Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-25 / 278. szám
f*EST »r£0 kJCíiJap 1961. NOVEMBER 25, SZOMBAT hl [Idái Tanács Sítálimáros nívét Dunaújvárosra változtatta A Magyar Szocialista Munkáspárt Sztálinvárosi Bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi elnöksége új szocialista városunk dolgozóinak kívánságára azzal a kéréssel fordult a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy változtassa meg a város nevét. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa eleget tett a kérésnek és Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta. — JÁRÁSI nőtanács aktívát tartottak a napokban Ráckevén. Dolinay Gyuláné- nak, a járást nőtanács titkárának az idei év munkájáról szóló beszámolója után a járásbíróság vezetője tar tott előadást a társadalmi tulajdon védelméről és a nőtanács ezzel kapcsolatos feladatairól. Megkezdték az értékes műemlék külső és belső tatarozását : i Nemcsak Gödöllőn, da országszerte nagy megütközést keltett néhány hónappal ezelőtt a hír, hogy a nagyhírű gödöllői kastély homlokzata előtti kocsifeljáró és terasz faragott kőkorlátaira is szemet vetettek már azok, akiknek leikéből a kapzsiság nemcsak az értékes műemlékek iránti tiszteletet ölte ki, de a társadalmi tulajdon tiszteletét is. A sötét éjszakák árnyékában megkezdték a terasz kőkerítéseinek és támfalainak szétszedését, a nehéz kődarabokat és a téglá- I kát kocsira rakva hurcolták 1 el. Heteken át olyan óvato- I san tolvajkodtak, hogy kö- | zülük egy sem került kézre. | A rendőrség megszigorította az éjszakai ellenőrzést. ezzel sikerült elriasztania a lelkiismeretlen tolvajokat, de addigra már a nagy műA korszerű üzemszervezésről a mezőgazdasági nagyüzemek szakosításáról tanácskoztak az állami gazdaságok 1961. évi termelési ankétjén A Bábolnai Állami Gazdaságban befejeződtek az állami gazdaságok 1901. évi termelési ankétjai. Csütörtökön és pénteken a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és a tudomány képviselői a termelés, szervezés és a vezetés időszerű kérdéseit vitatták meg. A tanácskozáson részt vett Lo- sonczi Pál föld műveié sügyi miniszter is. Tóth Jenő. ez Üzemszervezési Kutató Intézet igazgatója bevezető előadásában hangsúlyozta, hoay az állami gazdaságok gépállományának növekedése feltétlenül szükségessé teszi a termelési szerkezet egyszerűsítését. Csak a szakosítás útján biztosítható a hozamok növelése és a termelési költségek jelentős csökkentése. A korszerű technika lehetőséget teremt a termelés technológiai előírások szerinti. szervezésére, a munkafolyamatok műveleti előírások szerinti levezetésére. A szakosítás a mezőgazdasági nagyüzemekben is megköveteli az irányítás, a tervezés, az üzemelés. valamint az elemzés és az ellenőrzés fokozott különválasztását. A vitában felszólalt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is, aki helyeselte azt. a munkát, amit jelenleg az állami gazdaságokban a gazdálkodás korszerűsítése érdekében folytatnak. Rámutatott: az állami gazdaságok eddig is sok segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek, de szakmai tanácsaikra és gyakorlati útmutatásaikra a következő években még nagyobb szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a napokban az állami gazdaságok segítsék a termelőszövetkezeteket a mélyszántás befejezésében, és az állatállomány takarmányozásának helyes megszervezésében. vészi értéket is képviselő kőkorlát jelentékeny része eltűnt. Valószínűnek látszik, hogy a tolvajok nagyobb távolságra hurcolgatták el zsákmányukat és azt készülő családi lakóházak falába építették be. A Műemléki Felügyelőség, amint értesült a kastély- terasz megrongálásáról, helyszíni vizsgálatot tartott. Szakértői megállapították, hogy a terasz és a feljárók menthetetlenül összeomlanak, ha sürgősen nem gondoskodnak helyreállításukról. A napokban már felvonultak a helyszínre a szakiparosok, kőművesek és kőfaragók, hatalmas kőtömböket is szállítottak a kastélyba, és megkezdődött a helyreállítási munka. A díszes kőkorlátok eltűnt faragott köveit újakkal pótolják, ezeket az eredeti minták alapján a kastélykapu helyiségeiben faragják 1 ki. A feljáró megrongált támfalainak rendbehozása is megindult. A. gödöllői kastélyban jelenleg a főváros szociális otthona működik. Százhatvanöt szobájában mintegy háromszáz ápolt talált otthont. A kas- té’y már szobáinak nagy méretei miatt sem nagyon alkalmas erre a célra, helyiségeinek legnagyobb része átfűt- he tét len. közel harmincholdas körülkerített parkja pedig lényegesen meghaladja egy ilyen intézmény igényeit. Á nevezetes műemlék helyreállítása óriási összegbe kerülne, mivel pedig rrai állapotában más célra nem nagyon lenne használható, egyelőre a szociális otthon marad benne. Ha azonban — remélhetőleg néhány éven belül — helyreállítják, más rendeltetéshez jut. MOaCBaTlCfeE HÚSZ FÉRFI Vasárnap is dolgozott a Vecsési Ivóvíz Társulat. Tekintettel arra, hogy a munka nagyon sürgős, társadalmi munkára kérték fel a Kertekalja környékén lakókat: segítsenek az árokásásban. Húsz férfi vett részt ebben a munkában. Vasárnap délelőtt két utca kereszteződésnél ásták ki az árkot. Volt közöttük olyan is, aki az éjszakai műszakból tért haza, volt olyan is, akit fel sem szólítottak, csak látta, hogy a többiek dolgoznak, s ő is ment velük. Voltak betegek is, akik vállalták a közösségért a munkát. Hadd írjuk ide a nevüket, dicséretként, igazán megérdemlik: Felmerült az a gondolat, hogy nagy, nemzetközi kongresszusok színhelyéül jelölik ki, vagy pedig idegenforgalmi célok szolgálatába állítják. A főváros ebben az esetben a szociális otthon számára más, megfelelőbb hajlékról gondoskodik. Dr. Ozory Aladár, a szociális otthon igazgatója elmondotta, hogy a Műemléki Felügyelőség az idén befejezi ‘a terasz és a kocsifeljárók helyreállítását. Ez a munka körülbelül háromszázezer forintba kerül. A munkálatok során nagy gonddal ügyelnek arra, hogy az épület megőrizze eredeti jellegét, a leomlott vagy megrongálódott épületrészek helyreállításához tehát felhasználják az eredeti anyagot, beépítik a régi téglákat is, új anyagot csak akkor használnak, ha arra múlhatatlanul szükség van. A terasz helyreállításával kapcsolatban az eredeti rajzok alapján felépítik azt a kőtömbökből faragott két őrbődét is. amely a háború alatt tűnt el. A kastély főhomlokzati részében kicserélik a födémet, az elkorhadt gerendákat, sőt. néhány helyiségben ugyancsak az eredeti minták és rajzok alapján felújítják a meglazult, lehullott és megrongálódott stukkót is. Ez a munka már szintén megkezdődött. költségeit azonban nem a Műemléki Felügyelőség viseli, hanem a főváros, mint az épii'et jelenlegi használója. A jövő évben sor kerül a tető- szerkezet kijavítására és a külső homlokzat restaurálására. 1963—64-ben pedig a belső szárnyak felújítására. m. 1. Növényvédelmi szakmunkásképző tanfolyam Zebegényben Mihglik István. Sztikler István. Simon 'László. Peén Máriusz, Mészáros Ferenc, Jászberényi Károly, Molnár Imre, dr. Szegedi Mihály, idős Szegedi Mihály, Tamus Lajos, Komjáti József, Kom- játi János, Bayer Ede. Janja Károly. Nagy Imre. Gaál József, Púm Károly, Nagy István, Vécsei József és Sülé Dániel. Pedagógusok a jövő évi kenyérért Az elmúlt napokban tanácskozásra ültek össze Úriban a pedagógusok. Tudatában annak, hogy az ország jövő évi kenyérellátásának biztosításából valamennyiünknek részt kell vállalni,' elhatározták, hogy hét holdat, a pedagógusföldek 30 százalé- j kát búzával vetik be. [ A búzamagok azóta már a 1 barázdákban csíráznak. <%tllédi#irl str0 Sokoldalú, hasznos kezdeményezés Csemő önkéntes tűzoltósága közgyűlést tartott vasárnap. Benes Ottó tanácsel- nökheiyettes tartotta a beszámolót. Javasolta, hogy az ösz- szefogás érdekében alakítsanak labdarúgó-, vagy röp- labda-csapatoi. Egyúttal azt is szóvátette, hogy a családtagok bevonásával szervezzenek csoportos színházlátogatásokat. így azután az „asszonynépség” sem tehetne szemrehányást, hogy a férjük eljár a tűzoltó-gyakorlatokra. Az önkéntes tűzoltók között tsz-parasztofc, állami gazdasági dolgozók, és mások találhatók. SC^\X\V\^V\\X\XXNVk\Í^VVNVVvXNVvNXV\N^XVV>X\XXVVv\NNXXV\XVV\XXNN.\XV\X>XVVNVXVVVXXVVVVsN'^ NEM LESZ ÁRVÍZVESZÉLY Kikövezik a dunamenti főcsatorna partját Sári községben. Az eliszaposodott medret szabályozták földdel töltik fel régi medret íme a szabályozol! új meder, ahol már csak az utolsó simításokat végzik (Gábor felv.) A megyei tanács v. b. mező- gazdasági osztálya és a Pest megyei Növényvédő Állomás, a megye termelőszövetkezeteinek növényvédelmi felelősei részére több turnusban háromhetes növényvédelmi szakmunkásképző tanfolyamot | tart a zebegényi SZOT-üdülő- ^ ben. Egy-egy tanfolyamon 40— 40 növényvédelmi felelős vesz részt, akik az üdülőben teljes ellátást kapnak. A költ- j ségeket a megyei tanács v. b. ■ mezőgazdasági osztálya viseli, i ^ A tanfolyam előadói a Pest j 1 4 megyei Növényvédő Állomás í részéről Tóth András igaz- j gató. Tövissi József főág- í ronómus és Orbán Kálmán körzeti agronómus. \ A hallgatók az előírt tanterv alapján a növényi kártevők és gombabetegségek, növényvédelmi gépek, vegyszerek és óvórendszabályok ismeretéből elméleti és gyakorlati kiképzést nyernek. A cél az. hogy a kiképzett növényvédelmi felelősök szakmunkásvizsgát tegyenek és a termelőszövetkezet vezetőségével karöltve, a szövetkezet növényvédelmi irányítását ellássák. Igen fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a 3 tei-melőszövetkezetek jól ki- 3 képzett növényvédelmi fele- | lősökkel, illetve szakmunká- | sokkal rendelkezzenek, hogy J idejében megakadályozzák a 3 rovarkártevők és gombabe- á tegségek elterjedését, továbbá | elejét vegyék a szövetlkeze- 4 tekre háruló anyagi károknak. ; Sajnálattal kell megállapí- ^ tani, hogy a most folyó első í tanfolyamra kijelölt növény- j védelmi felelősök közül mind- ^ össze huszonkét hallgató je- 4 lent meg. Ez azit mutatja, í hogy J egyes termelőszövetkezeti 4, vezetők még most sem ^ ismerik fel a növényvé- £ delem rendkívül nagy ^ népgazdasági jelentőségét j és különböző kifogásokkal | nem engedik el embereiket a í tanfolyamra. A megyei ta- ^ nács v. b. kötelezően előírta 2 a növényvédelmi felelősök | szakmai továbbképzését és vi- ' seli az ellátás és egyéb kiadások tetemes költségét. Ezéit elvárja, hogy a tsz vezetősége mind saját, mind közérdekből az 1962. január 8-án kezdődő tanfolyamra a most elmaradókat feltétlenül elküld- jék. A december 4-én kezdődő tanfolyamra ugyanis olyanokat hívtak meg, akik kifejezetten erre az időpontra kérték beosztásukat. Fehér Aladár megyei növényvédelmi felügyelő Melyik újságot olvassák a legtöbben? Az újságírónak eszébe jutott a kérdés: vajon hányán olvasnak újságot és folyóiratokat Nagykőrösön? Gógucz Elemértől, a posta hírlaposztályának vezetőjétől kapott felvilágosítása rendkívül tanulságos. A napilapokból Nagykőrös városában 2790 darab, a tanyavi- lágban 3SS darab kerül minden reggel az előfizetőkhöz. A heti folyóiratokból 2333 darabot rendelnek a városban, 1017-et a külterületeken. A megye életével, a város eseményeivel és híreivel foglalkozó Pest megyei Hírla~ pot. a Nagykőrösi Híradó című betétlappal együtt a városban 1765-en, a kiilterü- í leteken pedig 293-en fizetik «Id, —Megállapítfiafö, . hogy' legnagyobb példányszómban ez a napilap fogy. Természetesen sokan vannak olyanok, akik alkalmanként vásárolnak újságot. Kedden és csütörtökön ötven-hetven Pest megyei Hírlapot visznek ki a kézbesítők a külterületre. A hetilapok közül a Szabad Föld és a Nők Lapja vezet: 380, illetve 945 előfizetőjük van. A Magyar Ifjúság népszerűsége az utóbbi években emelkedett. Nagy tervek Gyömrőo A község szerdai tanácsülésén tervbe vették, hogy 113 ezer forintos költséggel befejezik az Erzsébet-telep villamosítását és 363 ezer forintért kibővítik a művelődési otthont. Jelentős számok ezek, különösen ha figyelembevesz- szük, hogy az idén 230 ezer forintból megépítették a strand gátját, és 142 ezer forint költséggel bővítették a Klotild-telepi villanyhálózatot Tovább erősíteni a világirodalom iránti érdeklődést Az írószövetség műfordítói szakosztályán kicsiny, de annál lelkesebb tábor sereglétt össze az elmúlt napokban: azoknak a magyar íróknak és műfordítóknak kis tábora, akik már több mint öt esztendeje munkálkodnak a magyar folyóiratirodalom egyik legérdekesebb és legújabb jelensége, a világirodalmat ismertető és számontartó Nagyvilág körül. A folyóirat munkásságáról, a szerkesztőség törekvéseiről és gondjairól Kardos László, a nagy múltra & hagyományokra visszatekintő magyar műfordítás egyik jelentős egyénisége, a folyóirat felelős szerkesztője számolt be, de ott volt Ge- reblyés László is, az egykori Világirodalmi Tájékoztató szerkesztője és a magyar világirodalmi folyóirat gondolatának életrekeltője, aki több évi párizsi működés után tért vissza hazánkba, s mint Kardos László bejelentette, újból átveszi a közel háromévi távolléte alatt ugyancsak megizmosodott, felnőtt folyóirat irányítását. Azok a magyar írók *és műfordítók, akik ezen a beszámolón és az utána következő eszmecserében részt vettek, mindenekelőtt azt érezték, hogy nem értekezleten, hanem bensőséges családi esten vesznek részt, ezt a hangulatot egy csapásra megteremtette az a közvetlen hang, amelyet beszámolójában Kardos László megütött. Századok óta legnagyobb íróink és költőink egyben legjelesebb műfordítóink is voltak a leghaladóbb eszmék képviselői és ennek a töretlen vonalnak köszönhetjük, hogy a magyar műfordítás irodalma olyan színvonalra emelkedett, mint amilyenen ma is halad. S így szinte természetes, hogy a külön világirodalmi folyóirat gondolata G ereblyés Lászlóban és társaiban felvetődött, s nem véletlen, hogy épp a szocialista fölemelkedés esztendeiben valósulhatott meg létrehozása. S hogy épp akkor valósult meg ez a folyóirat, amikor a gyermek- betegségeket levetkőzött szocializmus — nem utolsósorban a XX. kongresszus ösztönzésére —, ezen a téren is igyekezett az elkövetett hibáikat, az elzárkózás és szűklátókörűség terén is kijavítani. A Nagyvilág fejlődése lassan, de biztosan haladt, aminek legékesebb bizonyítéka, hogy ez a folyóirat ma több mint 9000 példányban jelenik meg, s ezt folyamatosan, de épp ezért törvényszerűbben érte el. Ha megondoljuk, hogy a Horthy-korszakban a Nyugat (amely a világirodalmak meg:smertetését is programjába sorolta) kétezer példányt is alig ért el, nyilvánvaló, hogy ezt a hatalmas páldányszámot csak a szocializmus megerősödésének, a nép államának köszönhetjük, s a mi világirodalmi folyóiratunkra a környező népek írói is elismeréssel tekintenek, de az elismerés hangjait halljuk még a kapitalista világ íróinak sorából is. Természetesen Kardos László azt sem hallgatta el, hogy a folyóirat szerkesztésének hibái is vannak, ezeket a hibákat azonban — olvasók és szerkesztők gyümölcsöző együttműködésével —, folyamatosan igyekeznek kijavítaná. A hozzászólások azt is felvetették, hogy a kis népek irodalmával is bővebben kellene foglalkozni, még akkor is, ha azok színvonala nem mindig üti meg a világirodalmi mértéket, bár ehhez a mértékhez a szerkesztőség talán kissé mereven is ragaszkodik. Az eddigi eredményekkel természetesen a szerkesztőség és a közvetlen munkatársak szőkébb köre épp úgy nem elégszik meg, mint az olvasók egyre növekvő tábora. S ebben rejlik a Nagyvilág további fejlődésének biztosítéka. Csuka Holtán VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK 1 -- - - — . - _ - - . r Helyreállítják a gödöllői kastély teraszát
