul­nak, hogy mint képzett szak­emberek dolgozzanak majd a termelőszövetkezetekben, (MTI) Édesapja földművesnek szánta. Ö maga’ ma is a ceg­lédi Hunyadi Termelőszövet­kezet tagja. Makacs fiának azonban hiába beszélt. Virág László egyre csak fúrt-fara- gott. Semmi más nem érde­kelte, mint a gép. Miius Ist­vánnal, aki most párttitkár a Ceglédi Közlekedés és Gépja­vító Vállalatnál, együtt gye- rekeskedtek. Miius párttitkár így emlékezik a diákévekre: — Virág Laci még fel sem cseperedett, már a gépek kö­rül lábatlankodott. A polgári­ban pedig gőzgépet szerkesz­tett. mindenki ámulatára. És ugyanilyen nyughatatlan ma is. Örökké újon töri a fejét Sok igazság lehet ebben, mert amikor este hat után a gyárban jártam, a gépe mellett találtam. Pedig három órakor járt le a műszakja! Amikor a családja felől faggatom, megértette a célzást: — A felségem megszokta, hogy későn érek haza. Ritkán szól miatta. Azért a gyerekek­kel szoktam játszani. A fiam­ból nem. de Zsuzsi lányomból mérnököt nevelek, annak na­gyon ügyes a keze — mondot­ta. Az igazgató, Gyenei György nem fukarkodott a dicsérettel, amikor Virág művezetőről be­szélt: — Szeretem ezt az embert, mert a szívét adja a munká­jába. Mindig talál alakítgatni valót a gépeken. Nagyon érti a szakmáját. De a természete! ELKÉSZÜLT AZ ÚJ HÍD a Dunavölgyi Főcsatorna fölött a sári—inárcsi útvonalon. Az új hidat a napokban adják át a forgalomnak j — attól sokat szenvedünk. j Sok bajunk van vele. S hogy szavait bizonyítsa, Gyenei György elmesélte a legutóbbi esetet, ami aznap délelőtt tör­tént. Mielőtt azonban a tárgy­ra tért volna, megígértette: . meg sem említem, hogy talál­kozom Virág Lászlóval. Valamilyen igazgatói utasí­tást megszegett. Emiatt figyel­meztették és Virág hirtelen ; mérgében, amiért nerh értik, hogy jót akart — durván vá- 1 laszolt. így került azután az ! igazgatói irodára, ahol egy bi­zottság — az igazgató, a párt­titkár, a főmérnök, a gyár ; legöregebb ' művezetője — j megmosta a fejét. Virág Lász- I ló csak annyit kérdezett: ez most már azt jelenti, hogy ki j vagyok dobva a gyárból? j Csak akkor sóhajtott meg­könnyebbülten. amikor kine- | vették: szó sincs kidobásról, de változtasson a természetén! Nagyon kiváncsi voltam Vi­rág Lászlóra. Vajon milyen ember lehet, akinek annyi szépet mondanak a munkájá- I ról és annyi rosszat a maga- { tartásáról? Amikor találkoz- i tunk, a gépekről, az újítások- j ról beszélgettünk. Minden gé- í pet meg akart mutatni, ami­hez fűzte valami. És melyik­hez ne fűzte volna?! 1953 óta dolgozik ebben az üzemben. Ismeri a gyár minden zeg- zugát. És ha mindent nem is nézhettünk meg, az újításai közül néhányat bemutatott. Láttam azt a soktonnás gépet, amit négy lakatos társával alig több, mint három hónap alatt állítottak össze, öreg angol masinát alakítottak át, hogy megfeleljen a mai követelmé­nyeknek. Láttam azokat a Sztalinyec „láncszemeket”, amelyeken eddig a négy fu­ratot négyszerre készítették. Virág László újítása óta pe­dig mind a négy lyukat egy­szerre fúrják. Most pedig már azért nem nyughat, mert a vésést sem akarja külön gé­pen végezni, egyesíteni sze­retné a véső és a fúró mun­kát. Virág László mégsem elége­dett magával. Bizonyítja ezt, hogy harminchét éves fejjel technikumra jár. Többre akar­ja vinni: nem funkcióban, ha­nem munkája tökéletesítésé­ben. A gépjavítóról olyan szere­tettel beszél, ahogy az igazi meleg