Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
2 1861. OKTOBER 31, KEDD Az MSZMP Pest megyei bizottságának kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról) rsűsfonógyár 24 milliós beruházást kap. — Megyénk beruházásaiból is kitűnik pártunk iparfejlesztési politikájának következetes megvalósítása. A beruházások elsősorban az építőipari alapanyag- gyártás, a villamosenergia- fejlcsztés, a vegyipar, a híradástechnika, a gépgyártás, a műszeripar fejlesztését szolgálja. Foglalkozott a beszámoló az élelmiszeripar fejlesztésével, majd a helyiipar feladatairól szólt. A továbbiakban a termelékenység nagyarányú növelésének fontosságáról beszélt Horváth elvtárs. Kiemelte az ötéves terv azon célkitűzését, amely szerint a termelés növelésének 70 százalékát a munka termelékenységének növelése révén kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt az iparban 32—33 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét. Ez elsősorban műszaki szakembereinktől kíván nagy erőfeszítéseket. Növekszik a mezőgazdaság termelése — Az ötéves terv időszaka alatt a mezőgazdaság termelése 22—23 százalékkal növekszik majd. A második ötéves terv lényegében a nagyüzemi termelés kialakításának programja. Megvan a lehetősége ugyanis, hogy a nagyüzemi gazdálkodással járó előnyöket és lehetőségeket nagymértékben kihasználja a dolgozó parasztság. — A mezőgazdaságra vár az a feladat, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét hazai terméssel biztosítsa. 1$6$ őszétől például 14 millió holdon nagyhozamú búzát kell termelni. Megyénkben 1962- ben a kenyérgabonával bevetett terület 142 ezer hold lesz, ' A hústermelés, valamint az állatállomány fejlesztésének kulcskérdése a takarmánytermelés. Az ötéves terv időszaka alatt az egy főre eső húsfogyasztás negyvenöt kilóról 54 kilóra növekszik. Nagy lehetőségeink vannak a szőlő-, gyümölcs- és a zöldségtermelés növelésére. Az országos terven belül megyénkben a növénytermesztés hozamát 24— 25 százalékkal kell növelni. Ez évi öt százalékos termésnövekedést jelent. A mezőgazdaság részére biztosított beruházások, valamint a nagyüzemi lehetőségek kihasználása lehetővé teszi az ilyen irányú növelést. Horváth elvtáns részletesen beszélt a termelőszövetkezeti tagok közvetlen anyagi érdekeltségének biztosításáról. Többek között elmondotta: j szembe kell szállni minden dogmatikus nézettel, amely meghiúsítja, hogy a termelés növelése esetén a termelőszövetkezeti tagok jövedelme növekedjen. A termelőszövetkezeti tagokkal kötött megállapodásokat be kell tartani. Tovább kell fejleszteni a bérezést, olyan értelemben, hogy növekedjen a termelőszövetkezetnek jutó rész, de ugyanakkor növekedjen a tag jövedelme is. — Az állattenyésztés fejlesztése jelentős feladatokat ró a szakemberekre. Az állami gazdaságokban és a tanácsi szektorhoz tartozó gazdaságokban a szarvasmarha-állomány százezer darabra nőve lesz Ik. A sertésállomány megközelíti a 350 ezret,- a baromfiállomány pedig a hárommilliót, A szarvasmarhánál és a sertésnél 50—50 százaléknak a nagyüzemben kell lenni, míg a baromfinál 30— 32 százaléknak. — A mezőgazdaság az ötéves tervben 37 ezer traktort. 5600 gabonakombájnt, 10 700 traktoros vetőgépet és 26 500 traktorokét és számos egyéb gépi eszközt kap. Noha az ötéves terv mezőgazdasági beruházásai még nincsenek lebontva megyékre, mégis arra kell törekedni, hogy a gépi beruházásoknál a tervhatóságok figyelembe vegyék Pest megye munkaellát ott ságinak helyzetét, vagyis azt. hogy az ötéves tervben közel 100 ezer ipari munkást ad Pest megye a fővárosnak. Tovább javítani az életkörülményeket A lakosság életkörülményeinek további javításáról szólva elmondotta Horváth elvtárs, hogy az ötéves terv alatt 16— 17 százalékkal nő a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. 370 ezerrel növekszik a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók száma. A kiskereskedelem forgalma mintegy 23 százalékkal lesz magasabb. Az egy főre jutó húsfogyasztás 45 kilogrammról 53-ra emelkedik, tej és tejtermékekből 148-ról 200 literre, cukorból 26 kilogrammról 30 kilogrammra nő az egy főre jutó fogyasztás. — Pest megyében az ipar fejlődésével nő a foglalkoztatottak száma, ez szükségessé teszi a kulturális és egészség- ügyi intézmények bővítését. A megye kulturális, művelődési fejlesztésére 83 millió forintot irányoz elő a terv. Ebből 128 általános és középiskolai tanterem épül, ami mintegy 6000 tanuló elhelyezését teszi lehetővé. Új iskolák épülnek Budaörsön, Sáriban, Cegléden, Isaszegen, Gödöllőn és Kiskunlacházán. Vácott, Érden és Bahason új középiskolák létesülnek, Nagy- kátán 100 személyes diákotthon épül. A Gödöllői Agráregyetemet 135 milliós beruházással bővítik, A megyében Vácott, Cegléden, Nagykőrösön, Gödöllőn és Bugyin több mint 1300 lakás épül. Felkutatni a tartalékokat Az ötéves terv során és a legközelebbi időben előttünk álló feladatokat a következőkben foglalta össze a beszámoló: — Az ipari termelés növekedését a műszaki színvonal emelésével, elsősorban a termelőberendezések korszerűsítésével, a gyártási technológiák javításával, az elavult üzemek rekonstrukciójával kell végrehajtani. Jobban ki kell használni a rendelkezésre álló berendezéseket. A felújításokat ésszerűen kell felhasználni, az ipar vezetésében alkalmazni kell a tudományos üzemvezetés és szervezés eszközeit. Fontos feladat a rendelkezésre bocsátott beruházási összegek takarékos, gaz- doságos felhasználása. Az építkezéseknél bátran kell alkalmazni az új haladó technológiát, az előregyártott elemek felhasználását, a fizikai munka gépesítését. Fel kell számolni azt az egészségtelen jelenséget, hogy az ipari beruházások nagyobb hányadát építkezésre fordítják. A beruházási összeget elsősorban a korszerű géppark biztosítására kell fordítani. — Nem mindig éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a felújítást ténylegesen a gépek felújítására használjuk. E feladat megoldásánál, ahol lehet, alkalmazni kell az automatizálást és félautomatizálást. Bővíteni kell a felszerszámo- zást, hogy gépeink termelékenyebbek legyenek. Le kell számolni azzal a nézettel, hogy a termelékenység csak új gépek beállításával növelhető. Biztosítani kell, hogy a termelékenység növelésének érdekében a műszaki színvonal fejlődésével, az új technológiai eljárások kidolgozásával együtt' a normák is állandóan lépést tartsanak. Ismételten alá kell húzni, hogy a termelés szervezésében óriási tartalékaink vannak még. Különösen a vasipari üzemekben szinte minden ráfordítás nélkül nagymértékben növelhető a termelékenység. — A több műszakra való áttérésben is nagy tartalékok állnak még rendelkezésünkre. Nagy termelékenységű gépeink nem egy esetben csupán napi nyolc óra alatt, vagy még ennél is rövidebb ideig termelnek. Biztosítani kell, hogy megyénkben ts elérjük a termelés növelésének hetvenszázalékos termelékenység növeléséből történő biztosítását. Tovább kell fejlesztenünk az újítómozgalmat, a szocialista munkaverseny különböző formáit, a szocialista brigádmoz- .galmat. Elterjeszteni az élenjáró módszereket — A mezőgazdasági termelés növelésének érdekében gyarapítani kell a dolgozók szakmai ismereteit, el leéli terjeszteni az élenjáró termelési módszereket. Állami gazdaságaink legyenek a korszerű nagyüzemi gazdaság 'iskolái. Tovább kell szilárdítanunk termelőszövetkezeteink vezetését, gazdálkodását, növelni kell a vezetők felelősségérzetét és alkalmazni kell a feleiősségre- vonást. Az állattenyésztésben biztosítani kell. hogy képzett szakemberek beállításával a minimumra csökkenjék a károsodás. El kell érnünk, hogy a mezőgazda- sági termékek önköltsége jelentősen csökkenjen. — A hátralevő időt arra kell felhasználni, hogy az 196l/62-es évre előirányzott kenyérgabona-mennyiséget maradéktalanul és időben elvessük. A még be nem fejezett betakarítást gyorsan, veszteség nélkül be kell fejezni. A szárazság következtében előállott szálas takar- mányhiány pótlására minden kukoricaszárat takarmányozásra alkalmassá kell tenni, vagy úgy, hogy silóként, vagy hagyományos módon, kukoricaszárként tároljuk és használjuk fel. — Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kenyérgabona elvetése után minden arra alkalmas géppel mélyszántást végezzenek, mert az idei száraz év bebizonyította, hogy a mélyszántásba vetett kapások viszonylag jól viselték el a szárazságot. Befejezésül hangsúlyozta Horváth elv társ: el kell érnünk, hogy megyénk minden dolgozója megismerje és. megértse az ötéves terv magasztos, nagy feladatait. El kell érnünk, hogy minden dolgozó magáénak tekintse az ötéves tervet, hogy éresse, milyen megtisztelő feladat a nagy szocialista táborban' a kommunizmust építő Szovjetunió barátjaként teljesíteni az ember legmagasitósabb feladatát, a szocializmus, a kommunizmus építését, részese lenni egy olyan munkának, ahol az ember olyan világot épít, amelyben nincs gazdag és nincs szegény, ahol mindenki munkája és képessége szerint illetve képessége és szükséglete szerint vesz részt a feladatok megöl dósában és részesedik a megtermelt javakból. Ezt követően a kibővített j pártbizottsági ülés részvevői i a megyei pártbizottság ötéves művelődési irányelveiről előterjesztett írásos beszámolót vitatták meg. A megyei pártbizottság ötéves művelődési irányelvei A beszámoló bevezetőben foglalkozott a megyei párt- bizottság hároméves művelődési programjának végrehajtásával. Megállapította: a kitűzött feladatokat lényegében megoldották. Az iskolai oktatómunka keretein belül az iskolareform végrehajtásának előkészítése sikerrel járt. Jelentős eredmények születtek az iskolai oktató-nevelőmunka tárgyi, személyi és tartalmi fettételeinek megteremtésében. Hasonlóképpen a felnőttoktatás területén is. A megváltozott társadalmi és anyagi körülmények között az elmúlt két évben fokozódott a felnőtt lakosság művelődési igénye. A dolgozók világnézeti nevelése, valamint a kulturált szórakozási lehetőségek biztosítása érdekében sokrétű művelődési rendszer jött létre. Ki- szélesült a tudományos ismeretterjesztés, bővült a paraszt lakosság szakmai továbbképzése. A könyvtárhálózat az I egész megyét átfogóan kiépült. Az öntevékeny művészeti mozgalom is sokat fejlődött, tartalmát tekintve, az elmúlt két esztendő alatt. A j megyei műsorpolitika tükrözi legjobban a műkedvelő művészeti együttesek eszmei és szakmai színvonalát, a vezetők képzettségét és rendsze- i rés munkáját. Ugyanakkor! az 1958-ban létrehozott Petőfi j Színpad közel hároméves mű- 1 ködése alatt több mint kétezer előadást tartott. A megyében elért politikai, gazdasági és kulturális fejlődés alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága a következőkben határozza meg az ötéves tervidőszakra a megye művelődéspolitikai irányvonalát. A megyei művelődéspolitikai feladatok végrehajtásában továbbra is az MSZMP művelődéspolitikájának irányelvei, a VII. kongresszus idevonatkozó határozatai és az MSZMP Pest megyei Bizottsága hároméves művelődési programjában megszabott elvi célkitűzések érvényesek. A szocialista építés sikeres megvalósulása, a dolgozók | ideológiai nevelése, műveltsé- | gének fokozása érdekében el kell érni, hogy egész művelődésügyünket a marxizmus— leninizmus szelleme hassa át. Az ideológiai nevelőmunka, a művelődésünk területén folytatandó eszmei-politikai harc elsősorban a revizionista, kispolgári nézetek ellen irányuljon. Ugyanakkor harcolni kell a még meglevő szektás, dogmatikus nézetek és gyakorlat ellen. A szakszervezeti művelődési otthonokat, munkásklubo- kat a munkások tömegeinek tényleges művelődési otthonává kell tenni. A megye kultu- j rális beruházásainak meghatá- | rozásánál az iskolák, művelődési otthonok, mozik, könyv- 1 tárak fejlesztésénél elsősorban a nagy munkáslakta községek, illetve városok égető szükségleteinek kielégítésére kell továbbra is gondot fordítani. A pártbizottság beszámolója után elsőnek Sátor János elvtárs, a Mechanikai Művek igazgatója szólalt fel. A többi között elmondotta, hogy legfontosabb feladatuknak a műszaki fejlesztést tartják. Éppen ezért mindent elkövetnek, hogy műszaki fejlesztési tervüket teljesítsék, a | meglevő gépeket korszerű- | sítséfc. Az a céljuk, hogy a gépek kapacitását teljesen kihasználják. Ahol nagy sorozatgyártásra van lehetőség, áttérnek a szalagrendszerre. Nagy gondot fordítanak a külföldi és a hazai tapasztalatcserére, hogy így elkerüljék az olyan kísérletezéseket. amelyeket már más országok bevezettek és sikeresen hasznosítják. A termelés és a termelékenység emelése Termelési értékük 1960- hoz viszonyítva öt év alatt kétszeresére, 1958-hoz arányúvá tizenkétszeresére emelkedik. öt esztendő alatt termelésük 70 százalékban a termelékenység, harminc A falu szocialista átalakulása, a kulturális forradalom végigvitele megköveteli a dolgozó paraszti tömegek fokozottabb politikai, gazdasági felvilágosítását, ideológiai nevelését. A dolgozó parasztok tízezrei léptek a gazdálkodás szocialista útjára, ideológiai, politikai kérdésekben azonban magukkal hozták kistulajdonosi nézeteiket, amelyeket hosz- szabb, rövidebb ideig megtartanak. A szocialista építőmunkában az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésében fontos szere- pet betöltő értelmiségiek marxista—leninista szellemű továbbképzése, ideológiai meggyőzése szintén fontos feltétele gyorsabb előrehaladásunknak. A párt művelődéspolitikai irányelveinek, az iskolareform célkitűzéseinek végrehajtásában jelentős szerep vár a társadalomra, az értelmiségiekre, elsősorban u pedagógusokra. Az általános iskolában céltudatosabban kell biztosítani az oktató-nevelő munkát, tovább kell szilárdítani az iskola és a társadalom kapcsolatát; a középiskolákban fokozni kell az iskolai munka nevelő hatását. Az Agrártudományi Egyetem tudományos kádereinek ideológiai képzésére, rendszeres politikai tájékoztatására és így az egész egyetemi ifjúság megfelelő szellemű nevelésének elősegítésére a megye párt- és állami vezetőinek nagy gondot kell fordítaniok. Az Agrártudományi Egyetem szakembereinek politikai tájékoztatása, képzése, szakmai tudásának a megye területén való eredményes felhasználása érdekében bátran kell őket a. megye politikai, gazdasági feladatainak megoldásába, a tudományos ismeretterjesztő munkába bevonni. A jövő agrár-szakkáderei- nek nevelése érdekében mind szélesebb körben kell biztosítani az egyetem és a KISZ- szervezet támogatásával, hogy az egyetem ifjúsága tevékenyen részt vegyen a termelő- szövetkezetek megszilárdításának segítésében. Az elkövetkezendő években az ismeretterjesztő munkának továbbra is legfőbb feladata, hogy tudományosan megalapozott ismeretekkel segítse a dolgozók szocialista tudatának formálását, tudományos világnézetének megszilárdítását. A munkások közötti ismeretterjesztés területén a legfőbb feladat a közgazdasági és műszaki ismeretterjesztés kiszélesítése. A falu szociális átalakulása, a termelőszövetkezetek minden irányú megerősítése szükségessé teszi, hogy különös gonddal foglalkozzunk a parasztság szocialista tudatának formálásával, a megnövekedett szabad idő kulturált A VITA százalékban a létszám- emelkedésből növekedik. Törekednek az árualap maximális kihasználására. Eddigi másfél műszakukat két és fél műszakra növelik. Sokat foglalkoznak a dolgozók szakmai továbbképzésével, általános műveltségük emelésével. Technikusaiknak több, mint a fele tovább tanul. Sátor elvtárs arról is szólott, hogy nagyobb teljesítményű gépek beállításakor nyomban felülvizsgálják a normát és a normák alakítását ezentúl is a műszaki fejlődéstől teszik függővé. Az igazgató elmondotta, hogy a fiatal mérnököket régi, tapasztalt mérnökök mellé osztják be, valamint bátran bíznak meg fiatal kádereket. KISZ-kor- ban levő fiatalokat üzem- vezetőséggel is. Végezetül kérte Csergő János elvtársat, hogy a korszerűsítési javaslatokat az eddiginél gyorsabban vizsgálják felül és hagyják jóvá, valamint a terveket is időben fogadják el. ami sokat segítene a jobb munka végzésében. Kérte, hogy eltöltésének biztosításával. E feladatok megvalósításának egyik leghathatósabb eszköze az ismeretterjesztés. A parasztság komoly igénnyel lép fel, hogy megismerje a nagyüzemi gazdálkodás szakmai alapismereteit. E feladatnak az adott helyzetben az ezüstkalászos tanfolyam felel meg a legjobban, amelyet 1963- j lg fokozatosan át keli ! szervezni hároméves szakmunkásképző tanfolyammá. Három éven belül el kell ér- ! ni, bogy minden tsz-község- ben szervezetten működjenek ezek a szakmunkásképző tanfolyamok. Meg kell szervezni minden művelődési otthonban a klubélet keretén belül a „Termelőszövetkezeti téli esték” művelődési ismeretterjesztő sorozatot. Az olvasók szervezésében, a könyvállomány növelésében, erőteljesen kell fejleszteni a megye könyvtárhálózatát. A beszámoló foglalkozik a megye öntevékeny művészeti csoportjának munkájával is; Megállapítja: az ötéves tervidőszak fő tennivalója, hogy a műkedvelő művészeti mozgalomban részvevők nevelését erősítsük. A műkedvelő együttesek időszalcos működését meg kell szüntetni és arra kell törekedni, hogy az adott évadban tíz hónapig folyamatosan dolgozzanak. A megye színházi ellátását ezután is a Pest megyei Petőfi Színpad végzi. Éppen ezért tovább kell fejleszteni művészi színvonalát és technikai lehetőségeit. Alkalmassá kell tenni a színpadot nagyobb igények kielégítésére. A dolgozó tömegek művelődési, tájékoztatási igényeinek kielégítése és további fokozása érdekében a központi lapok és folyóiratok olvasótáborának további növelését elsőrendű . művelődésügyi feladatként kell kezelni. A Pest megyei Hírlap adjon továbbra is segítséget a művelődés- politika fontos elvi kérdéseinek kifejtésével, az elért eredmények elemzésével és magas színvonalú kritikával. A Pest megyei Hírlap irodalmi rovata köré tömörült fiatal költők és írók legjobb műveiből évente jelenjen meg antológia. A marxizmus—leninizmus győzelme a művelődésügy területén a párt következetes irányító munkáját követeli meg. A pártirányítás fő módszere az eszmei befolyásolás, a kulturális élet területén tevékenykedő kommunisták munkájának összefogása. Az eszmei befolyásolás természetesen megköveteli, hogy a művelődésügy minden területén bátor, elvi és politikai harc folyjon a káros nézetek és ennek alapján a káros gyakorlat ellen. a kooperáló vállalatokat vonják felelősségre a minisztériumban, ha rossz minőségű anyagot szállítanak az üzemeknek, mert náluk már többször is előfordult, hogy az összeszerelt árut a kereskedelem a kooperáló üzemek hibája miatt nem vette át. Mi ismerjük a célt Másodiknak Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára szólalt fel. Olaszországi útjáról beszélt, ahol sok tapasztalatot szerzett. Elmondotta, hogy Nápoly mellett, a tengertől 30 kilométerre. járt egy falusi isko- I Iában. Ezt az iskolát egy barlang mélyedésébe helyezték, ahol egyetlen tanítónő két turnusban 30—30 gyermeket tanít a betűvetésre. Ezek a gyermekek még soha nem láttak vasutat, soha nem látták a tengert. Ezeket azért mondotta el. hogy összehasonlítsa a mi ötéves tervünk távlataival, az SZKP nagy programjával. Azzal, hogy nálunk érdemes élni, tervezni, érdemes a fia(Folytatás a 3. oldalon)
