Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

_________________________________________________­• A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1961. OKTÓBER 29, VASÁRNAP Ankét a felnőttoktatásról Maglódon / $ -4 Mß % ■ fl L J Vasárnap, randevú előtt (Ifj. Kiss Sándor felvétele) KINEK Ml FEKSZIK? Immár születése óta lelkes olvasója vagyok a Monor és Vidékének. Megismertem a munkatársak stílusát, ki mi­lyen témában a legctthono- sabb, melyiket műveli legna­gyobb kedvvel. Ennek alapján — gondolva arra, hogy az újságíróknak is vannak insé- gesebb napjai — bátorkodom néhányuk számára, rájuk jel­lemző cikkcímeimet és témát ajánlani. Kiss Sándor: Borivó asszo­nyok dicsérete. — Hogyan mulatott Csutak Józsika, Csu­pa Icuka, Kovács Janóka a termelőszövetkezet bálján? Gyarmati: Még mindig rosszak a gyömrői járdák. (Kedélyes terefere Szentpéler- rel.) —h—y: Rövid hírek: Szur- 'ka-piszha egy kocsmában. A Marsot vettem televíziómmal. Ángyi Róza telepi asszonynál kétlábú oeirke született. HiisziyKároly: Krrh, Krrh... Mm... ■Enyje-cnyje:.':- Bhv.-bam. Párig. *Sziltássfiréf‘-J <r. 'Fájita- mégállápitönál. (Űjaiib cikk: Mákszüret a Fajtamegállapí- tónál.) —i—s: Amiről a kefék me­sélnek. Lírai riport egy ba- j u szkefe-ü zérrel. Topálné: Villámháború egy túrós csuszáért. (Irodalmi te­litalálat egy képben, beveze­téssel, tárgyalással, befejezés­sel, a végén harsány csatta­nóval.) Hörömpő Jenő: Miért sír reggelenként a kéthetes Sz. Éviké? (Gyermel tragédia.) Egyelőre ennyit. Amennyi­ben még a jövőben is meg­hallgatják szerény tanácsai­mat, bámiikjyr rendelkezésük­re áll e sorok írója: Borsányi János A dolgozók iskolán kívüli oktatása társadalmi üggyé vált. Minden népművelési munka középpontja az isme­retterjesztés kell hogy le­gyen. Sajnos, alig van olyan községünk, ahol ne lenne analfabéta, arról nem is be­szélünk, hogy mennyi azok száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Pedig ezek között a dolgozók között számtalan akad olyan, aki szellemi ké­pességeinél fogva megérde­melné, hogy megnyíljanak előtte a középiskolák, a főis­kolák, az egyetemek kapui. Elszomorító, hogy például a maglódi gépgyár közel 300 dolgozója között 147 olyan van, aki nem végez­te el az általános iskola nyolcadik osztályát, s Michnya Ferenc elvtárs sze­rint 4 olyan dolgozója is van a gépgyárnak, aki nem tud ími-olvasni! A termelőszövet­kezet dolgozói között is sokan akadnak, aki^ az első felhí­vásra jelentkeznek a dolgozók általános iskolájába, jelentet­te be Dancsó Lajosné elv- társnő. Rövid vitaindító bevezető előadás után egymás után szó­laltak fel pedagógusok, taná­csi dolgozók, párttitkárok. Ér­demes kiemelni Szeili Mihály vb-elnők elvtárs hozzászólá­sát, aki a pedagógusok fele­lősségét emelve ki, azt mond­ta, hogy a tudatátformálás nehéz munkájába soha nem sza­bad belefáradnunk egyi­künknek sem, akár hivatásos pedagógus az ükstóv .akár part- vagy. ümács- funkeionáriua. És azok, akik ebben a szép és nehéz mun­kában részt vesznek, minden­kor számíthatnak a párt és a tanács segítségére. Csiha Gábor elvtárs. a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának főelőadója is a peda­gógusok szerepéről beszélt. Kéri András elvtárs, a Va­sas Ktsz kulturális felelőse hangsúlyozta az ifjúsággal való foglal­kozás fontosságát, s ígéretet tett, hogy a ktsz fiataljai mind az oktatásban, mind a művészeti munkában a jövőben részt fognak ven­ni. Biztató előjel, hogy az őszi oktatási időszak beindulása előtt, 26 olyan ember gyűlt össze ennek a problémának megvitatására, akinek szív­ügye az oktatás, az ismeret- terjesztés. A már megindult előadássorozatok is bizonyít­ják, hogy Maglód dolgozói akarnak tanulni! Gyenes József Társadalmi munkás fiatalok A monoit Ady Endre utcai általános iskola tető alá ke­rült politechnikai műhelyének villanyszerelési és külső-belső vakolási munkáin egymással versenyeznek a kőműves- és villanyszerelő ipari tanulók. A pénteki napra társadalmi munkát vállaltak, buzgalmuk­nál és munkakedvüiknél csak vidámságuk nagyobb. Tizen­heten sürögnek-forognak az állványokon és Virányi László építésztechnikus, szakmai ok­tatójuk irányítása mellett ég a kezük alatt a munka. A mo­non Szabó Miklós, Misányi Sándor és Tönköly Imre mellett az üllői Horváth Ist­vánt és Major Istvánt látjuk, a szomszéd állványon a ve- csési Bekker József, a pilisi Végh Pál és a gyömrői Kiss Károly simítják a falat; Félix József Üj lengyelből, Fodor Sándor Gombáról, Balatoni József Vasadról, anyagot ké­szítenek elő. Megszólal az ebédet jelző csengő, megáll a munka, mert a mai napra az iskola, a szü­lői munkaközösség, Gyenge Gyula né és Lukács Lazámé közreműködésével ebéden látta vendégül a társadalmi mun­kát végző ipari tanulókat. A szépen megtérített asztalok­nál víg kedélyességgel és jó étvággyal fogy a remek ebéd, paradicsomleves, sertéspör­költ galuskával és fejessalá- táyal. Jut mindenkinek elég, Fa its István és Magóesi Ká­roly igazgató kínáigatására sem fogyasztanak tovább a fiúk, azt mondják, ki lehet tenni a „megtelt“ táblát. Az ebéd végeztével újult erővel indul a munka és az iparkodás, hogy sötétedésig minél többet tudjanak elvé­gezni. ★ A Kossuth iskola VII. és VIII. fiúosztálya (összesen 85-en) vállalta, hogy társa­dalmi munkában, Reinhardt Sándor községi mérnök veze­tésével, szombaton rendbehoz­zák és í'elsalakozzák a monori kul túrház előtti gyalogjárót. Az ifjúság szép példamuta­tását szeretettel köszöntjük. Huszty Károly Figyelmes újítással lepett meg bennünket a mo­nori posta. Teljes bizalommal vagyunk a posta iránt, mégis, amikor a község külső részén levő pos­taládába bedobtuk a levelün­ket. önkéntelenül is arra gon­doltunk, vajon mikor fogják azt onnan továbbítani. Erre most figyelmesen válaszol ne­künk a posta. A levélgyűjtő szekrény jpbb felső sarkán elhelye’stett’és cserélhető táb­lácska, állandóan mutatja, hogy mikor fogják a levél- szekrényt kiüríteni. Köszönet és elismerés a gyelemért. fi­NAPKÖZISEK ,Sz ti hit /tf .%*’• rínk Sztodola János bényei la­kos, aki egy budapesti válla­latnál kenyérkihordó, a ke­nyereskocsira cipőben felment és a kenyeret lábbal túrta ki­felé. Közegészség elleni vét­ség címén 250 forintra bírsá­golták. Nagy János inonori-erdei lakos, két süldőt jártatlevél nélkül árusított a monori pia­con. Kétszáz forintra bírsá­golták. Zsitva Gábor fuvaros tyú­kot lopott a monori TÜZÉP- telepről. Bírsága kétszáz fo­rint. MÁJ MŰSOR Mozik Ecser: Speesarti fogadó. Gom­ba: Serdülő lányom. Gyömrő: Ha­lálhajó. Matiné: Kisfiúk. Maglód: Therese Raquin. Matiné: Csengő­bongó íácska. Mende: Hocco és fivérei. Ifjúsági előadásra: Próba­kisasszony. Monor: Alba Regie. Mariné: Cimborák. H: Spessart: fogadó. Nyáregyháza: Négyen az árban. Péteri: Négyen az árban. Pilis: Napfény a jégen. Tápiósáp: Szilveszteri puncs. Tápiósüly: Folytassa nővér. Úri: Tisztes úri- ház. Ifjúsági előadásra: Botocs­kám üss. Üllő: Énekes csavargó. Matiné: Császár parancsára. Va­sad: Búcsú. Vecsés: Esőcsináló. Matiné: Kis hegedűs. H: Piros autó utasai. Gagarin művelődési ház, Mende: e.ste hat órakor, Miljutyin: Juani­ta csókja. (Az Állami Déryné Színház vendégjátéka.) A belépőnek rögtön szembe­tűnik a kedves, otthonos be­rendezés. Az ablakon csinos (függönyök, kis háziszőttesek, i apró kancsók a falon. A fal mellett húzódnak az asztalok. A Kossuth utcai menzán va­gyunk, a gyerekeket éppen ebédelés közben látjuk. Ba­logh Imre né és Fülöp Lász­lóm; anyai szeretettel látják el tízóraival, ebéddel, uzson­nával őket. A kis tálalófül­kében tökéletes rend és tisz­taság van. Főzmi itt nem főz­nek. mert a községi tanács ud­varán van a konyha — mely­nek a fiúk szerint jó a koszt­ja, csak kevés. Időközben a gyerekek befe­jezték az ebédet, két nagyob­bacska fiú szedi le az asztalt, hordják be a tányérokat mo­sogatásra. Az ilyenkorú kama­szok nem szeretik ezt a mun­kát. nem tartják „férfiasnak’’. A napköziben erre nem gon­dolnak. és aki itt megtanulja, hogy segít, otthon is megteszi, így vannak ezzel a mai napo­sok: Ványai István és Kiss Péter is. Ebéd után szünet van, majd kezdődik 'a tanulószoba. Ez a terem is az ebédlőhöz ha­sonlóan. ízlésesen, kedvesen van berendezve. Földváry Kálmánná nevelő felügyelete alatt tanulnak a gyerekek. Tő­le tudjuk meg, hogy mennyit emelkedett a tanulmányi szín­vonal a napközis gyerekeknél. Legszemléletesebb példa az, hogy már évek óta nem volt bukott tanuló a napközi­ben ... Sz. É. Tandíjunk !>val«őjárui ! A közlekedésrendészet ok- ) tató előadást tartott pénteken a gimnázium udvarán, ame- ; lyen az iskola valamennyi tanulója részt veit. Ismertet- j ték velük a gyalogos és ke- ! rékpáros közlekedés szabá- : lyait. Hasonló oktatás vala- j mennyi monori általános is- j kólában is lesz. Novemberben I pedig vetítettképes előadást i tartanak a tanulóifjúság ré- | szere a moziban, a közieke- j dés szabályairól. SPORTJEGYZET Tavaszig — kényszerpihenő A Fónyad-i'ezidencia sötét és csendes. Alig találom az ajtót, végre kopogtatásomra léplek kö­zelednek. s ajtót nyit, a pár hét­tel ezelőtt szerencsétlenül járt monori kapuvédő: Fónyad Péter. Egyik lába térdig gipszben van., annak súlyát visszhangozza lép­te, amint kis fokossal egyensú­lyozza magát. Nem sokkal később egymással szemben ülünk, a tanulószobá­ban. Az asztalon könyvek, füze­tek sokasága. — Van mit bepótolni, ugye, Pé­ter? — Hát igen. nem szeretném, ha a kényszerpihenő ideje alatt el­maradnék osztálytársaimtól. (Aki nem tudná: Fónyad Péter a mo­ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Kovács Jenő. ..jEiENTuezfS Balett-tanfolyam indul (Földváry Iván rajza) nori József Attila gimnázium ld- tűnő tanulója.) Ezért minden nap pótolom a leckét, szorgalmasan, türelemmel. — Elmondaná nekünk. hogyan történt lábtörésé? — Nagykőrösön játszottunk baj­noki mérkőzést. Az első félidő j 37. percében, szögletrúgás után, ívelten szállt kapu felé a labda. A bal&zélső fejelni, készülődött — láttam, jó helyzetben van. ezért rámozdultam' a labdára, és ..fel­mentem” érte. Ekkor véletlenül meglökött: testtel kifordulva, Iá* bam leért egy pillanatra a földre, és a fordulatban elpattant a csont: szárnykapocstörést szen­vedtem. Kizárólag véletlenül tör­tént. nem volt benne ellenfelem részéről semmi szándékosság. — Egy magányos tanár személygép­kocsiján kerültem a nagykőrösi kórházba, de nem volt röntgen- inspekció és akkor még nem tud­ták megállapítani a sérülést. Au­tóbusszal hoztak haza a fiúk Mo- norra. de hiába, az inspekciós or­vos jóvoltából — csak másnap kerülhettem kórházba. Egy hétig feküdt a kórház­ban, ahol végül megállapítot­ták: szárnykapocscsontja. a má­sodik harmadban tört el. s némi­leg szerencsés kimenetelű. Tava­szig, persze. kényszerpihenőre szorul, csak mint. néző látogat­hatja a SDortpályát. A példás sportembernek, s a ki­tűnő tanulónak — minden sport­ember nevében —. ez úton kfvá- » nunk mielőbbi gyógyulást. Be­méi jük. ott láthatjuk majd tavasz- s-zal a kapuban, egészségesen, vi­dáman. Hörömpő Jenő A halálra táncoltatott lány balladáját szavalta éppen Jancsó Adrienn, a kitűnő mű­vésznő, amikor ez a felvétel készült róla, csütörtökön es­te, a gimnázium dísztermé­ben. Azzal az érzéssel távoztunk az est végén a gimnáziumból, hogy új hajléka született Mo­noron a művelődésnek: a 200 személyes kamaraterem pom­pás alkalmatosságot nyújt a dobogóműsorok rendezésére. Szerencsés, hasznos kezde­ményezésnek bizonyul a nyolc előadásból álló bérletsorozat megrendezése — ezt tanúsítja legalább is az első est: a csaknem telt ház, a kiváló műsor. Oláh István bevezető elő­adása a magyar népköltészet­ről és a XIX. század magyar poézisáról igen érdekes és tartalmas volt. A Kossuth-di- jas Török Erzsi — Arató Pál kíséretével — magas kultúrá­jú éneklésével meghódította a közönség szivét. Jancsó Ad­rienn a komor és tréfás nép­balladákkal, a XIX. századi költők megszólaltatásával egyaránt nagy sikert ért el. Sellei Zoltán előadóművész is megérdemelten sok tapsot ka­pott. Az est legnagyobb dicsére­teként talán azt lehet elmon­dani, hogy alig várjuk már a következőt! K— Baj van Monoron is az „Ultrákkal*4? B. Sándomé csütörtökön, négy óra után, belépett a mo­nori 122-es Háztartási Boltba. — Kérők három csomag Ult­ra mosogatóport — mondta a pénztárnál, miközben blokkot akart váltani. — Adunk három csomag Ultrát? — kérdezte a pénztá­rosnő az eladókat. — Nem, csak kettőt — vilá­gosították fel. A vevő kénytelen volt két csomag Ultrával távozni. Más­nap egyik munkatársnőjétől azonban azt hallotta, hogy ő tíz csomagot vett és nem kor­látozták vásárlásában. B. Sándomé sérelmezi az eljárást, s kérdezi: Rendelet van-e, az Ultra mosogató­por árusításának korlátozásá­ra? — Nincsen — válszolta kér­désünkre Dochnál Tibor, a 122-es Háztartási Bolt veze­tője. — A szóbanforgó eset csak kényszermegoldásként fordulhatott elő. Volt ugyanis egy olyan időszak, amikor nem volt kellő mennyiségű árukész­letünk Ultrából — késett a szállítás! — Ekkor, hogy min­den vevőnket ki tudjunk elé­gíteni, korlátoztuk az Ultra eladását. Ezért elnézést ké­rünk a vevőtől és ígérjük! a továbbiakban bármilyen mennyiségű mosogatóporral rendelkezésére állunk. (HJ) Jól dolgozik a nőbizottság a vecsési gazdaságban Az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegysége nőbizott­ságának munkájáról sok szé­pet és jót hallottam. Elmen­tem hát, hogy meggyőződjek magam is a hírek valódiságá­ról. Már majdnem az iroda elé értem, amikor találkoztam Kecskeméti Lászlónéval, a nő­bizottság vezetőjével. Amikor elmondtam, mi járatban va­gyok meghívott a lakására. Otthon kis füzetet vett elő és abból sorolni kezdte, hogy mit csináltak másfél év alatt, alakulásuk óta. Közben ven­dég érkezett, Huiák Béláné, 13 hónapos kisfiával. Most már ketten mondták tovább a nőbizottság, illetve az asz- szonyok munkáját. A gyűlések, klubnapok, ki­rándulások, tx’-előadások mel­lett, nagy gondot fordítanak a tanya öregeinek, betegeinek megsegítésére. Többnek adtak segélyt. Zatykó János idős embert betegsége alatt ápol­ták, majd kijárták kórházba helyezését. ! Nőnapot, gyermeknapot rendeztek. A gyermeknapra hintateret építettek a gyere­keknek és 1500 forint értékű játékot vettek Az asszonyo­kat kétszer vitték a nőbizott­ság költségén kirándulni. A gazdaság munkájába is belesegítenek. Ez évben sokat segítettek az aratásnál és most a burgonyaszedésnél. Van olyan eset, amikor min­denki megy segíteni (még az öregasszonyok is), pedig sok­szor nagymosást, vagy nagyta­karítást hagynak félbe. Terveik a jövőre: Vízveze­téket szeretnének beszereltet­ni a tanyába, a már meglevő vízvezeték meghosszabbitá- sával. a nőbizottság pénzé­ből mosógépet akarnak vásá­rolni. Vcreczkei Valéria A „NAGYSÁG“ ÁTKA Kedves, bohém barátomat nagy megtiszteltetés érte: meg­választották a DILI (Dalolgató Ifjú Legények Intézete) ülnö­kévé. ültek is vidáman az asz­tal körül az intézet tagjai, s már „keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár”, amikor az én öregem széles mozdulatok­kal asztalukhoz hivott. — Tudod — kezdte, akado­zó beszéddel — én lettem a DILI ülnöke. — Gratulálok — mondtam őszinte örömmel. — Na. csak ne siesd el a dolgot. — Arcáról eltűnt a mo­soly, bizalmasan közelebb ha­jolt, és a fülembe súgta, hogy ez az 6 búcsúestje, vége a jó világnak, — Hát miért? Ezt nem ér­tem. — Édes öregem — s egy el­fojtott sóhaj tört elő ziháló melléből — a nagyság kötelez! Eddig, ha megszomjaztam, be­ugrottam a söntésbe, megit­tam a nagyfröccsömet. s már mentem is tovább. Ez már nincs többé! Most le kell ül­nöm az asztalhoz, badacsonyit, tokajit vagy legalább is zöld- szilvánit kell innom, hosszú nyakúból, mert még a lehe­letnek is a nagyságot, a tekin­télyt kell éreztetni. Valami­kor. a régi, szép időkben ki­ballagtam a piacra, vettem dughagymát, zellert meg tö­köt. Most már ezt sem tehe­tem. Odalesz a tekintélyem. Régen, a boldog világban, ha kedvem szottyant, csak úgy, háziasán elvágtáztam kerék­párral valamelyik ismerősöm­höz, elmondtunk egymásnak néhány viccet, és a hasunkat fogtuk nevettünkben. Most? Most — komám — kimért lé­pésekkel megyek az utcán, ha jó viccet hallok, a felhőket nézem fennkölt tekintettel, mert egy tiszteletbeli ülnök­höz — ugyebár — nem méltó, hogy halálra röhögje magát. Pedig de jó lenne ... Cudar világot élek! De hiába: köte­lez a nagyság, a nagyság ... Az utolsó szavakat már csak suttogva mondta, és merev tekintete elveszett a semmiben. — No, fel a fejjel, nem sza­bad elcsüggedni! — mondtam bátorítólag. — Nem eszik a kását olyan forrón, mint aho­gyan főzik. — Gondolod? — kérdezte halkan, s egy réveteg mosoly jelent meg meggyötöri arcán.„ B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents