Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-25 / 278. szám
1961. NOVEMBER 25, SZOMBAT ’"'Ztflrltm 3 (Folytatás az 1. oldalról) lelően kell megszervezni a nevelők körében is az ideológiai és szakmai továbbképzést. Az ötéves művelődési program nagy figyelmet szentel a tudományos ismeretterjesztésnek, az olvasómozgalomnak, ezen belül a könyvtárak bővítését, s a könyvállomány növelését tűzi ki célul. Jelentős -fejlődés várható a zeneoktatásban és az ének, valamint zenekarok munkájában. A program célul tűzi, ki hogy a Pest megyei Petőfi Színpad 1965-ig állandó színházzá alakuljon át, ezen (kívül a megye alkalmas helységeiben rendszeresen tartson előadásokat. Az öntevékeny színjátszásban pedig cél, hogy ezek az együttesek ne csak időszakosan és alkalmanként szerepeljenek, hanem működésük 10 hónapos folyamatos, rendszeres munkára bővüljön ki. A művelődési házak szerepével kapcsolatban feladatként jelöli meg a program, hogy a művelődési ház váljon központjává valamennyi társadalmi és tömegszervezet kulturális, népművelő, oktató munkájának, ezek hangolják össze tevékenységüket, s egyesítsék erejüket. A nagyszabású művelődési program lényeges beruházásokat is szükségessé tesz. Mivel a lakosság igényei a rendelkezésre álló erőforrásoknál nagyobb arányban nőnek, a művelődési program javasolja a helyi erőforrások, lehetőségek kihasználását, valamint a társadalmi munkára való szervezést a községfejlesztési alapból származó összegek mellett. A megyei művelődési program alapján a járási tanácsok végrehajtó bizottságai is elkészítik ötéves művelődési programjukat, amelyeket jövő év januárjában tárgyalnak majd ÍIi.eg.-g. ^rásj.. tanácsüléseken. Az előterjesztett ötéves művelődési programot alapos vitában tárgyalták meg a megyei tanácstagok. Vörös Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, tartalmas kiegészítőjében a hároméves művelődési program eredményeiről és az elkövetkező feladatokról beszélt. Solymári Béláné, gyáli iskolaigazgató, a pedagógusok áldozatos munkájáról beszélt, majd részletesen elemezte a Budapest környéki községek oktatási helyzetét. Lelkes Béla monori iskolaigazgató a gyakorlat,- oktatás arányainak növeléséről, valamint a tanácsok és az iskolák kapcsolatáról mondta el észrevételeit. Márta Károly zsámbéki termelőszövetkezeti tag meggyőző módon bizonyította be, hogy a mezőgazdasági termelést, mint foglalkozást, nem becsülik eléggé, sőt, lebecsülik, s igen kevés szülő egyezik abba bele, hogy gyereke a mező- gazdaságban találja meg boldogulását. Pedig ma már a mezőgazdaságban is jól felkészült, jó képességű erők kellenek, nélkülözhetetlen a magasabb szaktudás. Bad,a Gyula, a Vámosmikolai Gépállomás igazgatója, a politechnikai oktatás széleskörű bevezetéséhez javasolta, hogy adjanak minden Iskolának néhány hold földet gyakorlókért céljára. Diósi György, a Ráckevei Járási Tanács vb-elnöke, a könyvtárak helyzetével és a fiatal pedagógusok lakásviszonyaival foglalkozott, javasolva a határozott intézkedést. Ugyanakkor hangsúlyozta, ön is vegyen részt szavazatával a Pest megyei állami kiskereskedelmi vállalatok közös kirakatversenyén ÉRTÉKES JUTALMAK! Részletes felvilágosítás a helyi Állami BOLTOKBAN Földeák Róbert, az est konferansziéja arról vallatja Baranyi Ferenc költőt, hogyan születik a vers. Németh Marika Kohut Magda ?.S.XXNXXXXXX\XX\XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\.XXXvV „Szempontok" helyett több segítséget, gondosabb ellenőrzést! A vezetőségválasztás néhány tapasztalata a dabasi járásban Több mint egy hónapja annak, hogy megkezdődtek pártunkban az alapszervezeti vezetőségválasztások. Pártszerv e- zeteink egy része már új vezetőséggel az élén készül a következő két esztendő nagy feladataira, másutt még ezután kerül sör a választásra. Főként az utóbbiaknak kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy közreadunk néhányat az eddigi tapasztalatokból. A dabasi járás negyven pártszervezete közül ez ideig húsznál tartották meg a vezetőségválasztásokat. A taggyűlést előkészítő politikai munka általában alapos volt. A beszámolók zöme sokoldalúan tárgyalta az elmúlt két évben végzett gazdasági és politikai munka eredményeit, hibáit, s megfelelő alapot biztosított az őszinte hangú vitákhoz. A határozati javaslatok többsége helyesen és közvetlenül jelölte meg a kommunisták soron következő feladatait. Dicséret illeti például a hernádi Március 15 Tsz pártvezetőségét újszerű kezdeményezéséért: a vezetőségválasz- tó taggyűlésre meghívta a kommunisták feleségét. Az asszonyok — akiknek többsége szülői munkaközösségi tag, nő- tanács-, vöröskeresztes-, vagy népfront-aktíva —, felszólalásukban elmondották: csak most, a beszámoló és a vita alapján mérhették fel igazán, milyen értékes munkát végeztek a kommunisták a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítása s a község fejlődéséért, a politikai agitációban és a tömegszervezetek irányításában. Gondosan készítették elő a vezetőségválasztó taggyűlésüket a dabasi alapszervezet kommunistái is. Bizonyítja ezt a tartalmas beszámoló és a vita is. Sajnos, az új vezetőség választásánál megismételték a régi hibákat: ezúttal sem került az öttagú pártvezetőségbe egyetlen nő sem! Pedig az alapszervezetben tizenkét kommunista asszony van. El kell marasztalnunk Sári község pártvezetőségi tagjait, akik a kitűzött nap reggelén kérték a járási pártbizottság beleegyezését a taggyűlés elhalasztásához. Az eljárás mindenképpen elítélendő! A felelősségben Kancsár István és Bujáki János elvtársak, a járási pártbizottság megbízottai osztoznak a községi pártvezetőség tagjaival. Megszívlelendő tanulságul adjuk közre a Bugyi Telefongyár pártszervezetében történteket. Az itteni taggyűlés előkészítéséért ugyancsak Bujáki elvtárs volt a felelős. Ezt az alapszervezetet úgy tartják számon a járásban, mint legerősebbet, vezetőségi tagjait pedig mint művelt, politikailag képzett elvtársakat. Talán ezért vélekedett úgy Bujáki elvtárs s a végrehajtó bizottság néhány tagja, hogy a telefongyári kommunisták nem szorulnak segítségre taggyűlésük előkészítésében. Az események mást bizonyítottak. Bujáki elvtárs megbeszélte ugyan az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat s a beszámoló főbb pontjait a vezetőség tagjaival, de a végrehajtást nem ellenőrizte. Mi történt? A taggyűlés napjának reggelén a beszámoló még nem készült el: mindössze néhány vázlatos feljegyzés, „slág- vort” állt a papírlapon. Délutánra ez a vázlat kibővült ugyan, de hevenyészve, összecsapva, s kimaradt belőle jó- néhány fontos probléma. Rosz- szul állította össze a vezetőség a határozati javaslatot is. Meg kell mondanunk, a telefongyári pártszervezet tagjai nagyszerűen helytálltak a taggyűlésen, komoly politikai érettségről tettek tanúságot: felszólalásaikban alaposan megbírálták, elmarasztalták a vezetőség tagjait mulasztásaikért, az ösz- szecsapott beszámolóért és határozati javaslatért. A beszámoló helyett ők mondták el mindazt, ami abból kimaradt. A határozati javaslatot pedig nem fogadták el; é helyett r-.2gbízták az új vezetőséget, hogy a legközelebbi taggyűlésre gondosan összeállított, konkrét határozati javaslatot terjesszen a párttagság elé. A felsorolt hibákból nemcsak az alapszervezeti kommunistáknak kell tanulniuk, hanem a járási pártbizottság munkatársainak is. A jövőben ne elégedjenek meg azzal, hogy a felelős instruktor egyszer kimegy a rábízott alapszervezetbe és ott megbeszéli a „szempontokat”. Követeljék meg az instruktoroktól, a falu- felelősöktől, hogy többször is ellenőrizzék a taggyűlések előkészítését, nyújtsanak több sej gítséget a beszámolók összeáb lításához, s érezzék magukat valóban felelősnek egy-egtf pártszervezet munkájáért, jö1 vőjéért! Nyiri Éva Beszámoló a népi ülnökök munkájáról A következő napirendi pontként a megyei tanács meghallgatta dr. Zalka Károly, a megyei bíróság elnökének jelentését a népi ülnökök tevékenységének helyzetéről. A megyei bíróság elnöke bevezetőjében visszapillantott az ülnökbíráskodás bevezetése óta eltelt tíz esztendőre és megállapította, hogy ezen időszak alatt a népi ülnöki rendszer a néphatalom erősítésének hatásos eszközévé vált. Ismertette az ezen időszakon belül történő választások tapasztalatait. A népi ülnöki rendszer különösen azóta fejlődött erőteljesen, amióta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben intézkedett a bíróságok mellett működő népi ülnökök megválasztásáról. Magáról a választásokról az előadó elmondotta, hogy azok eredményeképpen sikerült lényegesen megjavítani a népi ülnökök szociális összetételét, következésképpen sikerült a munkás- osztály képviselőinek megfelelő képviseletet biztosítani a néphatalmi szervben. A megye 1946 népi ülnöke közül a munkások arányszáma 41,2, a dolgozó, illetve tsz-parasztoké 27,9, az értelmiségieké és az alkalmazottaké 15,7, míg a fennmaradó 20,2 százalék a nyugdíjas munkásból, veteránból, a társadalmi és a politikai munkában tevékeny szerepet betöltő háziasszonyból tevődik ki. A népi ülnökök eddigi működésükkel bebizonyították, hogy a bíróságokon megfelelően képviselik a dolgozó népet és a szakbíróknak egyenrangú társaikká váltak. Dr. Zalka Károly a továbbiakban részletesen foglalkozott a népi ülnökök és a szakbírók kapcsolatának kedvező alakulásával, a népi ülnökök jogi ismereteinek növekedésével, s azzal a rendszeres tevékenységgel, ami az egész ülnöki gyakorlatban megnyilvánul. A megyei bíróság elnöke szólott az ülnöki mozgalom hiányosságairól is. — Az ülnökök és bírák viszonyának egészséges alakulása, a népi ülnökök tárgyalási aktivitása alapján elmondhatjuk, hogy a népi ülnöki rendszer a belső, tehát a bírósági munka tekintetében jól fejlődik. Hiba azonban az, hogy a népi ülnöki munka, ma még mindig nem kerül a dolgozó nép ellenőrzése alá. Véleményem szerint a népi ülnöki beszámolók megszervezését az üzemekben, a szakszervezeteknek, a termelőszövetkezetekben és községekben a tanácsoknak és a Hazafias Népfront-bizottságoknak kellene intézni. Leghelyesebb megoldásnak az látszik, ha a népi ülnökök beszámolója nyilvános pártnapokon, tanácsülésekén, szervezeti aktívákon és üzemi munkaértekezleteken hangzik el. A megyei bíróság elnökének jelentését a tanácsülés helyeslőleg és egyhangúlag elfogadta. Tájékoztató jelentés a mezőgazdasági munka helyzetéről Ezután került sor dr. Dajka Balázs tájékoztató jelentésének elmondására. A megyei tanács elnökhelyettese elöljáróban ismertette azokat az erőfeszítéseket és eredményeket, amelyeket a megye pártszervei és tanácsszervei nácstag a társadalmi munkában történő építkezéshez több szakmai segítséget kér a megyei tanács építési osztályától, mert kellő irányítás nélkül, sokszor komoly problémák jelentkeznek a társadalmi munkában létesített épületeknél. Báthori Ferenc, a szobi járás szakfelügyelője, a szocialista tudatformálás fontosságáról, valamint a tanácsi dolgozók továbbtanulásáról beszélt. A pedagóguslakásokkal kapcsolatban javasolta, hogy ameny- nyibián ez lehetséges, a pedagógusok ne máshová járjanak tanítani, hanem lakóhelyükön dolgozzanak, másrészt pedig lehetőséget kellene találni szolgálati lakások vásárláséra. A tapasztalat az, hogy például egy új, négytantermes iskolához maximum két lakást építenek, de legkevesebb öt pedagógust osztanak be. Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, a bejáró pedagógusok letelepítésével és a saját, községbeli pedagógusgárda megteremtésének lehetőségeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a községeknek lehetőségük van ösztöndíjjal helybeli fiatalokat taníttatni. akik majd szülőhelyükre térnek vissza. Felhívta a figyelmet az új falusi értelmiség letelepítésének rendkívüli fontosságára. A vitát Vörös Gyula, a művelődési osztály vezetője, foglalta össze. Válaszadásában a mezőgazdaságii jellegű gyakorlati oktatással, a kiutazó pedagógusok helyzetével és a 14—18 éves korú fiatalok továbbképzésével foglalkozott. Ennél a kérdésnél felhívta a figyelmet a termelőszövetkezete!!« tanulóképzésének lehetőségére. A vita után az elnöklő dr. Lapusnyik András a hozzászólások alapján két ponttal javasolta bővíteni a művelődési programot: egyrészt a hazafias nevelés kérdésével, másrészt a bejáró pedagógusok helyzetének megvizsgálásával. Ezután a kiegészítésekkel együtt szavazásra bocsátotta a megyei ötéves művelődési programot, amelyet a megyei tanácsülés egyhangúlag elfogadott. hogy a fizikai munka megszerettetése fontos feladat az iskolákban, de több iskolaigazgató túlzott igényeket támaszt a politechnikai oktatás bevezetésének feltételeként. Az adott lehetőségekre kell támaszkodni, s nem univerzális gépeket kell várni. Tóth András monori tanácstag a pedagógusok lakásviszonyaival foglalkozott, s javasolta, megoldást kellene keresni a pedagógusok családiház-építésének fokozottab elősegítéséhez. Koréin Mihály ezredes, az MHS Pest megyei elnöke, a haza védelmére való nevelésről beszélt. majd érdekes javaslatot tett: fel kellene dolgozni a megye forradalmi és katonai hagyományait. Jó szolgálatot tenne ez a munka a hazafias nevelésben, is. Mészáros József a nagyhalai járás megyei tanácstagja, az 1962. ért költségvetéshez szól hozzá. (Foto: Szentiványi) Bányai István dunaharaszti tanácstag a politechnikai oktatással kapcsolatban az üzemek kiselejtezésre kerülő, de még. használható. gépeirehívta, fel a figyelmet. Varró Sándor. a tápiógyörgyei népfrontbizottság elnöke, a községi könyvtárak helyzetével és a földművesszövetkezeti könyvterjesztés módszereivel foglalkozott. Ipacs László érdi taaz őszi munkákkal kapcsolatban végeztek, illetve elértek. Beszámolt a tanácsülésnek az egyes járó sokban elért eredményeiről és elismeréssel említette az aszódi járás kiemelkedő munkáját, ahol is október 31-ig sikeresen elvégezték az őszi gabona- neműek elvetését. Dr. Dajka Balázs a legújabb (helyzetjelentésre hivatkozva elmondotta, hogy Pest megyében 3200 holdon még nem vetették el a kenyérgabonát, továbbá az őszi mélyszántást mindössze 67 ezer ka- tasztrális holdon végezték el, s ez az elvégzendő munkának csupán egyharmadnyi teljesítése. A gépállomásokról szólva, az előadó nagy elismeréssel méltatta a traktorosok gyakran hősies erőfeszítéseit, akik az aszályos időjárás miatt rendkívüli nehézségek közepette oldották meg feladataikat. Felhívta a tanácsülés figyelmét arra, hogy a mélyszántás mielőbbi befejezését mind a tanácsoknak, mfnd a termelőszövetkezeteknek lankadatlan erőfeszítéssel kell szorgalmazniok, ami azt is jelenti, hogy a gépállomások munkája mellett mind nagyobb mértékben vegyék igénybe a gazdaságok a fogaterőket. Különösen érvényes ez, a nagyrészt homokos talajú dabasi járásra. A megyei tanács elnökhelyettese végezetül röviden foglalkozott a takarmánygondokkal és azok enyhítésének lehetőségével, valamint a kukoricavetőmag mielőbbi összegyűjtésének fontosságával. A megyei tanácsülés dr. Dajka Balázs előterjesztését egyhangúlag tudomásul vette. Utolsó napirendi pontként a megyei tanács osztályvezetői válaszoltak a tanácstagok interpellációira, majd dr. La- pusnyik András a tanácsülést beretkesztette. A Pest megyei Tanács legközelebbi ülését 1962. év február 23-án tartja. Szállj gondolat aranyszárnyon Tegnapi lapunkban beszámoltunk már a gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad forrósikerű évadnyitó irodalmi estjéről. Ezúttal képekben mutatjuk be néhány érdekes epizódját. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE
