Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

rt*r Nitm 'ü-KMao 1961. OKTÓBER 28, SZOMBAT Egy tipikusan női munkahelyen Pedig a leendő anyák hely­zetét azzal is könnyítik, hogy a hatodik hónap betöltése után egészen könnyű ülőmun­kára osztják be őket, címké­zésre, dobozlezárásra stb., amit minden megerőltetés, ká­ros következmény nélkül vé­gezhetnek. Jó hatású volt az a megbeszélés, amelyet a nőbizottság tartott erről a kérdésről a terhes asszonyok részvételével. Azóta észreve­hetően megjavult körükben a munkafegyelem. A másik nagy jelentőségű segítség az asszonyok szá­mára az üzemi konyha ebé- deltetési rendszere. Ugyanis nemcsak a benn dolgozó édesanyák kapják a kiváló minőségű ebédet 6,49 forintos térítésért (a vállalati hozzájá­rulás 3,40 forint), hanem ugyanezen az áron előfizet­hetnek családtagjaik számára is. Külön épületben, a gyár­telep lármájától távol, szép épületben van a bölcsőde, óvoda és az alsótagozatos gyerekek napközije. Vala­mennyi túlzsúfolt, sőt, az igénylők egy részét el kell utasítani helyhiány miatt. A gyerekek példás ellátásban részesülnek — az. államilag megállapított térítéses ára­kon. A napköziben tanítónő látja el a felügyeletet, ad se­gítséget a házi feladat elvég­zéséhez. Az üzemi fürdő tiszta, gon­dozott — és kicsi. Ahhoz ké­pest, hogy a felszabaduláskor a nőknek mindössze négy csap állt a rendelkezésükre, ma pedig húsz melegvizes zu­hany, nagy az előrelépés. De. mint ahogy Mészáros elvtárs megállapította, míg az üzem hármat lép előre a termelés­ben és a létszámban, addig a jóléti és egészségi felszerelé­sek másfelet. Érdemes megnézni a női öltözőt. Zsúfoltak a fogasok, polcok, minden hely foglalt. Még öt-hat évvel ezelőtt nem volt ilyen probléma a hely­hiány. Azóta azonban, olyan hihetetlen mértékben javul a nők ruházkodása, annyival szebb, jobb és több holmit használnak, hogy a rendelkezésre álló hely mind kevesebb lesz. A jelenlegi ru­határ 1955-ben épült, de rö­videsen kiderült — nem elég. Azóla a készáruraktárból (ahol pedig szintén fojtogat a helyhiány) vettek el egy részt, hogy az áldatlan hely­zeten valamennyire segíthes­senek. Lehetne még folytatni to­vább. Beszélhetnénk a ház­tartási gépkölcsönzésről, a be­tegekről való gondoskodásról, az ünnepségekről, a családi élet örömeiben és bajaiban való részvételről, a segítség­nyújtásról ott, ahol kell. De nem ez a lényeg, hanem az, ahogyan vállvetve keresik a módját, miképpen lehetne a gyár falait „szétfeszíteni”, helyet, levegőt adni, jobban biztosítani a szociális és kul­turális igények kielégítését. Komáromi Magda A pipázás világbajnoka A világ most végre meg­tudhatja. ki a leglkitartóbb pipázó a földkerekségen. A versenyt a virginiai Rich- mondban tartották meg: a győztes 1 óra 4 perc és 17 másodpercen keresztül tudta pipáját egyenletesen izzásban tartami. A versenyen egyéb­ként három nő is részt veit. A magánkisiparosok működéséről tanácskozik a KIOSZ választmánya Az orvosi rendtartás eddigi végrehajtása beváltotta a hozzáfűzött reményeket Pénteken megkezdte fél­évenként szokásos kétnapos tanácskozását a KIOSZ or­szágos választmánya. Gervai Béla, a szervezet elnöke el­mondotta, hogy bár a falvak kisipari el­látottsága javult. még mindig sok kisközségben nincs fodrász, több helyen hiányzik a szabómester, másutt nincs cipész. A tanácsok behatóan foglal­koznak a falusi lakosság el­látásának megoldásával és ezt szolgálták a most készülő helyi iparpolitikai tervek is, amelyekben megjelölik, mi­lyen szektorra bízzák egv- egy helységben a javító­szolgáltató munkák elvégzé­sét, illetve kiegészítését. A falvakban az