Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
PEST MEGYEI-4£> , V. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM AR\ 7» IILI.I'K VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf 1961. OKTÓBER 29. VASÁRNAP Kozlov beszámolójával folytatódott az SZKP XXIL kongres Ankét a népfront és a tanácsok kapcsolatáról Az SZKP XXII. kongresz-1 szítsanak október 28-i. szom- i bat délelőtti ülése magyar | idő szerint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov, az SZKP. Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatta az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését, mondotta Kozlov. „Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára”. Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben levő szervezeti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen ..az SZKP B/P szervezeti szabályzatának módosítása-’ címen Nyikita Hruscsov tartott beszámolót. „A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben levő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmásííhatatianok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett szervezeti szabályzat-tervezet tovább fejleszti ezeket a elveket”. Az SZKP ezekben az esztendőkben „számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve. a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini közoonti bizottság köré-’. ..A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan j szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban” — mondotta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban, folytatta Kozlov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szovjet nép pártja lett. „Ez pártunk történelmi fejlődésének. a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye”. „Pártunk a marxizmust—le- ninizmust alkotó módon továbbfejlesztve, határozottan harcol a forradalmi -elmélettől mélységesen idegen revizio- nizmus, dogmatizmus és szek- tásság minden megnyilvánulása ellen”. Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. „A párt szilárdan kiáll a proletár internacionalizmus kipróbált elvei mellett.” A párt egész története „a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását. erősíti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregével, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó közös harcban összehangolja akcióit a kommunista világmozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel.” Közlov rámutatott, hogy a „jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a párttagok rangja.” „A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait.” Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét: a cikkely. mutatott rá Kozlov, teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Üj benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára „aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében”. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében „előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei.” A párttag egyik legfontosabb kötelessége —, folytatta Kozlov —. „a bírálat és önbírálat fejlesztése, harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, a bürokratizmus, és a lokálpatriotizmus ellen.” A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálósának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. „A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában.” „A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben, a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű, jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását. A pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket sát illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be), az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. „Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a párt- fegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése í>rra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma” — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: „az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta”. A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket „ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó párt- munkába”. „A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve” — hangsúlyozta az előadó. „Rendkívül nagy jelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől”. „A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet normájává kell válnia” — jelentette ki Kozlov. A pártélei normája a véleményszabadság A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tag- jelöltségi idő meghosszabbitáHangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmel látható. „A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz és azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez”. Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve „egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének”. A szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatok a vezető szervibe. „A megfelelő jelöltet azonban akkor lehet megválasztottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedéi megkapja.” Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervezetekbe való huzamosabb idejű beválasztásának lehetősége a szervezeti szabályzat értelmében kiterjed az összes választható posztokra és nemcsak az SZKP központi bizottsági, vagy a központi bizottság elnökségi tagságára, mint azt egyesei? javasolták. A szabályzat-tervezet hangsúlyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov.— Ezt többek között meg- erősíti egy új tétel: „a központi bizottság tagjának és trgje- löltjének egész tevékenységével igazolnia kell a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a központi bizottság tagja vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a központi bizottságban”. A pártéiet normája a véleményszabadság, a politikai és gyakorlati párt-tevékenység bármely kérdésének szabad (Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítónktól) A tanács-ok és a helyi népfront-bizottságok hathatósabb együttműködésének biztosítása érdeítében — mint ismeretes — országos mozgáksm indult és több megyében, így Pest megyében is brigádok alakultak, amelyek a kérdést tüzetesen tanulmányozzák. A már egybegyűjtött anyag megbeszélése céljából pénteken Vácott, szombaton pedig Törökbálinton tartottak igen hasznos és tanulságos ankétot. A szombati megbeszélésen részt vettek a budai, a ráckevei, a nagykátai, a dabasi és a szentendrei járás, valamint Szentendre város tanácsának és népfront-szervezeteinek képviselői. Hernádi Jenő, a Budai Járási Tanács végrehajtó bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. Bejelentette, hogy a megye területéti befejeződött a vizsgálat és annak alapján megállapítható, hogy egyes járásokban milyen mértékben valósult meg az együttműködés és hogy különböző helyeken milyen körülmények akadályozzák a kívánatos kapcsolatok létrejöttét. A budai járásban egyes községi tanácsok például nem igénylik a népfront segítségét, sok a passzív tanácstag. A tanácsok és a népfrontbizottságok között sürgősen meg kell szervezni a rendszeres, mindennapos érintkezést. Céltudatos szervező munka és propaganda eredményeképpen viszont a dolgozók részvétele az államigazgatási munkában és a községi életben egyaránt örvendetesen megnövekedett. A tanácsok és a népfront-bizottságok jól ismerik a párt- és a kormány politikai célkitűzéseit és tisztában vannak azzal is, hogy ez idő szerint a legfontosabb feladat a szocialista mezőgazdaság megszilárdítása. Az előadást igen élénk és színvonalas vita követte. Egymásután szólaltak föl az egyes járások kiküldöttéi és számoltak be helyi tapasztalataikról. Számos felszólalás után Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára vázolta a népfront helyi szervezeteinek időszerű feladatkörét, dr. Árvái Lajos, a népfront országos titkárságának munkatársa * örömmel állapította meg, hogy az elhangzott felszólalások az érdeklődés jelentős fokozódásáról tesznek bizonyságot, végül dr. Farltas Mihály, a megyei tanács vb-titkára ösz- szefoglalójában hangsúlyozta, hogy a tanácsok munkájába minél 'hathatósabban kell bevonni a széles tömegeket. Hivatkozott arra, hogy a párt és a kormány megállapítása szerint a tanácsok minden tekintetben beváltották eddigi működésükkel és eredményeikkel a hozzájuk fűzött reményeket. A megbeszélés a délutáni órákban ért véget. November 7-re befejezik a vetést a budai járásban PERBÁLON MÁR FÖLDBEN A MAG - VASÁRNAP IS VETNEK Tovább tart a szárazság és mindenütt kemény a föld. A budai járásban is rendkívüli aszály nehezíti a munkákat, különösen a vetőszántást és a vetést. Az Érdi Gépállomás traktorekéi betonkemény hantokat forgatnak fel a szántóföldeken, amelyeket csak nehezen, költségesen lehet el- porhanyítani. Esőre várni azonban már nem lehet, mert múlik a vetés ideje és még nincs minden mag a földben. A járás tsz-elnökei, agro- nómusai és brigádvezetői is erről tanácskoztak tíz nappal ezelőtt a Perbáli Állami Gazdaságban. Akadtak olyan vélemények is az értekezleten, hogy a rendkívül kemény földeken nem leltet szántani, de az értekezlet részvevőinek többsége ellenkező véleményen volt. Az állami gazdaság szakemberei a helyszínen, igen kemény földeken cáfolták meg a pesszimista véleményt, amikor kifogástalan magágyat készítettek a búza alá. Idős és tapasztalt mezőgazdászok adták át módszereiket és tanácsaikat a fiatalabbaknak az értekezleten és nem hiába. Az értekezlet. óta eltelt másfél hét alatt jelentősen előre haladtak a vetőszántás, és vetés munkái a budai járásban is, ahol bíznak abban, hogy november 7 tiszteletére befejezik a vetőszántást és a vetést. A vetőszántás meggyorsítása érdekében most már sok helyen alkalmazzák az állami gazdaság szakemberei által javasolt módszereket. így például azokon a területeken, amelyeken tavaly mélyszántást végeztek, az idén diszktillerezést alkalmaznak vetőszántás helyett. Ezzel a módszerrel megtakarítják a vetőszántás e.porha- nyításának munkáit, mert a diszktiller porhanyós, jó vetőágyat készít. Azok közé a tapasztalt mezőgazdászok közé tartozik Kasza József elvtárs is, a pá- tyi Petőfi Tsz agronómüsa, akik lehetségesnek és szükségesnek ítélték az eső előtti szántást. Ez a helyes álláspontja a gyakorlatban is megmutatkozik, mivel az ő tsz-ük már befejezte a vetőszántást és az 1000 hold vetés kilencven százalékát. Hozzá hasonlóan gondolkodnak a piliscsabai. pilisvörösvári, tinnyei és a százhalombattai termelőszövetkezeteik vezetői és tagjai, akik nemcsak hétköznap, hanem a, múlt vasárnap és ma is szántanak-vetnek. A járási pártbizottság és ,a járási tanács fokozott segítséget nyújt az új szövetkezeteknek, . amelyek még szűkölködnek megfelelő szervezési tapasztalatokban és gépekben. Több új szövetkezet például ezekben a napokban kapott kiválóan képzett mezőgazdászt, míg a többi szövetkezetbe szervezőket küldtek segíteni. Szilágyi László elvtárs, a járási tanács tsz-csoport vezetője elmondotta, hogy a járás 9246 holdas vetószántasi tervéből 7547 holdat teljesítettek szombat reggelig. Ugyanakkor az 1726 holdas külföldi búza vetési tervből 1546 holdat, a hazai búzafajták 4002 holdas tervéből 2126 holdat teljesítettek. Az őszi árpa vetési tervet túlteljesítették, mert az előírt 2240 hold helyett 2300 holdat vetettek el a járásban. Jelentős lemaradás tapasztalható a rozsnál, ahol 640 holdból csak 400-at és az őszi takarmánykeveréknél, ahol 480 holdból csak 373 holdat vetettek el. A november 7-ig hátralevő időszakban tehát még jócskán akad tennivalójuk a tsz-ek- nek és a gépállomásoknak. A tsz-ekben elsősorban a betakarítást és a kukori- caszárvagást kell meggyorsítani. hogy ne késleltessék a vetőszántást és a vetést. A gépállomásokon pedig a nyújtott, illetve kettős műszakok számának növelésével kell küzdeni a munkák meggyorsításáért, mert a jelenlegi gépi munkák ütemét gyorsítani kell. A járási szervek, a gépállomás és a tsz-ek vezetői a termelőszövetkezeti és gép állomási dolgozókkal együtt törekednek erre. N. L Az új program nagyobb követelményeket ró a partra
