Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

196t. OKTÓBER 29. VASÄRNAP 3 KARFIOLSZEZON Gyorsítani kell a szállítást — Elégedetlenek a termelők a vetőmaggal Itt a karfiíKSzezon! Ennek csalhatatlan jelével találkoz­tunk a minap AlsónémecLin. A földművesszövetkezet iro­dája előtt — az udvarban van ugyanis a mázsa —, karfiollal magasan rakott szekerek áll­nak. A gazdák csoportokba verődve várják, hogy rájuk kerüljön a sor, közben beszélgetnek, vitatkoznak. A legtöbb szó az idei ter­mésről. a várható jövedelem­ről esik. — Nem úgy sikerült az idén a karfiol, mint az előző évek­ben — mondja egy pirospozs­gás arcú fiatalember. — Hát csoda, ilyen időjárás mellett —, így egy idősebb pa­rasztember. — Ha eső nem is volt, de locsoltunk. A vetőmagban van a hiba. Aki a tavalyi vető­magból vetett, annak az idén is több termett — vélekedik egy harmadik. így folyik a vita. s legtöb­ben az utóbbi szövetkezeti gazda véleményét támogatják. Nem azt a vetőmagot kapták, mint az előző években. Az idei fajta korábban kivirág­zik és kisebb termést is ad. A beszélgetés és a vita köz­ben eljutnak oda: vajon mi lesz jövőre? A községben ugyanis olyan hírek terjedtek el — és ezt a jelenlevők is hangoztatják —, Hosszú sorban állnak a karfiollal megrakott szekerek melóktól, és még hatvan va­gonra számítanák. Megemlít­jük, miért áll a rengeteg ko­csi. Nem lehetne jobban meg­szervezni a szállítást? Elmond­ják, hogy most már „javult” a helyzet, korábban még többet kellett várniok a termelőknek, amíg autóra került a termés. Most a za­vart az okozza, sokan nem je­lentik be előző nap, hogy hoz­nak árut, így kevesebb autót igényel a vállalat. Emiatt kell egész napot várni a szállításra. Elmondjuk Gy. Tóth János­nak, amit a szövetkezeti pa­rasztoktól a vetőburgonyael­„megrendelésnél” többet is tenni? Legalább annyit: fel­hívni az illetékesek figyel­mét az alsónémedi szövetke­zeti gazdák érdekére, ami egybeesik a népgazdaság ér­dekével is. Megjelent a Világosság októberi száma Megjelent a Világosság ok- októberi száma. A lapban P. M. Ugrinovics tollából érdekes cikk jelent meg a vallásos pszichológia és ideológia vi­szonyáról. A folyóirat közli Huszár Tibor Keresztény hu­manizmus című tanulmányá­nak második részét és Tarján Imre írását, a németországi katolikus egyháznak a hitleri hatalomátvétel idején játszott szerepéről. A dokumentumok között Pamlényi Emin közzé teszi Gárdonyi Gézának egy Szabolcska Mihályhoz írt, ke­véssé ismert levelét, amely az író korai ateizmusának bi­zonyítéka. Több cikk mellett gazdag szépirodalmi és könyv­rovat, érdekes glosszák, poli­tikai és tudományos hírek egészítik ki a Világosság októ­beri számát. (MTI) — KORSZERŰSÍTIK az Erdőkertesi Téglagyárat és jövő tavasztól kezdve már az átépített üzem nagyobb teljesítménnyel dolgozik. Teherautóra kerül a termés — de elég lassan. Érdemes lenne rakodómunkásokat beállítani, bőségesen megtérülne munkadíjuk (Mihók felv.) látás várható nehézségeiről hallottunk. — A szövetkezeti parasztok nyolcvan Vagon vetőburgo­nyát kérnek. Ezt mi meg is rendeltük — mondja az elnök. Vajon nem kellene-e a Érdem szerinti takarmányozás: dupla tejhozam Tavaly mindössze hét-nyolc liter tejet fejtek egy-egy te­héntől naponta a szentlő- rinckátai Uj Világ Termelő- szövetkezetben. Most már 15,7 'liter a fejési átlag. Hát ez hogyan lehet? — kérdez­heti az idei nagy százarz- ságra apelláló olvasó. A ho­zamjavulás titka; bevezették az állatok érdem szerinti ta­karmányozását. Kollár Gábor állattenyész­tő nevéhez fűződik ez, ő irá­nyítja ugyanis az állatok gondozását a termelőszövet­kezetben. Nyolc ember tar­tozik a keze alá: Pesti An­tal, Józsa Sándor, Tóth Pál, Horváth Sándor, Bcnse Mihály, Boroznaki Mihály, Z ombori János és Varga Antal. Nekik is nagy részük van abban. - hogy. ar ‘-»elgon­dolás bevált. Az új módszer lényege: amelyik tehén több tejet ad, jobb takarmányozásban része­sül. Ily módon valamivel ugyan több takarmányt hasz­nálnak fel, de mint a szá­mok is bizonyítják, megéri az áldozat, hisz ma már a tavalyinak kétszeresét fejik. Télen sem csökken a tej- hozam. Fejőstehenenként ugyanis tíz köbméter silót és húsz mázsa lucernaszénát tartalékolnak. De nemcsak a tejhozam növekszik ily mó­don, a tehenészek is megta­lálják számításukat, 3000 li­teren felül prémiumban ré­szesülnek. Előreláthatóan egy-egy tehén tejhozama eb­ben az évben 3000—3500 li­ter körül lesz. HÉVÍZI BESZÉLGETÉS Hévizén jártunk a napok­ban, megyei vezetőkkel az üdülő szövetkezeti gazdákat látogattuk meg. Nem tudom, hányadik csoport lehetett már ez az idén, annyit felje­gyeztem, hogy az ország kü­lönböző részeiből összesereg- lett tsz-parasztok közül ötve- nen Pest megyei termelőszö­vetkezetekből jöttek. Legtöbb­jük persze most is csak hosz- szú rábeszélés után „adta fe­jét” az útra. Érthető, hiszen aki ritkán mozdul ki falujá­ból, nem szívesen hagyja ott a családi fészket. Meg aztán ezek az emberek csak hallo­másból ismerték eddig ezt a szót: üdülés. Aznap, hogy Hévizén jár­tunk, az üdülő parasztok nagy örömére megeredt az eső. Va­laki indítványozta, séta he-' lyett menjünk a kultúrterembe, beszélgetni, ismerkedni. így is történt. Tulajdonképpen en­nek a beszélgetésnek a tanul­ságairól szeretnék én röviden beszámolni. Mackó Péter, a túrái G a Iga- menti Tsz tagja arról beszélt — akárcsak a többiek —, hogy annak idején nem szíve­sen vált meg földjétől, de most már örül, hogy szövet­kezetbe lépett, mert ez biztos megélhetést nyújt számára. De ahogy a beszélgetés egyre meghittebb lett, szóba kerül­tek a problémák is. Egy-két szövetkezetben például a ve­zetők megsértik a szövetke­zeti demokráciát. Bizony, akad olyan termelőszövetkezet — a megyénkben is —, ahol a ve­zetők megkülönböztetett gond­dal „ápolják” a rokoni kap­csolatokat. Másutt a pöffesz- kedő brigádvezető okoz sok keserűséget a tagoknak. Az aszódi járásból jött gazdák elmondották, hogy például az ikladi Előre Termelőszövetke­zetben az ellenőrző bizottság nem áll hivatása magaslatán. Félreértés ne essék, nem panaszdélutánt tartottunk mi Hévizén, de amellett, hogy a gazdák el mondták,.milyen mó­don szeretnék meggyorsítani szövetkezetükben az őszi munkákat — ha visszamen­nek —, az említett problé­mákat sem hallgatták el. Ko­moly, a közösért aggódó em­berek megnyilatkozásai ezek és ez annál inkább elgondol­kodtató, mivel ezekről a prob­lémákról mostanában, a nyári é ■ az őszi munkák kampány- időszakában kevés szó esett. Sok minden szóba került még Hévizén ezen a borongás őszi délutánon. Reméljük, a hévízi találkozás negatív ta­pasztalataiból adódó tanulsá­got — éppen a tagság segít­ségével — leszűrik azok a szövetkezeti vezetők, akik bár névtelenül, de szóba kerültek. Súlyán Pál Védik a dolgozók érdekeit Egy szakszervezeti bizottsági ülés jegyzőkönyvének margójára A minap a kezembe került a Felsöbabádi Állami Gazda­ság szakszervezeti bizottságá­nak jegyzőkönyve. Vajon mi­vel foglalkozik mostanában itt a szakszervezeti bizottság? Er­re a kérdésre vártam választ, amikor a legutolsó SZB-ülés jegyzőkönyvét lapoztam fel. Az október 21-i ülés napi­rendjén három kérdés szere­pelt: 1. a tagdíj-besorolások; 2. a .munkásszállások helyzete; 3 j az illetményföldek csökken- j lése. Az első napirendi pont a [ „folyó ügyek”-hez tartozik és így nem tarthat számot külö- lönösebb közérdeklődésre. An- I nál inkább a másik kettő. Ve- j gyük hát sorra azokat A jegyzőkönyv sorai sze­rint a szakszervezeti bizott­ság felülvizsgálja a gazda­ság munkásszállóit. A vizs­gálat során megállapították, hogy a korszerűtlen, téglapadió- jú épület nem biztosít­ja az állami gazdaságok munkásszállóira kötelező szociális normákat. A primitív fürdési lehetősé­geket nyújtó épület ‘ külső képe ma már bántja a dolgo­zók szemét. E sorok olvasásánál jóleső érzéssel telik meg a szív. Hir­telen felötlik emlékezetemben a kapitalista nagybirtokok ké­pe, a hodályszerű sommás ba- rakokkal. Azokban a „mun- kásszállók”-ban 100—150 em­bert — nőket, férfiakat, gye­rekeket — zsúfoltak össze kö­zös fapriccseken, amelyek fe­lett ócska szegeken lógott a szegényes molyó és a fa kam­pókon a sózott szalonná. Höl voltak akkor a szociális nor*- mák és ki merte volna em­legetni azokat? De hát igaza van a szak- szervezeti bizottságnak, ami- I kor kifogásolja a téglapadlót és a korszerű zuhanyozók hiá- J nyát. A jegyzőkönyv szerint ; határozatban mondta ki az SZB-ülés, hogy nem járul hozzá a vidéken történő munkástoborzás­hoz mindaddig, amíg nem épül fel a mai igények­nek megfelelő munkás- szálló. Mit szól ehhez a határozat­hoz a gazdaság vezetősége? Mivel akadályozza meg a munkaerő-kiesést az SZB? Ezt kérdeztem kíváncsian Lá­zár Ferenc SZB-titkártól. — Nagy András igazgató egyetértőén vette tudomásul a határozatot — mondja Lázár elvtárs. — Neki is az a véle­ménye, hegy korszerűbb, egész­ségesebb és kényelmesebb szállást kell biztosítani a dolgozóknak. Mivel azonban egyelőre keret nincs, arról kell gondoskodni. — A munkaerőhiánnyal úgy kívánunk megküzdeni, hogy a környező falvakban ke­resünk idénymunkásokat. Ebben a szervezési mun­kában a szakszervezeti tagság is részt vesz. A dolgozók illetményföld juttatásával kapcsolatos prob- I léniát is hasonló szellemben oldotta meg a szakszerve­zeti bizottság. A probléma a következő volt. Rendelet tiltja, hogy a vegyszeres gyom­irtás alatt álló területekből il­letményföldet . adjanak ki. .Mivel a;, gazdaságban a.leg­több és legjobb kukoricaföl­deken vegyszeres gyomirtást végeznek, a dolgozóknak csak a gyengébb minőségű földek­ből jutna, s emiatt hátrányos helyzetbe kerülnének. A szak- szervezeti bizottság javasolta, hogy ezután csak 100 négyszög­öles kertet adjanak min­den dolgozónak, míg a többi illetményföld he­lyett száz négyszögölen­ként egy mázsa szemesku­koricát vagy árpát. Mivel a holdanként tizenhat mázsás szemeskukorica-ter- mésnek megfelelő juttatás az illetményföldeken elért legjobb átlagoknak felel meg, a dolgozók helyeslik a javas­latot. Végére értem a jegyző­könyvnek, amely arról ta­núskodik, hogy a szakszer­vezeti bizottság megfelelően ődködik a dolgozók jogai fe­lett. Az igaz, hogy nem vezet késhegyig menő harcot, de hát éppen ez a természetes és jó a mi társadalmunkban, ahol a dolgozó, mint szakszerve­zeti tag, nem kerülhet szembe önmagával, a hatalom birto­kosával. (N. I.) A Prés- és KováesoHárü­gy ár keres azonnali belépésre esztergályos, l estates, marós szakmunkásokat, betanított gép- és segéd­munkára férfi dolgozókat Jelentkezés a vállalat Üzemgazdasági Osztályán Idejében földbe került a mag ■wvw \\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w,\\\\\\\\\ g g Már-már fehérhajó,, de na- jí gyón vidám szívű, fáradhatat- ff lan ember dr. Vass András, a {! törteli' Rákóczi Termelőszö- jj vetkezet hatvankilenc éves f üzemgazdásza. Amikor híre Z jött: tapasztalt szakembereket jj várnak az újonnan alakult Z tsz-ek, habozás nélkül hatá- Zt rozott, neki is ott a helye ff most, ahol az új paraszti jö­jj vendét kovácsolják. Ismerősei, ff barátai rá akarták beszélni, $ ne vállalkozzék az ő korában ff már nagyon fárasztó falusi ff munkára. Hallani sem akart 'ff erről dr. Vass András, hisz ff mint mondta is, ö még fiatal- ff nak érzi magát, miért vonul- ff r.a nyugalomba. Júniusban % ment ki a törteli termelőszö- í; vetkezetbe, s onnét jár haza ff hét végén pesti otthonába a íj családjához. y ff Nevét sokan ismerik már az Z, országban; nem kevesebb, 'ff mint tizenhárom szakltönyv Z, jelzi gazdag életpályáját. Év- £ tizedelcet töltött -kutatásokkal, ZZ megannyi új módszert dolgo- Zz zott ki, mint a kertészet és a Zz gyümölcsfák szerelmese. Kü- Zz Ionosén az őszibaracktermesz- £ tés érdekelte és kutatja még Z/ ma is, hogyan lehetne felien- ff diteni ezt a gyümölcstermesz- Zz tési ágazatot. Érdelődési köre Zf azonban igen solioldalú. Nem- Z/ csak kertészeti vagy gyü- Zz mölcstermesztési problémák 'Z érdeklik, szívesen kísérletezik \j a kisállat-tenyésztéssel is. S f ami még ennél is több: ki- | váló pedagógus. Hány ezer BANDI BÁCSI szakember került már ki a keze alól, aki neki köszönheti, hogy idejében és alaposan el­sajátította a legfontosabb alapokat! Tennivaló nélkül egy per­cig sem tud meglenni. Még az önmaga szabta kevés szabad idejét is a közösségre áldoz­za. Ebben a szövetkezetben is megindult a mezőgazdasági tanulók képzése. Bandi bácsi — így hívja már mindenki a gazdaságban — tizennégy fia­tallal foglalkozik rendszere­sen. Neveli őket, oktatja a szakmai alapismeretekre, s közben arra is időt szakít, hogy rászoktassa a leginkább tanyai gyerekeket a könyv szeretőiére, meg a helyes vi­selkedésre. A tanterven kívül kertészeti és szőlészeti szak­kört vezet, ahol a szövetke­zel tagjain kívül az itt tanuló leendő mezőgazdasági szak­munkások is részt vesznek. No'Vember közepén kezdődik a faluban az ezüstkalászos- gazda-tanfolyam, ezt is ő szervezte és ő tartja majd az előadásokat. Házról házra jár­ja mostanában a tsz-parasz- tokat, hogy minél többen lá­togassák a téli hónapok alatt az érdekesnek ígérkező tan­folyamot. Több mint negyven gazda máris jelentkezett. Ha befejezik az őszi mun­kákat, továbbképző tanfolyam A püspökhatvani Űj Barázda Termelőszövetkezetben jó ütemben haladt a szántás-vetés. Lami József, az Aszódi Gépállomás traktorosa már az utolsó fordulókat járja. Mire ezek a sorok megjelennek, a tsz-ben befejezték a vetést (Foto; Gábor) I is indul a törteli Rákóczi \ Termelőszövetkezetben a bri- \ gád- és a munkacsapwtveze- \ tők részére. Hetenként egy- \ egy alkalommal a legszüksé- \ gesebb alapismeretekből elő- J adást tart majd Bandi bácsi > a szövetkezet vezetőinek. Ily l módon megismerkedhetnek a \ termelést közvetlen irányító í szövetkezeti gazdák az üzem- J szervezéssel, a kertészet és J szőlészet elméleti alapismere- J teivel. Persze, emellett, aki ^ valamilyen szakmai problé- ^ mával felkeresi a kiváló szak- % embert, messzemenő támoga- j tást kap Bandi bácsitól. (Dr. Vass András egész éle- ff tét a magyar mezőgazdaság f szolgálatába állította és most, f idősebb korában is nagy oda- $ adással munkálkodik. Réggé- ff lenként öt órakor már talpon ff van, este nyolc előtt ritlcán ff hagyja el az irodát. A délelői- $ ti órákban a határt járja, el- ;J lenőriz, elbeszélget a tagok- ff kai, nézegeti, hogyan lehetne j; még gyümölcsözőbben kihasz- ff nálni a földet. Délután az ad- ff minisztrációs munkákat végzi ff el. Tennivaló bizony tömér- ff dek akad a fiatal termelőszö- ff velkezetben. Hosszú, gazdag életet és f, még sok-sok derűs munkás ff esztendőt kívánunk a szövet- ff kezet tagjaival, vezetőivel ff együtt dr. Vass Andrásnak, a 'f sok évtizedes munka után. f, hetvenedik születésnapja f, előtt! 'f (súlyán) '' * hogy nem kapnak Szabolcs- bői burgonyavetőmagot. Ho­gyan függ ez össze a karfiol­termesztéssel? Hát úgy, hogy a karfiolt mósodnövényként vetik, a hajtatásos burgonya után. Ha nemi lesz burgonya- vetőmag, nem lesz karfiol sem. Ez pedig érzékenyen érintené a község lakosságát. A földművesszövetkezet iro­dájában is megerősítették a szövetkezeti parasztoknak azt az állítását hogy az idén gyengébben fizet a karfiol, mint tavaly. Ráadásul keve­sebb az exportképes áru is. Az idén mindössze két vagont szállítottak el. tavaly ilyenkor már húsznál is többet. Mol­nár László, a MÉK dabasi ki- rendeltségének munkatársa, a száraz időjárásban keresi en­nek okát. Dobos Sándor fő­könyvelő és Gy. Tóth János földművesszövefckezeti elnök viszont a vállalatot hibáztat­ja, hogy nem jelezték előre: az idei vetőmag korábbi éré­sű. A hét végéig mintegy száz vagon karfiolt vettek át a tér­

Next

/
Thumbnails
Contents