elmúlt félév­ben 3143 iparjogosítvány szűnt meg és 1170 új ipar- jogosítványt adtak ki. A KIOSZ helyi szervezeteinek fontos feladata, hogv a taná­csokkal együtt felkutassák azokat a hozzáértő embere­ket, akik kisipari műheljd nyithatnak és részt vehet­nek a lakosság ellátásában. A magánkisiparosok a Kisipari Exportra Ter­meltető Iroda számára az elmúlt háromnegyed évben több mint száz­millió forint értékű ter­meket készítettek el, ennek egyh armada került exportra, a többi pedig a korábban importált cikkeket helyettesítette. Fz év ősz-én a kisiparosok 5130 tanulót szerződtettek. (MTI) Korszerű iskolai szemléltető eszközök készülnek A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről alkotott, s az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvénv általános rendelkezései többek között kimondják: gondos­kodni leéli korszerű tantervek­ről. tankönyvekről, szemlél­tető eszközökről. Ismeretes, hogv az általános iskolai új tanterv 1963. szeptemberében lép majd életbe. Addig nem­csak úi tankönyveket, hartem korszerű szemléltető eszközö­ket is kell készíteni. Az új szemléltető eszközök alkalma­zása indokolt azért is. mert — amint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották _ a jelenleg használatosaknak mintegy 50 százaléka már el­avult. Kiváló szakemberek kaptak megbízást, hogy — az új tan­terv alapján — dolgozzák ki azoknak az alapvető szemlél­tető eszközöknek a tervét, amelyek nélkül elképzelhetet­len a fizika, a kémia, a bioló­gia tanítása, általában a mo dern természettudományos ok tatás. A tervek szerint 1962 első felében elkészülnek ,az új szemléltető eszközök minta­példányai. 1962 második fe­lében pedig megkezdik a soro­zatgyártást. A zenei nevelés segítségére valamennyi iskola kap majd lemezjátszót és hanglemezeket. Az Egészségügyi Miniszté­riumban a következőkről tá­jékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát: Az Egészségügyi Miniszté­rium és a szakszervezetek képviselői a megyei tanács- elnökhelyettesek és főorvosok, valamint az orvosegyetemek és nagy állami intézetek kép­viselői országos értekezleten tárgyalták meg az orvosi rendtartás életbelépése óta el­telt csaknem kétesztendó eredményeit és az orvosi etika továbbfejlesztésének tenniva­lóit. A résztvevőik egyöntetűen megállapították, hogy az orvosi rendtartás eddi­gi végrehajtása lényege­sen csökkentette a rend­tartás szellemébe ütköző jelenségeket. A helyzet javulását mutatja, hogy nagymértékben csök­kent az Egészségügyi Minisz­tériumhoz és egyéb szervek­hez benyújtott panaszok szá­ma. Mindez azt bizonyítja, hogy az orvosi rendtartás al­kalmas eszköz a szocialista egészségügyhöz méltó légkör megteremtésére a gyógyító­munkában, a beteg és az or­vos kapcsolatában. Éppen ezért nincs is szükség új rend­tartásra vagy akár az eddigi jogszabály módosítására. El­lenkezőleg, fokozottabban kell érvényt szerezni a rendtartás intézkedései nek. Egyes kórházakban és in­tézetekben olyan légkör ala­kult ki, hogy minden távozó betegtől elvárják, az orvos honorá'ását. Ez szintén ellen­tétes az orvosi etikával és beleütközik a rendtartásba. Egyoldalú vo'na azonban csak az orvosok magatartását e1- lenőrizni. / Széleskörű felvilágosító munkára van szükség a biztosított betegek köré­ben is, hogy tisztában le­gyenek jogaikkal és köte­lességeikkel. E kötelességek egyik legfon­tosabbika hogy ne iparkod­janak mások rovására meg nem engedett módon — pénz vagy más ajándékok segítsé­gével — előnyöket szerezni maguknak. A minisztérium, a tanácsok és a szakszervezetek, elsősorban az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete az eddiginél is határozottab­ban lépnek fel a rendtartás megsértőivel szemben. Ugyan­akkor nagy gondot fordítanak arra is. hogy az orvosok nyu­godt légkörben. megfelelő munkakörülmények között dolgozhassanak. A rendtar­tás szigorú végrehajtásával együtt fokozottabban kíván­juk megvédeni orvosainkat az indokolatlan zaklatásoktól, az alaptalan vádaskodásoktól és az indokolatlan követelések­től. Az orvosi magángyakorlat szintén az etikai kérdések kö­réibe tartozik. Az erre vonat­kozó jogot a rendtartás sza­bályozza. A magángyakorlat nem mehet az orvos hivatalos munkájának rovására, nem kapcsolható össze a hivatalból kifejtett orvosi tevékenységgel és meg­engedhetetlen, hogy az or­vos hivatalos beosztását vagy munkáját előnyök szerzésére használja fel a magángyakorlatban. Viszont a rendtartás szelle­mének megfe’elően folytatott magángyakorlat minden or­vosnak törvényes joga. (MTI) Dunakanyari mérleg: ÖT ÉS FÉLMILLIÓ KIRÁNDULÓ dot okozott az utasok szállí­tása és kiszolgálása. A váci pokolszigeti csár­dában tizennyolcezer po­haras napi forgalmat is elértek. Visegrád és Leányfalu ven­déglői július 3-án négyezer ebédet szolgáltak ki az elő­fizetéses menükön kívül. Ugyanezen a napon a váci komp 18 000 embert szállított egyik partról a másikra. A nyári forró hetek alatt a megszakítás nélküli igénybe­vétel miatt közel jártak a vendéglátóipari berendezések ahhoz, hogy felmondják a szolgálatot. Szerencsére az ezt követő egy-két hetes hűvös idő modot nyújtott, á .menet­közben! javításokra. Annak ellenére, hogy a Dunakanyar vendéglátó üzemei elméletben nem képesek lebonyolítani az említett nagy forgalmat, a ki­szolgálás és az ellátás kielé­gítőnek mondható. 360 000 hektoliter sört fogyaszt el egy esztendő alatt a Duna­kanyar. A közlekedés lebonyolí­tása nem tartozott a leg­könnyebb feladatok közé. Száztízezer ülő-férőhellyel rendelkeztek a Dunakanyar­hoz tartó közlekedési eszkö­zök. A hajó- és HÉV-járatok túlzsúfoltan jártak, míg az autóbusz és a vasút kapaci­tását nem használták ki. A vasárnapi csúcsforgalom ide­jén természetesen jóval nehe­zebb volt a helyzet. Mit lehet tenni a jövőben a közlekedési gondok enyhí­tésére? Mindenekelőtt azt, hogy felhívják az utazók fi­gyelmét a hasznosítatlan köz­lekedési lehetőségekre. A leg­nagyobb mértékűén túlzsúfolt hajójáratok kapacitása, saj­nos, nem változik. Űj hajók nem kerülnek erre a sza- : ka&zra. A néhány nyári hét ; alatt túlzsúfolt vízijáratok az : év csaknem tizenegy hónapjá- : ban. igen kevés utassal jár+ : nak, s így érthető, ha nem : nyer gyors orvoslást ez a pa- ! nasz. i A szakbizottság ülésén ; megállapították azt is, hogy a í nagy látogatottság ellenére ; viszonylag kis forgalmat bo- ; nyolított le a szentendrei í camping, s nem vették igény­be kellőképpen a turistaszól- ; lásokat sem. Ez az esztendő 138 mil­liós gyarapodást könyvel­het el a Dunakanyarban. Minisztériumok, intézmé­nyek, tanácsok költötték ezt az összeget építkezé­sekre. a közlekedés javí­tására, útépítésre és kor­szerűsítésekre. A Dunakanyar Intéző Bizott­ság két és félmillió forinttal járult a Dunakanyar rende­zéséhez. A bizottság ezután elna­polta ülését azzal, hogy az év végéig a Dunakanyarban ér­dekelt szervek részvételével ankétet tartanak a jövő évi programról. Ülést tartóit a Dunakanyar Intéző Bizottság tájékoztatási tagozata. Az újjáalakult szak- bizottság Stefán László intéző bizottsági titkár vezetésével megbeszélte az 1961-es esz­tendő dunakanyari forgal­mát, a lezajlott idény ered­ményeit. Az év elején kitűzött cél az volt, hogy öt, öt és félmil­lió ember látogassa meg ezt a nagyszerű vidéket. Ponto­sabb számítások nélkül is megállapítható, hogy ezt a programot teljesítették. A pi­henni, kirándulni vágyók olyan tömegekben lepték el a Dunakanyar egyes pontjait, hogy időnként komoly gon­számítások1 után a gyakorlat-, ban, a vizen kísérleteztek to-' vább. A szárnyak helyes be-] állítása, a hajócsavar megfe- ] lelő módosításai alapján fel­szökött a sebesség, ám még így is sokat kell próbálkozni, hogy elérjék a reális, hatvan-] öt kilométeres állóvízi sebes-] séget. A jövő tavaszra, nyárra — az eddigi eredmények ta­núsága szerint — eljutnak a hatvanötig. Am az igazi mun- loa csak ezután kezdődik meg. Hiszen a négyszemélyes jól felhasználható szolgálati cé­lokra (vízi mentéseknél pél­dául), vízitaxinak is kiváló, de igazi jelentőségét a töme­ges forgalom gazdaságosabbá és gyorsabbá tétele adja. A négyszemélyes csónak tapasz­talatainak felhasználásával hatvan személyes szárnyasha­jót építenek s ha ezt is kikí-] sérletezték és megállta helyét] a gyakorlatban, már gyorsab-] ban lehet lejutni Budapestről Mohácsra hajóval, mint sze­mélyvonattal. A Balaton, a Duna és a Ti-', sza gyors és olcsó víziutakká': válnak. S akkor talán — akár i a régi autókat — megmosó- i lyogjuk ezt a négyszemélyes] szárnyascsónakot, amely je-\ lenleg Magyarország leggyor-; sabb vízijárműve, s amely a\ hazai szárnyashajózás legfia- i talabb hajtása. Murányi József Az első hazai kísérletek 1959-ben kezdődtek meg a Dunai Hajógyárban. Beledi Dezső mérnöknek, a „szár­nyashajó atyjának” és mun­katársainak rendelkezésére állt a jelentős ottani eredmé­nyekről és tapasztalatokból REPÜL A SZÁRNYAS CSÓNAK bességgel felénk közeledő vá­ros panorámáját. Fél órája még csak „szá­razon”, a főkonstruktőr szo­bájában ismerkedtünk a szár­nyas csónakkal. Féltés Gábor elmondotta, hogy a Szovjet­leszűrt szovjet szaldrodalcm, ám a magyar szárnyashajót, a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően kellett megalkot­ni. Előbb egy kétszemélyes csó­nakot szereltek fel szárnyaik­kal, majd tavaly november­ben egy négyszemélyes csóna­kot építettek. S az elméleti unióban és a nyugati álla­mokban már szép hagyomá­nyai, eredményei vannak en­nek az új megoldásnak. A cél: a legolcsóbb úton, a vizen, minél kevesebb üzemanyag felhasználásával és minél na­gyobb számban szállítani az embereket — és minél sebe­sebben.------- >"\xvvvv\\\\\\\w^> B őg, remeg a motor, „por­zik” alattunk a víz. A szár­nyascsónak hasítja a Dunát. Árral szemben úszik, sebe­sen, s ahogy gázt kap a mo­tor, úgy nő az iram is: már negyven, negyvenöt, majd kö­zel ötven kilométer... Egy gyors személyvonat halad így a földön, sima sínekén, köny- nyen gördülő kerekeken. A szárnyas csónak vágja, hasítja a Dunát. A csípős le­vegő az arcomba csapódik, amikor a szélbédö mögül ki­hajolva nézem a szárnyakat, azokat az erős, a csónaktest aljára szerelt, kacsaláb for­májú vaslapátokat, amelyek rövid felgyorsulás után szinte az egész hajót kiemelik a vízből. Kiemelik, s a víz el­lenállása már csak a szár­nyakra korlátozódik, S ezért bírja a motor a tempót: álló- vízi átlagot számítva, közel hatvan kilométeres óránkénti sebességgel száguld a csónak. De ez a közel hatvan nem, elég. A cél: hatvanöt kilomé­ter. Ezt kell elérni, mint ahogy elérték azt is, hogy az egy esztendő előtti jó negyven kilométeres sebességről már hatvanra szökkent a mutató. Fekes Gábor, a váci Dunai Hajógyár fiatal főkontsruk- tőre vezeti most a csónakot. Helyettese, Cserkaszky Antal, a fotoriporter és én gubbasz- ] tunk még az üléseken. S él- ! vezzük — most már az árral ; egyirányban úszunk — a i majd hetven kilométeres se­Köztudott dolog, hogy van­nak üzemek, foglalkozási ágak, amelyek adottságaiknál fogva igen alkalmasak nők foglalkoztatására. Ilyen tipi­kusan „női” munkahely a konzervipar, ahol különösen tavasztól őszig a nők ezrei dolgoznak. Vájom a Nagykőrösi Kon­zervgyárban hogyan birkóz­nak meg azokkal a nem. kis feladatokkal, amiket éppen az ró rájuk, hogy nőket, döntő többségében családanyákat foglalkoztatnak? Tagadhatat­lan ugyanis, hogy egy vas­gyári; jobbára férfiakból álló törzsgárda kevesebb gondot, kevesebb szociális létesít­ményt igényel, mint ahol fő­leg nők dolgoznak. Turins Lásslóné, a konzerv­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára lelkes tagja a nőbizottságnak is. Ilyen ket­tős minőségében adta meg a felvilágosítást s vezetett vé­gig az üzemrészek, a bölcső­dék, a napközik, a konyha, az ebédlő között, hogy ne csak halljuk, de lássuk is, mit tet­tek dolgozóikért, mi vár még megoldásra s milyen lehető­ségeik vannak. A konzervgyár dolgozóinak kétharmada nő, egyharmada férfi. A szezonmunka idején jóval több mint kétezer a nődolgozók száma. Döntő ré­szük nagykőrösi lakos, a kör­nyékről kevesen járnak be. Nézzük meg a nők terme­lésben elfoglalt pozícióit, fej­lődési, tanúlási lehetőségeit. Mind a három műszaknak van műszakvezetője. Ezekből csak egy, a készáruraktár fő­művezetője nő. Utánuk követ­keznek a csoportvezetők, akik valamennyien nők! A gyárban konzervipari, bérelszámolói és termeléstech­nikai tanfolyamok működnek, amelyeken a nők arányszá- mukrfái valamivel kedvezőt­lenebbül vesznek részt. Augusztus 20-án a gyárban a törzsgárda tagjait köszön­tötték. A huszonöt éve itt dolgozók közül négy, a ti­zenöt évet jubilálok közül már harminckét nő vette át a kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat. Jelenleg a ti­zenöt szocialista brigádból tizenhárom kifajezetlen női munkabrigád. Egy-egy brigád huszonöt-harminc nődolgozót számlál. A gyár a főszezonban há­rom műszakban dolgozik. Csa­ládanyák éjszakai műszakot nem kötelesek teljesítem, a téli hónapokban pedig csak délelőtti beosztást kapnak. Ennek ellenére előfordul, hogy nem mindenki veszi igénybe a fenti kedvezményt. Viszont sokan veszik igénybe azt a kedvezményt, amely le- \ hetővé teszi két, tíz éven ff aluli gyerek esetében, ha- ff vonta egy szabadnap biztosi- fy tását. A nők átlagfizetése va- ff Jamivel marad csak alatta a £ férfiak átlagkeresetének. En- í neik magyarázata, hogy a fér- > fiák szinte mind szakmunkád sók, míg a nők között több ^ a betanított, vagy a segéd- ff munkás. Átlagos keresetük a ff szezonban megüti, vagy épper: ^ meghaladja az ezer forintot. ff K cm oly csatát vívott a ff szakszervezet és a nőbizott- fr ság a terhes nők teljesítmé- ff nyének, a munkabér alapjá- ff nak megállapításáért. Hosszú f, évek óta a terhes nők fizeté- f, sét a terhesség betöltésének f, hatodik hónapjától kezdve a ff szülési és szoptatási szabad- ff ság háromhónapos időtarta- ff mára is a terhességet meg- ^ előző egyévi átlagkereset alap- ff ján számolták el. Az űj el- ^ képzelés az lett volna, hogy ff tőlük az átlagos munkatelje- í sítmémy nyolcvan százalékát j követelik, a bér változatlanul f ÁEgyása mellett. A nőkre nézve ff hátrányos rendelkezés ellen f/ szállt síkra a fenti két szervezet, f, A viták során elérték, hogy a f, leendő anyák fizetése és mun- f, kateljesítménye a régi ma- ff radt. Sajnos azonban, ha ff eléggé elszórtan Is, de akad ff olyan asszony, aki visszaélve ^ a nyújtott kedvezményekkel, f, I munkaidejét ellazsálja f, s állapotára hivatkozva szinte | semmiféle munkát nem végez, f

Next

/
Thumbnails
Contents