otthonról vall az ember: — Azért olyan szép a gyá­XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXX^XNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXNXNNXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXNXXXXXXXV bér volt a ha iá fi TÍVSZ ESZTENDEJE, hogy JT1 tizennyolc éves korában megölték. A gyilkos német alezredes és társai nevét megőrizte a nyomtatott betű, de most ne álljon itt, egy lapon az ő nevével. Uj ország, szabad nép vet­te körül bölcsőjét. Mikor a napvilág láttán először fel­sírt, talán éppen Lenin sza­vára figyeltek az emberek. Küzdelmes esztendők gyerme­ke volt. Anyja nem korai halálra, de boldog, szabad, emberi életre szánta. Az iskolában gondolatok ér­tek benne is, mint társai­ban. Barátai közül sokan ma is őrzik azokat. De ki ismer­heti azokat a titkolt terveket, amelyekről soha nem beszélt? Ki tudhatja, milyen otthont, családot álmodott magának? A rejtett gondolatokat magá­val vitte, azon a hófúvásos téli éjszakán, hosszú hónapok szenvedése után, amikor a fa­siszta gyilkosok kezében meg­rándult a kötél. Sokan, fiatalok, idősebbek tekintik azóta példaképüknek. Könnyes szemmel, háborgó lélekkel jöttek ki a moziból, ahol az életéről és haláláról készült filmet vetítették. Kar­csú, törékeny alakját elszoru­ló szívvel idézi az emlékezet. Rövid, tizennyolc eszten­dős életének eseményeiről so­kan tudnak számot adni. Édes­anyja is beszámolt minden apróságról. Szemtanúk idé­zik fogságba esésének és ha­lálának képét. De az utolsó hetekről ki adhatna számot? „Példaképem ... Olyan sze­retnék lenni, mint ő volt... ügy akarok helytállni, mint ő...” / GÉN, az emlékek, a helyt­állás, az utolsó napok példaképpé emelték. Magas­ra, fölénk, távolba. Pedig egyszerű, meleg szívű kis­lány volt. Az ő szívét is sok­szor megdobogtatta az igazi, nagy szerelemre való várako­zás. Ha a Komszomolban fel­hangzott a harmonikaszó, ő is izgalommal várta táncosát... ... Aztán felhős lett az ég. Megjelentek a német bom­bázók és megérkeztek a fa­siszták a szárazföldön is. A komszomolisták, a vöröshad­seregben és a megszállt terü­leteken is hősiesen helytáll­tak. 1941-et jelzett a naptár. Z ója Koszmogyemjanszkaja egy akció végrehajtása köz­ben a fasiszták fogságába esett. A vallatás, a kínszenvedés napjai jöttek a számára. És a törékeny, kedves mosolyú kis­lány emberré érlelődött. A fasiszták megszégyenítés­nek szánták az utat, amit megjárattak vele, keresztül a városon, meztelen talppal a csikorgó havon, egy szál rö­vid, fehér ingben. Az út a megdicsőülés útjává vált. Halvány, fáradt mosoly ját­szott az ajka körül. A kínt csak az apró verejtékcseppek jelezték halántékán, szőke haj­szálai tövében, Gyilkosait egy­runk, mert itt a munkát nem lehet összecsapni. Itt nem le­het felelőtlenkedni. S megint addig beszélt, hogy a2on vettem észre magam; már ismét a gépek körül forgoló­dunk. Kérdezte: értem-e, amit magyaráz. Én bólintottam. Pe­dig csak annyit értettem az egészből, hogy ez az ember va­lóban jó munkás, hogy való­ban a gyár rabja és ha meg­fosztanák a gépeitől — tán nem nagy szó — bele is pusz­tulna. Akkor néztem azonban a legnagyobbat, amikor minden átmenet nélkül ez a kemény­fejű, vaserejű ember magáról kezdett mesélni: a természeté­ről, a modoráról. Elmondta az aznapi fejmosás történetét is. Szóról szóra úgy, ahogy Gyenei igazgatótól hal­lottam. Eszébe sem jutott szé­píteni a dolgon. Inkább tol­dotta: — Tudja, mindig megbánom a hirtelenségem, vagy ha nyérs vagyok. Csak későn. Akkor, amikor már vérig sértettem a munkatársaim. Néha tényleg nagyon elragadtatom magam. Olyankor oda a nyugalmam, oda az igyekezetem! Különö­sen, ha a munkáról van' szó. Nem tudom elviselni, ha vala­ki elront valamit. Éreztem, hogy már nem is nekem beszél. Ma-gát győzködi és ebben a pillanatban őszin­tén szenved saját hibájától. Még azt is felidézte: — Egyszer elküldték a gyár­ból. A Ganz-MÁVAG-ba ke­rültem. Egy hónapig dolgoztam ott., de sehogy sem találtam a helyem. Kértem: hogy visz- szajöhessek. Itt más. Ez a délelőtt is jó lecke volt ne­kem. Ha kiabálnak, ha go- rombáskodnak, talán rántok egyet a vállamon: „nekem magyarázhattok”. De mind­annyian olyan nyugodtan, hig­gadtan beszéltek. Szigorúsá­gukban is olyan igazságosak voltak. Gyenei elvtársat ezért szeretem. Meg azért, mert minden szakmai kérdésben képes segíteni. Azután arra kért, amit most elmesél, meg ne írjam az újságban. Pontosan így mond­ta: — Olyan szeretnék lenni, mint ő. Olyan kommunista. Akkor éreztem legjobban, mi­lyen is egy igazi kommunista, amikor az ellenforradalom alatt Gyenei elvtárs veszély­ben volt. Azt ajánlották: va­lahogy titokban menjen ki a gyárból, nehogy bántódása es­sék. ö pedig legyintett. Oda­tartott, ahol leghangosabb volt a tömeg. És ott, minden­ki előtt, kijelentette: senki­től nem fél és akár tetszik valakinek, akár nem, ő kom­munista marad. — Olyan szeretnék lenni. Olyan nyugodt, megfontolt ember. á Akinek van türelme re jobban felbőszítette a szin-% te gyermeki szelídséget tükrö-l\ ző arc mögötti kemény, ^ szigorú emberség. Válogatott £ kínzásokat eszeltek ki, de'? megtörni nem tudták. Z ója'? néma maradt. Társai nevére\ nem emlékezett. Feladatáról \ nem beszélt. Tudta: sorsa a? halál. ^ Milyen gondolatokat hordoz- j hatott megkínzott testében,; mikor a halálra készült? '? Hányszor kísértette a köny nyű szabadulás, az árulás'? útja? Nincs krónikás, aki fel- '? jegyezhette volna. Számunk- % ra csak a tények maradtak. ? Egy tizennyolc esztendős'( leány helytállt egészen a ha-'? Iáiig. '? Húsz esztendő sem moshat- ? ta el képét, nem halványíthat-$ ta el emlékét. A helytállás % szimbóluma lett fiatalon vé-fy get ért élete. He számunkra £ ezenkívül arról is beszél az? emlék, hogy ember maradt $ akkor is, amikor gyilkosok % vették körül a barátok sze-% rető közössége helyett. Em-% bér maradt, mikor közvetle-% nül nem volt kire támaszkod- ?f nia. mikor senki nem volt? mellette, hogy didergő, meg-i kínzott testét melengesse, gyó-% gyítgassa, sebeit könnyű kéz-% zel bekötözze. rpMBERRÉ VÁLT és emberi T-J maradt a haláláig. Sze-% rette a hazáját, szerette az1? embereket. Annyira szerette, ? hogy szenvedett és meghalt értük 1941. november 29 én. ?/ Xburaó libát 4 a sok-sok ‘ munkáshoz és mindig ráér, ha valaki beko­pog nála. Amikor leültem, tollal a ke­zemben, hogy megírjam Vi­rág László alakját, sokáig töprengtem: vajon tényleg példának állíthatom-e munka­szeretetét, szakmai tudását? Vagy jobb, ha a természete miatt hallgatok róla? Azután eszembe jutott sorra: az igaz­gató, a párttitkár, a munka­ügyis, a művezetők, az egy­szerű lakatosok véleménye és írni kezdtem. Miért is ne? Egy embernek nem csupa jó vagy csupa rossz tulajdon­sága van. És, ha a kollektíva bízik Virág Lászlóban — ki­nek lenne joga kétségbe vonni ezt a bizalmat? Sok baj van a természetével? Egy, más­fél esztendő múlva nézzék meg! Akiben annyi akaraterő rejlik, mint Virág László­ban, nemcsak a rossz, az el­avult gépet képes legyőzni, hanem előbb utóbb saját tér mészetét is. Sasi Agues nmnap 1961. november 29, szerda, Taksony napja. A nap kél 7.08 órakor, nyugszik, 15.56 órakor. A hold kél 22.44 órakor, nyugszik 12.11 órakor. Várható időjárás szerda estig: felhős, párás idő. Né­hány helyen eső. Sok he­lyen köd, gyenge légáram­lás. Az éjszakai lehűlés kis­sé erősödik. Várható leg­magasabb nappali hőmér­séklet 8—12 fok között. — MAGYAR—NÉMET ba­rátsági est. Magyar és'német nyelven szerepeltek az ikladi általános iskola,tanulói és a . szigetújfelui nemzetiségi kul- túrcsoport tagjai' a jól sike­rült esten. Fellépett Kürti Éva riépdalénekesnő és Kol­lár Mihály énekművész is. — EGYESÜL a váci Kos­suth Tsz és a Haladás Ter­melőszövetkezeti Csoport. A Kossuth Tsz-be. az idei eredmények alapján több mint tizennégyezer forint jö­vedelemhez Jut egy-egy szö­vetkezeti tag. KARÁCSONYI AJANBÉKLEMEZEK Az idén egymilliónál több hanglemez kerül az üzletekbe. A közismert számokon kívül egy sor újdonsággal is talál­koznak majd a vásárlók. Ere­deti külföldi felvételek és matricák segítségével teljes operát tartalmazó és hang­versenylemezeket gyárt a ma­gyar ipar. Rövidesen kapható lesz a Lohengrin, a Bolygó hollandi és más kedvelt ope­ra. Egy-egy harminc centimé­teres lemez ára J00 forint lesz, jelentősen olcsóbb a ha­sonló jellegű külföldi mikro- lemezeknél. A karácsonyi új­donságok között orosz és német nyelvleckét találunk, ugyancsak mikro felvételen. Nagy választékunk lesz a most készülő népszerű tánc­dal hangfelvételekből is. A kisebb pénztárcá'jú emberek bizonyára örömmel fogadják, hogy sok ezer leértékelt hanglemez kerül forgalomba. Négy-öt forintért árulják azo­kat a normál művész, ope­rett és tánczene lemezeket, amelyek régebben készültek. — BÚTOR MŰANYAG­BÓL. A Nagykőrösi Dohány­zócikk- és Faárugyár hazai gyártmányú kender és fafor­gács panelokból és műanyag­ból is gyárt berendezéseket — bútorokat. Programjában szerepel ezenkívül havi 25— 30 ezer láda elkészítése is. — KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS. December 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik a Vili. Pest megyei képzőművészeti 'kiállítás Bu­dapesten. az Egressy Klub­ban. Megnyitja Vörös Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, beszé­det Redő Ferenc festőmű­vész, a munkacsoportok vi­déki titkára mond. — KÖRÚTON a magló- diak. A maglódi KISZ népi együttes sikeres utat tett meg a szlovák lakta magyar köz­ségekben. Békegyűlések mű­soraiban szerepeltek, s a so­rozat végéig eljutottak ötéves működésük két száz kelt Cilik szerepléséig. Ez volt tizen­kettedik körutuk. — ÁLLATSZÁLLÁSOK ÉPÍTÉSE, a ceglédi járás termelőszövetkezetei tizen­kétmilliónál többet tervez­tek férőhelyek építésére. A munkákat anyaghiány nem akadályozza, így az év vé­géig programjukat akadály­talanul befejezhetik. — MIKROHANGVER- SENY. A Hazafias Nép­front váci bizottsága és a járási könyvtár rendezésé­ben tegnap folytatták az ősz­szel megkezdett mikroba­rázdás hanglemeze st-soro- zatot. Meghallgatták De­libes: Copélia é$ Csaj­kovszkij: Diótörő című ba­lettjének részleteit. — KEVESEBB BALESET. A Nagykőrösi Ládagyárban harminc százalékkai csök­kent a balesetek száma fél év alatt. A szabályok szi­gorú betartatása, az ismét­lődő balesetvédelmi előadá­sok és a jól működő mun­kavédelmi őrség egyaránt szerepet játszik a jó ered­mény elérésében. Az újon­nan belépő munkásokat vizsgára kötelezik, míg a műszaki vezetők negyed­félévenként frissítik fel bal­esetvédelmi ismereteiket. — TANULÓ ASSZONYOK. Hatnapos tanfolyamot szer­vezett a váci nőtanács, ame­lyen a járási üzemek és tsz- ek nőbizottsáffainak vezetői vettek részt. A program el­méleti és gyakorlati oktatás­ból állt. — UJ BOLTOK MAGLÓ­DON. Maglód és Maglódnya- raló az elkövetkező hetekben, hónapokban több üzletet kap. A programban szerepel zöldség- és húsüzlet, kisven­déglő, papír- és vasbolt, egy vegyes és egy önkiszolgáló bolt megnyitása. — GURULÓ VÍZMŰ. A Csepel Autógyár cementszál­lító kocsiból átalakított moz­gó víztisztító művét mutat­ták be szakemberek előtt. A tartálykocsit felszerelték áramfejlesztő „kiserőművel” és szivattyúkkal is. Bútortervezésre pályázatot hirdet az OKISZ és az Iparművészeti'Tanács A Kjsipari Szövetkezetek Országos Szövetsége és az Iparművészeti Tanács nyilvá­nos pályázatot hirdet az 1962. évi Budapesti Ipari Vásáron kiállítandó bútorok tervezésé­re. A pályázat célja, hogy a modern kislakások méreteihez alkalmazkodó, s olyan bútoro­kat alakítsanak ki, amelyek darabonkint is megvásárolha­tók és kissorozatú gyártásuk is gazdaságos. A pályaművek beküldésének határideje 1962. január 15. A legjobb pályamű- veket 9 darab 4000—15 000 fo­rintos díjjal jutalmazzák. A pályázattal kapcsolatos felvi­lágosítást az Iparművészeti Tanács titkársága adja meg az érdeklődőknek. (MTI) Moszkvics 407-es, hárcxmsebes­séges, 28 000 kilométert futott. Mint az új, Igényesnek eladó. Érdeklődés minden reggel 8—10 között. T.: 358—544. (X) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RÄDIÖ 8.10: Operarészletek, 9.00: Napi­renden., 9.05: Könnyűzene, 10.10: Üttörőhíradó, 10.30: Kamarazene, 11.00: Rádióegyetem, 11.30: Ma­gyar nóták, 12.15: Pesti mese, pesti zene .. 12.48: Novella, 13.08: Balettzene, 13.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak, 14.00: Kórus­művek, 14.15: A hét meglepetése, 14.25: Operettrészletek, 15.10: Há­rom rapszódia, 15.45: Ivó Andric Nobel-díjas jugoszláv író elbeszé­lése, 16.07: Szív küldi..., 17.15: Vladimir Horowitz zongorázik, 17.35: Az Ifjúsági Rádió vidám estje, 19.00: Közvetítés az Üjpesti Dózsa—Ajax Amsterdam Kupa­győztesek Kupája mérkőzés II. félidejéről, 20.25: Tánczene, 20.50: Ütijegyzet, 21.10: Salzburgi Ün­nepi Játékok 1961., 23.00: Hang­'k, 23.10: Szerelmes ver­sek, 23.15: Könnyűzene, 0.10: Népi muzsika. PETÖFI-RÁDIÓ 14.15: Népszerű fúvós-átiratok, 14.40: Orosz nyelvlecke, 15.00: Tánczene, 16.05: Rádiójáték, 17.05: Zenés ajándékműsor, 18.00: Köz­vetítés az Üjpesti Dózsa—Ajax; Amsterdam, Kupagyőztesek Ku­pája mérkőzés I. félidejéről, 18.50: Hangszerszólók, 19.05: Mun­kásakadémia, 19.30: Falurádió, 19.50: Operettrészletek, 20.15: A tökéletes tenor, 21.10: Népdal­csokor. 21.30: Regényrészlet, 22.00: Operettrészletek. TELEVÍZIÓ 17.30: Hétköznapi tanácsok, Walter mester receptjei, 17.40: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 18.00: Üjpesti Dózsa— Ajax Amsterdam, Kupagyőztesek Kupája visszavágó labdarúgó- mérkőTAc, 1P.45: TV YHá-híradó, 20.05: Vigyázz nagvroama, ma­gyarul beszélő szovjet film, 2145: Hírek és a TV Híradó Ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents