Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

pest Meerei hírlap / KÜIÖH / kiadása / A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R V. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1961. OKTÓBER 29, VASÁRNAP Fényképezőgéppel az NDK-ban Nagy hatással volt ránk Erfurtban a fegyelmezett közle­kedés. A járművek igen nagy sebességgel közlekednek, en­nek ellenére nem nagy a balesetek száma. Nem utolsósorban azért, mert a gyalogosok igen figyelmesek. Nem szaladgálnak ál az úttesten akárhol, csak ott ahol ki van jelölve az átke­lőhely. Itt azután a járművek szigorúan megállnak, bármilyen sietős az útjuk. Közlekedést irányító rendőrt szinte nem is le­het látni. Ügylátszik ott az embereket nem kell annyit fi- - gyelmeztetni: vigyázzanak saját- testi épségükre. A POLITECHNIKAI OKTATÁSRÓL A ceglédi Kossuth Gimnázium I. d. humán osztálya szakmai előképzésen a mezőgazdaságban A VÁROSFEJLESZTÉSRŐL Bár nem az Idén vezették be a Kossuth-gimnáziumban a politechnikai oktatást, mégis új és úttörő munkát végez iskolánk I. d. humán osztálya. Az úttörő munka abban áll, hogy osztályunk tanulói az előző évek gyakorlatától el­térően nem az ipari, üzemek­ben és a kereskedelem te­rületén végzik a szakmai elő­képzést szolgáló gyakorlati munkájukat, hanem a mező- gazdaságban. Bevallom, hogy a tanév megkezdésekor én is nehezen barátkoztam meg azzal a gondolattal, hogy kint a szántóföldeken kell a munkát végeznem. Ez az előítéletem azonban csakha­mar megváltozott, amikor a Kertimag- és Gyógynövény- termelő Vállalat kecskéscsár- dai gazdaságában elkezdtük a munkát és a mezőgazda- sági ismeretek tanulását. A gazdaság vezetői és dol­gozói kedvesen fogadtak ben­nünket és már az első na­pon ízelítőt adtak a mező- gazdasági munkából. A ma­gyar föld világszerte ismert paprikatermésének betakarí­tásában segédkeztünk és a paprika kimagozását végez­tük. Mindegyikünk tehetsé­géhez mérten vette ki ré­szét a munkából és az a tapasztalatunk, hogy az öt napi tanulás mellett felüdü­lésként hat a termelő mun­ka. Elmondhatom, hogy hét­ről hétre jobban és jobban megkedveljük a mezőgazda- sági munkát. Nem nehéz tes­ti munka ez, mint régen volt, hiszen a nehezét a gépek végzik, ezek pedig nagy számban vannak ebben a gazdaságban. Fizikai erőnk­nek és képességeinknek meg­felelően kapjuk a feladato­kat. Eddigi tapasztalataink alap­ján elmondhatjuk, hogy is­kolánk vezetői helyesen ha­tároztak. amikor a politech­nikai oktatás és szakmai elő­képzés színhelyéül á mező- gazdaságot választották. A képzett szakmunkásokra me­zőgazdaságunknak nagy szük­sége van. örülünk, hogy is­kolánk viszonylatában ezért a célért a mi osztályunk munkálkodhatik az elsők kö­zött. Magyar Klára. gimn, I. d. oszt. tanuló A tanácsülés határozataiból Hol lehet legeltetni? ■ - • A-máléheW tanácsülés -» me- zőgsáaaftágv őszi 'WürtkäYJi-ög- ramjáhkkrvaísWiím1 évi költségvetési tervezet megtárgyalása mellett foglal­kozott a közterületek fokozot­tabb gondozásának és védel­mének kérdésével is. • Az új tanácsrendelet ki­mondja. hogy a közterületek az összlakosság céljait szol­gálják. ezért azoknak gondo­zása és védelme minden ceg­lédi lakosnak kötelessége. A tanácsrendelet 2. jj-a elő­írja. hogy a közterü'etekböl a lakóház előtti részek, a jár­da. az úttest fél szélessége, fa­sor. virágsáv gondozása és tisztán tartása, a hó eltakarí­tása a háztulajdonos, vagy megbízottjának a kötelessége, mely munkát a lakókkal egye­temben köteles elvégezni: Különösen jelentős a ta­nácsrendelet 3 S-a. mely arról intézkedik, hogy a városnak á budapest—szolnoki vasútvo­nal. a Nagykátai út Felszegi út, Bajcsy Zs. út. Déli út. Al­szegi út. Széchenyi út. Köz­társaság utca által határolt részeken belüli közterülete­ken semmiféle lábasjószág, vagy baromfi nem tartható és ezeken a határokon belül min­denféle állat utcai legeltetése tilos. Félreértések elkerülése végett ki kell azonban hang­súlyozni, hogy a lakóházakon belüli állattartásra ez a ren­delkezés nem vonatkozik. Ez a tiltó rendelet kifejezetten azt célozza, hogy az utcáikra nem szabad sem a baromfit, 6em más jószágot kiengedni. A felsorolt határvonalon kívül a várost átszelő fonto­sabb utak mint a Pesti. Nagy­kátai. Jászberényi, Szolnoki, Körösi. Lajosmizsei és Ör­kényi utak területére szintén tilos állatokat kiengedni. Ugyanezen tilalom Vonatko­zik a Vörösmarty tér. Ma­lom tér. Béke tér. és Bajcsy Zsilinszky tér területére. A tanácsrendelet 5 §-a a közterületek tisztántartása szempontjából elrendeli, hogy a lakóházakból a szennyvíz kivezetése, szemét kihordása a közterületekre tilos. Tilos ezenkívül minden olyan tevé­kenység kifejtése, amelyik a házak előtti közterület be­szennyezésével, megfertőzésé­vel járhat, a közúti forgal­mat akadályozza, vagy az ut­cán közlekedő gyalogosok ré­4*ée©.. „baleset,, , lgírejövetelét idézheti élő. r -1-. ln<W tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a tanácsrendelet ellen vétőkkel szemben a szabálysértési eljá­rást folytassa le és a kártéri- f tési kötelezettség mellett még j külön 500 Ft-ig terjedhető I pénzbírságot is szabhasson ki. | Úgy véljük, hogy ez a ta­nácsrendelet igen nagy segít- ' séget nyújt a város tisztasá­gáért, a városias jelleg fo­kozásáért folyó munkához. Az ' összlakosság érdekében most ; már rendeleti úton el lehet j járni azokkal szemben,. akik akár egyéni haszonszerzésbői. akár csak gondatlanságból, : vagy felelőtlenségből az ut- i cák. terek karbantartását, ! tisztaságát akadályozzák. Dózsa ! Aluljárót kérünk A- városi tanács ülése meg­tárgyalta a városfejlesztés jövő évi tervét. Nagyon sok helyes és célszerű terv szüle­tett az egészségügyi és a kul­túra fejlesztése érdekében. Azonban nem volt szó az olyan akadályok megszünteté­séről, amelyek a dolgozó em­bereket és járműveket állít­ják meg munkába sietés köz­ben. Ilyenek a Jászberényi úti és Kátai úti vasútátjárók. A városfejlesztési terv alap­ján az üzemeket a város szé­lére kell kitelepíteni. Ez he­lyes is. Még helyesebb, ha a vasúthoz közel — de nem a városi oldalon — helyezzük el őket. így épül be a Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat és a gépállomás mellé a Víz­kutató és Mélyfúró Vállalat telepe és a hibridkukorica- előállító üzem. Ott járnak dolgozni három nagy mező­gazdasági üzem dolgozói is. A Jászberényi útnál hasonló a helyzet. Jó lenne, ha már nem kellene félórákig ácso- rogni naponta négy-ötször az átjáróknál, gyalog, kocsikkal, autókkal, vontatókkal stb. Szívesen vállalnánk társa­dalmi munkát a földmunkák elvégzésében, ha létesülne aluljáró. Azzal megoldódna ez az égető probléma. Helyes lenne, ha a város vezetői fog­lalkoznának ezekkel a problé­mákkal. indítanák el a mun­kát és kérnék az üzemek, a Szücs-telepi lakosok társa­dalmi munkáját. Biztos va­gyok benne, hogy a sok ideg- feszítő ácsorgásra gondolva, szívesen vállalnák a munkát, hegy mielőbb elkészülhessen az aluljáró. Radosza Miklós, a Dózsa Népe Tsz elnöke A járási tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt ülést tartott, ahol megtárgyalta a termelő­szövetkezetek intézkedési ter­veinek végrehajtásáról szóló jelentést, majd a téli mező- gazdasági szakoktatás meg­szervezése került napirendre. A járás termelőszövetkeze­tei 29 általános iskolai vég­zettségű fiatallal kötöttek me­zőgazdasági tanulószerződést. Ezt a lehetőséget a fiatalok­nak és a termelőszövetkeze- tekhek egyaránt jobban ki kellett volna használni. A szakmunkásképzés jelentősé­gét legjoban megértették a törtei i Rákóczi, terme tő szövet­kezetben, ahol 14, az abonyi József Attila es Kossuth ter­melőszövetkezetben, ahol 5—5 fiatallal kötöttek tanulószer­ződést;. A járás termelőszövetkeze­teiben az elkövetkezendő té­len egyik legjelentősebb szak- oktatási feladat a felnőtt tsz- tagok szakképzése, amelyet a termelőszövetkezetek jövedel­mezőbb gazdálkodása és a magasabb terméseredmények elérése indokol. Az idén 15 ezüstkalászos taní'olyamot szervez a járási tanács mező- gazdasági osztálya, valamint a tavaly szervezett 13 ezüstka­lászos tanfolyamot folytat­ják. t Ezenkívül a járás községeiben a legkülönbözőbb Ballada egy tűnt idő hírhedt lovagjáról Villon-est az irodalmi színpadon A messzeségbe tűnt idő hír­hedt lovagja, akit a könyörte­len halál máig is életben és élőnek hagyott: Villon, a XV. század nagy francia költője. A benne megfogamzott és ró­la szóló ballgdát pedig pén­tek este láthattuk az irodalmi színpadon Katsányi Sándor összeállításában. Az irodalmi műfajok közül éppen a balla­da ragadja meg figyelemün­ket a legjobban, hisz a legtöb­bet biz az olvasó képzeletére. Talán tudatosan ilyen balla­daszerű volt a Villon-est is. A színpad sötét, a reflektorok fénycsóvája nem ömlik szét, csak egy-egy alak-ot világít meg: Villon balladáinak hő­seit és magát a költőt. Nincs bevezető előadás, csak egy rövid jelenet és már fel is csendülnek a jól ismert so­rok. Nem szólal meg közben az interpretátor, Villon saját szavaival magyarázza saját magát. Aki ismeri és szereti a költőt, megértette a szavait —, aki csak most hallott először róla, biztos előveszi majd a kötetét. Az első hallásra fel­tűnőbb, rikoltóbb, a csendes hangokat elnyomó sok trágár­ság mögött megtalálja az igazi értéket is. Megismeri a XV. század egyik legérdeke­sebb egyéniségét és akkor egy sötét korból felhangzó fájdal­mas, panaszos, lázadó hangot fog hallani és megérteni. Nem baj tehát, hogy hiányzott a bevezető előadás, mert Villon nemcsak megmagyarázta, ol­vastatni is fogja magát. Érdekes, sikerült kísérlet volt Katsányi Sándor összeál­lítása: a kísérlet a színjátszás és szavalás összekötése. Lel­kes munkája mindig előbbre viszi az irodalmi színpad ügyét. Külön öröm számunk­ra, hogy a Márki Péter által irányított és vezetett szereplő gárda is jól megállta a he­lyét. A Budapesti Pantomim stúdió által előadott haláltánc, amely zenéjében, stílusában, beállításában, mozdulataiban a korabeli gótikus metszetek hangulatát akarta visszaadni, azt bizonyítja, hogy ennek az annyira régi és annyira új művészetnek mindig nagyobb és megérdemeltebb a sikere. Pár évvel ezelőtt arról cik­keztünk, szüksége van-e Ceg­lédnek irodalmi színpadra, igényli-e városunk a maga­sabb nívójú irodalmat. A pén­tek este zsúfolásig megtöl­tött színházterem, a figyelő, lelkes arcok, az előadás utáni viták a kultúrát szerető ceg­lédi közönséget dicsérik. — Velkei Imre — szakmai tanfolyamok meg­szervezésére kerül sor. Lehe­tőség nyílik a tsz-tagoknak i növénytermesztési, állatte- I nyésztési, szőlő- és gyümölcs- ! termelő tanfolyamokon való ! részvételre. A Dánszenímik- j lósi Állami Gazdaságban de- ; cemberben bentlakásos mes- ; terséges itatásos borjúneveié- j sí tanfolyamot szerveznek. j Valamennyi tsz-ben a tél j folyamán a községi állatorvo- 1 sok közreműködésével az ál- i latgondozók részére 10 elő- j adásból álló állattenyésztési és állategészségügyi előadás- í sorozatit turtarrakr Oktatás- j bari részesülnek az ellenőrző ' bizottságok elnökei is a kü- [ lönböző számadási felelősök- j kel együtt. Az Oktatás sikere érdeké- j ben határozatot hozott a vég- j rehajtó bizottság, hogy azok a tsz-vezetők és tsz-tagok, akik ! a szakmunkásképesitést meg­szerzik, 5—10 százalékos mun- j kaegység jóváírásban része­süljenek. Peresztegi Versenyben a jövő évi kenyérért A Ceglédi Városi Tanács v. I). mezőgazdasági osztályá­nak versenyértékelő bizott­sága az őszi betakarítási, szántási és vetési munká­latokat értékelve Cegléd vá­ros tsz-einél, a fenti mun­kálatok jelenlegi állása alap­ján a következő sorrendet állapította meg: 1. Táncsics Tsz 97,4% 2—3. Dózsa Népe 93,8%, 2—3. Kossuth Tsz 93,8%, 4. Alkotmány Tsz 85,6%, 5. Lenin Tsz 85%, 6. Petőfi Tsz 82%, 7. Vörös Csillag 80,2%. Tsz JÓL SIKERÜLT klubestet rendezett az iparitanuló- intézet KlSZ-szervezete a napok­ban. A korábbi tapasztalatokat leszűr­ve. Györgyjakab Endre és Dam- kovszky Sándor tanárok a mű­sort úgy állították össze, hogy minden tanuló jól szórakozzék. A klubest keretében Igen nagy sikert aratott a jó szellemi fejtö­rő. A vetélkedőbe bekapcsolódott tanulók különböző kérdéseket és tréfás feladatokat kaptak, melyek helyes megoldását pontozták. A legügyesebb, legtöbb pontot szer­ző Pál János, m. évi. tanuló, egy szép, értékes könyvet kapott ju­talmul. — Azonban, mint rossz pontot kell megemlítenünk — mondotta Györgyjakab Endre —. hogy nem kaptunk egy megfelelő klubter­met alapszervezetünik részére. így a megjelentek negyedrésze most is kintrekedt, és nem tudott a szórakozásba bekapcsolódni. Reméljük, az Illetékesek nem hagyják megoldatlanul az ipari- tanulö-intézet kiszeseinek ezen problémáját. T. S. Az üveg-kalitkában ülő. közlekedést irányító rendőr csak csúcsforgalom idején látható A három emeletes állami áruházban rengeteg látnivaló akadt. Az eladók udvariasak, a kiszolgálás gyors és az egyes emeletekre mozgólépcsők szállítják a vásárlókat Az árak és a minőségek nagyjából megfelelnek a mieink­nek. Az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszer szinte minden állami üzletben be van vezetve (Foto szöveg: Opauszky) — NEMCSAK A CEGLÉDI kadar, ezerjó, és kövidinka szőlő népszerű az egész or­szágban, de ugyanolyan nép­szerű a Szőlő és Facsemete Forgalmi Vállalat ceglédi te­lepének kadar, ezerjó és kö­vidinka gyökeres vesszője. A tervek szerint a ceglédi te­lep 1961/62. évben 24 millió gyökeres vesszőt szállít az ország különböző részein fo­lyó telepítések számára. — LAPUNK szombati szá­mában „Mennyibe kerül tíz deka paprika” címen tudósí­tást közöltünk egy szabály­sértési eljárásról. Közöljük, hogy az eljárás nem ifjú, ha­nem idősb Vatta János el­len folyt. — AZ ALSÓCSEMÖI ál­talános iskolában 26, 14 évet betöltött túlkoros tanuló ta­nul. — A KOSSUTH TÉRI szövetkezeti társasház egyik, földszinti üzlethelyiségében készül el a vendéglátóipari vállalat minden igényt kielé­gítő korszerű zenés presszó­ja. A beruházási költség meghaladja a negyedmilliót. — A NYÁRSAPÁTI Jó­zsef Attila Tsz gazdaságá­ban 74 szarvasmarha, 810 juh és 161 db hízósertés van, — KÉT ŰJ HIRDETŐ­TÁBLÁT kapott Cegléd vá­rosa. Az ízléses alumínium- táblákat a Rákóczi lü és Kisfaludi utca, Kossuth Fe­renc és József Attila utcák találkozásánál helyezték el. — FOLYAMATBAN VAN a kukorica exportra való ki­készítése. Egy részét a Ceg­lédi Terményforgalmi Válla­lat, más részét a kecskeméti magtisztító telep végzi. — A VÁROSI TANÄCS v. b. kereskedelmi csoportja értesíti a lakosságot, hogy 1961. november 5-én, Ceglé­den országos állat- és kira­kodó vásár lesz. Vészmentes helyről, szabályos járlatlevél- lel mindenfajta állat fel­hajtható. — A TÁNCSICS TSZ ve­zetőségének az a szándéka, hogy miután megteremtették a vetőmagtermelés feltéte­leit, a jövő gazdasági év­ben vetőmagszaporító gazda­sággá alakul át.

Next

/
Thumbnails
Contents