Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

1961. OKTOBER 29, VASÁRNAP #T5l weg ^Mirhw !> Az elmúlt hét a világpolitikában Az SZKP XXII. kongresz- szusán elhangzott felszólalá­sok ismét a maguk számára biztosították a világlapok el­ső oldalait. A burzsoá sajtó legtöbb kommentárja is a kongresszussal foglalkozik. Igen nagy teret szenteltek Malinovszkij szovjet hadügy­miniszter felszólalásának, amiben azzal a szenzációt kel­tő hírrel lepte meg a világ közvéleményét, hogy a szov­jet haderő repülés közben ké­pes megsemmisíteni a raké­tákat. A kommentárok ezt a bejelentést a szovjet külpoli­tika megmerevedéseként igye­keztek beállítani, de hamaro­san visszakozni kényszerültek, amikoris Gromiko szovjet külügyminiszter expozéjában határozottan, s mint már oly sokszor. Ismét kifejezésre jut­tatta a Szovjetunió tárgyalási készségét a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. A burzsoá lapok ezután — mint a tekintélyes hamburgi Welt is — a nyugati világ hadásza­ti fölényét kezdték elsiratni. A kongresszus másik nagy eseménye volt a pénteki na­pon Hruscsov elvtárs beszé­de, amelyben a napirend első három pontja feletti vitát fog­lalta össze. A szovjet kor­mányfő megállapította, hogy a küldöttek kifejezésre juttat­ták: valamennyien készek az SZKP harmadik nagy prog­ramjának a végrehajtására, s ezt éppenúgy teljesiteni is fogják, mint a megelőző két programot, örömmel nyug­tázta azt is, hogy a kongresz- szus részvevői szilárdan és egységesen sorakoznak fel a párt központi bizottsága mö­gött, helyeslik és támogatják a XX. kongresszuson elfoga­dott, s az azóta valóságba is átment politikai irányvonalat. Próbára tett őszinteség Párizs válságos napokat élt át az elmúlt hét napjaiban. A vasutas szakszervezet dol­gozói megismételték műit heti sztrájkjukat, következéskép­pen szinte egy teljes napra le­állt az országban a forgalom, csak a nemzetközi vonatok közlekedtek. A sztrájk kirob­banására az szolgáltatott okot, hogy az első munkabeszün­tetések nem hoztak ered­ményt, a béreket nem emel­ték, sőt a Debré-kormány köz­lekedésügyi miniszterének utasítására fegyelmi bünteté­sekkel sújtották a sztrájko­tokat. A belső helyzetet súlyosbít­ja az is, hogy — mint isme­retes — az algériaiak október 17-én nagy tüntetést rendez­tek a francia fővárosban, s emiatt többezer embert őri­zetbe vettek. A kormány úgy döntött, hogy a fogva tartott csaknem tízezer algériait ki­utasítják az országból,, s Al­gériában a helyi hatóságok­nak adják át őket. A francia közvélemény többsége tilta­kozott az algériaiakkal alkal­mazott faji megkülönböztetés ellen, elitélte a rendőrség el­járását. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt tit­kára ez ügyben interpellációt is intézett a belügyminiszter­hez, s hangoztatta, hogy a kormány amilyen elnéző az ultrákkal, olyan brutális rend­szabályokat alkalmaz az al­gériaiakkal szemben. A France Observateure megállapítása szerint a hely­zet pattanásig feszült. A pá­rizsi véres események, az OAS féktelen terrorja s az Oránban rendezett muzul­mánvadászatok olyan helyze­tet idéztek elő, amely min­den pillanatban katasztrófá­hoz vezethet. „A tárgyalás és a béke segíthet csupán” — jegyzi meg a lap. Ezzel kapcsolatosan még az algériai barátsággal cseppet sem vádolható Combat is megjegyzi: „Párizs már gyak­ran fejezte ki azt a kívánsá­gát, hogy helyre akarja állí­tani a békét Algériában. A berlini útlevélháború Mint ismeretes, a nyugat- terlini megszálló csapatok ná­luk óta egyre szemtelenebb provokációkkal élezik ki a berlini helyzetet: amerikai l atonai rendszámú gépkocsik­kal polgáriruhás személyeket lkainak bejuttatni az NDK fővárosába. Tudvalevő, hogy a megszálló csapatok tagjai­nak szabad belépésük van a demokratikus Berlinbe, rájuk nem vonatkozik a határzár­lat. Ha azonban az NDK népi rendőrsége nem igazoltatná az övezethatáron átkelő pol­gári személyeket — még ha amerikai rendszámú kocsiban is ülnek —, szabad teret en­gedne a spekulánsok, nyugat­német provokátorok, sőt di- verzánsok és kémek beözön- lésének. Ha a népi rendőrség nem ellenőrizné kellőképpen az NDK határait, feleslegessé válnék az egész határvédelmi intézkedés, amelyet augusztus 13-án foganatosítottak. Pedig ez az intézkedés egy igen nagy háborús konfliktus lehe­tőségeit magában rejtő ve­szélyt hárított el. Szerdán a helyzet már a végsőkig kiéleződött. Akcióba lépett Clay tábornok, Ken­nedy elnök különmegbízott ja: tíz óra tíz perckor amerikai helikopter jelent meg az át­kelőhely fölött, többször meg­sértette az NDK légiterét. Rö­viddel ezután nagy dübörgés­sel feltűnt három BC—40 tí­pusú és egy BC—61 típusú nehéz páncélos. A látványos felvonulás után közölték a külföldi újságírók csoportjá­val: „Az amerikaiak ultimá­tumot küldtek a népi rendőr­séghez.” Amennyiben délután három óráig nem közük az amerikaiakkal, hogy a jövő­ben minden ellenőrzés nélkül tovább engedik a demokra­tikus Berlinbe az- amerikai csapatok rendszámával ellá­tott gépkocsikon utazó pol­gáriruhás személyeket, akkor „megindulnak az amerikai páncélosok és elsöprik az öve­zethatárt biztosító berende­zést”. A határvédelmi fal „elsöp­rése” persze elmaradt, bár a provokációk egész héten át tovább folytatódtak. De a Clay-féle akciók kudarcra vannak ítélve, megfeneklenek a népi rendőrség higgadt fel­lépésén. A nyugati hatalmak pedig ezzel csupán azt bizo­nyították be, hogy a jelenlegi nyugat-berlini helyzet nem normáüs, és súrlódásokra, in­cidensekre ad alkalmat. Az esetnek veszélyes következ­ményei lehettek volna, és ez figyelmeztet, hogy itt az ide­je felszámolni a rendellenes nyugat-berlini állapotokat és mielőbb tárgyalásokba kell bo­csátkozni a német békeszer­ződés megkötéséről és a Nyu- gat-Berlin szabad, demilitari- zált várossá való nyilvánítá­sáról. Diákok a barikádokon Latin-Amerikából is zavar­gásokról érkezett hír. Előbb Bolíviában a diákok és a szál­lítómunkások rendeztek nagy tüntető felvonulást — tilta­kozásul az üzemanyag ára és a városi szállítási díjak emelé­se ellen, majd Dominikából jelentették a távirati irodák, hogy az egyetemisták kivo­nultak az utcákra. A tünte­téseket egy új dékán kineve­zése robbantotta ki, de ami­kor a rendőrök beavatkoztak, már nem csupán a dékán kö­rüli harcokról volt szó, a ba­rikádokat építő diákok már maga a diktatúra ellen léptek fel. Az utóbbi hónapokban sok szó esett Dominikáról. Ez a kis latin-amerikai köztársa­ság Trujillo „áldásos” uralko­dása alatt szinte iskolapéldá­ja lett a terroron és korrup­ción alapuló diktatúráknak. A nép nyomorgott és közben a diktátor, s barátai-rokonai dőzsöltek, napirenden voltak a kivégzések, Trujillo politi­kai ellenfeleit a legvéresebb és legkegyetlenebb eszközök­kel intézte el. Ez vezetett arra is, hogy az idén május­ban meggyilkolták „El Bene- factore”-t. Utódja fia lett, aki apja ha­láláról egy párizsi lokálban, két streaptease-szám között értesült. A diktátorfi 29 ezer dollárért bérelt repülőn sie­tett haza és azonnal átvette örökségét, egyelőre csak a hadsereg főparancsnokságát, de a latin-amerikai országok­ban ez egyet jelent a hatalom­mal. Az ifjú Trujillo persze egész sor reformot ígért. De a nagyhangú fogadkozásokból semmi sem lett. így ért meg a helyzet a mostani tünteté­sekre, ahol egy szikra: egy — a diákság szemében gyűlö­letes tanár kinevezése — ele­gendő volt az immár napok óta tartó véres felkelésre. Választások Görögországban Ma tartják a görögországi választásokat. Karamanlisz az 1958-as választások után többször hangoztatta, hogy tel­jesen ki akarja használni az alkotmányos, négyévi időtar­tamot. De az év eleje óta a kínos politikai hangulat, ame­lyet a kormány kudarcai és a kormányt érintő bizonyos botrányok okoztak, biztossá tették a közvélemény előtt, hogy az idő előtti választások kikerülhetetlenek. Hosszas ha­bozás után Karamanlisz a választások meghirdetése mel­lett döntött, lemondott, és ezért szeptember végén I. Pál király ügyvezető kormányt nevezett ki — élén a nyugál­lományban levő Dovas tábor­nokkal. A katonákból, a fel­ső tízezer, és a bíróság képvi­selőiből álló kormány felada­ta. hogy lefolytassa Görög­országban a „szabad” válasz­tásokat. A választást azonban nem a fellépő pártok szabad kam­pánya előzte meg, hanem az ellenzéki erők elleni féktelen terror. Ennek igazolására elég egyetlen adat: október 19-ig, vagyis a választási kampány alig egy hónapja alatt 367 em­bert tartóztattak le, s ezek kö­zött a bebörtönzöttek közt 68 PAME-jelölt volt. A PAME — a Görög De­mokratikus Agrárfront — a görög haladó erők pártjából, az EDA-ból, és a Nemzeti Pa- rasztpártból . áll, amelyhez csatlakozott a középutasak: a Centrum-párt néhány tagja is. A haladó erők fokozato- san nagy népszerűséget szerez­tek az országban, Karaman­lisz. s a mögötte álló Nemzeti Radikális Unió ezért- igyekszik — még terroreszközök segít­ségével is — csökkenteni a PAME esélyeit. Október 29-érr tulajdonkép­pen arról születik döntés, hogy Görögország az elkövetkezen­dő időkben milyen utat vá­laszt: a béke útját, a belpoli­tikai élet demokratizálását, vagy a fasizmus újraéledését. Nem kétséges, hogy szabad választásom esetén a görög nép melyik utat választaná. Önody György BERLINBEN TOVÁBBRA IS FESZÜLT A HELYZET Az MTI berlini tudósítója jelenti: A megosztott Berlin között húzódó határ neuralgikus pontjánál, a diplomaták és más külföldiek részére kije­lölt átkelőhelynél, a Fried- richstrassén szombatra vir­radó éjszaka, pontosabban éjfél után viszonylagos nyu­galom állt be. Éjfél előtt mind a két ol­dalon: a demokratikus Ber­linben, a Friedrichstrasse és a Leipzigerstrasse és a Koch- strasse kereszteződésénél meglehetősen nagy csopor­tok verődtek össze. Mind­két oldalon külföldi újság­írók is figyelték a fejlemé­nyeket. Pénteken délután, mint jelentettük ismét hét ameri­kai páncélos zárta le az át­kelőhelyet, mire pontosan 5 órakor a demokratikus Ber­lin felőli oldalra is hét ne­hézpáncélos vonult fel. A múlt hét szombatja óta tartó amerikai pro­vokációra első alkalom­mal válaszoltak a de­mokratikus Berlin olda­lán páncélosok felvonul­tatásával. Miután a szemközti oldalon időközben visszavonultak az amerikaiak, 20 perc múltán az NDK államhatáráról is távoztak a páncélosok. Később, az amerikai pán­célosok egysége megint visz- szamerészkedett, s mivel minden jel arra mutatott, hogy három katonai jeep védelme alatt meg akarják ismételni a provokációt, vagyis ,.b”-betűs számtáblá- jú és „Us-Forces” felirattal ellátott magángépkocsiban polgári ruhás személyeket akarnak átkísérni, mégpe­dig úgy, hogy megakadá­lyozzák az amerikai civilek igazoltatását —, a demokra­tikus Berlin határához is visszatért a páncélos kötelék és lezárta az utat. Ez a ha­tározott ellenakció hideg zu­hanyként hatott a túlsó olda­lon és nem is tettek kísér­letet újabb provokációs kon­voj átküldésére. Az ameri­kai katonák kiterítették háló­zsákjaikat az úttestre és nyu­govóra tértek. Kissé váratlanul érte az amerikai hatóságokat az a hír, hogy az angol helyőr­ség parancsnoka péntek dél­után parancsot adott: vo­Falusi ifjúsági szövetkezetét alakítottak a nagytarcsai úttörők Ismeretlen telefonszám, azt mondták, ezt tárcsázzam. Va­jon ki jelenkezik a vonal túl­só végén? — Csohány Aladár százados beszél. — Valami tévedés lesz, bo­csánat. Mi a nagytarcsai út­törők életéről akartunk ér­deklődni. — Nincs tévedés, egészen friss értesülésekkel szolgál­hatok — hangzott a válasz. — A télen ugyani® én vol­tam a község központi párt- szervezője, s bár a megbíza­tásom ideje letelt, a kapcso­lat továbbra is megmaradt. Az elmúlt napokban például éppen az úttörők egyik fon­tos csapatgyűlésén vettem részt, amelyen a 3450-es számú úttörőcsapat tag­jai megalakították a falusi ifjúsági szövetkezetét. — Hallhatnánk erről a rész­leteket is? — Hogyne! A szövetkezet­be a csapat minden tagja — ötvenkilenc felsőtagozatos is­kolás belépett. A három­tagú vezetőség elnökévé Ró­nay Árpád úttörőcsapatve­zetőt, tagjaivá Pupek Mi­hály és Sipiczki Anna út­törőket választották. A raj­vezetők lettek a brigád veze­tők. Rövidesen összeülnek, hogy kidolgozzák a szövet­kezet gazdálkodási terveit. — S mi van a „gazdasági alépítménnyel” ? — Az is biztosítva van: a helybeli Rákóczi Termelő- szövetkezettől három holdnyi területet kaptak a gyerekek, s azt az ígéretet, hogy a ter­melőszövetkezet mindenben segítségükre lesz. Hasonló kötelezettséget vállalt a föld­művesszövetkezet is. — Miliőén elképzeléseikkel „startolnak” a szövetkezeti ta­gok? — A FISZ megalakítását kettős cél diktálta: az egyik — és ez a fontosabb — gya­korlati mezőgazdasági isme­reteket nyújtani a szövetke­zet tagjainak, megszerettet­ni velük a mezőgazdasági munkát, megismertetni őket — ha kicsiben is — a tár­sas gazdálkodás előnyeivel. A másik cél anyagi jelen­tőségű: a gyermekek két ke­zük munkájával szeretnék biztosítani nyári táborozá­suk, s egyéb rendezvényeik költségeit. ny. é. nuljanak vissza a laktanyák­ba azok az egységek, ame­lyeket délelőtt küldtek a ro­mos Reichstag épülete kör­nyékére. a Tiergartenbe és a Brandenburgi-kapu mögé. Ezzel a délelőtti akcióval az angol parancsnok azt akarta kifejezni, hogy szolidaritást vállal az amerikai hatóságok ve­szélyes provokációs in­tézkedéseivel, jóllehet az angol misszió és helyőrség polgáriruhás mun­katársai már hetek óta iga­zolják személyazonosságukat, ha átkelnek a demokratikus Berlinbe. Jól értesült körök szerint az angol városparancsnok lon­doni utasításra rendelte visz- sza a határról az angol kö­telékeket. Péntek este a Berlin között húzódó határ egy másik j pontján a nyugat-berlini sze­nátus hangszórós kocsijának bemondója a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen uszított. Az NDK határőrző szervei könnyfakasztó grá­nátokkal válaszoltak, mire a szenátus kocsija nagy sietve elhajtatott a határ mellől. Nyugatnémet gyár repülőgépeket szállít Csombééknak A Newsweek bonni tudó­sítója úgy értesült, hogy a nyugati szövetségesek kényes kérdéseket intéztek a bonni kormányhoz bizonyos szállító repülőgépek dolgában, ame­lyeket a nyugatnémet Dor- nier repülőgépgyár szállított a katangai kormánynak. A katangaiak bombavetőknek használták azokat. A leg­utóbbi háború óta a néme­teknek tudvalevőleg nem sza­bad hadirepülőgépeket gyár­tani. A bonni kormány az­zal védekezett, hogy a repülő­gépek nem tartoztak kiviteli kötelezettség alá. A november 1-i algériai tüntetés nem irányul az európaiak ellen Az Algériai Köztársaság hangja rádióállomás péntek este újból hangoztatta, hogy az algériai háború hetedik évfordulójára, november 1-re tervezett nemzeti megmozdu­lás célja nem a gyűlölet szí­tása és semmiképpen sem irá­nyul az Algériában élő euró­paiak ellen; az algériai nép­nek azt az őszinte kívánságát akarja kifejezésre juttatni, hogy a francia és az algériai kormány közötti azonnali tár­gyalás eredményeként meg­szülessen a béke Algériában. A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé. Felhívja a kommunistákat és a baloldallal rokonszenvező szervezteket, hogy az algériai háború 7. évfordulója alkal­mából fokozzák erőfeszítésü­ket, felvilágosító munkájukat* hogy a francia dolgozók tün­tetésekkel, munkabeszünteté­sekkel egységesen foglaljanak állást az algériai béke mel­lett. ŐSZI TÁRLAT A SZÖVETKEZET RUHÁZATI BOLHÁIBAN Női szövetruhák 280 Ft-tól Női kulik Kosztümök Női ballonkabátok 345 Ft-tól Női átmeneti és télikabátok 650 Ft-tól

Next

/
Thumbnails
Contents