Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

I

1961. OKTÓBER 10, KEDD

"Tftírhm

\'M. országgyűlés folytatta munkáját

(Folytatás az első oldalról)

gia importját, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval ösz- szekötő 220 kilovoltos, új távvezeték Ily módon az energiaellátásban két alapvető forrásra támaszkodhatunk.

A vegyipar fejlesztésének kérdéseiről beszélt ezután az előadó. Kiemelte: a vegyipar gyors, az egész iparét megelőző fejlődése lényeges hatást gyakorol majd mind az ipar egyéb ágaira, mind pedig a mezőgazdaság fejlődésére. 19H0-ban a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte. 1965-ben pedig megközelíti majd a 9 százalékot. 1960-ban az egy főre jutó műanyag- és műgyantagyártás 1.1 kilogramm volt, 196.5-ben pedig az előirányzat szerint 3.2 kilogramm lesz.

Gyors ütemben növekszik a szocialista mezőgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen műtrágyák termelése is.

A hazai termelés és a műtrágyabehozatal fokozása lehetővé te/izi, hogy az egy katasztrális holdra jutó műtrágya mennyisége a tervidőszak végén elérje a 190 kilogrammot.

— A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhen- gersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyers- vas-termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor

egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük, hogy általános gazdaság- politikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állít- son elő.

— Áz építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyübeton-elemek

gyártásával, s más, korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét.

— Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezések korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez. a költségek csökkentéséhez.

A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni.

Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt. céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől á kivitelezésig tovább javuljon a munka.

— A második ötéves terv idején több új nagyipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait.

Fokozni kell iparunk rugalmasságát

Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk.

Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése.

Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes

gyártmányok korszerűsítése, A r kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen ; korszerűnek. Fokoznunk kell j tehát iparunk rugalmasságát. Más szóval: lényegesen rövi- j díteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és | tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva. e téren is szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, a gyárt- j mányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására.

A továbbiakban a mezőgaz- j daság terveit ismertette.

A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő. másszó- val évi átlagban mintegy 4,1—4.2 százalékos növekedést.

Ennek a célnak az elérése j nemcsak a mezőgazdaságtól, I de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel -*•

— hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazda- sági termelés előirányzataidnak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat.

Ezután a könnyűiparról be- | szélt, s hangsúlyozta: a köny- nyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel

— mint -éldéul a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is.

— Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közve'ett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalom1 biztosítás nagyarányú kiszéle- j sédénél, amely különösein nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából.

Megvalósítjuk lakásépítési terveinket

— A lakásépítkezéseket a 15

! éves lakásépítési programnak

megfelelően irányozza elő a terv.

Üt év alatt 250 001» lakás építésével számolunk. Ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük.

A magánlakás-építést jelentős j hitellel támogatja az állam, s ] elsősorban, a bérből és fizetés- j bői élők rendelkezésére állnak | a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakás-fejlesztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. Öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni.

Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyors ütemű fejlesztése olyan igényedet támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát — mindenekelőtt a mérnök-, a tudományegyetemi vegyész-, a fizikus- és a matematikushallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is.

— Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután. — Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízióadás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ez lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének.

Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és a modern mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hógy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását.

A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál Is fel- használtuk.

A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóió tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenő- mentes fejlődésének. Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés elé kerüli törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye.

Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását, a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát.

— Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.)

Ezután Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel.

Részletesen foglalkozott az ötéves terv főbb ipari, mező- gazdasági és kulturális előirányzataival. A lakosság anyagi helyzetének tervezett javításával, az életszínvonal emelkedésével, majd így folytatta:

— A tervben foglaltak helyesen tükrözik legfontosabb tennivalóinkat, helyesen osztják el anyagi eszközeinket — ezért az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot alapjaiban helyesnek tartják, s a felmerült módosítási javaslatok alapvető kérdéseket nem érintenek. Végül előterjesztette a tervjavaslat vitája során felmerült módosításokat, majd a terv- és költség- vetési bizottság nevében a második, ötéves népgazda- sagfejlesatésről szóló törvény- 1 javaslatot a terv-' és' költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlotta az ország- gyűlésnek.

A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel*

Fehér Lajos felszólalása

Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzet- köri helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket.

— A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta —, a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban;

Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek.

Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének.

— A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy' mind több és több volt gyarmati és félgyarmati ország lépett a nemzeti függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink.

— A kölcsönös előnyök alapján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fejlett tőkés országokkal is — követve a két rendszer békés egymás mellett élésének politikáját.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy

az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek 1 alkotó kezdeményezéseinek, amely főként az újítási mozgalomban ölt testet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessék az újítómozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában az egész iparfejlesztési terv magvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A párt- szervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő- és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal:

csak a termelés, a termelékenység növelése, az

önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat,

előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s megfelelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot.

— Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —, hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő több.sége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át.

Úgy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb eredmény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából s meggyorsítsuk a mezőgazda- sági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezeteK alakuljanak ki. amelyek mielőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak.

Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével —, a következő fő feladatokat kell megoldania:

1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabonaszükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk.

2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk.

3. Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baromfihústermelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi húsfogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg- ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk.

4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel, nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 ezer katasztrális

hold szólót, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk.

5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése, a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén, az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adnj a népgazdaságnak.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmány, kérdéssel foglalkozott.

A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer. a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya részére. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban; az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, belterjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést.

Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva:

— Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok, a szocializmus erősödését szolgálják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják számításukat.

— A népgazdaság ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelő- szövetkezetben a saját erőforrások maximális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében.

A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának javítására,

a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd — fokozódik a gépi aratás is. 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi betakarítás aránya 85 százalékra növekszik.

— A termelés fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területekre kell összpontosítani, amelyek a népgazdaság szempontjából a legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyárak, az öntözés, a gépesítés, a növény- védelem, a keveréktakarmánygyártás, a sertés- és a baromfitenyésztés, hizlalás stb.

— Az anyagi eszközök felhasználásának ésszerű koncentrálása természetesen összefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista

nagyüzemeinkben, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetekben is a termelés ésszerű szakosításához.

Az üzemi adottságok jobb kihasználásában igen nagy népgazdasági tartalékok vannak.

— Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz

I igénybe, másrészt — beruhá- j zési okokból — nem tudunk oly gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni, amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe. döntően a sertés- és baromfihús-, valamint tej- és tojástermelésben.

Ebbé) a helyzetből következik, hogy a főfeladat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepék

Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges,

— Állami gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermésátlagukat érték el: ka- tasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelő- szövetkezetek búzatermésátlaga is megközelíti all mázsát.

A vártnál jobb termés eredményeként kenyérgabonából szeptember végéig 110 000 vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény.

— Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabona termés megfelelő, gondos előkészítésének, ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vetnünk, tellát a tavalyinál valamivel nagyobb területen.

— Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja —, hogy állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, mégpedig időben, s gondosan előkészített, jó magágyba! A jövő, évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegíti, hogy

ezen az őszön már több mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagy termőképességű búzafajtákat,

jelentős mennyiségű műtrágya felhasználásával. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön!

A továbbiakban Fehér Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve, silóz- zák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldőállomány átteleltetése, valamint a fellendült baromfitenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartása érdekében, a kormány továbbra is szorgalmazza az idén jól bevált szerződéses akcióikat, amelyek révén a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez. hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett, központi készletből megkaphatják.

— A beterjesztett törvényjavaslat utal a lakosság foglalkoztatásának alakulására az ötéves terv időszakában. A keresőik száma ez idő alatt mintegy 300 000 fővel nő. A nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 000-rel nő, a mezőgazdasági dolgozóik létszáma

(Folytatás az 5. oldalon)