Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

f*W iiccrn 'zMfrtoD 1961. NOVEMBER 19, VASÁRNAP Ahogy a főkönyv Tíz hónap a kiskunlacházi Itákóczi Tsz-ben Elöljáróban engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Szmole- niczki János, a kiskunlacházi Rákóczi Tsz főkönyvelője va­gyok. Korábban a Kiskunsági Állami Gazdaságban dolgoz­tam, a szövetkezet megala­kulásakor, januárban kerül­tem ide. Azóta nagy figyelem­mel kísérem gazdaságunk munkáját. Nem nagy a mi tez-ünk, hetvenöt, túlnyomó részt középparaszt alakította 758 hold földön. Az indulás mindig nehéz, ez az esztendő, az aszályos nyár, különösen sok gondot okozott. Elképze­léseinket nemcsak a hosz- szantártó szárazság nyirbálta meg, nehezítette a munkát az is, hogy tagjaink az idén még kis parcellákon gazdál­kodtak. Tíz hónap nem nagy idő, ahhoz azonban elegendő, hogy az ember eldöntse, élet­képes lesz-e a gazdaság, amelynek a pénzügyeit inté­zi. Még a zökkenők ellenére is állíthatom, hogy a mi szö­vetkezetünk már kiállta a tűzkeresztséget. A tagok megértették, hogy eredményesen gazdálkodni csak közös összefogással le­het. Nem is panaszkodhatunk rájuk, hisz alighogy a szö­vetkezet megalakult, máris hozzáláttak a közös munkák­hoz. Hagyomány ezen a kör­nyéken a kertészkedés, úgy gondoltuk, hogy nagyüzemi kertészetet létesítünk. Kísér­letképpen huszonöt holdon termeltünk zellert, céklát, ve­gyes zöldségfélét. Eleinte még a tagok közül is többen kétségbe vonták a vállalkozás sikerét, de már a nyár utóján bebizonyoso­dott, hogy így jóval több zöldséget tudnak közösen ter­meszteni. Örsi Sándor a szö­vetkezet egyik legjobb tagja például egy holdny; zeller­nek viselte a gondját. Lelki- ismeretesen ápolta az ágyú­sokat, s nem kevesebb mint 38 ezer forinttal növelte a szövetkezet bevételét. Kele­men Lajos ugyancsak példa­mutatóan dolgozott, három hold paprikát és vegyes zöld­ségfélét vállalt. Persze, nemcsak a kerté­szeti brigád tagjairól mond­hatom el, példát mutattak, mert a növénytermesztők és az állattenyésztésben dolgo­zók is derekasan helytáll­tak. Tíz hónap alatt, most már állíthatom, kialakult a törzsgárda, s ezekre a tagokra bármikor számíthat a vezetőség, Hracz- ki Béla májusban még üzem­ben dolgozott. Egy szép na­pon otthagyta a Csepeli Pa­pírgyárat és augusztus óta Zöldül már a vetés a kiskunlacházi Petőfi Ter­melőszövetkezet földjein. Ré­pás Istvánnal, a termelőszö­vetkezet főagronómusával kint a szántóföldeken találkoztunk tegnapelőtt, mint mondotta, az utolsó holdat szántja a traktor. Már a tervezett őszi gabonaféleségek magja a földbe került, összesen 900 hold búzát, 100 hold rozsot, 310 hold őszi árpát és 65 hold őszi keveréket vetettek él. A zöldellő tábla — negyvenöt holdnyi — San Pastore olasz búza, emellett 150 holdon Bezosztáját is vetettek. Rövi­desen a cukorrépát is felsze­dik és ezzel a termelőszövet­kezet elvégzi az őszi munká­kat Az Alsónémedi Földműves­szövetkezet vezetősége szerző­dést kötött a MÉK-kel, hogy a község szövetkezeti paraszt­sága által termelt nagy meny- nyiségű árut a földművesszö- vetikezet veszi át. A földmű­vesszövetkezet ily módon nagy segítséget nyújt a fölvá­sárlás zökkenőmentes lebo­nyolításában. A szövetkezeti parasztok is szívesen, adják áruikat a földművesszövetke­zetnek, mert tudják, hogy az értékesítés arányában az év végén visszatérítést kapnak. </v A földművesszövetíkezet az '4 idén nagy mennyiségű árut '4 vett át a község szövetkezeti ^ parasztjaitól. A nyár elején 4/ például 2200 vagon csírázta- ^ tott burgonyát vettek át, majd á adtak át a MÉK-nek. Most ^ legutóbb karfiolból mintegy 4 160 vagonnal vásároltak fel. ^ Az idén felvásárolt áru érté- ^ ke jóval meghaladja a hatmii- £ lió forintot. ^ A földművesszövetkezet ve- ^ zetősége örömmel vállalta tag- 4, .iáitól való felvásárlást, mert ily módon érvényesülhet a ^ földművesszövetkezet érdek- í védelmi szerepe is. A vető- 4 magvak biztosításánál és el- ^ osztásánál és az áru átvételé- ^ nél képviselik a község pa- ^ rasztságának érdekét. Különb- ^ sen nagy erőfeszítést tesznek ^ annak érdekében, hogy a haj- ^ tatásos burgonyához szüksé- ^ ges, mintegy 80 vagon vető- í magot Szabolcsból biztosítják. 4 Anyagi előnnyel is jár a szövetkezet tagsága számára a felvásárlási tevékenység. A földművesszövetkezet tiszta nyeresége a háromnegyedév végéig 596 ezer forint, amely­ből a felvásárlás 307 ezer fo­rintot hozott a konyhára, ez az összeg az év végéig még csak növekedni fog. Ezek után nem kétséges: érdemes a földművesszövetkezetnek a felvásárlással foglalkozni. szövetkezetünk egyik leg­példamutatóbb dolgozója. Ti­zennégy tehenet gondoz, min­taszerűen ápolja a rábízott jószágokat. A fogatosok kö­zül Török Sándor neve ér­demel említést, akire ugyan­csak büszke a fiatal terme­lőszövetkezet. Bakó Ferenc a takarmányozást irányítja, s úgy gazdálkodik a most kü­lönösen értékes eleséggel, mintha a sajátja lenne. Pon­tos naplót vezet, mikor meny­nyi takarmányt adott ki, el­lenőrzi, hogy a jószágok a kiszabott porciót rendszeresen megkapják. Idős Orbán La­jos ugyancsak takarmányos, s neki is része van abban, hogy veszteség nélkül a lehető leggazdaságosabban etetik az állatokat. Gyakran jönnek ki hozzánk a járástól, meg a szomszé­dos szövetkezetekből is. Nem félünk az ellenőrzéstől sem, nincs szégyenkezni valónk. No­vember elsejére — ahogy ígértük, elvetettük a kenyér- gabona magját, befejeztük a táblásítást, a terményeket is idejében behordtuk. Másfél­két holdnyi takarmányrépa van még kint, de a jövő hét elejére, keddre, legkésőbb szerdára, ezt is fölszedjük. Mi is hallottunk a nagyhozamú külföldi búzafajtákról, kísér­letképpen most az őszön nyolcvan holdon San Pasto­re búzát vetettünk. Sok-sok tanulsággal, ta­pasztalattal szolgált nekünk ez a tíz hónap. A tapasztalato­kat már most a jövő évi tervek összeállításánál felhasznál­juk. Jövőre növeljük a kerté­szetet. s arra törekszünk, hogy a meglevő szántóterületet is minél gazdaságosabban hasz­náljuk ki. Brigádvezetőink be­bizonyították. hogy alkalma­sak a munkák közvetlen irá­nyítására, így hát mindenkép­pen kedvezőek a kilátások. Persze azt is tudják a mi tag­jaink, hogy azért még az 1962- es esztendő sem lesz lakoda­lom, de az indulás nehézsé­gein már túljutottunk. Meg­alapoztuk a közös gazdaságot, az állatokat már elhelyeztük. Kaptunk egy ötven férőhelyes szarvasmarha-istállót, ezt pont most téliesítjük saját erőnk­ből. Van már egy 250 férőhe­lyes süldőszállásunk is, húsz férőhelyes fiaztatónk. Egyelő­re hatvanöt darab sertést hiz­lalunk, s a meglevő 19 anya­koca szaporulatát ugyancsak me'ghizlaljuk. Említettem már, hogy az időjárás alaposan beleszólt a munkánkba — a szárazság mi­att — különösen a kukoricából megcsappant a terméshozam. Nem készült még el a mérleg, de az előzetes számítások azt mutatják, egy-két forinttal csökken a betervezett munka­egység. A tanulságot mi is, a vezetők is leszűrtük. Ha nehéz volt az indulás első tíz hónapja, ész­szerűbb munkaszervezéssel, okosabb gazdálkodással jövőre jobb eredményt tudunk elér­ni. A hangulat bizakodó, tag­jainkra bizton számíthatunk. Minden remény megvan arra, hogy termelőszövetkezetünk jövő ilyenkorra Kiskunlacháza egyik legjobb közös gazdasága­ként várja a zárszámadást. (Lejegyezte: Súlyán Pál) FŐZIK MÁR A SZILV ÓRIUMOT Elnémultak a szőlőhe­gyek, kiforrt a bor, a prés­házak is üresek már. Annál zajosabb most az élet a fa­lusi szeszfőzdékben. Főzik az illatos barackot, meg a za­matos szilvóriumot. Mire az első fagyok a fák utolsó le­veleit is leszaggatják, a tör­köly is üstökbe keiül. Halászteleken, a Szabad Má­jus Termelőszövetkezet pá­linkaházában éjjel-nappal dolgoznak már a főzök. Igaz, itt még augusztus derekán tüzet raktak a kisüst alá, mert a korai gyümölcsfélék cefréje hamar megért. Azóta sincs megállás, hétköznap csakúgy, mint vasárnap, szün­telenül dolgozik a kis üzem. De talán helytelen a kis jel­ző, mert tulajdonképpen az egy hektoliter pálinkát min­dennap lefőzik itt. Késő este van, de Szabó Ferenc, a szeszfőzde veze­tője akárcsak kora regge­lenként, most is ott gör­nyed a fokoló mellett, figye­li, milyen színű a „réz eleje”, s nem kellene-e növelni a gőzt. Az üstök alatt kísér­tetiesen vörösük a parázs, Szabó Imre, a dálutános be­osztott meg csak eteti, tömi a kazánt. A berendezés — mindketten azt mondják, hogy a járásban a legjobb — kitűnően működik, nem is csoda, hiszen tavaly szerel­ték fel a régi helyett. Az elődje egy parányi kis üst, valamikor a Korbuly urasá­gé volt Szabó Ferenc nem mond­ható éppen szűkszavú em­bernek, de most hogy el van foglalva, kevesebbet be­szél. Inkább kínálja a pálin­kát, győződjék meg a vélet­lenül betévedt vándor, nem akármilyen a halászteleki szilvórium, meg a törköly. Csakugyan. Erős mint a méreg, s tiszta mint a kris­tály. A zamata meg a nyár ízét rejtegeti, mintha csak gyümölcsöt enne az ember. Megjön tőle a szó, Szabó Fe­renc is bőbeszédűbb lesz. Elárulja, hogy az idén már — az új szezonban — hat­vanöt hektó pálinkát főzött az üzem. Ráadásul a legna­gyobb részét hulladékgyű- mölcsből. Alma, szilva, kör­te bőven akad, hiszen a szö­vetkezetnek 114 holdnyi gyü­mölcsöse van. Ehhez még hozzá kell számolni a törkölyt s így könnyen megérti az ember, hogy egyhamar nem áll le az üzem, sőt úgy néz ki, hogy jövőre a szokásos nyári szünet is elmarad. Túl­nyomórészt saját magának főz a szövetkezet pálinkát, de a környék egyéni fűzői­nek is vállal munkát. Szereti.e a pálinkafőző a szilvóriumot, vagy a barac­kot? — vallatjuk beszélge­tés közben a vezetőt, de Sza­bó Ferenc a jó suszter ese­tével példálózik, akinek nincs cipője. Ö — bár nem régen dolgozik a szakmában — mindössze egy éve főzi a szilvóriumot — nagy lelki­ismerettel és most már meg­felelő hozzáértéssel Irányít­ja a munkát. Annak örül, ha minél zamatosabb az „itóka”, ugyanakkor minél ki­sebb a termelési költség. Mert arra is nagy gondot fordítanak, hogy a rezsit le­hetőség szerint minél ki­sebbre szorítsák. Nemrégen még fával fűtötték a főző- és a lepárló-üstöt is. Rájöt­tek: olcsóbb a szén és prak­tikusabb is. Mit jelent ez forintban? Tavaly — fával fűtöttek, 470 forint kellett száz liter páünka kifőzésé- i hez. Most már háztartási szénnel hetven forint a hek­tónként! pálinka-fűtőanyag. Iisy a szövetkezet bevétele is nagyobb. Mit eredményez havonta a pálinkafőző a tsz-nek? Hat­van-hetvenezer forintot. De nemcsak a szövetkezet, ha­nem a főzök is megtalálják számításukat. A vezetővel együtt hárman tíz Uter pá­linka kifőzése után egy mun­kaegységet kapnak. Ez azt jelenti, hogy három-három munkaegység mindegyikőjük­nek jut. Az elkövetkezendő hetekben még több feladat hárul a halászteleki pálinka- főzdére, ott sorakoznak már a cefrével teli dézsák, a kis üzem előtt. (sp) Jobb a kiszolgálás, nagyobb a választék, de még több szakember kellene a földműves- szövetkezeti ruházati szakboltokba ' A vidék, a városi lakosságé­val ma már nagyjában egye­ző öltözködési igényeit ki­elégíteni hivatott falusi ru­házati boltok különben ha­tározottan gyors iramú fejlő­dése természetesen még nem mindenütt éri el a megkívánt színvonalat. Abban, hogy mi­nél előbb elérje, nagy se­gítséget jelent megyénkben a Pest megyei Állami Keres­kedelmi Felügyelőség hibá­kat feltáró, kijavításukra konkrét javaslatokat tevő gyakori ellenőrzése. A me­gyei földművesszövetkezetek ruházati bolthálózatának leg­utóbbi ellenőrzését a napok­ban fejezte be a Kereske­delmi Felügyelőség. Vizsgálata a bolthálózat hetvenhat százalékára, összesen negyvenhat ru­házati, illetve cipőbolt­ra terjedt ki. Az erről az ellenőrzésről szóló jelentés örömmel ál­lapítja meg, hogy az előző évi vizsgálat óta eltelt idő alatt megyénkben minién tekintetben sokat fejlődtek a földművesszövetkezeti ruhá­zati boltok. A kiszolgálás, a vevőkkel való foglalkozás ál­talában rendkívül udvarias. Javult a raktáron levő áruk minősége, lényegesen na­gyobb a választék és az áru­készlet nagy általánosságban á i'órgalom arányának meg­felelői A szezonjellegű divat­cikkekből azonban az el­látás még mindig hiá­nyos. így például kevés a szőrme­galléros női és gyermekka- bát, ennek azonban a nagy­kereskedelem, illetve a kon­fekcióipar az oka. Ugyanerre vezethető vissza az is, hogy kevés a boltokban az Éva és Gyulus iskolaköpeny, holott ezek viselését sok helyen kötelezőleg írják elő az is­kolák. Más fazonú iskolakö­penyek és kötények bőven vannak .a • nagykereskedelmi vállalat raktáraiban, ezeket azonban a boltok nem rende­lik meg, mert egyik fajtát sem keresi senki. Nagy hiányossága a föld­művesszövetkezeti ruházati boltoknak, hogy a készruhák igazítására, gyűrődések kiva­salására alig némelyikben van lehetőség. Több helyen tapasztal­ható, hogy az árleszállí­tásokat egy vagy több cikknél nem hajtották végre. Például a dunavarsányi ruhá­zati boltban a cseh import kendőt még mindig az eredeti harminc forintos áron kínál­ták, holott mór 1958-ban húsz, 1959-ben pedig tíz forintra szállították le az árát Az abonyi ruházati boltban egy ötszáz forintra leértékelt Szu­dán férfiöltönyön az eredeti 700 forintos árjelzést találták. Maglódon a méterenként 10,90 forintos áron forgalomba ke­rülő Tulipán nőiruha-szövetet a hozzá külsőleg nagyon ha­sonló, de nála jobb minőségű Diana szövet 39,50 filléres órán adták el. Ezek, valamint a többi boltban tapasztalt egyéb kisebb jelentőségű hi­bák azonban nem a fogyasztó- közönség megkárosítására irá­nyuló rossz szándékból, ha­nem csaknem minden esetben a szakképzettség alacsony színvonalából vagy teljes hiá­nyából ' erednek. Ugyanis még mindig nincs elegendő szakember a föld­művesszövetkezeti ruházati ke­reskedelem bolthálózatában. Nem egy helyen a boltvezető sem kifejezetten ruha- vagy cipőkereskedő, a legtöbb be­osztott pedig szakképzetlen. az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben. Mint a felvételen is látható a szövet­kezet központjában már prizmázzák a behordott takarmányrépát. A háttérben a takarmányasztagek sorakoznak — ezen a télen tehát nem lesz gond az állatok etetése az inárcsi termelőszövetkezetben (Gábor Viktor felv.) Jelenleg a megye földműves­szövetkezeti ruházati boltjai­ban tizenegy első-, tíz másod- és nyolc harmadéves tanúlót képeznek. Számuk azonban kevés», a fejlődés menetének megfelelő arányban több ta­nulóra lenne szükség. 1959-ben összesen 50 föld­művesszövetkezeti ruházati bolt volt a megye területén, valamennyiben a hagyomá­nyos kereskedelmi formák szerint szolgálták ki a vevő­ket. Egy évvel később, 1960- ban már hatvankét ruházati szakbolt volt és ebből tizenöt működött az új kereskedelmi formák alapján. Ebben az évben pedig hatvannégy kö­zül már harmincöt bolt az új formák alapján működik. Az új kereskedelmi módszerek különösen a cipőboltoknál váltak be. A vegyeskereskedések megszüntetése és esősei kapcsolatban az újabb ruházati szakboltok léte­sítése folytatódik. A Pest megyei földművesszö­vetkezetek a szakosítás terén eddig is szép eredményeket értek el a nagyobb községek­ben, néhol azonban mégsem helyes módon szakosítottak. Például Albertirsán a két ruházati bolt egyformán áru­sít azonos ruházati cikkeké^ de rövidáruval egyik sem foglalkozik kellő mértékben. Mindent összevéve, a kereske­delmi felügyelőség ellenőrzése ez alkalommal több dicsérni, mint kifogásolni valót talált a megvizsgált földművesszö­vetkezeti ruházati szakboltok­ban. Jó ütemben halad az őszi mélyszántás az abonyi Lenin Termelőszö­vetkezet határában. Körülbe­lül kétszáz hold szántanivaló van még hátra s a közös gaz­daság egész szántóterületén befejeződik a mélyszántás. Hogy minél gyorsabban ha­ladjon a munka, két műszak­ban dolgoznak a traktorosok. Tarjányi János és váltótársa naponta öt-nat holddal járul hozzá a mélyszántás minél gyorsabb befejezéséhez. f ■' • ■ ')» 4 A szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben f V. * „ í 4 ezen az őszön minden takarmányértéket képviselő tér- ^ '4 ményt felhasználnak. Több mint 1200 köbméter kukorica- 4, $ silót készítettek, emellett 350 holdról a kukoricaszárat 4, '4 is lesilózták. A cukorrépa után 3000 mázsa nyers szele- ^ ^ tét kapnak vissza, s ezt prizmában tárolják. Hatvan ^ 4 holdon vetettek őszi takarmánykeveréket, de nagy se- 4 4 gítséget jelent a 18 holdnyi takarmánykáposzta is. Fel- 4 4 használják a zab és a borsó szalmáját is, amiből 24 va- '4 ^ gonnyit tartalékoltak télire. % Gondoskodnak a szentmártonkátai Kossuth Terme- % % lőszövetkezetben a háztáji állatok takarmányozásáról '4 '4 is. Egy munkaegységre két kilogramm árpát, három £ ^ kilogramm csöveskukoricát és három kilogramm burgo- % 4/ nyát osztottak. A tehéntartó gazdáknak 15 mázsa nyers 4/ % répaszeletet ad a termelőszövetkezet. Vághattak a tagok 4f '4 kukoricaszárat is, ezenkívül húsz holdon termesztettek 4, 4/ a háztáji állatállomány részére takarmányrépát, amiből 4. 4. önköltségi áron vásárolhatnak a tagok. 4 4 Érdemes felvásárlással foglalkozni

Next

/
Thumbnails
Contents