Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
1981. OKTÓBER 11. SZERDA AZ ORSZÁGGYŰLÉS FOLYTATTA MUNKÁJÁT (Folytatás az első oldalról) eég- és gyümölcsfogyasztás a tervek szerint 1965-ben 27 százalékkal lesz több az 1960. évinél s megközelíti majd a fejenkénti 160 kilót. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor any- nyit biztosítunk, mint eddig. Más élelmiszerekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: étolajból például 48, húskonzervből 67. csokoládé- és nugátárukból 35, cukrászsüteményekből pedig 40 százalékkal adhatunk el többet a tervidőszak végén, mint 1960-ban. — Az előirányzatok a ven- idéglői forgalom 30 százalékos növekedését teszik lehetővé, — úgy hogy az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál ki meleg étellel. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asz- szonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátós 1965- ben naponta átlagosan másfél millió embert étkeztet. A kon- zervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére enjglik...9., gz,."égyre‘ rabbi Íplkéí«. és konyhára, k<fgz, ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk, stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. — Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be az önkiszolgálást, illetve az új létesítmények nagy többségét már önkiszolgálóvá rendezik be. — A tervjavaslat néhány budapesti és vidéki szálloda építését, illetve újjáépítését, továbbá csaknem 1100 új szállodai szoba létesítését irányozza elő. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen se menjen a kiszolgálás rovására. Blaha Béla, Borsod . megye képviselője hangsúlyozta, hogy a szénbányászat 1965-re előirányzott termelésnövekedését csaknem teljes egészében a jelenleg meglevő és most épülő bányákból kell biztosítani. — Úgy kell megszerveznünk a beruházásokat, a bányászat fejlesztését — mondotta —, hogy a befektetett milliók a legfontosabb feladatok megol- dásaf ^segltsékélőf ................ Sárost György Bács-Kiskun megyei képviselő az Ötéves tervjavaslat főbb mezőgazdasági előirányzataival, s a homoki területek hasznosításával foglalkozott. Losonezi Pál földművelésügyi miniszter felszólalása Losonezi Pál földművelés- ügyi miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. A népgazdaság érdekei megkívánják — mondotta a továbbiakban —, hogy a zőgazdaság ötéves programjában előirányzott valameny- nyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. Fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédőszerek, műanyagok, takarmánykiagé- szítők — használatának kiterjesztése, új nagy hozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben. a *akar- mány-fel használás gazdaságos módszerének széleskörű alkalmazása. A miniszter ezután hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge irúnőségű földek megjavítása. kaelő Az ötéves terv 800 000 tasztrális holdon irányoz talajjavítást, főleg savanyú és szikes területeken. Az előirányzott műtrágya mellett mindenhol növelni kell a szervestrágya felhasználását, részben az istállótrágya, részben a zöldtrágya mennyiségének növelésével. Említést tett a miniszter \ arról is, milyen fontos az idő- j ben és jól elvégzett talaj mű- ; velős, s mennyire meghálálja | a termőföld a gondos munkát rpég aszályos esztendőben is. Az idei év iskolapéldája annak, hogy még a rendkívüli szárazság mellett is viszonylag jó terméseket értek el azok a gazdaságok, amelyek a múlt év őszén időben elvégezték a mélyszántást. Ehhez a második ötéves tervben előirányzott gépi technika jó lehetőséget nyújt. A szárazság elleni küzdelem másik nagyon fontos tényezője az öntözés kiterjesztése. A terv szerint öt év alatt mintegy két és félszeresére növekszik az öntözött terület. Ezenkívül a legszárazabb vidékünkön, a Tiszántúlon már a tervidőszakban elkezdjük a második vízlépcső építését, amely a Nagykunság termőföldjeire biztosít majd elegendő vízmennyiséget. Az öntözés kiterjesztésében sokat tehetnek maguk a mezőgazdasági termelők is, helyi víztárolók létesítésével, s az ország nagy területein megvalósítható csőkutas öntözés alkalmazásával. A mezőgazdasági termelés növelésének egyéb lehetőségeiről is szólt a miniszter, s ezek között említette meg a nagy termőképességű fajták és hibridek széleskörű elterjesztését mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztésben nagy súlyt helyeznek a megfelelő fajta kiválasztására. A terméshozamok növelésében fokozott jelentősége lesz a kémiai szerek széleskörű alkalmazásának. Ezután a mezőgazdasági termelés gépesítésével foglalkozott a miniszter, majd befejezésül megállapította: ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma és csökkent a még gyengén dolgozó-közös gazda- iságoké. Ez-nem kis mértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelőszövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznék a jövedelemelosztás különböző formái. Meggyőződésem — mondotta a miniszter —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóra váltásához kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valamennyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját. További felszólalások Molnár László Komárom megyei képviselő arról ‘beszélt, hogy építőiparunkra hatalmas feladatok várnak a második ötéves terv időszakában. A terv törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Bódi Jánosné Nógrád megyei képviselő hangoztatta, hogy a második ötéves tervünk időszakában államunk nagy erőfeszítéseket tesz az idős, magukra hagyott embereik nyugodt öregségének biztosítására, a szociális ellátás javítására. A második ötéves terv törvényjavaslatát elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Koval Pál Borsod megyei képviselő arról számolt be, hogy éppúgy, mint egész dolgozó népünk, Borsod megye és Miskolc város lakossága is nagy érdeklődéssel várta és várja, hogy törvény formájában is napvilágot lásson a második ötéves terv. A második ötéves terv törvényjavaslatát mind a Borsod megyei képviselők. mind a maga nevében elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Dr. Bene Zoltán, Szolnok megyei képviselő a második ötéves népgazdaságfejlesztési terv-törvényjavaslat egészségMeddig várjunk még ? A községi tanács 1961. éves községfejlesztési tervében szerepel egy tétel: járdát építenek a Béke úton, s erre a célra ötezer forintot hagytak jóvá. A javításra betervezett út sajnos olyan, hogy csak száraz időben lehet rajta közlekedni, mert ha egy picit is esik az eső. már bokáig ér a sár. Ezt az utat mi. Béke úti lakosok, nagyon régóta használjuk, s épp ezért örültünk, amikor megtudtuk, hogy megszüntetik az évtizedek óta sok kellemetlenséget és bosszúságot okozó sártengert. Azonban hiába örültünk, mert a járda építéséből — a máj napig legalább is — nem lett semmi. Mivel az út járhatatlan, s ha bárhová megyünk, nem akarunk más emberek udvarén keresztül jár ni, abban sem bízhatunk, hogy ősszel nem fog esni az eső, ezért megkérjük a községi tanácsot, hogy — ahogy ez a tervben szerepel —, építtesse meg a járdát. Mi, a magunk részéről, nagyon szívesen segítünk az építkezésnél — társadalmi munkáiban. A Béke úti lakosok nevében: Barczán Sándor Püspökhatvan, Béke út 17. Baj van a sorompóval A napokban — hajnaltájban — Pestre kellett mennem és nagyon sokat kellett várakoznom a gyömröi állomásnál lévő sorompó miatt. Nagyon bosszantott ez az eset, mert vonatnak se hire, se hamva, s a sorompó mégis elzárja az utal — szinte órákon keresztül. Aztán másoktól is hallottam, hogy éjjel sokszor teljesen indokolatlanul lezárják a sorompót. Nem akarom feltételezni azt, hogy a sorompó kezelője este leengedi az útelzá- röt és amíg alszik, addig eszébe sem jut, hogy a Gyömröi Sütőipari Vállalat kocsijainak és egyéb közlekedési alkalmatosságoknak égetően szükségük van arra, hogy az úton gyorsan, minél kisebb idő- veszteséggel köz- lekedjenek. Nem akarom feltételezni azt, hogy a sorompó kezelője ilyen mereven — éjféltől hajnalig tartó útelzárással — küzd a balesetek ellen. De mégis szeretném, ha utánanéznének amiak, miért kell teljesen indokolatlanul várakozni az éjfélkor, hajnalban közlekedő gépkocsiknak, szekereknek. Krausz Ferenc, Gyömrő, Jókai u. 45. Mi van a kétfilléresekkel? Az utóbbi időben többször előfordult velem, hogy kétfü- léresekkel akartam fizetni, s ezt nem fogadták el tőlem. Arra hivatkoztak, hogy ilyen kis pénzzel nem tudnak mit kezdeni, csak nehezíti az elszámolást stb. Tudomásom szerint az árakat úgy állapították meg, hogy azok lehetőleg tízes fillérekkel végződjenek, s ha ez nem lehetséges, akkor általában ötös az áru utolsó számvégződése. De tudomásom van arról is, hogy egy pénzügyminiszteri rendelet előírja, hogy minden forgalomban levő pénzt — büntetés terhe mellett — el kell fogadni. Mivel a kétfillérest nem fogadják el — ez csak bosszantó Híradás Albertirsáról Ismét lezárt egy esztendőt az albertirsai Táncsics Mihály ifjúsági szövetkezet. A gyerekek ebben az évben is dere- kas munkát végeztek, hiszen két. hold kukoricát kellett megművelniük. A pajtások azonban komolyan vették feladatukat, háromszor kapálták meg a kukoricát. így — a kevés eső ellenére is — 60—65 mázsa termést takarítottak be. Ebből 30 mázsát osztottak ■ki. Itt kell megemlítenünk Raczki, Cselovszki, Karsa és Tabányi pajtásokat, akik jó {0$ ügyi és szociális vonatkozásaival foglalkozott. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Egri Gyula Baranya megyei képviselő a honvédelem fontosságáról beszélt. Leszögezte, hogy néphadseregünk fejlődik és a szocialista országok hadseregeivel együtt képes vívmányainkat minden támadással szemben megvédeni. A törvényjavaslatot a maga és a honvédelmi bizottság nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő a tudományos kutatóintézetek feladatairól szólt. A második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Mivel több képviselő már nem kívánt felszólalni, az elnöklő Rónai Sándor a vitát lezárta, s átadta a szót Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a hozzászólásokra. Részletesen kitért a vitában elhangzóit konkrét észrevételekre, részletesen ismertette az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásain (Folytatás az 5. oldalon) eleget tesznek nyolcadikos úttörő tagjaink, hiszen az Ifjúság a szocializmusért mozgalom egyik feladata: Végy részt a rendszeres munkában, a falusi ifjúsági szövetkezetben! A pajtások letették a kúlön- próbát, büszkén is hordják a különpróba-jelvényt, hiszen eddig még nem sok pajtás dicsekedhet ezzel. Befejezésül hadd említsük meg, hogy a pajtások a jövedelem egy részét tanulmányi kirándulásra fordították. Gödöllőre utaztunk egy napra, ahol az ottani telepeket látogattuk meg. Megnéztük a baromfikeltetést, a nutriákat —, s az ott látottakból mi is igyekezünk majd valamit a saját ifjúsági szövetkezetünkben hasznosítani. Borsai Endre elnök Raczky János elnökhelyettes dolog számomra, nem hinném, hogy érdemes volna valakit feljelenteni azért, mert idegenkedik a legkisebb magyar váltópénztől. De nincs-e itt az ideje annak, hogy a kétfillé- reseket kivonják a forgalomból? Hiszen — mint már írtam — ezt a pénzegységet csak a legritkább esetben használják. Egy ceglédi olvasó Néhány szó a fóti buszról munkájukért még könyvjutalmat is kaptak, a termés örömére rendezett hangulatos vacsorán. (A vacsora elkészítésében sokat fáradoztak Cser- nákék, a Raczki és a Cselovszki szülők.) A második gazdálkodási év után így nagy lehetőségek nyíltak az ifjúsági szövetkezetek előtt, mivel a kukoricatermésből bőven táplálhatjuk ólainkban a nyu- lakat. A próbakövetelményeknek Főt község lakóinak nem lehet okuk panaszra, ha községük közlekedésére fordul a szó. A vác—Veresegyház—budaipesti vonat két helyen is megáll a községben és elég gyakran közlekednek a szerelvények. Igaz, a vonat lassan megy, a táv se hosszú — de mit szóljanak az őrszentmik- lósiak?... A község autóbuszjárata sem a legújabb keletű. Kis- alag érintésével Dunakeszin át Budapestre járnak a* buszok, illetve ellenkező irányban Mogyoródra, a HÉV-ig. A Gyermekváros kifejlődésével újabb járattal örvendeztették meg a fótiakat: RákosMiért nem állt meg? Vasárnap délután nagy tömeg várakozott Tahiban az eszpresszó előtti autóbusz- megállónál. Négy és negyed öt között a szigetről a hídon átjött a műútra a „Szentendre—Vácrév—Szentendre” feliratú. 12—48-as forgalmi rendszámú. teljesen iires lka- rns-autóbusz. A busz — az utasok szitkozódása közepette — gőgösen elrobogott a megállóban várakozó tömeg előtt, Szentendre irányában. Az utasokat később egy Visegrádról vagy Esztergomból érkező autóbusz szállította Szentendrére. Miért nem állt meg a 12— 48-as autóbusz? Torma Pál. Nagykőrös palotáról a Gyermekváros kapujáig félóránkéht-óránként közlekednek a buszok. Ez a forgalmas járat azonban nem éppen szerencsés. Ugyanis az a tér, ahonnan a busz Rákospalotáról elindul, a kerület külső szakaszán van és nem a legkönnyebben közelíthető meg. A fótiak azt szeretnék, ha a végállomást áthelyeznék az újpesti víztorony környékére, esetleg a Duna-partra, a Váci út és az Árpád út találkozásához. Ezzel lényegesen megkönnyíte- nék az Újpesten dolgozó fóti munkások utazását. Hasonlóképpen kedvezőtlen a fóti végállomás helye is. A Gyermekváros és a tanácsháza, a jelenlegi végállomás a nagykiterjedésű község Budapest felé eső szélén van. Indokolt lenne, ha a végállomást a Fót-Űjfalu MÁV-meg- állóhely környékére, vagy az Elek-kisvendéglőhöz telepítenék. Mindkét változtatás gyorsabbá, kényelmesebbé és észszerűbbé tenné az utazást — az AKÖV és az utasok egyaránt nyernének ezzel. F. M., tudósító.
