Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-03 / 260. szám
1961. NOVEMBER 3. PÉNTEK nrr.yr.i ■ßtiritm Korszerűbb, gazdaságosabb berendezések az esőMő öntözéshez Az ötéves terv időszakában az öntözéses gazdálkodás nemcsak területileg, hanem minőségileg, színvonalában is jelentősen fejlődik. A leggyorsabb ütemben a legkorszerűbb öntözési mód, az esőztető öntözés volumene növekszik. 1965-ben a tavalyinál több mint négyszer nagyobb terület, kereken 180 000 hold kapja permetezve, esőszerű cseppekben a mesterséges csapadékot. Az esőszerű öntözés ilyen nagyarányú fejlesztéséhez számos műszaki problémát is meg kell oldani: ki kell alakítani a legkorszerűbb szórófejeket, egyéb berendezéseket és telepépítési módszereket. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1. vízépítési tanszékén ebből a célból száz különböző típusú esőztető berendezés adatait vizsgálták felül és hasonlították össze. A ládahiány miatt késik a sárgarépa szállítása Szócsata a göngyöleg miatt — A konzervgyár „extra kívánsága" Számíthatnak-e a termelőszövetkezetek több ládára \Nem könnyű a választás... | Csipkekiállítás a Csepel Autógyár művelődési házában Az üllői Március 15. Tsz irodájában heves vitának voltunk tanúi a minap. Varga Pál tsz-elnök és a földművesszövetkezet felvásárlója a sárga répa elszállításához szükséges faládákon vitatkoztak. A felvásárló szerint, kétszáz darab rekesz érkezett a tsz címére, amelyet nem vettek át a vasútállomáson. Varga Pál, de az iroda többi dolgozói is azt állították: nem értesítették őket a ládák érkezéséről, csakis igy fordulhatott elő, hogy egy bizonyos ideig állt a vagonban a göngyöleg. — Nem ez az első eset. hogy az elvtársnő, akinek ez a feladata, elhanyagolja munkáját. Különben is azt tapasztaljuk, hogy a Petőfi Tszt-t részesíti előnyben — mondotta Varga elvtárs. Megyénk jogászai széleskörű jogpropagandával segítik a német kérdés megértését Ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szervezetének vezetősége. A vezetőségi ülésen részt vett dr. Benedek Jenő, a szövetség főtitkára és Házi Árpád a megyei pártbizottság képviselője. Azt a jelentést tárgyalták meg. amelyet az elnök értékelése alapján, a megyei szervezet munkájáról a Jogász Szövetség Országos Elnöksége elé terjesztetlek, Egyúttal értékelték a szövetség járási vezetőségválasztó gyűléseit. Ugyancsak napirendre kerültek a november 18-án tartandó megyei vezetőségválasztás előkészítésére tett intézkedések. A vezetőségi ülés a továbbiakban rendkívül figyelemre méltó és jelentős határozatot fogadott el a megyében végzendő jog-propaganda munkáról. Elhatározták, hogy napjaink egyik legégetőbb kérdése, a német kérdés kapcsán a megyében több helyen előadásokat szerveznek. Az előadásokat dr. Hajdú Gyula, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője tartja „A német probléma jogi vonatkozásai” Címmel i ,i -. Végül mezőgázdáSági jógi kérdésekkel foglalkoztak, majd megtárgyalták a közelmúltban felállított államjogi és államigazgatás-jogi szakosztály működésének gyakorlati problémáit. — A „szócsata” — anélkül, hogy kétségbe vonnánk Varga elvtárs állítását —, azért éleződött ki ennyire, mert a szállításhoz szükséges ládákon múlik a sárgarépa idejében való betakarítása és elszállítása. Ha megmondjuk, hogy ötven hold termésének, mintegy hatezer mázsa sárgarépának az elszállításáról van szó, mindjárt érthető a tsz vezetőségének az idegeskedése, és nem csoda, ha követelik a ládákat. A tagság — amint erről magunk is meggyőződtünk —, szorgalmasan szedi a sárgarépát. Amint mondják, sietnek, mert félő, hogy beköszöntőnek a fagyok. Akkor pedig nemcsak több munka van a répával, hanem egész évi munkájuk jelentős része veszendőbe is megy. Tehát nem a tagság akaratán, hanem a szállításon, azaz a szállításhoz szükséges ládákon múlik a sárgarépa gyors betakarítása. — Az idén a földműves- szövetkezet veszi át tőlünk az árut, de mondhatom, soha annyi bajunk nem volt a szállítással, mint az idén — összegezi véleményét Varga el vial's. A Láda nyomába szegődtünk. A földmű vessző vetkezet nem hibás a ládahiány- • ban, hisz — mint a felvásárlója is elmondotta — ők idejében megrendelték. Talán a MÉK járási kirendeltségénél többet tudnak mondám. — A mi legnagyobb ba junk is a ládahiány — válaszolja kérdésünkre Polkorn.yi János áruirányító. — Ma is ötször telefonáltam vállalatunkhoz ládáért és azt a vállasat kaptáim, hogy négy vagonnál' útiíák "’Mdítdtífá'GÖí?- gyölag Ellátó Vállalat Minden bizonnyal ebből a négy vagon ládából érkezett leadják szavazatukat is, melyik csipke tetszik a legjobban. Nem könnyű a választás,' Leheletfinom vitrincsipkéky vagy nehéz, a mai modern, bútorzathoz jól illő szalaghor- golás váltja egymást a szovjet asszonyok batiszt-rece- kombináeióival. Ebből a kiállításiból is kitűnt, hogy az asszonyok leginkább horgolnak, más technikájú munka csak elvétve, mutatóba akad. November 7-én, ünnepélyes keretek között osztják ki a nyerteseknek a díjakat* a moklkás- és süteményes- készletet, valamint egy herendi bonbon iert. Korán kacagott a kijátszás kárörvendó koholtlja „... ezután egyéb ügyeket tárgyaltak és panaszok ügyében hoztak döntéseket" — így végződött tegnap lapunk szűkszavú, hivatalos hangú jelentése a megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről. Az újságolvasó, jóllehet, átsiklott t sablonos mondat felett. Pedig... pedig mögötte kisemberek temérdek gortdja-baja, a megye vezetőinek embersége, maga az élet valósága húzódik meg ... történik valami, de most már törvényességi óvás keretében — az ügyészségen ... (—iron) Egy szép sarok a kiállításról Szovjet asszonyok által készített csipketerítők Az ülésteremben már órák J hossza óta tanácskoznak. Épp az imént tettek pontot a napirenden levő harmadik kérdés vitájának végére. Most új aktacsomó kerül a végrehajtó bizottsági tagok asztalára, az a sok-sok „egyéb” akta, a végrehajtó bizottsághoz beadott panaszok pak- samétája. Az elnök egymás után olvassa fel őket: — B. I. vérségi lakos tbc- betegsége miatt segélyt kér tőlünk. Nehezen, rossz anyagi helyzetben él. Megszavazzuk a segélyt? — Igen .;. — teszik le a v. b. tagjai egymás után a voksot. Újabb és újabb ügyek kerülnek szőnyegre. — E. F.-né községi betegápoló útiátalányának megtérítését kéri... K. S.-né és S. J.-né tsz-tartozásának elengedéséért folyamodik ..: azután L. F. püspökhatvani, P. P. ceglédi, özv. Z. J.-né nagykőrösi lakások panasza adótartozás ügyében ..; B. L. tá- piósági lakos kérelme részlet- törlesztés tárgyában.; s Lassanként vékonyodik a paksaméta az egymás után elhangzó, emberi fájdalmakon, családi gondokon enyhítő emberséges vótumok nyomán. Most új kérelem kerül a v. b. elé: — Gy. J.-nak, a Gödöllői Járási tanács volt tisztviselőjének — jogtalan fegyelmi elbocsátás miatt — szavazzon meg a végrehajtó bizottság kártérítésként 63 ezer forintot, s. A teremben mély csend támad. Hatvanháromezer? Hm. S ugyan miért? S máris szót kér a v. b. egyik tagja. — Elvtársak, én ezt nem értem! — mondja a sok vihart megért, munkásból lett vb- tag. — Itt valami nincs rendjén. Hogyan járhat valakinek ekkora kártérítés? Hiszen ez havi ötezer forintos fizetésnek felelne meg! Ez az ember ki akarja játszani a mi jóindulatunkat, csúfot akar űzni törvényeinkből..; A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta ebet. Villárrigyorsan kiderül az igazság. Kiderül, hogy a kártérítésre igényt tartó Gy. J.-t évekkel ezelőtt sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult. Erre vérszemet kapott és — ártatlannak kijátszva magát — eltöröltette a fegyelmi büntetését is. Azután jót nevetett a markába és beperelte volt munkahelyét. Kártérítésért, a ki nem fizetett járandóságért. S addig csűrte- csavarta a dolgokat, amíg végre a bíróság megítélt neki hatvanháromezer forintot. Szép kis summa. De a jóindulat kijátszásának kárörvendő koboldja ezúttal korán kacagott. A végrehajtó bizottság tagjai, akik a kisemberek ügyes-bajos dolgaiban oly készségesen, gyorsan segítettek, ezúttal is gyorsan kimondták a rezolúciót. Úgy, hogy Gy. J. kártérítési ügyében rövidesen valóban Amit a 18010-8/1961. sz. akta takar f — A közelmúltban egy nagyon elgondolkoztató esetben intézkedett a tanács — mondja dr. Barabás Béla, a Ráckevei Járási Tanács gyámügyi főelőadója, aki 11 éve odaadással látja el ezt a munkakört. — T. Erzsébet ügyében kérelmet nyújtottak be. A kérelemben az apa, az anya és ennek élettársa együttesen kérték az állami gondozás megszüntetését, azzal, hogy biztosítják a gyermek részére a megfelelő körülményeket és az állandó felügyeletet. Egyidejűleg kérte az apa, hogy csak a korábban — bírói úton — megállapított kétszázötven forintos gyermek- tartási díj fizetésére kötelezzék, a jelenlegi négyszázhar- minc forint gondozási díjjal szemben. — A döntésnél sorra vettük azokat az okokat, amelyek révén állami gondozásba került a kislány. Megállapítottuk, hogy a szülők 1954 óta különváltan éltek — folytatta a gyámügyi előadó. — A válás után az anya gondozására bízott gyermek ügye megmozgatta a szigetszentmik- lósi József Attila lakótelep asszonyait. Jegyzőkönyvben kérték a gyermek elhelyezését, mivel az anya hetenként járt csak haza, s teljesen elhanyagolta a hétéves leánykát. A kislány csak egyszer étkezett naponta, a napköziben. Nevelői ' sf* nem egy esetben késő este az utcán találták s a lakás is rendetlen, fűtetlen volt. Az anya máshol talált otthonra, az apa pedig akkor ismeretlen helyen tartózkodott így került T. Erzsébet állami gyermekotthonba. — S hogy a szülők kérték, hogy a gyermeket engedjék haza az otthonból, ismét vizsgálatot indítottunt A környezettanulmányok alapján és széleskörű vizsgálat eredményeképpen megállapítottuk, hogy a szülők csak anyagi előny érdekében kérték a gyermek állami gondozásának megszüntetését. Az apa ugyanis sokallta a gondozási díjat. Ezért kereste fel a gyermek anyját, sőt, az anya új élettársát is, és vette rá őket arra, hogy az anya — anyai jogaira hivatkozva — benyújtsa a kérelmet; — Az anya természetesen fellebbezett, „emberséges kivizsgálást” kért, s a sajtó útján is panaszt emelt a tanácsi szervek munkája ellen. Azonban hiába kardoskodott — a kislányt tovább is állami gondozásban tartották; Az illetékes szervek valóban helyesen jártak el, amikor a kérelmet elutasították. Hiszen alapos megfontolás és tanulmányozás után született döntésükben a gyermek érdekét védték — s nem tévesztette meg őket az apa és anya anyagi okokból, hirtelen feltámadó, hazug „szülői szeretefe”; Bíró Gábor tudósító A Belkereskedelmi Minisztérium utasítására, vidéken november 8-tól mérsékelik a vágott csirke és a pecsenye- kacsa fogyasztói árát. Az elsőosztályú vágott, tisztított csirke új ára 32 forint lesz, az elsőosztályú kibelezetlen csirkéé pedig 31 forint, A 2. és 3. osztályú vágott csirke ára 4—4 forinttal mérséklődik. Olcsóbb lesz a pecsenyekacsa is. Az 1. osztályú vágott pecsenyekacsa fogyasztói ára 25 forint, a 2. osztályúé 23., a 3. osztályúé pedig 21 forint. (MTI) Olcsóbb lesz a vágott csirke és a pecsenyekacsa Markó Alajosné, a nőtanács elnöke gyönyörködik az egyik vertcsipke-terítőben K. M. (Foto: Gábor) Sokat és jól dolgoznak a Csepel Autógyár asszonyai, leányai. A napi munka után mégis szívesen veszik elő a himzőfonalat, a horgolótűt, hogy szebbnél szebb kézimun- kacisodáfcat varázsoljanak vele önmaguk kedvtelésére, lakásuk díszítésére. Mint minden évben, az idén is november 7-e tiszteletére, a szovjet asszonyok- '‘kal közösen megrendezték a j kézimunkakiállítást. Műhelyenként folyt a selejtezés. Az ott első három helyezést elért munkákat állítatták ki végül az új művelődési otthon termeiben. Összesen száztíz kézimunka került bemutatásra, ahol a látogatóik meg az első szállítmány az ül- ; lói vasútállomásra. ; — Megértjük a tsz-ek veze- 3 tőinek nyugtalanságát. Lát- < juk azt is, mindent megtesz- • nek, hogy mielőbb leszállít- ; sák a szerződött árut. Kocsi- - val és teherautóval is bejön- ; nek ide a járási központba a ; ládáért, pedig ez nagyon költ- ; séges — folytatja az áruárá- \ nyitó. A járási kirendeltség osu- j pán sárgarépából 204 holdra < kötött szerződést. A szerződött mennyiség \ 184 vagon. Egy-egy tsz-nek í több száz mázsa sárgarépát 3 kel] elszállítania. A monori 3 Uj Élet Tsz 650, a gyömrői3 Petőfi Tsz 1200, a vecsési 3 Ezüst Kalász Tsz pedig két-3 ezer mázsa sárgarépa terme- ') lésére kötött szerződést. — Nehezíti a helyzetet a 3 Nagykőrösi Konzervgyár túl- 3 zott „igényessége” is — pa- \ nassolja Pokomyi János —i Az előző években a gyár elfő- 3 gadía vagonokba ömlesztve 3 az árut. Az idén a gyárnak 3 is ládában kell szállítani a í sárgarépáit. — Melyik szerven múlik a 3 zavartalan ládaellátás? — kér-3 dezzük Pokornyi Jánostól. 3 — Mi egy hónappal ez-: előtt, tehát a sárgarépa-szezon 3 megkezdése előtt megrendel-; tűk a ládát felettes szervünk-3 töl, a Szövetkezeti Értékesí-j tési Központ göngyöl egellá-í tó osztályától — válaszolja. 3 A MÉK göngyölegellátó ősz-• tályán Szén Hornyai András-í né göngyölegelőadó válaszol \ kérdéseinkre. 3 — Ismerjük a problémát és 3 ami rajtunk múlik, igyekszünk 3 is segíteni — mondja Szent-3 tomyainé. — Ahol csak fel-3 szabadul láda, azonnal a szüle-j séges helyre irányítjuk. 3 — Megoldja-e ez a tsz-ek 3 problémáját? 3 — Bizony nem. Állandóan:* sürgetjük a Göngyöleg Ella- í tó Vállalatnál a ládákat. 1 ; , í Igeretet is kapunk. Üllőre is útnak indítottak^ négy vagon ládát. Az az igaz-3 ság, hogy évről évre kevesebb 3 a láda, sok törik, utánpótlási pedig nincs — kapjuk a vá~3 laszt. 3 A ládákkal való ésszerű giaz-3 dálkodás enyhíthet a bajon, 3 de a hiányt véglegesen nem í oldja meg, M. S. J
