Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

uro res rJCírJItm 1961. NOVEMBER 16. CSÜTÖRTÖK Harmadik hetébe lépett az algériaiak éhségsztrájkja Szerdán harmadik hetébe lépett az algériai hazafiak éhségsztrájkja. Ben Bella és minisztertársai éppen úgy, mint Franciaország-szerte fog- vatartott algériai férfiak és asszonyok ezrei, továbbra is visszautasítják az élelmet. II. Hasszán király követei­nek szerda este De Gaulle- nál tett látogatása egyelőre nem hozott eredményt. A marokkói miniszterek azonban még csütörtökig Párizsban maradnak. Mint az újságírók előtt mon­dották, bíznak benne, hogy sikerül „az álláspontokat kö­zelebb hozni”. Párizsi politi­kai körökben úgy tudják, hogy Hasszán király De Gaul- le-hoz intézett üzenetében nem hagyott kétséget aziránt, hogy Ben Bella és társainak sorsa döntő hatással lesz Franciaország és Marokkó viszonyára. A különböző börtönökben éhségsztrájkot folytató algé­riai hazafiak állapotáról riasz­tó hírek érkeztek. Többek életét közvetlen veszély fe­nyegeti. A francia közvélemény egyre növekvő aggodalom­mal kíséri az algériaiak sorsát és tiltakozik a francia hatóságok kímélet­len magatartása ellen. Több száz francia tudós, egyetemi tanár nyílt levelet intézett De Gaulle-hoz, amelyben figyelmeztetik az elnököt, hogy kormányának politikája „halálra ítéli a fog­lyokat”. Jean-Paul Sartre francia író és filozófus, egy sajtó- értekezieien kijelentette, hogy a francia börtönökben még soha nem folytattak olyan nagyarányú harcot, mint amilyet az algériai foglyok mostani éhségsztrájkja je­lent. Nem valószínű — mon­dotta . —, hogy a francia em­berek behunyják szemüket a tények előtt, Sartre élesen elítélte a francia kormány magatartását. A Népi Mozgalom elnevezé­ÍRLESZÁUUTÁS sű marokkói párt bejelentet­te, hogy a következő 48 órában tüntetéseket szervez Ben Bellának' és társainak ki­szabadítása érdekében. A ..Szabad Szakszervezetek Szövetsége” táviratot intézett a francia kormányhoz, köve­telve az algériai foglyok sza- badonbocsátását. A nemzetközi vöröskereszt küldöttsége kedd este Fran­ciaországba utazott, hogy ta­nulmányozza a fogva tartott algériaiak helyzetét. Az Afro-ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezetének állan­dó titkársága sajtónyilatkozat­ban ítélte el a francia ható­ságoknak a bebörtönzött al­gériaiakkal szemben alkalma­zott módszereit. A nyilatko­zat támogatja a foglyoknak politikai jogaikért folytatott harcát. A skóciai bányászok tüntetnek a 190 piasztikbomba — Négy letartóztatás OARABJA FORINT Ósiási választékban kapható: HANGLEMEZ­BOLT VÁC, Széchenyi utca 12. Maurice Niles kommunista képviselő a francia nemzet- gyűlésben kérdést intézett Chenot igazságügyminiszter­hez: hány plasztikbombás merényletet követett el az OAS Franciaországban és hány merénylőt tartóztattak le? A miniszter válaszában kijelentette: Párizsban és környékén 190, a vidéki francia vá­rosokban 161 plasztikbom- ba robbant ez év eleje óta. A letartóztatott merénylők számáról nem nyilatkozott. A párizsi városi tanácsban vi­szont a rendőrfőnök elismerte, hogy az OAS bombamerény­leteivel kapcsolatban 53 személyt fogtak el, de ezek közül csak négy maradt letartóztatásban. A többit feltételesen szabad­lábra helyezték, vagy bizo­nyítékok híján beszüntették ellenük az eljárást. Szovjet tábornok nyilatkozata a Hitler-ellenes merénylet hátteréről Mihail Milstein szovjet ve­zérőrnagy, „A burzsoá had­tudományról” című könyv szerzője befejezte az 1944-es Hitler-ellenes összeesküvés kö­rülményeinek tanulmányozá­sát és vizsgálatai eredményé­ről nyilatkozott a TASZSZ munkatársának. Milstein tábornok szerint a Hitler-ellenes összeesküvés vezetői abban reménykedtek, hogy Hitler megsemmisítése után tárgyalásokba bo­csátkoznak az angolokkal és amerikaiakkal. megpróbálnak olyan fegyver- szünetet kötni, amely kielégí­tené a német imperialisták összes területi és egyéb igé­nyeit. A Herdeler—Beck-cso- port erőfeszítései főképp a szövetségesek egységének meg­bontására és a német impe­rializmus megmentésére irá­nyultak. Nyugaton elterjedt az a vé­lemény — mutat rá Milstein —, hogy az összeesküvés célja Németország demokratizálása volt, es hogy az összeesküvés igen nagy szerepet játszott a második világháborúben. Az 1944. július SO-i ras­ten burgi sikertelen me­rénylet és az azt követő események azonban való­jában semmiféle hatással nem voltak és nem lehet­tek a háború menetére. A szovjet tábornok vélemé­nye szerint az Egyesült Álla­mok reakciós köreinek szán­dékukban állt külön fegyver­szüneti szerződést kötni a hitleri Németországgal. Allen Dulles, az Európában mű­ködő amerikai titkosszolgálat vezetője találkozott Hohenlohe herceg német megbízottal, aki­nek Himmler azt a megbízást adta, hogy teremtsen kapcso­latot befolyásos nyugati poli­tikusokkal. Allen Dulles csak később élénkítette fel kapcso­latait az összeesküvőkkel, amikor a hitleri Németország összeomlása már nyilvánvaló volt. Az amerikai kémfőnök az amerikaiak számára ked­vező mederbe igyekezett terelni az összeesküvést. Milstein tábornok rámutat, hogy az amerikai stratégiai szolgálat célja a németekkel egy külön szerződés megkötése volt, hogy azután még elkese­redettebb ellenállásra lehes­sen őket kényszeríteni a keleti arcvonalon. Az amerikai tit­kosszolgálat akciói valójában szintén a szövetségesek egysé­gének megbontását célozták. A Hitler-ellenes összeskü- vők között voltak a hitleri rendszer tényleges és lát­szólagos ellenfelei egy­aránt. Heusiiwer tábornok, aki jelen­leg a NATO állandó katonai bizottságának elnöke — Mil­stein feltételezése szerint — igen kétes szerepet játszott az összeesküvésben. Mint isme­retes, Hitler meghagyta őt fő­hadiszállása hadműveleti osz­tályának élén., ... A szovjet tábornok nyilatko­zatában utal arra, hogy a „pá­rizsi csoport” egyetlen életben maradt részvevője Speidel tá­bornok, aki jelenleg a (NATO közép-európai szárazföldi csa­patainak főparancsnoka. Speidel már 1934-ben kap­csolatban állt a hitleris­ták kai , amikor Rarthou francia kül­ügyminiszter és I. Sándor ju­goszláv király meggyilkolását megszervezte. Aligha volt vé­letlen — fűzi hozzá Milstein —, hogy Speidelt Rommel tá­bornagynak, az összeesküvés tekintélyes részvevőjének ve­zérkari főnökévé nevezték ki. Milstein tábornok nyilatko­zatában kiváló emberként és a híilerizmus elleni harc igazi bajnokaként emléke­zik meg Von Stapft enberg ezredesről. aki szabadnak és demokrati­kusnak akarta látni Németor­szágot. Életét nem kímélve harcolt az ország és a nép érdekeiért és ezzel a kiáltás­sal ajkán halt meg: „Éljen a szabad Németország!’’ A szovjet tábornok történeti kutatásait a moszkvai katonai 'kiadó bocsátja közre. A tanul­mány rövid változata az OSZSZSZK írói központi fo­lyóiratának. a „Moszkvádnak februári füzetében jelenik meg. A Skót Bányász Szakszer­vezet edinburghi értekezletén Abe Moffat, a szakszervezet elnöke kijelentette, ha a kor­mány nem indít vizsgálatot a skóciai bányák bezárása ügyében, úgy bányász-sztrájk fogja megbénítani az összes skóciai szénmezők üzemeit. Mialatt az értekezlet vitája tartott, 1400 bányász tüntető menetben vonult fel Edin­burgh főútvonalain az Orszá­gos Széntanács székháza elé, tiltakozásul a bányák bezá­rása ellen. Finn kormányközlemény Grömiko és Karjalainen tárgyalásairól Helsinkiben hivatalos köz­leményt hoztak nyilvános­ságra a finn kormány jóvá­hagyásával. A közlemény a szovjet-finn kapcsolatokat érinti, részben az október 30-i szovjet jegyzék, rész­ben a november 11-i Karja- lainen—Gromiko találkozó fényénél. A közlemény rámutat, hogy Karjalainen és Gro­miko november 11-i talál­kozásán Gromiko kifejtette a szovjet kormány álláspont­Adenauer vasárnap érkezik Washingtonba Az ADN-hírügynökség kommentárjában rámutat: a kedden hivatalosan megala­kított, új bonni kormányban a fasiszta tisztek, revansisták és a monopóliumok eddig soha nem tapasztalt mérték­ben vannak képviselve. A kormány 12 tagja nyü- tan képvisel nagy nyugatné­met konszemcsoportokat, pél­dául a, Werhahn-csoportot, az I. G. Farbent. acélkonszeme- ket. stb. Az már magától ér­tetődik, hogy a 21 miniszter közül egyik sem vett részt semmilyen formában a Hit­ler elleni harcban. Tizenhárom közülük nyíl­tan támogatta a fasiz­must, részben nyomtatásban meg­jelent írásaival, részben azzal, hogy a náci igazságszolgálta­tás területén mint a fasiszta hadsereg tisztje, vagy mint magas állású fasiszta funkci­onáriusok tanácsadója tevé­kenykedett. Seebohm és Mishnick sze­mélyében pedig revans- vágyó szervezetek két ve­zető képviselője foglal helyet a kormányban. A Fehér Ház egy szóvivője Washingtonban közölte, hogy Kennedy jövő hétfőn tartja első megbeszélését Adenauer kancellárral. A szóvivő sze­rint lehetséges, hogy a bon­ni kancellár eredetileg két napra tervezett látogatását egy nappal meghosszabbítják. Atomriadók a háborús hisztéria szolgálatában A nyugat-németországi ! lattal akarják kipróbálni, mi- Wiesbadenben kedd este vá- j ként vélekedik a lakosság ratlanul megszólaltak a lég- J abban az esetben, ha 1. Ka- oltalmj szirénák. j nada légiterében amerikai A városkában Jeírhatat- | célpontra tartó rakétái: ha- lan pánik lett úrrá. J ladnak át. 2. 14 nukleáris .. „.-I i „„„ ‘ bomba zuhan Kanadára, 30 amukor a felhők kozott meg- • jelent egy repülőgép és kö­rözni kezdett Wiesbaden fe­lett. A sziréna olyan jelzést adott, amelyet — mint ezt már jóval korábban közöl­ték a wiesbadeniekkel — atomtámadás esetében hal­lat. A riadót percekkel ké­sőbb lefújták. A rendőrség azzal magyaráz­kodott. hogy „műszaki hiba történt”. Tizenöt kanadai városban azonban nem a „véletlen” okozott zűrzavart. Hétfő es­te megkezdődtek az úgyne­vezett polgári védelmi gya­korlatok, amelyeket a minisz­terelnök néhány nappal ez­előtt a televízióban beharan­gozott. A hatóságok feltéte­lezése szerint ezzel a gyakor­j atombomba pedig a kana- | dai határszél környékén | fekvő amerikai városokra. 3. j Életét veszti a kanadai mi- , niszterelnök és végül 4. A I kanadai városokat nukleáris lecsapódás veszélye fenyegeti. Az utóbbi veszélyre egyéb­ként hétfő este másfélórás rá- dióközlemény figyelmeztette a lakosságot. Nyugatnémet lapok a Kroll-ügyről Bonnban még nem tisztá­zódott, vajon visszatér-e Kroll nagykövet moszkvai állomáshelyére. Kroll nagy­követ Moszkvából való vissza­térésekor újságírók előtt élénken tiltakozott az el­len a mód ellen, aho­gyan Eckhardt, a bonni kormány szóvivője hét­fői sajtóértekezletén róla nyilatkozott. Kroll azt mondotta, Eckhardt sokkal helyesebben járt vol­na el, ha bevárja, amíg ő részletesen beszámol a kan­cellárnak. A Kroll-ügy továbbra is élénken foglalkoztatja a nyugatnémet sajtót és több liberális irányzatú lap a meghurcolt nagy­követ védelmére kel. A Süddeutsche Zeitung kom­mentárjában gúnyosan jegy­zi meg: — Bonn ezzel az üggyel kapcsolatban úgy viselkedett, mint egy csatlós állam. Sem­mivel sem igazolható az a rendkívül szokatlan eljárás, hogy egy kormány egyik ve­zető diplomatájáét külföldi bí­rálatra azonnal elejti, anél­kül, hogy egyáltalán meg­hallgatta volna. A Stuttgarter Zeitung ve­zércikkében azt a véleményét fejti ki, hogy a valódi erő­viszonyok fel nem ismerése rejlik azoknak a bírálatok­nak a hátterében, amelyeket a bonni kormány moszkvai nagykövetének legutóbbi el­járását illeti. Elindult útjára a hetedik szovjet délsarki expedíció Az ..Ob” Diesel-hajón ked­den elindult a leningrádi ki­kötőből a hetedik szövjet dél­sarki expedíció. A hetedik szovjet délsarki expedíció részvevői tanul­mányozzák majd a jég fizikai és mechanikai tulajdonságait, az ionoszféra és a íöldmágne- sesség jelenségeit a déli-sarki szovjet kutatóállomások kör­zetében. Amerikai bíróság a fasiszták „törvényes jogairól“ Az Egyesült Államok Leg­felsőbb Bírósága hétfőn jóvá­hagyta New York állam bíró­sági szerveinek azt a dönté­sét. amely szerint az ameri­kai fasiszta párt vezéreinek gyűléseik céljaira „törvényes joguk” van a város bármely nyilvános helyiségének igény- bevételéhez. Az amerikai bíróság, amely képmutató módon az Egye­sült Államok alkotmányára és a jogi bullára hivatkozik, valójában áldását adta a fa­siszták tevékenységére, akik az utóbb időben nyíltan di­csőítik Hitlert, lelkesedéssel beszélnek gázkamráinak „tisztító” hatásáról, sőt em­lékművet szándékoznak emel­ni Eichmannak, a náci bű­nösnek. ját, mégpedig abban a szel­lemben, ahogyan azt a finn kormányhoz intézett szovjet Jegyzék tartalmazta. A szovjet külügyminisz­ter utalt arra, hogy a je­lenlegi nemzetközi hely­zetben a Szovjetunió kénytelen gondoskodni biztonságáról, s hogy már most konkrét következtetéseket kell levon­ni határaink biztonságát il­letően. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió katonai körei ennek kapcsán már régóta sürget­nek katonai tárgyalásokat Finnország és a Szovjetunió között az 1948-ban megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés keretében. Gromiko szovjet külügy­miniszter megjegyezte, hogy a Szovjetunió kormányá­nak a legcsekélyebb mér­tékben sincs szándéka beavatkozni Finnország belügyeibe. Azt mondotta, hogy a Szov­jetunió teljes bizalommal van Finnország jelenlegi külpoli­tikai irányvonala iránt. A Szovjetunió azonban kényte­len felfigyelni arra, hogy Finnországban jelentkeztek bi­zonyos olyan politikai csopor­tok, amelyek a jelenlegi kül­politikai irányvonal folytatá­sának megakadályozására tö­rekszenek. A jelenlegi hely­zetben a szovjet kormány sze­retne mielőbb bizonyossá válni afelől, hogy Finn­ország jelenlegi külpoliti­kai irányvonala folyta­tódni fog, és hogy semmi sem zavarja Finnország és a Szovjetunió baráti kapcsolatainál« fejlődé­sét. Ha a Szovjetunió hama­rosan bizonyossá válhatna efelől, valószínűleg mellőzni lehetne a katonai tárgyaláso­kat.. ... Karjalainen miniszter azt válaszolta, hogy Finnország­ban tényleg különböző cso­portok vannak, de amint ez bizonyosan ismeretes a Szov­jetunióban is, az összes finnországi cso­portok a Paasakivi-vona­lat követik. Tolmácsolta azt a vélemé­nyét, hogy Finnország a ba­rátság és a bizalom politiká­ját kívánja folytatni a Szov­jetunió vonatkozásában. Karjalainen miniszter kö­zölte — mondja végezetül a közlemény —, hogy a finn kormány és a finn politikai körök tudomására hozza azo­kat az elképzeléseket, ame­lyeket Gromiko külügyminisz­ter kifejtett A külföldi laptudósítók szá­mára rendezett sajtóértekezle­ten, ahol ezt a közleményt kiosztották, a finn külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője bejelentette, hogy ezt a szöveget eljuttatják a parlamenti csoportok­hoz is, amelyek még a keddi nap folyamán tájékoztatják véle­ményükről a kormányt. A japiín dolgosok harci programja A Japán Szakszervezeti Fő­tanács kidolgozta a dolgozók tavaszi harcának programját. A program hosszú sztrájk­harcokat irányoz elő a mun­kabérei,- emeléséért, a mun­kaviszonyok megjavításáért. A japán dolgozók — hang­zik a program — minden erő­feszítést megtesznek a Kíná­val való diplomáciai viszony helyreállításáért. A szovjet— janán békeszerződés megkö­téséért. Ä rádió és a televízió mai műsora kossuth-rádiö 8.10: Tánczene. 8.55: Édes anya­nyelvűnk. 9.00: A padalatti or­szág titkaiból. 10.10: Napiren­den. 10.15: Z«*nés ajándékműsor a Bajai Villamosipari Vái'alat dolgozóinak. 11.00: Rádiószabad­egyetem. 11.25: Bemutatjuk An­ton Dermota operaénekest. 12.15: Könnyűzene délfdőben. 19.00: Egy falu — egy nóta. 13.50: ..Gyertek ki a mezőre”. 14.00: Kórusmuzsi­ka. 14.15: Gazdasági fórum. 14.25: Tánczene. 15.10: Ábécédé. 15.30: Okleveles adminisztrátorok. 15.50: r.ászló Margit és Szebenyi János hangversenye a stúdióban. 16.18: Szív küldi szívnek szívesen. 16.50* 40 ezer kilométer Szibériában 17.15: Zenekari muayMka. 17.45: München nem ismétlődhet meg. II. A két Németország határán 18.00: Virágénekek Szabolcsi Ben­ce és Vaszv Viktor felde^ozásá- ban. 18.20: Iflú Figvelő. 1« 40: A cornevIHei harangok. 20.25: Okoc Orbán nyilvános vetéTk**flője a 6 os stúdióban 22.15: KörnvíW^oo 22.20: Novemberben történt. 22 30: Tánczene. o.lO: Verbunkosok, ma­gyar nóták* PETÖF1-RÁDIO 14.15: Zenekari muzsika. 14.50s A külföldi vajtó hasábjairól. 15.00: Operettrészletek. 16.03: Szép han­gok özöne. 16.37: Onera’ndulók. 16.50: Ezer szó oroszul. 17.00: Ti­szán innen. Dunán túl. 17.20: Gaz­dasági fórum. 17 30: Népdalcso­kor, csárdásmuzsika. 18.05: Arany trombita. 18 20: Liszt—Bartók-ka- lauz. 19.05: Legszebb Pesten az este. 20.00: Osváth Júlia opera­áriákat énekel. 20.20: Budanest- től Caracasig. 20.35: Élőszóval — muzsikával. TELEVÍZIÓ: 17.30: Zenekedvelő gyerekek klubja. 18.15: A kisfilmek ked­velőinek: 1. A sötétség határán, 2. Kerékpározók. 18.45: Beszélges­sünk oroszul! Nyelvlecke hala­dóknak. 19.00: A jövő hét mü«o- ra. Műsor! smertetés. 19.05: Le­genda és valóság ?. csillagos ég- rő . Előadó: Slnka Tózsgf. 19.30: TV-hfradó. 19.50: Cimborák. I. rész. íNád: szélben.) Magyar íi’ra. (Ismétlés.) Körülbelül 2\?5: Hí­rek és a TV-Inra dó ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents