Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

MST megyei hírlap 1961. NOVEMBER 19, VASÄRNAP CSAK BUDAPESTEN? KEPES FILMVILÁG A közelmúltban két órát töl­töttem egy személyvonat zsú­folt kocsijában. Ez teljesen érdektelen az olvasó számára, s kezdetben úgy tűnt, hogy nekem , is az lesz. Érdektelen, unalmas út, amelynek alig várom majd a végét, hogy ha­zaérjek, s kipihenjem magam. Végül mégis akadt izgalom és gondolkozni való. A tapasztalt jelenség azóta sem hagyott nyugton, végül is kikívánko­zik belőlem. Peti felé közeledve egyre több táskaneiküii, ünneplősen, szemmel láthatóan esti prog­ramhoz öltözött embert, főleg fiatal fiúi és lányt láttam fel­szállni. A kocsiban végül any- nyian voltunk, hogy levegőt is alig kaptam, s nyugodtan megállni pedig egyszerűen le­hetetlen volt. Mellettem na­gyobb társaság szorongott. Fiatalok voltak. Beszélgeté­sükből kivettem, hogy néhá- nyan Kakucsról jönnek, a Madách Színház előadására igyekeznek. A társaság másik része pedig Dabasról indult, •táncolni!... Néhány órás táncért négy órát utaznak, töretik magukat! Elgondolkoz­tató. Az elmúlt években mil­liókat költöttünk a falusi mű­velődési házak építésére, be­rendezésére, fenntartására. S ennyi áldozat után még nem jutottunk odáig, hogy kielé­gítsük helyben az igényeket? Mert ahogy másoktól is hal­lom, az én tapasztalatom nem egyedülálló, hanem álta­lános jelenség. Ezt aztán a múlt héten még egy találkó-. zás is alátámasztotta. Momor- ról jött be egy ifjú pár, szán­tén táncolni. Utazásuk egyet­len magyarázata: nem akar­ják, hogy a falu szájára vé­gje őket! Ez még valameny- nyire érthető. De hát nem ezért utaznak be szombat és vasárnap ezrek és ezrek a fő­város harminc-negyven kilo­méteres körzetéből!... Ez a tapasztalat, de még sok más egyéb tennivaló követe­lőén. írja elő a. falusi műve­lődési munka színvonalának,, tartalmának megjavítását. A falusi művelődési munkának az eddigieknél szélesebb nép­réteghez kell eljutnia, s a szűkkörű egy helyben to.po- gás állapotából előre kell tör­nie. A megye felnőtt lakosságá­nak egyharmada ipari mun­kás! Olyan ipari munkás, aki többet lát az életből, mint néhány évvel ezelőtt, amikór családja kisparaszti gazdasá­gában dolgozott, s az új kö­rülmények között még töb­bet kíván látni, mert nőtt a tanulási, fejlődési igénye, pó­tolni akarja mulasztását, egy lépéssel sem akar hátrább állni semmilyen tekintetben, mint a Budapesten lakó szak­társa. A másik hatalmas fa­lusi népréteget azok a pa­rasztok alkotják, akik meg­maradtak a földművelés mel­leit, de már ezek sem a régi módon gazdálkodnak, s ezzel együtt már nem is a régi módon élnek. Kitágult érdek­lődési körük, nőtt az igény, de nőtt az idő is ahhoz, hogy emberek közé menjenek sza­bad óráikban, családjukkal együtt. Ez a helyzet szabja meg a művelődési munka fő feladatait. y A megyei koordinált mun- ^ katerv sok segítséget adhat, | ha ugyanilyen intézkedés kő- j veti járási és községi szin-; ten; A munka terv egyedül ^ azonban még nem hoz meg- ^ váltást A ’feladatok koordi- £ nálásával együtt koordinálni £ kell az erőket is! A járási, £ majd a községi művelődési ^ házak munkáját csak úgy le- ^ hét ugrásszerűen megjavítani, £ ha valamennyi tömegszerve- £ zet szívvel-lélekkel támo- ^ gatja a közös tevékenységet, £ a közös munka tervet, A mű- £ velődési házak vezető gárdá- \ ját elsősorban a tömegszerve- ^ zetek legjobb aktíváiból kel- ^ lene kibővíteni, felerősíteni. $ Ez nemcsak azzal az előnnyel járna, hogy magukkal hoz- $ nák a művelődési házba a ^ saját tömegeiket, hanem azzal is, hogy megoszlanának a fel- ^ adatok, színvonalasabbá válna j a munka, s több idő. több fi- ^ gyelem jutna a járások részé- ^ ről a községeknek is. í y Az elmúlt években még ^ más volt a követelmény, de'/ mások voltak a körülmények ^ is. Ma azonban sokrétűbb a í feladat, magasabb színvonalat ^ követel az élet. De ehhez az ^ erő is megvan!. Az említett^ összefogás mellett óriási súlyt ^ képvisel ebben a munkában a ^ nemrég minden járásban lét- ^ rehozott járási művelődési ^ osztály! Ennek az osztálynak ^ meg kellene fontolnia mindé- nütt, hogyan lehetne a községi £ művelődési házak vezetőit £ rendszeresen támogatni, s J munkájukat egységes, jól be- í vált" gyakorlati módszerekkel j segíteni, részükre a járási ^ székhely legjobb szakemberei-j nek időnkénti közreműködő- f sét biztosítani? í A népművelési munka egyik \ nagy nehézsége, hogy nincs ^ elegendő pénz. Ez kétségtele- ^ nül számottevő tényező. De ^ volt idő, nem is olyan régen, amikor a jelenlegi anyagi erőforrások és lehetőség ti- ^ zed része sem állt rendelke- £ zésre, s mégis akadtak lelkes, önzetlen emberek, akik vál- lalták a munkát. Ma nem í akadnának? Talán éppen azok \ között a fiatalok között kel- j: lene megtalálnunk az új erőt, í az új lelkesedést, a,kik ma \ vonatra ülnek és a főváros- \ ban. keresik kulturális igé- \ nyeik kielégítését? Tenkely Miklós í Katona Sándor: SzÖvölányok Duruzsolnak a fénylő gépek Pereg az orsó, fut a szál. Sürgölődő lányok szemében Rezeg sok csillogó sugár. Sodródó szálak száza, ezre, — Hullámzó, forgó tünemény — Ha nem formálódik keretbe, Már tán a csillagokig ér. Vagy még tovább, messzebbre még, S a lányok álma is velük, Beszövi kedvesük szívét. És eljövendő életük Bizakodó, gyönyörű vágyát, Leendő békés otthonuk Könnyű derűjét, enyhe báját Minden szák mit formába sürget Sok gyakorlott, szapora kéz, Előbbre viszi nagy ügyünket, Kitáruló jövőt idéz: A Holnap díszes szövetét, Melyből mindenkinek kijut, A Holnapot hol már az_jég Felé tár széles, szép kaput A munka és az értelem. Duruzsolnak a fénylő gépek. Lázas versenyben ég a gyár, Őrködjetek, csillogó lányok. Hogy el ne szakadjon a szál! *N>>^XXXVsXX\XXXXXXXNXX\N** Komzsik István: Ősz Ügy ült az ősz a fákon, Mint tollúi osztó vén anyóka, Halkan dúdolt, S a sárga tollakat A barna földre szórta, Fázott a késődélutáni nap S a bokrok gyérülő hajába Párát font a hűvös alkonyat. /— Köröttünk érett magvakat Hintett a szél. Zizzent a csönd és karcsú volt az este, Tiltó szavad Könnyű, szakadt fonalként szállt a csendbe S mint Ezerkarú ruhátlan erdő A csillagos eget — Öleltelek. Aztán szürkét kevert a fény.., Tested köré .... A hajnal szél-kendőt kötött. És így feküdt mozdulatlan Ös törzsek közoit, Míg fönn a fákon dúdolt az ősz. A tollufosztó vén anyóka A sárga tollakat csak szórta, szórta. És azóta. Őszi fák alatt. Ha zizzenő avarban járok, Ott jössz velem, s hozol magaddal Bíztatást, kedvet, hitet ■— Hozod az örök anyaságot. Fábián Zoltán: Közjáték varrógépen lka. így hívták az asszonyok, háta mögött a lányok is. Szép szál, szőke fiú volt, csak az arca, az volt kis­fiús, szőrtelen. Leült a var­RACKEVEI TERVEK rógép mellé. Hátra tolta hir­telenszőke. sima haján a zöld svájcisapkát, s megkérdezte a lánytól, hogy mi a baj. Az nem felelt, a vállát vonogatta. A fiú felnyitotta a gépet, lecsavarta a bobinkosár rugós fedelét, kivette a félköríves, forgó kosarat, s az üresen maradt perselyt kifujkálta, le­tisztogatta. Azután összerak­ta az egészet, s próbát tett. Szakított. Szemben elöl. a vörös hajú lány lesúnyt szemmel neve­tett. Vele a másik is, a fog­híjas, koravén fiatalasszony, A fiú felnézett a fekete lányra: — Szép igy is — mondta neki. — Hogy: így? — így. — Tenyerével mu­tatta a saját arcán, hogy rúzs- maszatosan, s billegő ujjai­val, hogy borzasán. A lány leakasztotta a fo­gasról meggyvörös plasztik­táskáját, s elővette belőle a tükrét. Megijedt magától. Za­vartan elmosolyodott: kerek, szép arcába két kis gödör mélyült. — De így szebb — moildta rögtön a fiú. Azután figyelme­sen megnézte, melyik szál szakadt el. A felső. És olajos is volt a szakadásnál. Alul, a ko­sárban van a hiba. Ismét felnyitotta a gépet. Lesze­relte az egész kosárliázat, s feljebb szorítva, csavarozta vissza. Biztosan lerázódott varrás közben. Volt már ilyen eset. A fekete lány letörölgette arcáról a széjjelkenődött rúzst, majd fésűje hegyével kétol­dalt a halántékába s az ar­cába igazgatta a rövid, kun- korodó, fekete tincseket. Moz­dulatai türelmesek, bíbelődök voltak, mintha az imént nem is ő sírt volna, s nem is ő rúgott volna bele a varró­gépbe. Még arra’ is jutott ide­je, hogy a fiúra lessen, hosz- szú, ügyes ujjaira. — Kezdi már — mondta a vörös hajú lány a társának. — Egyebet' sem tud. — A fiatalasszony belesápadt az irigységbe. A vörös hajú iány hát­ravetette fejét s felnevetett. Hangosan, hogy meghallja a fiú. De hangja beleveszett a * % 1 A községi művelődési há­zak munkáját egyik napról a másikra ugrásszerűen megja­vítani nem lehet, bár komoly törekvések kezdődtek el erre, a falun dolgozó állami, társa­dalmi és tömegszervezeíek erejének egyesítésével. Az első lépést azonban a járási művelődési házaknál kell megtenni, hiszen éppen a járási művelődési házaknak kell ' saját lakóhelyük igé­nyeinek kielégítése mellett oij’an kisugárzó hatást gyako­rolniuk, olyan módszerbeli tapasztalatokat adniuk, ame­lyek segítik a nehezebb hely­zetben levő községi művelő­dési házak tevékenységét is. Kérdés azonban, hogy a megnövekedett követelmé­nyeknek — amelyeknek alap­ján a megye ötéves művelő­dési terve is summázza a ten­nivalókat — az eddigi mun­kamódszerrel eleget tudnak-e tenni ezek a járási művelő­dési házak, s képesek-e ma­gasabb szinten betölteni járási funkcióikat? A tapasztalat szerint a já­rási művelődési házak — be­leértve a járási feladatokkal ellátott városi művelődési há­zakat is — zömmel jól ellát­ják a járási székhely lakos­ságának igényeit. Bár Szent­endre esetében — ahol nem kielégítő a népművelési tevé­kenység, nincs klubélet, nincs szakkör, és nincs művészeti csoport — még ezt sem tud­juk elmondani. (Vácott pedig, ahol kétségtelenül magas- szdntű munka főijük, az a különleges helyzet okoz ket­tősséget, hogy a járási szék­hely ipari központ, a járás pedig mezőgazdasági jellegű, így sokszor állanak szinte megoldhatatlan kérdések előtt. -Itt a megyei szervek 'gyors intézkedésére lenne szükség. Valamelj'ik jól mű­ködő községi művelődési ház kiemelése és járási feladatok­kal való ellátása talán segí­tene.) Több szakterületen, példáúl a színjátszásban a sokat em­legetett módszerbeli példa­adás. módszertani tapasztalat- átadás inkább csalt a terve­zés és készülődés stádiumá­ban van. kézzelfogható ered­ményre eddig alig-alig veze­tett. De így van ez sokszor más vonatkozásban is. A járási művelődési házak füg­getlenített dolgozói szinte ki­vétel nélkül odaadó, áldozat­kész emberek. Fáradtságot nem ismerve szervezne!;, ren- •; deznek, tárgj’-alnak, dolgoznak.; Jó szándékukhoz kétség nem; fér. Hol van hát a baj? - \ Véleményem szerint — s: még sok más ember vélemé- \ nye szerint is — ezek a járási j emberek magukra vannak \ hagyva ezernyi tennivalójuk-; kai. Amit a társadalmi mun-! kások népes gárdájának kel- í lene ellátni, az mind az ő i nj'akukba szakad. Ezért sok í esetben elvesznek a résziéi- í adatok között, nem képesek: kiszakadni a mindennapi élet í taposómalmából, hogy mész- í szebbx-e nézzenek. Ezért nem í is lehet őket hibáztatni. Leg-\ feljebb ott tehetnének többet; az eddigieknél, hogy az álta- : Iában papíron levő vezetősé- \ get, vagy választmányt élővé j változtassák. De egyedül ez is j nagy feladat. 4 4 két, s varrni próbált. A cérna a harmadik öltésnél élszakadt. — Látod! — szólalt meg sírón, ingerülten a lány. Kezefejé- vel kerek, gödrös arcáról a könnyet törölgette. A reg­gel vékonyan felkent rúzs széjjelmázolódott rajta. Olyan lett, mint egy maszatos gye­rek. * Szemben a vörös hajú lány vihogva összenevetett a fog­híjas asszonnyal. Pápaíné rájuk szólt: — Nektek nem szakít. — A következő darabot, egy pi­zsamanadrág szárát igazította a varrógép felhúzott talpa alá. Azok ketten biggyeszt- gették a szájukat, de nem szóltak vissza. Turkáltak az összegombosíűzött, csíkos anj'aghalomban. — Hívni kell. a műszerésze­ket — mondta a nagy darab, szőke nő, aki rézsut a fe­kete lány mögött ült. Min­den mozdulatára recsegett alatta a kis, kerek szék. Amikor a műszerész meg­jött, már mindnyájan dolgoz­tak megint. Zümmögtek az öklömnyi villanymotorok, ber­regték, kattogtak a varrógé­pek, zengett a fényes, szür­ke betonpadló, s a vasrá­mában rezzentek, zizzentek az ablaküvegek. A FEKETE LÁNY állt a gépe----------------- mellett, fél­vállal a falnak dőlve. Mai- nem sírt. Konok indulatosan keskenyre zárta duzzadt szá­ját. A legfiatalabb műszerész jött fel a műhelyből. Fiú­TIZENHATÖDSZOR szakadt |la------------------- cérna. Szá­molta. Nem bírta tovább: felugrott, belerúgott a var­rógép lábába, azután sírva fakadt. A gép kilódult a helyéről; s arrébb csúszott a fényesre viaszolt, szürke be­tonon. A többiek is leálltak. Az egy Pápainé nem, az ablak­nál, csak éppen odapillantott fekete keretű szemüvege fö­lött: gépe magánosán kat­togott a hirtelen támadt csöndben. A lány hangosan . sírt. Fe­kete haja összekócolódott, a mindig, még munka közben is szépen arcába, homlokába fésült rövid, hullámos tin­csek ziláltan meredtek szét. — Milyen csúnya tud len­ni — mondta szemben elöl a vörös hajú lány a szomszéd­jának. — Uhm-hm — bólintott az rá, s a kosárba dobta a kész pizsamakabátot. Foghíjas, ko­ravén fiatalasszony volt. i — Szakít? — kérdezte a sí- i ró lánytól a szomszédja. : Ő csak a fejével intette, . hogy igen. ; , — Fújjátok ki a bobint! i — kiabált oda varrógépe za- ;;iából Pápainé, miközben húz- | ta a csíkos pizsamát a villo- : gó tű alatt. • A halk beszédű, kis, bar- : na asszony átült a fekete ! lány székére, helyrehúzta a ; gépet, azután kivette a bobint, > kifúvogatta, gombostűvel ki- j piszkálta belőle a pöszmelé­j * A szered most megjelent H;t- ! rom kiáltás című kötetéből. lalkozáss&l több irányban ki- j váltja nevelni a fiatalokat, jí Különös gondot láván majáj fordítani a szakkör tagjainak % játékkultúrájára, elméleti kép- zésére, kultúrtörténeti 'ájé-^ koztatására. így lenne éríhe- tő, hogy a színjátszó szakkör % magas színvonalú munkával $ példát adna a községi színját- % szó együtteseknek. A járási £ színjátszó szakkör módszerül- j ni bemutató együttesként is f megállná helyét. A tervek között szerepel a'f fiatalok kollektív szellemű ne- % vetése is. amely többek között f közös vitákkal. színház- és j tárlatlátogatással, a barátií kapcsolatok kiépítésével se J gíthető elő. Jelenleg 75—20 fiatal ereje- í re támaszkodhat az új szak- ; körvezető, de újabb tagokat í remél a helyi gimnd’i” mból \ és a KlSZ-szervezettül is. í Ráckevén, a. járási művelő­dési házban hosszú hónapok óta szünetel a színjátszók munká ja. Ennek két oka van. Egyik: patrónusukat, Kuli Mi­hályt, aki egyben a művelődé­si ház igazgatója is volt, át­helyezték a nyáron a Csepel Autógyárba. Másik: tataroz­ták a színháztermet, a színját­szók működésének legfonto­sabb feltételét. A napokban aztán mindkét akadály elhá­rult. s újra kezdik a színját­szók is a munkát. A tataro­zás befejeződött. B. Tóth Mik­lós személyében pedig vezetőt is Icapott a szakkör. B. Tóth Miklós érdekes és nagyon hasznos tervekkel kez­di munkáját. Elképzelése, hogy a színjátszó csoport te­vékenysége nem csupán ab­ban merülne ki. hogy alkal­manként előad egv-egy dara­bot, hanem szakkörszerű fog­Claudia Cardinale, a Kartau- j zi című film női főszerepében. : 4 » A Ballépés című japán film női főszerepét N'obu McCarthy játssza. Margót Saad A lázadó című; angol film egyik jelenetében. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents