Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

1961. NOVEMBER 16, CSÜTÖRTÖK «r revei fi kormány elnöke fogadta a Brazíliába kinevezett magyar követet Kádár Jánós, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, fogadta Drop- pa Gusztávot, a Magyar Nép- köztársaság Rio de Janeiro-i rendkívüli követét és megha­talmazott miniszterét, a kö­zeljövőben állomáshelyére történő elutazása alkalmából. Megjelentek a Mikszáth- díszkiadás újabb kötetei Mikszáth Kálmán művei­nek kritikai kiadása az Aka­démiai Kiadó legnépszerűbb sorozata. A sorozat első ré­széből készült díszkiadás az 1958. évi téli könyvvásár egyik nagy sikere volt. A kiadó a díszkiadás folytatása­ként bibliapapíron hat kötet­ben közzé tette a kritikai so­rozat azóta megjelent köny­veit is. Ezzel a Mikszáth kri­tikai sorozat eddig megjelent összes kötetei díszkiadásban is megszerezhetők. Egyidejű­leg elhagyta a sajtót . a kri­tikai jegyzetek nélküli válto­zat díszkiadása is. (MTI) AMIRŐL BÁRKI A SAJÁT SZEMÉVEL GYŐZŐDHET MEG: érdemes csibeneveléssel foglalkozni! Otven asszony és leány látogatása Zsámbékon Tavasszal szólt a megye nő tanácsa a lányoknak, asz- szonyoknak, hogy vegyék gondjukba a baromfitenyész­tést. A kérő szót vagy ötszáz gyűlésen huszonötezer nő hallgatta meg. S a kérés nem maradt pusztába kiáltott szó: a tavalyi 900 törzsbaromfival szemben az idén már 42 000 van megyénkben, s az egy­milliónál több naposbaromfi­val számbelileg immár • az ország első három megyéje közé tartozunk. Nagy dolog ez, S az érdem jórészt azé az ötven asszonyé, leányé, aki tegnap autóbuszon Zsámbékra utazott, hogy meg­nézze ott az Üj Élet Tsz ba­romfitelepét. Hogy miért ép­pen ezt? Erre Pákozdi Zol- táh, a tsz elnöke félig tréfás, félig haragos szóval válaszol: — Csibegyár, csibegyár! Mindenki ezt mondja rólunk, Ebben az évben is tovább növekedett az IBUSZ belföldi és külföldi forgalma Szerdán a Magyar Sajtó Házában Lánezos János, az IBUSZ vezérigazgatója tájé­koztatta az újságírókat az IBUSZ idei munkájáról. Az IBUSZ autóbuszai a ta­valyi 31 500-za] szemben eb­ben az évben eddig csaknem 44 000 napon át voltak úton, összesentöbb mint 5.4 millió kilométert tettek meg — majdnem egymillió kilomé­terrel többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban — és kereken 1 700 000 kirándu­lót szállítottak, körülbelül félmillióval többet, mint az elmúlt évben. Az idén eddig 305 hétvégi különvonat 190 000 utast szál­lított a Balaton mellé és, az ország más tájaira, különha- jók .68 alkalommal indultak a Duna-kömyék érdekesebb vidékeire. Több mint 22 000-en csak­nem 180 000 napon át vették igénybe 66 község több mint 2000 szobájának fizetővendég­ellátását. * Eddig az idén 80 nagyobb nemzetközi kongresszusra hozta be az országba az IBUSZ a külföldieket, a szil­veszter; nemzetközi bálra pe­dig máris csaknem 1500-an jelentkeztek a baráti orszá­gokból. Egyébként is jelentős mérték­ben növekedett a nemzetközi idegenforgalom. A szocialista országokba az év első kilenc hónapjában több mint 52 000 magyar túrista látogatott el — körülbelül 16 000-rel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban — a hozzánk ér­kezett baráti vendégek szá­ma meghaladta a 75 000-et. Ez a szám mintegy 25 000 fő­nyi emelkedést mutat az el­múlt év első kilenc hónapjá- hozképest. A nyugati országokból kö- ’rulbelüí kétszerpnmyi kirán­dulót láttunk vendégül ed­dig, mint tavaly az első há­romnegyedévben, A jövő év terveiről szólva I.ánczos János elmondotta, hogy a fejlődés a következő évben sem áll meg, sőt fel­tehetően az eddigiekhez ha­sonló ütemben fokozódik to­vább az IBUSZ bel- és kül­földi forgalma. A Pest, megyei Állami Ke- reskedelm; Felügyelőség ja­vaslatára. a turistaházak ősz­szel lefolytatott ellenőrzésé­nek eredményei alapján, or­szágos értekezlet ült össze szerdán a Belkereskedelmi Minisztériumban. Az értekez­letre meghívták Baga Ist­vánt. a Turista-házakat Kezelő Vállalat igazgatóját és több vezető tisztviselőjét. Serényi Lajos, az Állami Kereske­delmi Felügyelőség főosz­tályvezetője, 'ismertette a be­érkezett jelentéseket és meg­állapította, bogy a Pest me­gye területén működő turis­taházakénál országos viszony­latban sem rosszabb a hely­zet. A Turistaházaikat Kezelő Vállalat vezetői elismerték, hogy a kereskedelm; felügyelő­ségek ellenőrzése sok olyan hibára mutatott rá, amiket jobb belső szer­vezéssel a vállalat kija­víthat és ki is javít. A kisebb felszerelési tár­gyak, például a poharak hiá­nyára vonatkozóan előadták, hogy a társadalmi tulajdon­ra sok kiránduló nincs te­kintettel. Nemcsak rongálja némelyik, még el is viszi a ' kisebb felszerelési tárgyakat, emiatt fordul elő néha egyik- másik turistaházban, hogy át­menetileg nincs elegendő po­hár. A kiránduló gyerekek elég gyakran pajikosságból vagy játék közben beverik az ablakot, de előfordul az is, hogy még a felnőttek sem vi­gyáznak kellőképpen a társadalmi tulajdonra. A turistaházak látogatott­sága az utóbbi években meg­sokszorozódott, nemcsak tu­risták, de kirándulók is egy­re tömegesebben keresik fel azokat. Érthető, ha helyisé­geik ma már szűknek bizo­nyulnak. A látogatottság mér­vére jó példa, hogy míg ta­valy ötvenezer palackozott üdítő ital és gyümölcslé fo­gyott a turistaházakban, idén már félmillió palack fogyott el, holott ezekből a cikkekből a turistaházak nem is voltak megfelelően ellátva. A nagy látogatottság ter­mészetes következménye az épületek, berendezési és felszerelési tárgyak gyorsabb elhasználódása. A vállalatnak azonban túl szűk a beruházási és felújí­tási kerete. Az értekezleten az étkező­vendégek érdekében felmerült az a gondolat, hogy a turis- taházak éttermeinek kalkulá­cióját egyszerűsíteni és egy­ségesíteni kellene. Erre a kisvendéglőknél bevált kal­kulációs rendszer látszik leg­alkalmasabbnak. Végül elhatározták, hogy a vállalat ellenőrei részére to­vábbképző tanfolyam indul, külön ellenőrt alkalmaz a vál­lalat az árkalkuláció ellen­őrzésére és megszigorítja a bizonylati fegyelmet. (sz. e.) még az újság is ezt írja. Nagy szavak! Nem ez az érdekes, hanem az, hogy a semmiből, szinte pénz nélkül csináltuk az egészet. Ez az épület, amelyben most hétezer ba­romfi van, azelőtt lóistálló volt. össze akart dőlni, fel- dúcoltuk, saját magunk reke­szeket fabrikáltunk bele, né­hány ezerért műanyákat ké­szítettünk. Ilyet mindenütt fel lehet állítani.. . Eddig innen, meg a többi hasonló épület­ből hetvenezer baromfit szállítottunk. Sok pénzt ke­restünk rajtuk. Most már jön a tízezres keltetőgépünk, s megy itt a munka, mint a vízfolyás. Épp holnap visznek el a mi baromfifarmunkról másfélezer pulykát. Az aztán még a jó üzlet! A megye járásaiból össze- sereglett baromfinevelő és gondozó nők nagy érdeklő­déssel járják végig a telepet, A csibék alatti gyaluforgács, az itátóberendezések, s főleg a gyönyörű jószágok # látvá­nya tucatnyi kérdést csal elő. S azonnyomban hangzik a szakszerű felelet is. — Rácsot nem tesznek az etetőlyukra? — Teszünk. Épp most ké­szítik mesterembereink. — Mit adnak a baromfi­nak, ha nincs csibetáp? — Kukoricadarát, ocsút, de még sárgarépát is. No aztán lucernát. Az a fontos, hogy D—3 és A vitamint eleget kapjanak — Hát káposztát? Azt nem adnak? — Adunk azt is. de csak étvágygerjesztőnek ... Jövő­re pedig több borsót és lu­cernát termesztünk, legyen elég fehérjéjük. A pulykafarm képe lenyű­göző. Kétezerszáz vádul kür- rogó, hatalmas szárnyas özön- lik népes falkákban a beke­rített kifutó egyik végéből a másikba. A vendégek sokáig, tán kissé irigykedve is nézik a gyönyörű állományt, De olyan is van. aki kételkedik: — Aztán van-e itt olyan, aki tudott ezekkel bánni? Mert azt mondják, nagyon nehéz ezekkel zöldágra ver­gődni! — Csak az első hetekben van velük sok gond — vála­szolják a zsámbékiak. — Az­tán ki velük a szabadba, a le­gelőre. Akkor már csak őrizni kell őket. Lóhátról, kutyával, kint a tarlón. Ingyen szerezlek akkora bö- gyöt, hogy a külföldiek, ha meglátják, azonnal megve­szik ... Egyébként a pulyká­kat is lehet, sőt kall sípszó­hoz, vagy csengetéshez szok­tatni. Persze egészen kis ko­ruktól. — Mennyi az elhullás Zsámbékon? — A csibéknél négy-hat, a pulykáknál tíz százaílék. Ez jó eredmény. Jövőre tehát Iránytű még tovább lépünk. Ötezer pulykát nevelünk, több csi­bét is, mint ez évben, de még kétezer tojónk is lesz. Megtöltjük velük a juhho- dályt, meg még talán a két marhaistállót is. A vendégek a látogatás vé­gén a kultúrteremben beszél­ték meg a látottakat. Arga- lás Józsefné Dunavarsány- rói, Kurunczi Istvánná Tá- piósápről, Göbölyös János- né Vámosmikoláról, Bozsó Andrásné Ürömről, Nagy Im- réné Inárcsról, Naszladi Sán- dorné Tinnyéről, meg a töb­biek mind-mind örülnek an- lnak, amit láttak. El is mondják ezt a nőtanács me­gyei vezetőinek, s Tóth Ti- hamérnak, a megyei tanács kisállattenyésztési felügyelő­jének. A felszólalásokból ki­derül, hogy nem is az asz- szonyokkal, a lányokkal van a baj. Hanem az előítéletekkel, no és — mondjuk ki nyíltan — a tsz-elnökökkel. Az egyik asszony elmondja, hogy a szomszédos Pátyon így fo­gadták a baromfitenyésztési javaslatot: Nekünk az a fon­tos, hogy ringjon a búza a határban! — Hiszen itt is ringott — vág vissza Pákozdi Zoltán, a zsámbéki tsz-elnök — ringott vagy négyszázötven holdon, s mégis megcsináltuk a baromfi- farmot! A hasznos látogatás pompás ebéddel, tyúkhúslevessel és csirkepaprikással fejeződött be. Ha a látottak esetleg még nem, ez az ebéd fel­tétlenül mindenkit meggyő­zött arról, hogy érdemes csibeneveléssel foglalkozni. Szép volt, jó volt a láto­gatás. Csak azt tanácsol­nánk a nőtanácsnak, hogy legközelebb hívja meg Zsám- békra vagy máshová csirke­farm látogatóba azokat, aki­ken e kérdés áll vagy bukik — a ts-z-ek elnökeit! Firon András Az ötéves terv törvénnyé vált előírásai vázolják a né­pünk előtt álló, biztató táv­latokat, A megvalósításért vívott harc megkönnyítését jelenti a> magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT elnökségének a mun­kaversenyről szóló határozata, amely most látott napvilágot! Nyilvánvaló, hogy a munka­verseny a nagyszabású terv megvalósításának egyik fon­tos eszköze. A határozat fon­tos segítséget ad a verseny szervezéséhez. irányításához és értékeléséhez. Az üzemekben folyó mun­kaverseny azóta, amióta a szocialista brigádmozgalom a közelmúltban egyre jc'iban el­terjedt, új lendületet kapott. Nem kétséges, hogy a kor­mány és a szaktanács együt­tes határozata a munkaver­senyről, újabb sikerek for­rása lehet. A határozat sze­rint a legjobban bevált az üzemekben az évi vállalások rendszere. Megállapítja, hogy az éves tervek jóváhagyásá­val egyidőben a munkaverseny fő céljait a SZOT határozza meg és a SZOT által kiadott irányelvek" alapján kell kiala­kítani az egyes szakszerveze­tek vezető szerveinek, az il­letékes miniszterrel egyetér­tésben a szakmai, ágazati verseny céljait. Az általános, vagyis or­szágos — a tervhivatal és a szakminisztériumok terveire kell alapozni a vállalati évi versenyvállalást Ez az eddi­ginél még határozottabban összehangolja az országos eredményeket a helyi ered­ményekkel és egyben azt je­lenti, hogy azoknak az üze­meknek a versenyfelajánlásai a helyesek és gazdaságosak, amelyek a lehető legkörül­tekintőbben veszik figyelembe a ,második ötéves terv célkitű­zéseit. A határozat szelleme értel­mében az eddiginél * erőtelje­sebben bontakozhat ki üze­meinkben a demokrácia. A határozat hangoztatja a ter­melési táriécsköz'ásök jélentő- ségét, fontos szerepét. Ne­! gyedévenként kell termelési tanácskozásokat tartani és ez alkalmat jelent a dolgozóknak arra, hogy az eddiginél még többet kezdeményezzenek, ja­vasoljanak, tehát tapasztala­taikat, tudásukat az eddigi­nél jobban sorompóba állít­hatják a többtermelés ér­dekében. Nő a szakszerveze­tek szerepe is, mert a ter­melési tanácskozás előkészí­tése a szakszervezeti szervek és a műszaki-gazdasági veze­tők közös tennivalója. Eddig is sok hasznos javaslat hang­zott el a termelési értekezle­teken, de előfordult az is, hogy egy-egy felszólalás vagy javaslat pusztába kiáltott szó maradt. A kormány és a szaktanács együttes határoza­ta szerint az értekezleten el­hangzott javaslatokról, fel­szólalásokról jegyzőkönyvet kell vezetni és a tanácskozás után két héten belül közölni kell a dolgozóval, hogy mi lett a javaslatok sorsa. A szak- szervezetekre hárul a feladat* hogy figyelemmel kísérjék a javaslatok sorsát és az in­tézkedések végrehajtását. Ez nyilván megnöveli az üzemi dolgozók aktivitását és az eddiginél még több észre­vételre, javaslatra ösztönöz. Hasznos útmutatást jelent a határozat, mert gyalcorlati tanácsokat ad a munfcaver- seny fellendítésére, rámutat arra, hogy melyik üzemben, milyen versenyformát célszerű meghonosítani. Az egyéni versenyt olyan műhelyrészek­ben ajánlja a határozat, ahol a termelési feladat az egyes dolgozókra is bontható és teljesítményük így mérhető. És hói célszerű a kollektív versenyforma? Erre is vála­szol a határozat: olyan mű­helyekben vezessék be, ahol a munkafolyamatok kapcso­lódnak egymáshoz, vagyis a munkát a dolgozók kisebb kol­lektívája együttesen végzi eL Tanulmányozzák a hatá­rozatot minden Pest megyei üzemben is és szelleme, cél­kitűzése. érteinkében pezsdül- jön fel mindenütt újult erővel a munkaverseny. Szokatlan verseny - érdekes feltételek Munkában a kirakatrendezők — Szemfüles vásárló — Idegen tárgyak a kirakatban ötletes feltételekkel és ala­pos körültekintéssel szervez­ték meg azt a versenyt, amely e hónap 25-én kezdődik és december 10-ig tart megyénk öt városában: Cegléden, Monoron, Nagy­kőrösön, Vácott és Szent­endrén. A kirakatok versenyében ösz- szesen mintegy hetven üzlet vesz részt, de mozgósították a kirakatrendezőket is. Az ed­digi szokásoktól eltérően a vásárlóközönségnek is na­gyobb feladat jut, mint a ko­rábban rendezett hasonló ver­senyeken. Nem elegendő ugyanis, ha a jóízlés és szép­érzék segítségével leadják szavazatukat a legszebbnek vélt kirakatra, hanem körül­tekintő megfigyeléssel kell észrevenni a versenyben rész­Vermelik a vetőburgonyát Szorgalmas munka folyik a pilisi Hunyadi Tsz-ben. Vá­logatják az úri Béke Tsz által szállított vetőburgonyát. Válogatás után a burgonyát levermelik a tavaszi vetésekig (Szentiványi felv.) forintos címletekben bo­csátják ki. A szavazólapok begyűjtése és feldolgozása után a nyilvá­nos sorsolást december 17-én rendezik, amely után a sze­rencsés nyertesek az utal­ványt kibocsátó vállalat bolt­jaiban vásárolhatnak. A részvevő vállalatok — a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat és a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat — vezetői az értékelés után a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya véleménye alapján jutalmaz­zák az öt legjobb kirakatren­dezőt is. A november 8-án tartott értekezleten elhangzott ja­vaslat felől a napokban döntenek majd az illeté­kesek. A javaslat szerint a verseny zsűrije — amely a megyei ta­nács, a társadalmi szervek, a KISZ és a részvevő vállala­tok képviselőiből áll — meg­állapítaná, hogy a versenyben részvevő kirakatok közül me­lyek a legjobbak, és az - első három helyezett megfelelő ju­talomban részesülne. A verseny délja, hogy szép kirakatokkal, a vásárlóközön­ség jóízlését fejlesszék és áruikra még a szokottnál is színvonalasabb formában hív­ják fel a figyelmet. (t) — KOVÁCS JÁNOS mű­szaki ellenőr Kiskunlacháza belterületén motorkerékpár­ral elütötte a vele egy irányban haladó . Tóth Ist­vánná kiskunlacházi kerék-* párost. Tóth Istvánná súlyos sérülést, Kovács János és a motorján utasként jelenlevő Endrődi József könnyebb sé­rülést szenvedett. A nyomo­zás megállapította, hog$ mind a motorkerékpáros* mind a kerékpáros hibás volt. vevő kirakatokban elhelyezett két olyan tárgyat, amelyet az üzletben nem árusítanak. November 8-án a verseny szervezői tanácskozásra hív­ták az öt város kirakatrende­zőinek csoportvezetőit, és meg­beszélték feladataikat. A kirakatrendezők szere­pe itt túlnő azon, hogy még a szokottnál is szebb és tetszetősebb kirakato­kat tervezzenek és ren­dezzenek be, hiszen a “két idegen áruféle­ség elhelyezése ötletességet és alapos szakmai tudást igé­nyel. Ha ez hiányzik, akkor a szfavazásban részvevő vá­sárlók feladatát igen köny- nyűvé teszik.-A verseny gazdájául a Pest megyei Tanács v. b. kereske­delmi osztálya a KISZ Pest megyei Bizottságát kérte fel. A felkérés nyomán az öt vá­ros KISZ-bizottsága védnök­séget vállalt a verseny felett. Egyik legjelentősebb felada­tuk a verseny propagálása és népszerűsítése, hogy a vásárló- közönség idejében tudomást szerezzen mind a versenyről, mind pedig a jutalmakról. Mert ebben a versenyben nemcsak izgalmas, de érde­mes is részt venni. A vásárlók feladata kétirá­nyú. A díjmentesen rendelke­zésre bocsátott szavazólapon fel kell tüntetniük az általuk legszebbnek ítélt kirakat szá­mát és a megfelelő rovatba be kell írni annak a két áru­féleségnek a nevét, amely nem kapható az üzletben és csak a verseny időtartamára helyezték el a kirakatban. Azok között a szerencsés vá­sárlók között, akik a legtöbb szavazatot kapott kirakat mel­lett foglaltak állást, városon­ként 1500 forint értékű vásár­lási utalványt sorsolnak ki. A vásárlási utalványokat egyébként 20, 50 és 100 , Kulturáltabbá teszik a vendégek ellátását a wrístaházakban Értekezlet a Belkereskedelmi Minisztériumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents