Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉ D VÁRQ$?RÉSZ|^| V. ÉVFOLYAM. 276. SZÁM 1961. NOVEMBER 23. CSÜTÖRTÖK november 20-án 2200 pulyka leadásában. A tagsággal is közölték, hogy a leszerződött pulykákat kedden be kell vin­ni a központba. A központhoz való beszállításhoz a tagság­nak a tsz adott fogatokat. Mag kell említeni, hogy a fogatok igen fontos munkából maradtak ki azért, hogy a tagság ház­táji állatait a központba szállíthassák! örült a tagság, hogy kötele­zettségének eleget tehet, ame­lyet a szerződésben vállalt. Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert a BARNEVAL megbízottja közölte, hogy ő 2200 pulylcát nem tud elvinni, hanem csak ISOO-at, jármű­hiány miatt. A tagság rekla­mált a tsz vezetőségénél, a tsz vezetősége kérte a megbí­zottat, hogy vegye át mind a 2200 pulykát. Hiába! A válla­lat megbízottja hajthatatlan maradt, s így az állatokat vissza kellett szállítani min­denhová. Ezt a szervezetlenséget, nemtörődömséget súlyo­san el kell ítélnünk. A BARNEVÄL szervezetlen­sége több szempontból káros volt. Egyrészt a tagság bizalmát rendítették meg. másrészt a tsz összlagságának okoztak < kárt azzal, hogy a cukorrépa- j szállításból kivonták a joga- j tokát. Azok a központ környé-1 kén vártak egész nap az á|-1 vételre. Ha a fogatok és az, SOKOLDALÚ, HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS Csemő önkéntes tűzoltósága vasárnap közgyűlést tartott. Benes Ottó tanácselnökhe­lyettes beszámolt az eddig végzett munkájáról. Javasol­ta, hogy a tagság összefogása érdekében alakítsanak labda­rúgó- vagy röplabda-csapatot. Ehhez a községi tanács és saját személyének segítségét is kilátásba helyezte. Kultu­rális téren az az elgondolása, hogy szervezzenek csoportos színházlátogatást a családta­gok bevonásával. így aztán az „asszonynépség” sem tehetne szemrehányást, hogy férjük eljár a tűzoltó-gyakorlatokra. Az önkéntes tűzoltóság tag­jai között találhatók termelő­szövetkezeti, állami gazda­sági és egyéb dolgozák egy­aránt. Ha most a tanács össze­fogja ezeket az erőket, nagy­ban elősegíthetik a község sportjának, kultúrájának és tűzvédelmének fejlődését. J. Z. levő helyiséget bérbeadtak stb). — Megjegyzendő — foly­tatja tovább Halasi István — azon épületekről is kell be­vallást adni. amelyeket az Országos Takarékpénztártól vettek meg 1961. év folya­mán. — Meddig kell benyújtani a bevallást? — Legkésőbb 1961. novem­ber hó 30. napjáig kell a vá­rosi tanács pénzügyi osztályá­hoz. a 26. szobába beadni, az adózók a szükséges nyomtat­ványt ugyanitt szerezhetik be. Az osztály dolgozói a szüksé­ges felvilágosítást is megad­ják. — Milyen következmények­kel jár, ha valaki a beval­lást az előírt határidőben nem adja be, illetve egyálta­lán nem nyújtja be? — Aki a bevallást az elő­írt határidőben nem adja be, a házadó öt százalékát, ha pedig a bevallás beadására, vagy a bevallás hiányainak pótlására hozzáintézett felhí­vásnak a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a meg­állapított adónak tíz százalé­kát fizeti bírság címén. Közkívánatra: Én, Francois Villon — még egyszer Heteken át beszéltek az emberek az Irodalmi Szín­pad első idei rendezvényé­ről, amely egyúttal igen si­keres bemutató előadás volt. Katsányi Sándor pompás lí­rai színművet írt, amely nagy vonásokban feldolgozta a költő életét és gondos el­helyezésben színrehozta a költő legszebb alkotásait. Az előadás rendkívüli sikerét a művelődési ház kitűnő szín­játszó csoportja és a buda­pesti Pantomimstúdió ven­dégszereplői biztosították. Az igény egyre határozot­tabban jelentkezett: meg kell ismételni a nagy sikerű elő­adást. Erre a művelődési ház műsorrendje november 25-én, szombaton adott al­kalmat. A második előadással kap­csolatban két figyelemre méltót, dolgot jegyzünk meg. Az első az, hogy a művelő­dési ház nagylelkűségéből a belépődíjat öt forintban c.l. lapították meg. A másik az. hogy a Cegléd1 Villon-előadás nagy sikerének híre messze túl jutott a város határán. Több meghívást kapott az Irodalmi Színpad és ezen a második előadáson nézik majd meg a Villon-estet a csepeli, a gödöllői, a szolnoki és a mezőtúri irodalmi színpadok vezetői. a húst Ezért van szükség olyan állatok kitenyésztésé re, amelyek olcsón, jó mi­nőséget adnak. Ismertette a: általa folyta rótt és mind na­gyobb állatlétszámra kiter­jesztett keresztezést kísérle­teit. Számadatokkal bizonyí­totta azok helyességét éí eredményeit. Foglalkozott t takarmányozás kérdéseivel is Az előadás igán érdekes volt és sok kérdést vetett fel Sajnos, az előadás irán ismét kicsi volt az érdeklő dés. A termelőszövetkezetek­ből és állami gazdaságokból csak 14 szakember volt jelen Az előadáson Szerencsért részt vettek a mezőgazdaság technikum III., IV. osztályai tanulói is. Elég rossz fényt- vet szak­embereinkre, hogy nem hasz­nálják fel ismereteik gyarapí tására ezeket az előadáso­kat. A mai gyors ütemű fej­lődés, a mezőgazdaságba!' végbemenő forradalmi vál­tozások feltétlenül megkíván­ják a mezőgazdaság szak­embereitől is, hogy elsajá­títsák a korszerű, fejlett termelési módszereket. Börtsök Zoltán A villanyoszlop nem vész kárba! A Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó' Ktsz bognár- brigádjának ekíóberi teljesítménye 115 százalék volt. A brigád most a Budapesti Elektromos Művek részére gyárt takaróléceket. Bugyi Balázs a brigád egyik tagja íürészclesre készíti elő azokat a régi villanyoszlopokat, amelyekből a léceket készítik — A JÁSZKARAJENÖI Lenin Tsz gazdasága pótló­lag száz hold kenyérgabona elvetésére kapott utasítást, ezt a termelőszövetkezet időben elvégezte. — A CEGLÉDI Mezőgaz­dasági Felszereléseket Gyártó Ktsz a mezőgazdasági fel­szerelések mellett jelentős mennyiségű csomagoló ládát is készít. A több ezer darab­ból álló termelést teljes egé­szében a budapesti FÜSZÉRT Vállalat vásárolta meg. — A TÖRTELI Rákóczi Tsz adminisztrációja leltár előkészítésén és a zárszám­adás kimunkálásán dolgozik. — A MÉH a harmadik terv­negyedben a város és a járás területén 20 vagon hnlladék- vasat, 126 mázsa színes fé­met. 243 mázsa papírt, 79 má­zsa rongyot gyűjtött. — A VAROSBAN és a já­rásban igen jó munkáit vé­geztek a hulladékgyűjtésben az úttörőcsapatok fiataljai. Körülbelül 1500 úttörő vett részt ebben a fontos mun­kában. A kis létszámú Bu­dai úti iskola úttörői egy negyedév alatt 1200 forint értékű hulladékanyagot gyűj­töttek. — A BELKERESKEDEL­MI Minisztérium rendelete értelmében leértékelték azo­kat a tánc- és művészleme­zeiket, amelyek egy évnél hosszabb ideje vannak raktá­ron. 460 normállemezt és 69 mikrolemezt értékeltek-le a ceglédi KERAVILL-bolt- ban. — A TÁNCSICS TSZ Be- zoszfája búzavetése 19,36 mázsa termést hozott hol­danként. istttdé r<>r#».v#7/ ___ Mi tagadás, kellemetlen en­nek az újabb vereségnek az el­viselése, mert kevés olyan ceg­lédi van. aki legalább egy dön­tetlennél „olcsóbban” adta volna ezt a mérkőzést. A DEAC mégis csak az NB II. újonca s játékerő tekinteté­ben sem az a jaj de nagyon félelmetes ellenfél. Igen válta- kozóan szereplő csapat, ame­lyik ellen csak. mi szerepel­tünk változatlanul gyengén. Panaszunk lehet a szerencsé­re is, dehát a szerencse álta­lában a jobbakat segíti — szokták mondani... Mit hozhatunk fél még e ve­reség mentségére? Legfeljebb annyit, hogy támadósörun Je­nák nem sikerült semmi, de semmi! Rendre kihagyták a legóriásibb helyzeteket is. Hát igen, ilyenkor szokott rendsze­rint egy csapat veszíteni. Molnár volt a legjobb csatár. Nagy kedvvel és akarással játszott, néha egé­szen ötletes megoldásokat lát­hattunk tőle. Halmi követke­zett utána, aki ezúttal is jól játszott. Ök azonban még fia­talok ahhoz, hogy eldöntsék egy mérkőzésnek a sorsát, kü­lönösen akkor, ha a helyzet- kihasználásaikban fatális bal- szerencse üldözi őket. E tekin­tetben talán (ha lehet) még nagyobb, balszerencse üldözte Nagyot, aki ráadásul még be­tegén is állt ki. Talán Kökény gvensébb játéka volt itt a dön­tő. Ö az, aki — ha megy neki — egyedül is el tudja dönteni eey mérkőzés sorsát. Az első félidőben szinte állt a Dályán, amikor pedig belelendült vol­na. már semmi -sem sikerült neki. Igen ilyen is van néha a labdarúgóiknál, ők is embe­rek. Van úgy. hogy a legna­gyobb akarás mellett sem megy semmi, s ezt rendsze­rint megérzi maga a játékos is. Ilyenkor van az, hogy egy­szerűen „megáll” a pályán. Igv nézett hát ki a mi vasár­napi ötösfogatunk négy embe­re, de mi volt az itthonmaradt Lackóval? Miért nem utazott el a csapattal, hiszen várták az indulásnál? Bizony az ilyesmi sem hat éppen jól a csapatnál... Dicséret és elismerés a CVSE ifjúsági gyeplabdázóinak, akik az elmúlt vasárnap Budapes­ten veretlenül megnyerte^ az. országos tornát, maguk mögé utasítván a sokkal régebbi múltra visszatekintő Sörgyár, Bp. Építők, Sz. Pedagógus, Bp. Postás és a BVSC csapata­it! Ez a sportág ugyan még nem nagyon ismeretes a ceglé­di közönség előtt sem, de büszkék vagyunk ezekre a fi­úkra. akik a fővárosban hirt és dicsőséget szereztek váro­sunknak. íme a dicsőség szer­zői: Vágó Gáspár, Imrik Lász­ló. Demeter Károly, Molnár Károly, Naszosz Lefterisz, Szé­kely István Thedori Zsolt, Mester Károly, Szathmáry Fe­renc és edzőjük Daliás Jenő. V. Abony—Budaörs 4:0 (33)) Az időszakhoz mérve kelle­mes időben, 400 néző jelenlété­ben kezdődött a játék. Feltűnt, hogy a nézőtéren számos buda­örsi szurikoló biztatta csapatát. De az abonyi szurkológárda is becsülettel helytállt. Volt is miért. Mar az első félidőben eldőlt tulajdonképpen a mér­kőzés sorsa. Czigler, Gönczöl, Czigler góljaival 3:0 arányú vezetésre tett szert a hazai csapál. Néhányszor a vendégek is veszélyeztettek, de ezek a támadások nem jártak ered­ménnyel. A második félidőben Czigler beállította a végered­ményt: 4:0. A Tóth, Molnár I, Buzogány, Juhász, Válóczi, Unger, Mol­nár II, Czigler, Nagy L., Gönczöl I. összeállítású csa­pat biztosan nyerte meg a mérkőzést. Ezzel biz­tosította vezető helyét a bajnokságban, és igen veszé­lyes ellenfelet fektetett két- vállra. Szinte az egész, csapat kiváló teljesítményt nyújtott. Juhász, Czigler, Nagy I. és és Nagy L. játéka dicsérhető külön is. Nem szabad megfej ledkezni az ifjúsági csapatról sem. Az ificsapat többsége is mindent megtett a sikeres sze­replés érdekében. P. M. Amivel nem dicsekedhetünk: Nagyszerű, érdekes előadás — gyér érdeklődés Dicséretre méltó kezdemé­nyezés a városi tanács mező­gazdasági osztálya által szer­vezett mezőgazdasági tudomá­nyos előadássorozat. A té­mák gondos kiválasztása mel­lett országos, sőt, európai hí­rű előadóikat is biztosítottak. Ilyen előadás hangzott el hétfőn is dr. Horn Artúr professzortól a ,,szarvasmarha- tenyésztés időszerű kérdésed­ről. Előadása bevezetésében be­szélt a hamburgi nemzetközi állattenyésztési kongresszuson szerzett tapasztalatairól, mely szerint világviszonylatban el­tolódás mutatkozik az állati termékek fogyasztásában fő­ként a baromfihús, a tojás, a marhahús és a tejszín javára. Ez szükségessé teszi nálunk is a szarvasmarha-tenyésztés je­lenlegi helyzetének felülvizs­gálatát. A lakosság szükségle­teinek kielégítése, az ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósítása megköveteli, hogy több és jobb minőségű te­jet termeljünk. A továbbiakban elemezte a gazdaságosság kérdését. Meg­állapította, hogy a jelenlegi termelés mellett, igen magas önköltséggel termeljük a tejet, Egy pedagógus naplójából lát, kínosan megrándul az arca. Az anyja már szórja is a szitkot: — Mért késel el, te pimasz? Kisül a szemem, hogy a tanárnő emiatt jött el! Ezért dolgozom én?! Ezért engedlek én el ren­desen és gondosan, hogy te elkéss!? Ü tésre emeli a kezét, de én valahogy magamhoz vonom Jancsit. Leültetem. Sápadt, ideges, de unszolá­somra elmondja, hogy Cso- bán néni, a kis, sánta öreg­asszony most beteg lett, senkije nincs, s mikor ő arra járt, kiszólt az ablakon: „Nem hoznád el fiam, reg- j gélenként nekem a tejet?” S azóta a néninek elviszi mindennap, hogy ne éhez­zék. — Úgy sajnálom — mondja — és gyűlnek Jancsi kék szemében a könnyek. — Miért nem mondtad ezt el? — Féltem, hogy kikapok, mert anyuka- haragszik vala­miért Csabán néni lányára. Még tavaly összevesztek va­lamin. Titokban akartam tartani az egészet. Letörlöm Jancsi könnyeit. — Engedje el hazulról ha­marabb reggelenként — for­dulok az anyukához. Már ő is enyhültén kis szégyenke­zéssel mosolyog... Mikő Ödönné J ancsi újabb feltűnést kelt az iskolában. Va­jon mivel? Semmi mással, csak a pontatlanságával. Az­előtt egyike volt a legpon­tosabbaknak. Sohasem késett , el. Szorgalmas, engedelmes, mint régen, de legtöbbször későn állít be. Ha kérde­zem, fülig pirul, füllent va­lamit, hogy elaludt, hogy a hasa fájt, a foga fájt. Tu­dom hogy ludas, de vala­hogy mégis vonakodom a büntetéstől. * Nem cselekszem gyorsan, inkább várok. A szívemre hallgatok. Hanem legutóbb már nem odázhattam tovább. Beírtam az ellenőrző könyvbe. Másnap nézem, hiányzik az aláírás. „Elfelejtettem” — szepegi riad­tan. M ost már elhatároztam, hogy a végére járok a dolognak. Jancsiiknál a ré­gi, megszokott, tiszta környe­zet vár. Semmi változás. Jancsi anyja meglepve hall­gatja a panaszomat. — Biztosan elcsavarog!... Az ilyen kölykök megbolon­dulnak! ... Hogy mennyi baj van velük! Megpofozom a taknyost! — kiáltozott dühö­sen Most mar végleg el­határoztam, hogy nem tágí­tok. Megvárom Jancsit. Egy I óra múlva érkezett, mert 1 tornaedzésen volt. Mikor meg­Kiknek kell 1962. évre házadóbevallást benyújtaniok? v Felkerestük Halasi István élvtársat a Városi Tanács pénzügyi osztályának a veze­tőjét és megkértük, hogy tá­jékoztassa olvasóinkat a ház­adó bevallásról. — Kinek kell beadni az 1962. évre szóló házadó beval­lást? A magántulajdonban levő házak (épületek) tényleges birtokosainak (haszonélvezői­nek) az alább felsorolt épü­letekről kell a szabályszerűen kiállított és aláírt házadó be­vallásaikat benyújtaniok. 1. amelyeket az 1961. évben vettek használatba (új há­zak); 2. amelyeket állam; tulaj­donból az 1961. év folyamán magántulajdonba visszaad­tak; 3. amely épület (ház) birto­kosának, vagy bérlője sze­mélye megváltozott: 4. amelyekben a bérjövede­lem (haszonérték) összegé­ben az 1961. évben bármi­lyen változás következett be (pl. a bérösszeg megváltozott, toldalékot építettek, mellék- helyiséget lakássá alakítottak át, addig saját használatban A BARNEVÁL szervezetlensége és hanyagsága súlyos kárt okozott Komoly figyelmeztetés a húsellátás érdekében emberek munkakieseset szá­moljuk, ez komoly kárt jelent a szö­vetkezetnek. Ez a kár rontja a munkaegység értékét, ki fizeti meg ezt nekünk!? Az elkövetkezendő időben na­gyon jó lenne, ha a felvásár­ló szerveknél lényeges válto­zás állna be a nagy közösség érdekében, a szocialista társa­dalom érdekében. Joggal várjuk el, a BARNE- VÁL-tól, hogy annyi baromfi­ra kössön szerződést, ameny- nyitre szüksége van és ameny- nyit el tud zavartalanul szál­lítani. De elvárja ezt a lakos­ság is, amely nem akarja nél­külözni a húst egyesek ha­nyagsága miatt. Pásztor László a Vörös Csillag Tsz párt­titkára A megyei pártbizottság ha­tározatot hozott a • megye lakossága húsellátásá­nak növelésére. E ha­tározat értelmében a Vörös Csillag Tsz pártszervezete és gazdasági vezetősége ez év májusában szerződéses akciót indított a háztáji gazdaságok­ból. A tsz vezetősége fölmér­te a háztáji gazdaságok ál­latállományát és a család szükségletét meg­haladó mennyiségre szer­ződést kötött a tagokkal. Termelőszövetkezetünk tagsá­ga megértette a szerz.ődés je­lentőségét és úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak a város lakosságának húsellátásához. A szerződési akció nem volt hiábavaló, ez év május 16-tól 259 darab sertésre és 50 má­zsa baromfira kötöttek szer­ződést a háztáji gazdaságok­ból. A tsz vezetősége olyan Ígé­retet tett a szerződéskötéskor a tagoknak, hogy mikor ő eleget tesz az állammal szem­ben a kötelezettségének, ak­kor a tagok is beadhatják jó­szágaikat, s a leszerződött sertéseket, baromfiakat a tsz­ével együtt lehet elszállíttat­ni. A sertésleadásnál nem volt probléma, zavartalanul ment a szállítás. De a baromfi leadásnál több hibát tapasztaltunk ebben az évben a BARNEVÁL részéről. Pólya Gyula, a tsz főállatte­nyésztője megállapodott a BARNEVÁL megbízottjával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents