Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

1061. NOVEMBER 19, VASÄRNAP maci 'Z-t&.rhm 3 Ahová összefutnak a tervek szálai Hogyan dolgozik a megyei tanács terv osztálya \ í 1 MEGNYÍLT \ VÁCRÁIOTI FALATOZÓ ^ Több ízben is illette bírálati 2 a Václiartyán és Vidéke Kör-jj 7 zeti Földmüvesszövetkezetet^ i azért, mert késedelmesliedik i a korszerűsítési pragrára vég-2 £ reűajtásávat. Különösen nagy £ ^ szükség volt erre -vácrátó-jí i ton. ahol az ország egyik hí-i v. rés botanikuskertje van, ésj ^ évente több ezer látogató for- ;J ^ dm meg a faluban. A régijí 1 italbolt nem volt alkalmas ar- v 2 ra. hogy a kirándulókat meg-J ^ felelően kiszolgálja. $ ^ Most végre elkészült az át- i i alakítás, megnyílt az új főid- íj j müvesszövetkezeti falatozó- £ ^ borozó korszerű, ízléses bérén- jí í clezésse!. Nyolc-tízféle hideg- i 1 étel-készítményen kívül me- J £ leg étel is a vendégek rendel- ^ ^ kezesére áll. A falatozóban l 4 ugyanis melegített készeiden j £ kívül virslit főznek, tojást ^ £ sütnek és mód van arra is. ^ £ hogy csoportos megrendelés í 2 esetén kívánság szerinti ebé- J £ det szolgáljanak fél. $! ^ Ezentúl most már feketeká- jí £ vét és házi cukrászsüteményt 5; 2 Is árusítanak Vácrátóton, ahol^ 2 eddig mindkettő hiánycikk $ 2 volt. ^ í A földművesszövetkezet több ^ ^ mmt 30 ezer forintot áldozott ^ £ az átalakításra. jívvvxv^^xxxv\xv^x^.xxvxx^^vvvv^^xv^xvc^^^x^.' Szovjet újságíró látogatása a művelődésiig)! miniszternél Ilku Pál művelődésügyi n^ii- niszter szombaton fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet újságíró-küldöttséget és szívé­lyesen elbeszélgetett a dele­gáció tagjaival. (MTI) Bútorbolt nyílik Pilisvörösváron Használaton kívül álló házból — szaküzlet Régi panasza Pilisvörösvár és általában a budai járás la­kosságának, hogy a járás te­rületén úgyszólván egyetlen bútorszaküzlet sincs. A bútor- ' üzlet hiányát leginkább talán Pilisvörösvár bányászcsaládjai érzik, hiszen a községben igen gyakori a bányászházasság, a 'íiátaioíc'' egyre több családi nazii£ építenék, ‘és á szép, korszerű lakások berendezése sokszor nehezebb feladatot je­lent számukra, mint maga az építkezés. Bútort ugyanis ed­dig csak a fővárosi szaküzle­tekben vásárolhattak, haza­szállításáról maguknak kellett gondoskodniuk. A Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat már régen elárulta hajlandóságát arra, hogy Pi- lisvörösvárott bútorszaküzletet állít fel, ehhez azonban meg­felelő helyiségre lenne szük­sége. Ha tehát a község meg­oldja a helyiségkérdést, a bú­torszaküzlet .berendezésének és megnyitásának nem lesz akadálya. Csomós József, aki a me­gyei tanácsban a bányászköz­séget képviseli, és Rupf Jó­zsef, a kerület országgyűlési képviselője közösen elhatá­rozta, hogy megoldást keres a kérdésre. Nem is kellett so­káig keresniük, mert találtak a község szívében egy haszná­laton kívül álló, elég terjedel­mes épületet. Az elhanyagolt állapotban levő épület a szén­bányáé, de hasznát nem ve­szik. A tanácstag és az or­szággyűlési képviselő tárgya­Millír oil® djínloff/ lásba kezdett dr. Solti Hel- muttal, a bánya főkönyvelő­jével, akit csakhamar sikerült meggyőzniük arról, hogy a jelenleg haszontalan épület bútorüzletként igen hasznos szolgálatot tenne a bányász- családoknak, de a község és a járás lakóinak is. így aztán a bánya vezetősége átengedte az épületet a kiskereskedelmi vállalatnak, sőt vállalta azt is, hogy ajtót, ablakokat vá­gat a falába, kifesteti és rendbehozatja. A megyei ta­nács kereskedelmi osztálya vi­szont a további munkálatok költségeit biztosította. A tata­rozás már meg is kezdődött és olyan ütemben folyik, hogy előreláthatólag december vége felé már megnyílik a budai járás és Pilisvörösvár első bú- terszaküziete. hangolt tervek szabják meg minden téren a munkát, és annak sorrendjét, ütemét a pontosan felmért szükségletek és. reális lehetőségek eredője határozza meg. A na.-.y jelen­tőségű művelet legfőbb szerve megyei vonatkozásban a terv­osztály, amely élén tizenkette­dik éve dr. Mátyás Boldizsár álL Ritkán lehet (hivatali szobá­jában megtalálni. Pest megye igen nagy, a legnépesebb és ' egyik legnagyobb megyéje az országnak. Községeinek, váro­sainak, járásainak ügyeit nem lehet távoli íróasztal mellől in­tézni. — Feladatunk hármas — mondja az osztályvezető, ami­kor osztálya működése és munkája iránt érdeklődünk — tervezés, anyaggazdálkodás és a beruházások lebonyolítása. A kívülálló ebből természe­tesen nem sokat érthet, szük­séges hozzá némi magyará­zat. A tervgazdálkodás lénye­géhez tartozik, hogy minden szál egy legfőbb szakhivatal­ba, az Országos Tervhivatal­ba fut össze. A szakminiszté­riumok által összegyűjtött ada­tok alapján az Országos Terv­hivatal állapítja meg minden évben a tervgazdálkodás or­szágos irányelveit. A megyei tanács tervosztálya ezeknek az irányelveknek az alapján ké­szíti elő a tanácsi vállalatok és intézmények számára a tervutasításokat. Itt sincs he­lye az ötletszerűségnek. A tervosztály törzskönyveket vezet és ezekben hosszú évekre visz- szamenőleg nyilvántart min­dent, ami a tanácsi intézmé­nyek és vállalatok működésé­re vonatkozik. Minden pilla­natban megállapíthatja belő­lük, hogy egy-egy vállalat mi­kor, hogyan teljesítette éves tervét, hogyan gazdálkodott anyaggal, munkaerővel, ho­gyan használta fel a pénzt, amit terveinek teljesítéséihez kapott. A törzskönyvek azt is megmutatják, hogy például valamelyik községben milyen az iskolahelyzet. Hány tante­rem van, milyen az iskola­épület állapota, mennyi a községben az iskolaköteles, milyen létszámnövekedésre lehet számítani, és előrelát­hatólag mikor érkezik el az új tantermek vagy egész:n új iskola építésének ideje. — Az Országos Tervhiva­taltól kapott irányszámok egyeztetése igen komoly fel­adatunk — mondja az osztály- vezető —. azokat koordinál­nunk kell és így. készíthet­jük el tervjavaslatunkat, amely a végrehajtó bizott­ság, majd annak javaslatá­val a tanács elé kerül. A tanács határozatát tervjavas­lat formájában terjesztik az Országos Tervhivatal elé, amely tüzetesen letárgyalja, egyezteti a többi megyék ja­vaslataival, majd a népgaz­dasági tervvel együtt a Mi­nisztertanács elé utalja. A Minisztertanács emeli tör­vényre. A törvényerejű ter­vet aztán előkészítjük a vég­rehajtásra, ami abból áll, hogy lebontjuk szakosztályok­ra és vállalatokra. Igen fontos a szerepe a terv­osztály anyaggazdálkodási cso­portjának is. amely rend­szerint negyedéves bontásban meghatározza az anyagkere­teket, és az anyaggazdálko­dás feladatait, intézi az anyagkiutalásokat és ellenőrzi a kiutalt anya­gok felhasználását. Feladata továbbá a gépgazdálkodás el­lenőrzése és irányítása. Az osztály harmadik'mun­kacsoportja a beruházási rész­leg. Műszakilag előkészíti a Minisztertanács által jóváha­gyott beruházásokat. Gondos­kodik a létesítmények meg­terveztetéséről, kijelöli a kivi­telező vállalatokat és ellen­őrzi munkájukat. A tervosztály gondoskodik arról, hogy érvényesüljön a munka egységességének elve. Tanulmányokat készít egyes vállalatok fejlesztéséhez, ösz- szevonásához vagy átszervezé­séhez. A megyei tanács szak­mai osztályaival közösen el­lenőrző vizsgálatokat tart az egyes vállalatoknál. Az osztályvezető hivatal­szobájának falát néhány szép oklevél ékesíti, köztük az az elismerő diploma, amelyet a tervosztály az Országos Terv­hivataltól kapott. Az oklevél szerint Pest megye Terv­osztálya az élenjáró megyei tervosztályok között is ki­váló munkát végzett. Ezt az Hét új gazdasági épület készült el egyszerre novemberben a hernádi Március 15 Ter­melőszövetkezetben. Két százjéröhelyes növendékmarha-istál- lón és két, egyenként háromezer csirke számára emelt ólon kívül 250 süldőnek szállást, húsz anyakoca számára fiaztatót és 200 férőhelyes sertéshizlaldát is építettek. Gondoskodott arról is a tsz, hogy mire megépül, egyik se álljon üresen. növendébistáUók. A jószág a fagy beálltáig csak éjszakázik benne, nappal még a legelőn van Ez az egyik baromfiéi, de a másik is meglelt már lakókkal, csipogó, jóétvágyű csibékkel (Gábor Viktor felv.) 3952-ben kiérdemelt rangját a mai napig is tartja. — Jól összegyakorolt, jól képzett gárdával dolgozunk — adja meg a jó eredmény magyarázatát az osztályveze­tő. — A tervcsoport nyolc dolgozója közül hatnak egyetemi képesítése, kettőnek érettségije és több éves szakmai gyakorlata van, a beruházási csoport tizenhá­rom dolgozója közöl öt a mér­nök, kettő technikus, három közgazdász és egy jogász. Van két gyors- és gépírónk és egy adminisztrátorunk. Talán annak is van némi jelentősége, hogy az osztály dolgozóinak átlagos életkora alig háladja meg a harminc évet, tehát a gárda fiatal és tagjai valamennyien szeretik munkakörüket. Szívesen és lelkesen végzik dolgukat. Magyar László VASÁRNAPI POSTA A FEL MONDATOKRÓL Gondolatvilágunk, meggy őző- désünik szereti az egészet, lát­ni, tudni akarja azt is, amit a másik el akar hallgatni, ami­ről nem akar beszélni. Az említeti hivatal veze­tője nem egyedüli ember. Nincs égyedül fonák, mai poli­tikánkhoz, munkánkhoz sem­miként nem illő „módszeré­vel'’, s bár szándékosságot nincs okunk feltételezni róla,' mégis el kell ítélnünk hibás módszeréért. Mert ez a mód­szer olyan rossz hagyomány, amelynek gyakorlatát az el­múlt esztendők félresöpörték, olyan hagyomány, amelyet sok más, hasonló módszerrel együtt a gyakorlat ítélt bukás­ra, olyan módszer, amely ép­pen vélt eredményessége mi­att okoz eredménytelenséget, lekötve, megbénítva sok-sok olyan energiát, amit nyílt be­széddel, egyenes szóval alkotó, jobbá formáló erőként lehetne felszabadítani. A homályos fogalmazás, a sejtetés, a csak eredmények­ről beszólás olyan politikai gyakorlat, amely szöges ellen­tétben áll a párt politikájá­val, a párt gyakorlatával, s ép­pen ezért örvendetes, hogy a napjainkban zajló pártvezető­ségi' választásokat nagy több­ségükben a bátor szókimondás, az elvtársi, kemény, de építő, előbbre lendítő bírálat jellem­zi. Ez annak bizonyítéka, hogy a pártvezetés ellenforradalmat különböző méretben kdphdíö á SPORMTOfíban követő őszinte politikája már nemcsak a felső szervek saját­ja, hanem az alsótobaké is, s az alapszervezetekben nem­csak megértésre talált ez a po­litika, hanem gyakorlattá is vált. De nem mindenütt. Mért vannak olyan tapaszta­latok is, nemcsak a vezetőség­választásokkal kapcsolatban, hogy a mellébeszélésnek, a problémák megkerülésének, el- kenésének is akadnak gya­korlói, akik ’ nem értik s nem érzik, hogy ilyesfajta módsze­rekkel idegenek a ma valósá­gában, hogy esztendőkkel el­maradtak a napi gyakorlatot illetően. Vajon fejét kell venni az ilyen , embereknek? Vajon tü­relmetlenül az egész embert kell félreteni az útból.- vagy pedig bírálni kell, segítve, hogy megszabadulhasson hi­báitól? A válasz nem kétséges. Bírálni kell. rámutatni a hi­bás gyakorlatra, bebizonyíta­ni a mellébeszélés, á fél mon­datok kárát, ráébreszteni eze­ket az embereket arra. hogy módszereik még tegnapiak, hogy vélekedésük, felfogásuk nagyon is masabb, mint az, amit ma gyakorlunk, s hogy nem eredménytelenül, azt a párt politikájának sikerei bi­zonyítják. Nem könnyű persze eze­ket az embereket meggyőzni. Hiszen érvvel — látszat érvek­kel — bőségesen felfegyver­keztek. s ezek az érvek nem­egyszer tetszetősek is. Hiszen hányszor halljuk: mi értelme annak, hogy kikiabáljuk a dol­gainkat? Mit segít az, ha min­denki tud róla, hogy milyen gond van nálunk? Azzal na­gyobb lesz a tervteljesítés, ha megmondjuk, hogy hol van­nak a bajok? Inkább javítsuk ki, de ne beszéljünk róla. Látszatra tetszetős dolgok. Látszatra. Mert a valóság az, hogy az ilyen „szemér­mes” emberek ezzel elinté- zettnek is veszik . a dolgot. Valamit esetleg tesznek is, hogy ne legyenek annyira szembetűnőek a . hibák. De megtenni mindent, amit kel­lene, eszük ágában sincsen. Hiszen akkor, azt kellene el­ismerniük, hogy eddig rosz- szui dolgoztak! Ezt pedig nem szeretik a nyilvánosság előtt kiteregetni! Hallgatni kell tehát, nem beszélni róla, sőt: elkenni, elsimítani a dol­got, amennyire csak lehet! E módszer, felfogás káros volta azonnal szembetűnő. Mert ha minden munkás tud arról, hogy hol kell keresni a terv- teljesítés gátló okait, akkor minden munkás keresni, ku­tatni is fogja a kivezető utat. Több szem többet lát, hama­rabb elhárulnak az akadá­lyok, meggyorsul a munka, többet kap az. ország. Ha nem, akkor hetekig-hónápokig nyűglődhet a dolog, míg az­után „szemet szúr” valakinek, s valahogyan mégiscsak rend lesz. De a közben eltelt hó­napok kevesebbet adtak, mint lehetett, kellett volna, s e módszer veszélye, károssága éppen itt, ebben keresendő. A hibák feltárását, a bajok megjelölését nem lehet, nem szabad halasztgatni, nem sza­bad egyetlen napot sem hall­gatni róluk, jelentkezésük, felfedezésük pillanatában szó­vá kell tenni azokat, még akkor is, ha az személy sze­rint valakinek kellemetlen. . Persze olyan légkörben, ahol ezt nem kívánják meg, ahol nem várják el az effajta segítséget mindenkitől, nehe­zebb ez a dolog. Nehezebb, de nem megvalósíthatatlan. Mert mindenütt ott vannak a kom­munisták, akiknek elsőrendű kötelessége a hibák elleni harc, ott van a kommunisták szervezete, a pártszervezet, amely, mint kollektív testü­let, hivatott a hibák elleni harcra. A kommunisták első­rendű dolga ez. s ettől akkor sem szabad visszalépniök, ha az elkövetett hiba egy másik kommunistához fűződik, sőt: még keményebbnek kell len- niök. A nyílt, őszinte légkör ha­talmas fellendülés forrása le­het. Azokban, az üzemekben, hivatalokban, közös gazdasá­gokban. ahol ezt a légkört megvalósították, maguk lát­ják, miféle változást eredmé­nyez. Ahol még nem látják, ott láttatni kell, ott harcolni kell érte, ki kell követelni a mondat „másik felét” is, nem kell megelégedni a fél mon­datokkal. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát — tartja a közmondás, a fél mondatok­ból is csak félig értenek az emberek. Márpedig mi egé­szen érteni akarunk mindent, az egészért akarunk csele­kedni, tenni, s éppen ezért kell hogy végig mondják a mondatot. Mészáros Ottó 5 , . ; A szókimondás, az egye­í nes beszéd, az őszinteség még ! soha nem talált visszauíasí- í tásra a becsületes, nyíltságot ! szerető emberek között. És í főként az elmúlt esztendók- \ ben tanulták meg az emberek, ! hogy nyíltan, kertelés nélkül ! beszélnek velük, őszintén a : nehézségekről, a bajokról s ne : csak a fél mondatot, ne csak : az eredményeiket mondják el í nekik. S mert ehhez hozzá- : szoktunk, mert ezt joggal meg- ■ kívánjuk, üti meg fülünket, ha j csak fél mondatokban beszél- ; nek velünk, ha csak félig \ mondják ki azt, amit egészen l ki kell mondani. \. Mindez akkor ötlött eszem­• be, amikor egyik hivatalunk ; vezetőjével 'beszélgetve, egy • bonyolult ügyet bogozva, így ( igyekezett magyarázni a dol- í got: „vannak még nálunk hi- í bak”, „előfordulnak lazasá- : gok”, „ebben az ügyben is né- ! hányán ludasak”, s így tovább, í Egy szót sem arról, hogy hol \ van a hiba, hogy miért for- : dúlhat elő lazaság, hogy kik l a ludasok. ; Fél mondatok. Azt, hogy ; szót sem szólunk, hogy semmit > nem ismerünk el, ma már nem ! teheti meg senki sem. De csak ! félig szólni, csak valamennyit S elismeri, s menteni, ami me-nt- í hető — nem egy embernél ; kedvelt módszer, ha keliemet- ; len dolgokról esi.;{ szó. Fülünk érzékeny a fél mondatokra. ! Megfiatalodott a megyei ta- ; n ácsiháza ebben az esztendö- ; ben. Kívül-belül rendbehoz- ! ták vásott, 'kopott ’ vakolatát, ! eltüntették öles falainak sérü- ! léseit, amelyek közül egylk- í másik még a háború emlékét ! idézte. A tatarozás alatt szak- ! értők ügyeltek arra, hogy az ! öreg épület megőrizze nemes ! műemlék jellegét, ami teljes ; mértékben sikerült is. A fal- í frissült falak most művészi ! módon jelképezik a közöttük ! végbement több, mint másfél ! évtizedes változást. ! Hatalmas műhely lett az í ódon megyeházból, ahol új esz- ! mák és új elvek szerint épül í a jövendő. Ennek a szellemi ! műhelynek egyik igen fontos ! részlege a tervosztály. ; Helyiségei a második eme- ! létén sorakoznak, író- és rajz- < asztalai mellett : huszonöt szakember^ végzi a dolgát,. amelynek ter­mészetéről, jelentőségéről nem sokat tud a közönség. A valamikori vármegyeházá­nak ilyen osztálya, nem volt, megszervezését és felállítását az ország és a társadalom éle­tében bekövetkezett forradalmi változás, a tervgazdálkodás bevezetése tette szükségessé. Ma már nagy gonddal egybe-

Next

/
Thumbnails
Contents