Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

A tsz-eksokat segítenek a nagykátai sporttelep fejlesztésében Gyeplabdázók — salakon — Jelenleg labdarúgó- és sakkszakosztályunk működik — kezdte a beszélgetést Rá- gyánszki Pál, a Nagykátai Szövetkezetek SK elnöke, aki egyben a helyi gimnázium igazgatója. — Több sportág- i gal felszerelés és anyagiak hiánya miatt nem tudunk fog­lalkozni. A labdarúgók, ha nehezen is, de biztosítják lét- fenntartásukat. A helyi tanács szerelésvásárlással segített bennünket, s jövőre 25 ezer forintot biztosít a sporttelep rendbehozatalára. De támogatást nyújtanak a helyi tsz-ek is egyesületünk­nek. A Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz például 6000 forint­tal járul hozzá a kiadásokhoz, ezenkívül két új labdarúgó- kapu elkészítését is vállalta. Atlétikai pályát... A járási TST új futópályát akar létesíteni a labdarúgó­játéktér körűi, valamint ugró- és dobóhelyet. A salakot a já­rási pártbizottság szerzi be, a régi futópálya felszántását, s salak fuvarozását a termelő- szövetkezetek vállalták. Eddig a tárgyi feltételek hiánya hát­ráltatta az atlétikai élet ki­bontakozását, most az új lé­tesítménnyel elhárul majd az akadály. Erre már csak azért is szükség van, mert az atlé­tika is jó lehetőséget nyújt a Kilián testnevelési mozgalom pontjainak megszerzésére, s a mozgalom egyre több új pá­lyát igényel. Igaz, a gimná­zium udvarán szép kis sport­kombinátot építettek társadal­mi munkában a diákok, de ez nem nagyon elégséges a köz­ség igényeinek kielégítésére, járási események rendezésére. Régebben sokat hallattak magukról a kátai birkózók, kosarasok, de az utóbbi idő­ben „elnémult” ez a szép si­kereket felmutató két sport­ág. A birkózás elég költséges, drága a szőnyeg, s megfelelő A PTST közelmúltban meg­tartott felügyeleti vizsgálatá­nak tapasztalatai, s az ennek nyomában hozott határozatok remélhetőleg' nemcsak a já­rási, hanem egyben a helyi sportéletre is kisugároznak, s a Nagykátai SZSK járási szék­helyhez méltó színvonalat képvisel majd. Reitter László ,OHEGEK—FIATALOK“ A PONTOKÉRT A Gödöllői Vasas asztalitenisz-szait- osztólyáböl tizen­öten jelentkeztek a Kilián testneve­lési mozgalomra. A napokban a Ganz Árammérő­gyár klubtermé­ben érdekes asz­talitenisz csapat­mérkőzésnek le­hettünk szemtanúi. Az öregek és a fiatalok mérkőztek egymással. Az öregeknél Tóth István edző. Dán László szakosztályvezető, Ár­vái és Szigeti, mis a fiataloknál Nagy István, Énre József, Orgo- ványi Imre és Orgoványi Ferenc állt a zöld asztal mellé. A rutinosabb és technikásabb „öregek”, nagy küzdelemben 10:8 arányban nyertek. A győztes együttesből a legjobb Dán Lász­ló volt, aki minden mérkőzését megnyerte. A vesztesek legjobb­ja: Imre József, három győzelem­mel. E mérkőzéssel az asztalitenisz­szakosztály tagjai teljesítették ez évi Kilián-előirányzatukat. Lehotczky Ottó Válogatott—Ganz-MÁVAG 7:1 (2:1) Az A-válogatott összeállítá­sa az első félidőben ez volt: Grosics — Mátrai, Sipos, Sóvári — Solymosi, Rozmis — Göröcs, Albert, Machos, Tichy, Farkas. A második félidőben Szent- mihályi védett, a hátvédhár­mas és a fedezetpár változat­lan maradt, a csatársor össze­tétele pedig így alakult: Far­kas, Bozsik, Tichy, Kuharszki, Fenyvesi dr. Az ember azt hinné, hogy a gyeplabdázók gyepen ker­getik a kis kerek labdát. Nos hát nem minden esetben van ez így, hisz a kispályás via­dalt salaikon rendezték a Nép­stadion szomszédságában. De nemcsak ez a különbség a kispályás és a nagypályás játék között. Kispályán a sportág technikai jellege dom­borodik ki, nem szabad ütni a labdát, csak lökni, tolni, szaknyelven szólva „slencol- ni”. Ha valamelyik sportoló ettől eltér, akkor „szabadrú­gás” következik az ellenfél javára. S akkor is, ha túl ma­gasra repítik a labdát. Mint megtudtuk, külföldön a gyep­labda teremben is dívik, 30x60 méteres kispályán, gumipad­lón. De térjünk vissza a szabad­ba. Salakon vetélkedtek a fel­nőtt, s legutóbb az ifjúsági kispályás bajnokság résztve­vői, köztük a Ceglédi Vasutas. A hat csapatot két hármas csoportba osztották. A Pest megyeiek kicsit késve kezdtek, Támad a Bp. Építők. Vágó. a ceglédi kapus kifutva, jól zárja a szöget hiszen váratlanul a ceglédiek vívták ki az elsőséget Jobb gólaránnyal itt-ott A CVSE első ellenfele a BVSC-t 7:0-ra verő Bp. Épí­A ceglédi gyeplabdázók. Álló sor. Balról-jobbra: Dallos Jenő edző, Thodory, Imrik. Molnár, Demeter, Lefterisz. Elől: Szatmári, Vágó, Mester, Székely mert két játékosuk a pálya­udvaron felejtette szerelését s ezért vissza kellett menni­ük. De minden jó, ha a vége jó, s vasárnap így is törtóit MIT/mÁl SUBÁI u. mm % Neve már több, mint egy éve nem szerepel az egyik legizgalmasabb listán, a csa­patösszeállításban. Munkahe­lyén kérésemre így válaszol­nak: — A százados elvtárs el­lenőrző úton van, majd visz- szahívjuk. Igen. Valóban visszahív és azután hajszálpontosan meg­jelenik a találkozón. Csendesen kavargatja a feketekávét és emlékezik. Bu­dai II. László százados, negy­venszeres magyar válogatott, minden idők legkiválóbb vá­logatott csapatának jobbszél­sője, halkan mondja: — Májusban megnősül­tem ... Eljött ennek is az ideje, hiszen 34 éves va­gyok ... Különben alig pár hete, a Népstadionban hallottam a következő párbeszédet a nyol­cas szektorban: — Budai ezt a labdát be­hunyt szemmel is beadta vol­na. Mire a másik: — Tényleg, mi van most Budaival? Alig hallani ró­la... Hát igen. mi van mo6t Bu­dai Lacival? Hogy él, mint él? A kérdés persze nem le­pi meg, s némi iróniával hoz­záteszi: most már általában ezeket kérdezik tőlem >.. — őszintén mondom: bol­dog és elégedett vagyok Már legalább is. ami a munkámét illeti. A budapesti helyőrség rendészeti osztályán dolgo­zom, ahol nagyon megbecsül­nek. Feladatom? Ellenőrizni. • Megjelent a „Labdarúgás” e havi számában. vigyázni a honvédek, kiskato- nák viselkedését. Hetenként egyszer éjszakai ügyeletén vagyok. Nem a kötelező szerénység teszi, de aki Budait közelebb­ről ismeri, az tudja, hogy tényleg rendkívül szerény ember, így hát csak nehe­zen lehet kiszedni belőle egyik élményét, amikor a ko­moly százados azonosult a hí­res labdarúgóval. Az egyik tettenért, kicsapongó kiskato- na azonnal felismerte ellen­őrét és bűnbánóan mondotta: — Nagyon szégyellem ma­gam. Budai százados elvtárs, én is labdarúgó •vagyok... A második kérdés, ha nem is mondja, rosszul esik neki. így hangzott: — Milyen érzés visszavonul­ni? Először mintha tiltakozni akarna, de azután megadja magát. — Én még nem akartam visszavonulni! De másfél év­vel ezelőtt volt egy balese­tem. A motorkerékpár há­tulról nekem jött és súlyos sebeket okozott a bal lába­mon. A kényszerpihenő alatt súlyfelesleget is összeszedtem. Pedig azt hiszem, hogy még játszhattam volna két-három évig. Igaz, felverekedtem ma­gam ismét a tartalékcsapatba és az átigazolások idején több NB l-es csapat is hívott. De maradtam a Bp. Honvédban. Nem tudtam csak úgy, egy­szerűen elmenni más egye­sületbe. Itthagyni tizenegy olyan esztendőt, amely örök­ké felejthetetlen marad a szá­momra. Hiszen itt lettem ember, és a labdarúgás mel­lett élethivatást is találtam. Akkor sem hagytam ej ha­zámat és a Honvédet, ami­kor 1956-ban 80 000 dollá­ros csekkről szóló szerződést kellett volna aláírnom. És különben is... A focit tu­lajdonképpen nem lehet soha abbahagyni. Csak az NB I-es cipőt akasztottam a szögre. Hétről hétre játszom a Bp. Helyőrség csapatában olyan labdarúgókkal, mint Kovács János, Babőlcsay Gyuri, Rá­kóczi Laci, Szakács - Béla (a kiváló ökölvívó válogatott!) és mások. Huncutul felcsillan a sze­me, amikor mondja: — Újra bajnokjelölt csapat­ban játszom. Hiszen komoly reményünk van arra, hogy elsők leszünk a helyőrség- bajnokságban. Hogy is mondotta tehát? A labdarúgástól nem lehet so­ha elszakadni. Ezalatt termé­szetesen nemcsak azt értette, hogy még pár esztendeig rúgja a labdát. Budai Laci is, mint annyi hozzá hasonló labdarúgó, ugyancsak előre­lát és szinte magától értető­dően edzőnek készül. Bár mentegetödzéssel kezdi: — Nem akarok én főfoglal-, kozású edző lenni, hiszen ko­moly és szép munkám van, de mégis beiratkoztam az egyéves oktatói tanfolyamra. Nagyon komolyan szeretnék tanulni, felkészülni. Felemelő érzés ok­tatni, nevelni a fiatalokat, olyanokat. akiket masszaként gyúrhatok. És az edző fele­lőssége ezen a téren igen nagy. Egész eddigi pályafutásom ta­pasztalatait összegezhetem, amikor azt mondom, hogy először dolgozni, alkotni tudó ember legyen az a fiatal, s csak azután labdarúgó. Aki nem tud emberré válni, feltét­tők volt, akikkel nagy megle­petésre l:l-es döntetlennel végeztek. Az esélyesebb fővá­rosi csapat szerezte meg a vezetést, amelyet Molnár szü­net után egyenlített. A ceglé­diek a második mérkőzésen 8:0-ra diadalmaskodtak a BVSC felett, tehát egy gólon múlt, hogy csoportelsők let­tek. A döntőben, a Sörgyár ellen kivívott 4:l-es győzelem­mel tették fel szereplésükre a koronát. Az ország legjobb vidéki NB I-es csapata cím mellett tehát a kispályás ifjúsági baj­nok címet is kivívták. Igaz, hogy Gödöllő élőbb végzett a táblázaton, de a kiíráskor megállapodtak abban — mint Dallos Jenő edző mondotta —, PEST MEGYEI HÍRLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő Bácskai László Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, vm.. Blaha Lujza tér 5 Egész nap hívható központi telefon: 343—100. 142—220 A felelős szerkesztő telefonja: 131 —243 — Géplrószoba (hívható 20 óráig): 140—447 - Belpolitikai és sportrovat: 140—449 — Művelődési rovat: 140—443 Előállítja Szikra Lapnyomda Budapest Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál . és kézbesítőknél Előfizetési d!1 i hónapra il forint Meghalt dr. Mező Ferenc Nagy gyász, hatalmas vesz- I teség érte a nemzetközi sport­világot. Hosszabb betegeske­dés után. november 21-én. 76 éves korában, meghalt dr. Mező Ferenc olimpiai bajnok, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság tagja, a világ egyik legkiválóbb sporttörténésze. Dr. Mező Ferencet az egész sportvilág gyászolja. EGY CSÚZLI KERESI GAZDÁJÁT A Tököl—Dunakeszi Kini­zsi területi labdarúgó-mérkő­zés szövetségi ellenőre, Halápi Sándor mesélte: — Folyt a játék és egy kis­fiú a pályára akart csúzlizni. A határbíró, a báni Tóth Jó­zsef észrevette. rá*;iáltott, mi­re a gyerek eldobta a parity- tyát és elfutott. Nem nézte végig a mérkőzést. Egy csúzli keresi tehát nem éppen sportszerű, „hun- cutkodó” gazdáját. '/. Azonnali beköltözéssel f eladó Nagykörös, IX. j kér. Tetétleni u. 1. sz. ^ ház. í Eladó Bállá Gergely u. x 31. sz. ház. Erdeklőd- f ni: ni., Zápor u. 1, 4 ugyanott használt í deszkák, szarufák, el- £ adók. Nagykőrös. ^ Eladó ingatlanok j a monori járás területén. Csévharaszt: j Szoba, konyha, kamra. j mellékhelyiségek, kút, 4 villany van. 800 n.-ö! í szőlővel. Beköltözhető 4 Ara 35 000 Ft. 4 üllő: a 2 szoba, konyha, kam­ra, nyárikonyha, pin­ce, 230 n.-öl telekkel. Beköltözhető. Ára 85 ezer forint. Monori-erdő: , 2 szoba, konyha, elő­szoba, 2 speiz, mellék- helyiségekkel. — Kút, villany van, 320 n.-öl telekkel. Beköltözhető. Ára 100 000 Ft. 215 n.-öl akácos telek. Ara n.-öleinként 25 Ft. 160 n.-öl erdő. Ára n.- ölenként 12 Ft. Monor: 2 szoba, konyha, speiz, zárt veranda, mellék­helyiségekkel. — Kút, villany van. 200 n.-öl telekkel. Beköltözhető. Ára 65 000 Ft. Szoba, konyha, speiz, mellékhelyiségekkel. Kút. villany van, 100 n.-öl telekkel. Beköl­tözhető. Ára 40 000 Ft. Szoba, konyha, speiz előszoba, fürdőszoba és mellékhelyiségek. Kút, villany van. 140 n.-öl telekkel. Bek öl' főzhető. Ára 70 000 Ft Érdeklődni lehet: PIKj Cegléd. I.. Körösi u. 3. Rekamlék. fotelod székek készítése. jó<* állással. többszöri részletre. Bo. DamjrJ nich 33. Keletitől ! perc, 78-as troli. helyiség sincs — hivatkoznak I a helyiek. ...birkózótermet építenek — Azt tervezzük, hogy a sporttelep lelátó épületében egy 10x4 méteres termet ké­szítünk a következő évben — folytatta az egyesület elnöke. Tavaly 7 kisebb helyiség ké­szült el itt a községfejlesztési alapból, s a munkálatok be­fejeztével megfelelő otthonhoz jutna a sportkör. — Nem megfelelő az érdek­lődés a községben a sport iránt, ez megmutatkozik a rendezvények nézőszámában, valamint a versenyzők számá­ban egyaránt. A sportoló gár­da, valamint a sportköri tag­ság növelése sokat lendítene a klub helyzetén. Rágyánszki Pál még arról a problémáról is szólt, hogy bár az fmsz és a ktsz is a Nagykátai Szövetkezetek SK kebelébe tartozik, sportalap­jukat mégsem tudják átadni az egyesületnek. Fenyvesi Lászlót, a nagyká­tai JTST elnökét arról kér­deztük, hogy a jól működő gimnáziumi sportkör érettsé­gizett tagjait nem lehetne-e bevonni a Szövetkezetek SK- ba. Azt mondotta: a tanulók jó része nem helybeli, a ká- taiak zöme pedig a fővárosba jár be dolgozni, tanulni az iskola elvégeztével. Azért sze­rintünk biztosan akad vala­milyen mód a volt gimnazista sportolók leigazolására. És még sok egyéb terv Elképzelés, tennivaló van te­hát bőven Nagykátán. Ezek valóraváltásához, így az újabb szakosztályok megalakításá­hoz természetesen szükséges, hogy az egyesület, a község vezetőin kívül, a lakosság is érezze szívügyének a helyi sportéletet. Egyre nagyobb számban lépjenek be a Szö­vetkezetek SK tagjainak so­rába, még a labdarúgó-csapat átmeneti visszaesése se vegye kedvüket ettől. hogy a helyezéstől függően a két vidéki együttes egymás ellen elért eredménye tisztáz­za a kérdést. Diákok sportja — Tulajdonképpen ez a gár­da vívta ki a kispályán ts az elsőséget. A szakosztály tag­jai mind fiatalok, tavasszal érettségizett, illetve mosU is iskolába, a Kossuth Gimná­ziumba járók — mondotta Dallos Jenő edző. — A két éve alakult szakosztály 18 ta­got számlál. Legjobbjaink: Molnár, Imrik, -Demeter. Saj­nos, a hajrában rossz soroza­tunk volt, kapushiánnyal küzdve egymásután három l:0-ás vereséget szenvedett a csapat. Szeretnénk, ha a gim­názium, a kollégium, valamint a sportkör nagyobb támoga­tásban részesítené a gyeplab- dázólcat. A játékosok zöme a kollé­giumban lakik, köztük a csa­pat Benjáminja, á 14 éves Szatmári János. — Hogyan esett a választá­sod erre a nem nagyon elter­jedt sportra? — kérdeztük. — Szeretem a labdajátéko- j I:at — mondotta. — Az ebéd utáni szabad időben a kollé­gium udvarán szoktunk mér­kőzni. Most, a kivívott siker után bizonyára még nagyobb lelke­sedéssel ... v R. L. lenül elbukik. mint sportoló is. Azt hiszem, egy-két mai fiatal megszívlelhetné sok éves tapasztalatomat. Ezért is igen megörültem egy, a napokban váratlanul ért. megtisztelő meghívásnak. Sebes Gusztáv felkért arra, hogy edzői gya­korlatom elöiskolájaként már­is kezdjek el foglalkozni a Honvéd ifi mááodik csapattal. Mondanom sem kell, kifogy- hatalan kedvvel, szorgalommal kezdek hozzá ehhez a társa­dalmi munkához. Úgy is, mint nagynevű, nagy- tekintélyű válogatott játékos, s úgy is, mint a szélsőjáték ki­váló képviselője, mit tanácsol a mai fiatal szélsőjátékosok­nak? — A mai szélsőjáték más, mint azelőtt volt. Védekezés­ből kell tudni támadásba jut­ni. mégpedig igen gyorsan. Ehhez pedig kiváló kondíció ikeli. Csak a gyors, robbané­kony szélső tud megfelelően elszakadni a védőjétől, ügy vélem, keveset gyakorolják szélsőink a futtából való be­adást. Pedig ezzel lehet a legváratlanabb helyzeteket te­remteni a kapu előtt. Megfi­gyelésem szerint, ma kevesetfl ben szeretnek játszani szélsőt, mint régen. Ennek okát abban látom, hogy nincsenek tilyan összekötőink, akik mesterien tudják kihasználni a szélsőjá­ték hatalmas előnyeit. A ma­gyar—holland mérkőzésen volt olyan 12 perc, amikor Sándor egyetlen labdát sem kapott! Pedig vannak ügyes és jó fia­tal szélsőink, mint Sátori, Far­kas, Matesz. Katona és mások, csak az összekötök is fedezzék fel őket. Mi pedig úgy hisszük, hogy a pályán és az életben is sok labdarúgó „felfedezhetné” mindazt, amit Budai II. Laci mondott. B. h.

Next

/
Thumbnails
Contents