Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

"\M(rlan T9G1. OKTÓBER 10. KEDD Barátok - barátok között Megyénkkel ismerkedik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácskozásának négy részvevője Vasárnap hajnalban befeje­ződött a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség budapesti tanácskozása. Elnéptelenedett a Gallért Szálló ülésterme, a delegátusok hazafelé készülőd­nek, hogy hírül vigyék az asszonyok békeakaratát. Eluta­zásuk előtt azonban még egy feladat vár rájuk: ismerkedés a magyarországi nőmozgalom­mal, szociális hálózatunkkal, békés építőmunkánk eredmé­nyeivel. A Pest megyei Nőtanács meghívására két napiig me­gyénkben vendégeskedik a ta­nácskozás négy külföldi rész­vevője: 'három vietnami és egy keletnémet asszony. Kétnapos programjukban szerepel visegrádi kirándu­lás, találkozó a nagykő­rösi asszonyokkal, terme­lőszövetkezeti látogatás és munkás-paraszt asszony- fcalálllozón való részvétel a Csepel Autógyárban. Hétfőn reggel népes csoport köszöntötte a megyei tanacs- háza falai között a kedves vendégeket: a négy külföldi kommunista asszonyt. Három vietnami és egy keletnémet: nem ismerik egymás nyelvét, » egyikük sem ért magyarul. Az ölelésre tárt karok, s a sze­retetteljes fogadtatás azonban szavak nélkül is tolmácsolják: barátok között vannak. Földig érő szárijában, a karcsú, fekete hajú Vo-Thi- The köszöni meg honfitársnői nevében a baráti meghívást. Tanulmányúton levő, minden iránt érdeklődő diáklánynak nézem, pedig a Vietnami Demokratikus Nőszövetség Központi Bizottságának tagja. Hazája felszabadulása előtt tanítónő volt. A francia gyar­matosítók ellen vívott szabad­ságharcban fegyverrel cserélte fel a katedrát; partizán lett, végigharcolta a dzsungel-hábo­rút. A női fegyveres alakula­tok egyik szervezője volt. A fronton lépett be a Vietnami Kommunista Pártba. A felszabadulás után a nőmozgalom egyik vezető­je lett, s gyermekek he­lyett asszonyokat tanít: szabadságban, boldogság­ban élni. — Az én pályafutásomhoz hasonló ma tízezrével akad a Vietnami Demokratikus Köztársaságban — mondja. — Ä’edig a gyarmati Vietnam asz- szonyainak sorsát európai nő el sem tudja képzelni. A tel­jes politikai jogfosztottság és tudatlanság a családon belüli legsúlyosabb elnyomással pá­rosult. A felszabadulás előtt hazámban a többnej űség ural­kodott. A férfi annyi felesé­get vett, amennyit anyagi helyzete megengedett s az asszonyt rabszolgájának te­kinthette. A nők végezték az összes ház körüli munkát, ők dolgoztak a földeken. Anyagi függőségük teljesen kiszolgál­tatta őket férjüknek, s fér­jük családjának. Sivár, öröm- telen életükben a felszabadu­lás hozott gyökeres változá­sokat. Ma már a nők egyen­jogúságát törvények szentesí­tik. Politikai és munkához való jogaik azonosak a fér­fiakéval. Az elmúlt év januárjában hozott családi törvény v megtiltotta a nőkre oly hátrányos és megalázó többnejűséget. — Parlamenti képviselőink­nek 11 százaléka, a népi taná­csokban dolgozóknak pedig húsz százaléka nő. Két mi­niszterhelyettes asszony is van nálunk. Négy nő kapta meg eddig a Munka Hőse kitüntetést s sok ezer a ki­váló munkás címet. Pártunk és kormányunk messzemenő gondoskodása, az anya- és gyermekvédelmi intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a gyakorlatban is biz­tosítsák a felszabadult viet­nami nők egyenjogúságát. Honfitársnőim mindezt nagy­szerű munkával, kitartú ta­nulással viszonozzák. Hazám­ban szinte minden asszony, fiatal lány tanul. Nekem, aki nemcsak nő vagyok, hanem pedagógus is, kétszeres öröm ez. S még nagyobb öröm látni a magyar asszonyok éle­tét: mintha tükörbe néznék. Olyan tükörbe, amelyik saját népem, honfitársnőim jövőjét mutatja. Gertrud Hoffmannt a ke­let-németországi Wittemberg asszonyai küldték Budapest­re, hogy számoljon be béke­harcukról. Hoffmann asszony családjának története úgy tük­rözi kicsiben hazája történel­mét, mint csepp a tengert. Apja szakképzetlen ipari mun­kás volt, akit politikai meg­győződése miatt mindenün­nen elküldték, feketelistára tettek, majd bebörtönöztek. Anyjával az illegális moz­galomban ismerkedett meg. Gertrud asszony nyomdász­lányként érte meg a felszaba­dulást, ma pedig a wititember- gi gumiművek munkaügyi igazgatója. Esténként, amikor haza­megy a főiskoláról, előve­szi néha a családi képe­ket: ez itt ő, az egykori sovány, mindig éhes kis nyomdászlány, ezek pedig a testvérei. Akkor még élt mind a három. Nővére azonban tizenkilenc éves korában elpusztult a há­borúban. Ha élne, talán igaz­gató lenne, mint Gertrud; vagy tanár, mint a férje. Vagy mérnök szakmunkás, esetleg óvónő. De nem él. Elpusztult egy szörnyű, esztelen háború­ban. — Nekem nincsenek gyer­mekeim —, mondja halkan Gertrud Hoffmann —, de nincs már nővérem sem. Rá gondolok és gyűlölöm a hábo­rút. Békéit akarok és békét akar a tizenöt ifjúmunkás, akik — míg otthon voltam — három nap alatt jelentkeztek üzemünkből a néphadseregbe, önként a párt felhívására. Számuk azóta biztosan növe­kedett is. Munkatársaik vállalták, hogy helyettük is dolgoz­nak. Mert ők is békét akarnak. So­kan vagyunk mi. békepártiak. Többen, mint a háborús uszí­tok. Ezért hiszek a győzel­münkben, a népek — köztük az asszonyok — összefogásá­nak erejében. Erről győződ­tem meg a tanácskozáson s ezt adom tovább a Pest me­gyei asszonyoknak is. Nyiri Éva Beethoven új hallgatói Nagyon szép, nagyon ér­dekes, és tudom, hogy ma még kivételes, nem jellemző esetről hallottam nemrégi­ben. A Balaton partján Pest megyei tsz-jmrasztok üdül­tek vagy tízen, az Állami Biztosító jóvoltából, sok, más megyéből valókkal egyetemben. Náluk jártam s a gondnok mesélte az alábbiakat. — Csendes délután volt, a csoport délelőtt hosszabb kiránduláson vett részt. Ül­dögéltek, pihentek, ki erre, ki arra. Valaki kinyitotta a televíziót. Éppen akkor kez­dődött a Beethoven-emlék- hangverseny közvetítése Kis­martonból. Eleinte nem sok ügyet ve­tettek rá. Legyintettek — zene. Később egy-két ember mégis leült a készülék elé. Aztán valahogy mind töb­ben lettek. Szálltak a Sors­szimfónia tragikus, örökszép dallamai. Lassanként mind többen lettek, végül min­denki ott ült — Beethovent hallgatni. Közben hét óra lett. Megszólalt a vacsorára hívó gongjel — s a hallga­tóság köréből nem állt fel senki! Odafordították a fe­jüket a megterített asztalok felé, aztán türelmesen hall­gattak tovább majd egy fél­óráig, míg az utolsó hangok is el nem szálltak a már feketeségbe burkolózó víz­part fölött. Az elején is mondtam, tu­dom, hogy nem ez az álta­lános. Ez a hallgatóság nem fog otthon tudatosan leülni a rádió elé, hogy nagyzene­kari hangversenyt hallgas­son. Ve egy kicsi láng ott­maradt-' a szívük mélyén, emléke annak, hogy egyszer valami nagyon szép volt. Tudom azt is, hogy ehhez hozzájárult az eddig még soha nem élvezett szabad­ság, a gondtalan pihenés és a Balaton varázsa is. K. M. Milyen új jogi és peres problémákat hozott magával a tsz-mozgalom fejlődése ? Jk tnotftfci bíróság polgári kollégiumának ütése Hétfőn egésznapos ülést tar­tott a Pest megyei Bíróság polgári kollégiuma. A nagy­szabású értekezlet munkájá­ban részt vett dr. Barkóczy Antal, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, dr. Jászai Dezső, az Igazságügy- minisztérium főosztályvezető­je, dr. Sztodolnik László, a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyettese, dr. Szilbereki Jenő, a Legfőbb Ügyészség főosz­tályvezetőhelyettese, továbbá Koller Mihály, a megyei párt­végrehajtóbizottság részéről, dr. Zalka Károly, a megyei bí­róság elnöke, dr. Bozáky Ist­ván megyei főügyész, valamint Iskolaavatás Mogyoródon képviseltette magát a megyei tanács, a Termelőszövetkezeti Tanács, a nyíregyházi és a kaposvári megyei bíróság s je­len voltak megyénk járásbíró­ságainak vezetői, s a polgári kollégium összes tagja. A vi­taindító előadást dr. Szép György, a megyei bíróság el­nökhelyettese tartotta. A megye vezető jogászainak tegnapi munkaértekezletén a termelőszövetkezetek és tagsá- ffuk jogi és peres problémáit vitatták meg. A vita alapját a megyei bíróság hattagú bri­gádjának és a járásbírósági elnököknek féléves vizsgálata szolgáltatta. A vizsgálat nem csupán „aktaszerű” volt, hanem az élet által teremtett új helyzet lényeiből indult ki. A termelőszövetkezetek létre­jötte óta egész sereg olyan jo­gi kérdés került napirendre, amelyekkel a korábbi jogsza­bályalkotás nem számolhatott. A tsz-ek és az állami válla­latok, valamint a magánsze­mélyek között olyan jogi vi­ták, polgári perek indultak meg és vannak folyamatban,; amelyek mind politikailag, \ mind gazdasági kihatásukban; lényegesen különböznek a pol-í gári bíráskodás elé tartozó ■ magánjogi ügyektől. A bíróságok ítélkezése töb-j bé-kevésbé közvetlenül befő- ! lyásolja a tsz-mozgalom fejlő-! elését. Különösen áll ez az: olyan perekre, mint például aj termelési szerződésekből, a j gépállomások munkájából, a! tagsági viszonyból, a munka-j mulasztásból eredő kártérítési I ügyek, az adás-vételi szerző-; désekből, a göngyölegekből, a; balesetekből, a haszonbérek-; bői, a raktárbérletekből, az: építkezésekből, a fuvardíjak-: bői, a munkaügyi vitákból: adódó egyéb perek. Ide tartó-i zik — a kollégium megállapí-i tása szerint — a gyermektar-i tás-levonásnál a tsz-eknek, I mint harmadadósoknak a fele­lőssége is. Megállapították, hogy ugyancsak új formában je­lentkeznek a családi és egyéb pereli, az ingatlan viták, az eltartási szerző­dések, az öröklési viták, a házastársak vagyonközös­sége körüli peres eljárá­sok. A Pest megyei Bíróság pol­gári kollégiuma a gyakorlati élet által követelt jogszabály­módosításokat megvitatta és döntés végett az illetékes fó­rumok elé terjeszti. A kollégiumi ülés anyagá­nak részletesebb ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Firon András VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^qlédi/dHap^ n—B—an m a— Egy munkaegység - 26 forint Zárszámadó közgyűlést tar­tott a minap a törteli ifjúsági szövetkezet. Dér János ifjúsá­gi elnök ismertette a gazda­sági év eredményeit. Az ifjú­sági tsz-nek 38 dolgozó tagja volt egy esztendő alatt. A munka — bár az időjárás ked­vezőtlenül befolyásolta — rendkívül jól haladt. Az ezer négyszögöl borsóvetésről több, mint kétezer forintot árultak a gyerekek és az összes bevé­tel kereken 2300 forintot tesz ki. Az aszály miatt tönkre­ment legalább 1500 forint ér­tékű zöldbab, négyszáz forint értékű szárazbab és 1200 fo­rint értékű kukorica termés, Kedvező időjárás esetén majd nem háromezer forintot oszt hatott volna ki az ifjúsági termelőszövetkezet, ami 70— 80 forintos munkaegységnek felelt volna meg. Az ered­mény azonban így is meg­nyugtató, mert a fiatalok fe­jenként 26 forintot vittek ha­za. A jövő év már előrelátha­tólag könnyebb lesz, a hivata­los támogatáson kívül az Aranykalász Tsz gondos ta­lajmunkával előkészített terü­letet bocsát a fiatalok rendel­kezésére. Becsületbusz Abonyban A 16-os Autóközlekedési Vállalat társasgépkocsijain megyeszerte — mint ismere­tes — új rendszert vezettek be. A kocsik egy része kalauz nélkül közlekedik. Abonyban is rátértek erre az új rend­szerre. Az utasok fegyelme­zetten fogadták az újítást és semmivel sem lassúbb így a közlekedés, mint korábban. A kocsikat már hetekkel ezelőtt átalakították. Terelőkorlátot építettek, amely mellett az utasok kénytelenek elhaladni a vezetőfülke elé. ahol az autóbusz sofőrje adja ki, p je­gyeket. Egy hónap múlva majd perselyt szerelnek fel és az utazóközönség abba dobja a viteldíjat. 1Az új rendszer egyrészt jelentős munkaerő­megtakarítással jár, másrészt az autóbusz vezetőknek sem okoz lényeges többletmunkát. Az áruház terveiből A Ceglédi Földművesszö­vetkezet népszerű áruháza elkészítette őszi programját. Mindenekelőtt: kétmillió fo­rinttal magasabb a? árukész­let értéke, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Különösen a női és a férfi készruhák választéka rend­kívül bőséges. Október kö­zepén a íöldművesszövetke- zet éttermében műsoros di­vatbemutatót rendeznek, majd az áruházban a koz­metikai cikkeket tárják a vevők elé. Arról is gondos­kodtak az áruház vezetői, hogy szakképzett kozmeti­kusnő segítségével ingyenes tanácsadást szervezzenek vá­sárlóik örömére. Ezenkívül a szebbnél-szebb kerámiákat is népszerűsítik és kerámia­heteket rendeznek. M0jNOR©vro£ge Volt-e biztosítva ? Betörtek az Állami Bizto­sító monori járási fiókjába. A, betörő majdnem három­ezer forint készpénzzel távo­zott. A rendőrség megindí­totta a nyomozást és kéri a lakosságot, hogy aki a nyom- ravezetésben segíteni tud, jelentkezzék személyesen, te­lefonon, vagy írásban a járá­si rendőrkapitányságon. MIKOR ZÁR? Egy vevő este citromot akart vásárolni a vecsési 91. számú önkiszolgáló boltban. Az üzlet zárási ideje fél nyolc. Az illető hét óra után tíz perccel nyitott be az aj­tón. Ennek ellenére a rolót félig lehúzva, az eladókat pedig takarítás közben, a pénztárost pénztárzárás köz­ben találta. Kérdésére közöl­ték, hogy az üzlet már be­zárt. Mivel a citrom beteg­nek kellett, a vásárló még- egyszer feltette a kérdést: érdemes-e várakoznia? A vá­lasz nagykegyesen igenlő volt. Ezt aztán szó szerint is értették az eladók, mert pontosan fél nyolc előtt öt perccel végre megszánták a késői vásárlót. Vajon helyes-e az, hogy a hivatalos záróra előtt 20—25 perccel bezárják az üzletet? Jobb lenne ra­gaszkodni a hivatalos zárórá­hoz. így kívánja azt a vevők érdeke, de előírja az üzleti szabályzat is. A pilisiek programja Pilisen a művelődési ott­honban elkészítették az őszi­téli hónapok programját. Esze­rint a TIT hat előadást szer­vez, mégpedig filmmel egybe­kötve. Az iskolában megszer­vezik a szülők iskoláját. Házi betegápolási és elsősegélynyúj­tási tanfolyamok, is, indulnak és' bizonyára népszerű lesz az anyák iskolája. A tsz-tagok részére szakmai kérdésekből álló előadássorozatot tervez­nek. Készülődnek a művészeti csoportok is. A jövő évben előreláthatólag tíz alkalommal lépnek fel és részit vesznek a kulturális szemlén is. AM Rága'mazásért három hónapi börtönbüntetés Dr. Técsy Bálint nagykő­rösi körzeti orvos rágalmazás bűntette miatt került a vád­lottak padjára. Levelek sere­gét küldte az ország szinte valamennyi vezető szervéhez. Leveleiben súlyosan megrágal­mazta a nagykőrösi kórház igazgatóját és másokat. Bár kétségtelenül bebizonyosodott dr. Técsy bűnössége, a rábizo­nyított vádat tagadta. A váro­si bíróság dr. Técsy Bálintot háromhavi börtönbüntetésre és a költségek megtérítésére ítélte. Az elítélt fellebbezett. Vasárnap délelőtt sokáig emlékezetes esemény színhe­lye volt Mogyoród. Ezen a délelőttön avatták fel ugyanis a közel hárommillió forintos költséggel felépített hattan­termes új iskolát. A hat tan­termen kívül úttörőszoba, elő­adóterem, napközi otthon, szertárak, igazgatói és neve­lői szoba is helyet kapott az épületben. A bensőséges han­gulatú ünnepségen több szá­zan vettek részt a falu lakói közül. Deák Antal, a községi tanács vb-elnöke mondott ün­nepi beszédet, majd Blatinczki Gyula, a járási tanács vb- elnökhelyettese köszöntötte a falu lakóit .Az új iskolaépü­letet Vargha Dezső igazgató vette át, s tett ünnepélyes ígéretet: az iskola pedagógu­sai legjobb tudásuk szerint oktatják, nevelik majd a jö­vőben is a mogyoródi kis­diákokat. négy hónap nem nagy idő, ő mégis elmond­hatja. nem töltötte haszontalanul a napokat. A technika iránt korábban is érdeklődött, itt most még inkább alkalma nyílik alaposabban megismerkedni a gépekkel. Jó néhány új tí­pus kezelését sajátította már el. Ért a trak­torokhoz, kombájnt is vezet, a nyáron „köl­csön adták” a gépállomásnak. A környező termelőszövetkezetekben aratott, amiért ter­mészetesen külön jövedelmet kap. Máskülönben áz időszerű munkából min­dig példamutatóan kiveszi a részét. Ha úgy kívánja az idő, traktorra ül és hetekig szánt. Mielőtt a silózáshoz hozzákezdett volna, a ve­tés alá készítette elő a talajt: tárcsázott. Pá­los László, a szövetkezet elnöke is meleg han­gon emlegette az ügyes fiatalembert. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenképpen a gödrökbe rakják a tervezett silótakarmányt. Ahol Gyurka János ott van, nem kell félni, hogy elmarad a brigád. Az ifjú silózóra új feladat vár majd: nem­régiben kapott a szövetkezet egy modern trágyaszórógépet, s mint univerzális ember, ő fogja kezelni. Odaadását, lelkiismeretes mun­káját minden bizonnyal idén is szép jövede­lem kíséri. Körülbelül 25 ezer forintra szá­mít, de ebben még nincs benne a háztáji, meg a külön munkák után járó bevétel. Sok dicséretet kapott már ifjú Gyurka János, mi is köszöntjvk a kiváló silózót! . (s. p.) | Büszke rá | a termelőszövetkezet ; Dolgozik a maglódi Micsurin Tsz-ben egy l fiatalember, akinek a nevét — különösen \ ezekben a napokban — igen gyakran emlege- ; tik. Tőle függ ugyanis, sikerül-e elegendő si- ! lói rakni a még üresen ásítozó gödrökbe, s j meg lesz-e október végére a számosállaton- I kénti tíz köbméter silótakarmány. Mindez persze nagyon komoly erőfeszítést ; követel, de mint ifj. Gyurka János — a szó- ! banforgó silózó — többször is bebizonyítot- j ta, most is helyt fog állni. Hajnalonként 6 az \ első a Dózsa tanyán, este 9—10 óra tájban : ugyancsak ő hagyja abba utolsónak a mun- I kát. Sürget az ősz, nem jut most idő pihe- I nésre. Hat emberrel folyik a silózás, három • hét alatt 900 köbméter takarmányt akarnak ; eltenni télire. Három vontató hordja a kuko- ; ricaszárat a kiváló silózónak, de sokszor még ; így sem győzik „nyersanyaggal” Gyurka Já- \ nőst. XJgy dolgozik már ez a brigád, mint pgy • óramű. Minden egyes tagja tudja mi a fel- \ adata, hogyan lehet gyorsítani az ütemet. ; Öröm nézni ezeket az embereket, mert ha ; szaporán dolgoznak is, állandóan jókedvűek. Ifi- Gyurka János mindössze két éve tagja '■ a Micsurin Termelőszövetkezetnek, Húszon-

Next

/
Thumbnails
Contents