Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

if to K)Civitm 1961. OKTOBER M, SZERDA Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A Pest megyei Pénzügyőri Parancsnokság az alábbiakat közli: Minden bortermelő kö­teles a szüret befejezését kö­vető hat napon belül — a területileg illetékes pénzügy­őri szakaszon — a termett must mennyiségét bejelenteni. A bejelentést erre a célra ké­szült bejelentőlap nyomtat­vány felhasználásával kell J megtenni. A termett must mennyisé­gén kívül fél kell tüntetni a bejelentés idejében kész­letben levő óbor és a ké­szített törkölybor meny- nyiségét is. A bejelentés elküldése előtt eladott, elfogyasztott, elaján­dékozott, állami pincegazda­ság felé átadott, értékesített mustot (bort) szintén be kell jelenteni. Törkölyön történő erjesztés esetén a kádakban elhelyezett szőlőcefre mennyi­ségét kell bejelenteni. Bejelentési1 kötelezettség j terheli azt a szőlőtulajdonnal ! nem rendelkező természetes j vagy jogi személyt is, aki vásárolt vagy egyéb címen j megszerzett szőlőből mustot j vagy saját és vásárolt gyű- j mölcsből gyümölcsbort állít ! elő. I A bejelentőlapon fel kell tüntetni a bor (must) táró- | lási helyét is. A tárolóhely i változását 24 órával előbb az 1 illetékes pénzügyőri szakaszon szintén be kell jelenteni. Bortermelőnek kell tekinteni azt, aki szőlőterület felett rendelkezik, azon termelést folytat és a termésből bort, mustot állít elő. Bortermelő tehát a szőlőtermeléssel is foglalkozó állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövet­kezet, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezet, továbbá az a tsz-tag, aki háztáji szőlő­vel rendelkezik, valamint át­menetileg egyéni művelésbe visszahagyott szőlőt használ, és az egyénileg gazdálkodó. Ez utóbbi fogalmi körébe tar­tozik a szőlőtulajdonos, ha­szonélvező, haszonbérlő, feles bérlő. Azonban ezek közül adókedvezményben csak az részesíthető,, aki a szőlőt tény­legesen műveli és a föld- használat jogosságát igazolja. A községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszokon a be­jelentőlap nyomtatvány min­den termelő rendelkezésére áll. A megfelelően kitöltött bejelentőlapot a pénzügy­őri szakasznál kell be­nyújtani, személyesen vagy posta útján. Bejelentőlap hiányában más írásbeli bejelentés is elfo­gadható, "ha az a szükséges összes adatot tartalmazza. Ha szűrt must, illetve a bor tárolása nem a termő terüle­ten történik, akkor a bejelen­tést a termés helyére és tá­rolásra illetékes szakasznál is meg kell tenni, Részletekben történő szüretelés esetén az egyes részszüreti eredménye­ket külön-külön bejelentőla­pon kell a részszüret befejezé­sét követő hat napon belül be­jelenteni. A mezőgazdasági termelő­szövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport tagjai számára munkaegységként legfeljebb fél liter bort oszthat ki ked­vezményes adótétel mellett. A kedvezményes adótételű bormennyiség azonban sze­mélyenként a 200 litert nem haladhatja meg. A 200 lite­res felső határon belül ked­vezményes adóval történő el­számolásnak van helye a munkán alapuló egyéb jöve­delemrészesedés keretében (például prémiumként) a ter­melőszövetkezet által kiszol­gáltatott bor (must) esetében is. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok háztáji szőlővel rendelkező tagjait a háztáji szőlőn ter­mett borból kedvezményki­egészítés illeti meg abban az esetben, ha a termelőszövet­kezettől (csoporttól) munka­egységre vagy munkán alapu­ló egyéb jövedelemrészese­dés keretében kapott bor együttes mennyisége nem éri el a 200 litert. A termelőszö­vetkezettől (csoporttól) kapott és kedvezményesen elszámolt bor, valamint a háztáji sző­lőn termett borból igénybeve­hető kedvezménykiegészítés összes mennyisége — a csa­ládtagokat is figyelembe véve — nem haladhatja meg egy termelőszövetkezeti (csoport) tag esetében családonként a 300 litert, két vagy több tag esetében a 400 litert. Az egyénileg dolgozó ter­melőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli, önálló keresettel nem rendelkező családtagjait pe­dig egyenként 50 liter bor után illeti meg az adóked­vezmény. A kedvezményesen elfo­gyasztható bor mennyisé­ge azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A kedvezményes adótétel li­terenként 80 fillér. A termésbejelentés elmu­lasztása a kedvezmény meg­vonásával jár. Ezenkívül a mulasztó termelő ellen pénz­ügyi szabálysértés címén eljá­rást is kell indítani. A ked­vezmény megvonásával kell büntetni és ezen felül pénz­bírságolni kell azt a terme­lőt is, aki termését részben vagy egészben elrejti, az adó­zás alól egyéb módon elvonja. Pénzbírsággal kell sújtani azt is, akinél a bejelentett bor­mennyiség 20 százalékát vagy tíz hektolitert meghaladó többletet találnak. A mus­tot vagy újbort, függetlenül attól, hogy a keverés készlet- felvétel előtt vagy az után történik, csak előzetes beje­lentés és pénzügyőri ellenőr­zés mellett szabad óborral összekeverni. A készletfelvétel ellen a helyszínen előadható vagy 24 órán belül az illetékes pénz­ügyőri szakaszon írásban be­nyújtható panasznak van he­lye. Részletesebb felvilágosítást a szóbeli érdeklődőknek a pénzügyőri szakaszok szíve­sen adnak. BEFEJEZŐDŐBEN A DOHÁNYTÖRÉS A hosszúra nyúlt száraz, meleg időben megszűnt a kékpenész fertőzés A szárított dohányok minősége jobb az átlagosnál Az Élelmezésügyi Miniszté­rium dohányipari igazgatósá­gán tájékoztatásul közölték, hogy az idei dohánytermés be­takarítása országszerte befeje­ződőben van. A természetes úton szárításra kerülő dohány­fajták törésével 98, a Virginia törésével 95 százaléknál tarta­nak. A hosszantartó szárazság és a rendkívül meleg időjárás következtében a kékpenész (dohányperonoszpóra) fertőzés szinte teljesen megszűnt. A letört dohánylevelek szárítása — mind a termé­szetes, mind a mestersé­ges módszerekkel — jól halad, amvi pedig a kész ievélbalák minőségét illeti, az átlagosnál lényegesen jobbak az eredmé­nyek. A kiváló minőséget adó világos színű levelek aránya a Virginia-fajíá(nál a tavalyi 66,5 százalék helyett átlagosan 70 százalék. Egyes szárító üzemek körzetében azonban — így Erdőtelken és Lengyeltótiban — csaknem 90 százalékos az úgynevezett világos kihozatal. A dohánytermesztési szak­emberek szerint a termés java már mindenütt paj­tákban, illetve raktárak­ban van. Most arra kell törekedniök a termelőknek, hogy a betaka­rított, s többségében jó mi­nőségű döhányt megóvják az erősebb szelektől és a beázás­tól, továbbá, hogy a még kint levő pár százaléknyi termést idejében letörjék. Rendkívül fontos, hogy a dohányszüret végeztével a táblákból azon­nal gyűjtsék össze a dohány­szárat, levélfoszlányt, hulladé­kot és semmisítsék meg, hogy a kékpenész fertőzés terjedé­sének elejét vegyék. (MTI) A szokásos időpontnál két héttel hamarább megérkeztek gyárainkba az idei termésű szovjet gyapot első szállítmányai A textiliparunkban felhasz­nált pamutnak mintegy 70 szá­zalékát vásároljuk a Szovjet­unióból és textilmunkásaink évek óta már megszokták ezt az egyenletesen jó minőségű alapanyagot, szeretnek vele dolgozni. Ezért fogadták öröm­mel a napokban azt a hírt, hogy útban van az idei termé­sű szovjet gyapot. A szovjet külkereskedelem igyekezett eleget tenni gyá­raink kérésének és az idén a szokásos időpontnál két héttel hamarabb kezdte meg az új­[ termésű gyapot szállítását. Az első vagonok már meg is ér- j keztek. A Goldberger-gyár ke- | lenföldi telepén, a Szegedi Textilművekben, és több más fonodánkban már a Taskent és Szamarkand környékén az idén 'termett gyapottal pörög­nek az .orsók. A szállítás ez­után már folyamatosan törté­nik és a következő napokra is mintegy kétezer tonna újter­mésű gyapot érkezését jelez­ték a magyar beszerző válla­latnak, az Importtex-nek. (MTI) Veszprémben rendezik meg a 3. országos erdész-vadász találkozót A rejtett tartalékok egyike Zöldségtermesztési tapasztalatok, lehetőségek és feladatok a megyében Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság, a Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége és a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága október 14- én és 15-én Veszprémben ren­dezi meg a 3. országos erdész- és vadásztalálkozót. Ez alka­lommal megvitatják vadgaz­dálkodásunk időszerű kérdé­seit, a trófeakiállításon pedig bemutatják a magyar vadgaz­dálkodás sikereit szemléltető híres szarvasagancs gyűjte­ményt. (MTI) A termelőszövetkezetek már készítik 1962. évi terveiket. Nem közömbös, hogy a terme­lési tapasztalatokon, a megle­vő adottságokon, s a kihasz­nálható lehetőségeken nyugvó reális tervek készülnek-e me­gyénk termelőszövetkezetei­ben. A zöldségtermelés például egyike a legjövedelmezőbb termelési ágazatoknak a tsz- ek gazdálkodásában, ugyan­akkor azonban annak ötletsze­rű megvalósítása veszélyeket is rejt magában. Ezért keres­tük fel a napokban a Pest me­gyei MÉK- termeltetési osztá­lyát, mondják el tapasztalatai­kat, tanácsaikat, amelyeket a tsz-ek hasznosíthatnak jövő évi terveik készítésekor. Pest megye különleges helyzete — Pest megye földrajzi fek­vése, a főváros szomszédsága, Új haltároló uszályok a Dunán Szeptember 9-én bemutat­ták a kereskedelemnek, a Harcsa és Ponyt elnevezésű haltároló uszályokat, amelye­ket a Váci Dunai Hajógyár készített. A külsőre is tetsze­tős aluminiumuszályokat, a legmodernebb gépekkel sze­relték fel, műszaki szempont­ból egyedülállók. Egyenként tíz vagon hal tárolására alkal­masak, s ezzel a téli időszak­ban egész Budapest friss hal­ellátását biztosíthatják. Igen érdekes az úgynevezett cirku­lációs berendezés, amelynél a halak oxigénellátása még a téli jégzajlás esetén sem üt­közik nehézségbe. Az uszály negyven nagy rekeszből áll, s így osztályozni tudják a kü­lönböző halfajtákat. A rako­dás is gépi erővel történik, ami lehetővé tette, hogy húsz ember munkáját ma öt-hat ember végzi. A gépi rakodó­berendezés még a jövő hónap­ban elkészül. új, modern haltároló uszályok már Budapesten vannak (Szentiványi felv.) a talaj- és időjárásviszonyok, az öntözési lehetőségek, a köz­lekedési hálózat, a tsz-pa- rasztság jelentős részének sok­évi tapasztalata a kertészke­désben — olyan adottságok, amelyek különleges helyzetet biztosítanak a zöldségterme­lésben —, mondja Kun Andor termeltetési osztályvezető. — Ezeket az adottságokat mind fokozottabb mértékben hasz­nálják ki a tsz-ek, azonban még korántsem mondható, hogy az említett lehetőségeket megközelítően is kihasznál­tuk volna. Nagyüzemekben kisüzemi módszerek Ott kell kezdeni — folytat­ja —, hogy tsz-eink nem min­den esetben élnek a nagy­üzem-adta lehetőségekkel. A kertészkedéssel foglalkozó tsz- ek jelentős része a maga tíz- húszholdas kertészetében ti­zenöt-húszféle árut termel, s ezáltal lényegében ugyanolyan termelési viszonyokat teremt, mintha kisüzemi gazdálkodást folytatna. Ha kevesebb cikk­féleséget termelnének nagyobb területen, kevesebb ráfordítás­sal, a munkafolyamatok jobb megszervezésével, s a munka­erő ésszerűbb felhasználásá­val jelentősen emelni lehetne a jövedelmezőséget. Erre jó példával szolgált idén a szent- lőrinckátai Üj Élet Tsz. ahol száz holdon termeltek papri­kát kiváló eredménnyel. Tájtermelés kialakítása — A jövőben fokozottab­ban arra kell törekedni, hogy a tsz-ek ne kísérletez­zenek olyan áruk termelé­sével, amelyek az ő talaj- és éghajlati viszonyaik mel­lett nem hoznak jó termést,' vagy nem érnek be időben. Példaként említhető a korai dinnye. Míg a nagykátai és a ceglédi járásban időben beérik, s ezért gazdaságos a termelése, a gödöllői és a váci járásban később érik, s így az ottani „korai” diny- nye akkor kerülhet piacra, amikor máshonnan már tö­megárut szállítanak. Hiába tervezték dinnyéjüket pri­mőrárban ezek a tsz-ek, csak tömegárat kaphatnak érte, azaz: ezekben a járásokban a korai dinnye termelése nem kifizetődő. A csőkutas öntözés nagy lehetőségei — Pest megye nagy részé­ben a talajvíz szintje lehe­tővé teszi a gazdaságos cső­kutas öntözés megvalósítá­sát, Abonyban, Zsámbékon, Túrán, Szentlőrinckátán s a monori járás néhány köz­ségében felismerték előnyeit — mondja Kun Andor. — Ezekben a községekben má­ról holnapra példás öntözé­ses kertészeteket valósítot­tak meg a tsz-ek. A rácke­vei járásban azonban nem használják ki kellőképpen a Duna közelségét, s ezzel meg­fosztják magukat az öntözé­ses kertészet jelentős bevé­telétől. A zöldségtermelési tervek — Az idei tervkészítésben nagy segítséget jelent, hogy néhány cikket fix-áron, má­sokat pedig irányáron lehet betervezni. Ennek következ­tében a várható árbevételek reálisabban alakulnak. Az átlagárak kialakításánál a tsz-ek arra törekedjenek, hogy a bevételek súlypont­ját a zöldségáruk korai ér­tékesítésére tegyék, s ügy azok kiegyenlítik a tömeg­áruk idején kialakuló ala­csonyabb árakat. Erre meg is lesz a lehetőség, minthogy idén Pest megye jó helyet biztosított magának az ex­portszállításokban. — Több helyen előfordult, hogy a tsz-ek — tapasztalat hiányában — lazán tervez­ték az egy-egy cikkféleség termesztéséhez szükséges mun­kaegység-ráfordításokat, s en­nek következtében ténylege­sen is több munkaegységet használtak fel, mint amennyi reális lett volna. Idén már van tapasztalatuk ebben is, s a MÉK szakemberei is me- gyeszerte rendelkezésre áll­nak a tsz-eknek, hogy taná­csaikkal segítsék őket a reá­lis zöldségtermelési tervek elkészítésében — mondta be­fejezésül Kun Andor. Ferencz Lajos Egész éven át üzemelő baromfinevelőtelepet állítaná lel az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén korszerű csibenevelő-telepet és tojóhá­zat állítanak fel. Az egész éven át üzemelő telepről 15 000 pecsenyecsibét adnak a főváros ellátására. A tojóház­ból, ahol 5000 tyúkot tartanak, évente 40 000 tenyésztojást szállítanak a termelőszövet­kezeteknek. Az új baromfi­üzem a Német Demokratikus Köztársaság Lipcse—Markle- bérgi mezőgazdasági kiállítá­sának tapasztalatai 'alapján nemcsak a kiállítás néhány- hetes nyitvatartási ideje alatt segíti elő a tapasztalatcserét, hanem évközben is itt tartják a különböző tanfolyamokat* továbbképzéseket a termelő- szövetkezetek baromfitenyész­tő szakemberei számára. (MTI) Csaknem 130 külföldi szakember jelentkezett már a második ipari energiagazdálkodási konferenciára Október 15. és 21. között rendezi meg az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület a második ipari energiagaz­dálkodási konferenciát. Az iparban dolgozó legjobb ener­getikusok ülnek majd össze, hogy megtárgyalják az olaj- és a gázenergia értékesítésével, és általában az energia gaz­daságos ipari felhasználásával kapcsolatos kérdéseket. A konferencia iránti érdek­lődésre jellemző, hogy már eddig körülbelül 400 hazai és csaknem 130 külföldi — bol­gár, csehszlovák, lengyel, né­met, román, jugoszláv, fran­cia, olasz és osztrák szakem­ber jelentette be részvételi szándékát. (MTI) AZ ELSŐ ŐRSI FOGLALKOZÁS A csapatvezető eligazítást tar­tott az őrsveze­tőnek, s megbe­szélték az első őrsi gyűlés fel­adatait. Ebben még nem volt semmi rendkívü­li, hiszen sok út­törőcsapatnál tar­tották meg a na­pokban az első foglalkozásokat. A mostani első őrs- gyűlés előtt mégis szokatlanul izga­tott volt a han­gulat, a Dózsa György úttörö- . csapatnál, Buda­örsön. Újonnan kinevezett taná­rok látogatását várták a pajtá­sok — az első őrsi foglalkozá­son. Melyik őrs­vezető vállalja a bemutató foglal­kozás levezeté­sét? — Gondo­lataiba merült az érdekelt VII. b. osztály három őrsének három vezetője, mintha csak az esélye­ket latolgatták volna. Számba- vették talán ta­valyi eredmé­nyeiket, vagy ép­pen nyári mu­lasztásaikat? Erben Jenőnek azonban nem sok latolgatni valója volt — hiszen most került a bu­daörsi iskolába —, s elvállalta a bemutató foglal­kozás megtartá­sát. Ahhoz meg, hqgy még színe­sebb legyen. meg­hívott egy paj­tást egy másik őrsből, tartson beszámolót a csa­pat nyári táboro­zásáról. Másnap került sor az őrsi fog­lalkozásra. Hu­szonnégy tanár­vendéget szám­láltak a pajtá­sok, s bizony sen­ki sem irigyel­te Erben Jenő őrsvezetőt, fi. paj­tások azonban mindent megtet­tek a foglalkozás sikeréért, s nem vallottak szé­gyent. Dicséret illeti Erben Je­nő őrsének min­den tagját, mert az úttörőélet tör­vényeinek szelle­mében biztosítot­ták őrsvezetőjük helytállását. ...így látta ezt Szath- máry Lajos szak- felügyelő is — a bemutató foglal­kozásra jött ta­nárvendégek ve­zetője —, s szá­mára, mint haj­dani sárospataki diáknak, szép em­lékeket elevení­tett fel Schilling István pajtás be­számolója a csa­pat sárospataki táborozásáról. Jesinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents