Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í AZ MSZ'MP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. Évfolyam, 255. szám tBA 5» FII 8 E.lt 1961. OKTÓBER 28, SZOMBAT Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa Készek vagyunk találkozni Hétfőn ütést tart a megyei pártbizottság Napirenden: a második ötéves terv megyei feladatai és a Pest megyei Pártbizottság ötéves művelődési irányelvei a nyugati hatalmak képviselőivel — mondotta Hruscsov a központi bizottság beszámolói fölötti vita zárszavaként Nagy fontosságú ülésre jönnek össze a megyei pártbizottság tagjai hétfőn, október 30-án a megyei tanács székházában. A pártbizottság meg fogja tárgyalni a második ötéves népgazdasági tervvel kapcsolatos feladatokat. Ennek a napirendi pontnak az előadója Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága póttagja, a megyei pártbizottság első titkára lesz. Az ülés napirendjén szerepel még tájékoztató beszámoló formájában: az MSZMP Pest megyei Bizottságának ötéves művelődési irányelvei, amelynek előadója Király I.ászló elvtárs, a megyei pártbizottság titkára lesz. Az SZKP XXII. kongresz- szusának péntek délelőtti ülése - Grigorij Abramov elnökletével nyílt meg. Folytatták a központi bizottság beszámolójának, a pártprogramnak és a központi revíziós bizottság jelentésének megvitatását. A kongresszus délutáni ülését, magyar idő szerint 14 óra 20 perckor V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnöke nyitotta meg. Átadta a szót Nyikita Hruscsovnak, a párt első titkárának, aki a két beszámoló vitájának zárszavát mondta el. ' Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy •a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére”. Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a part programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésável ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a második program megvalósult”. Programunk ereje és élet- képessége a szovjet emberek önfeláldozó munká- jában rejlik" — mondotta Hruscsov. „Most. a XXII. kongresz- szuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése, a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” A központi bizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaság-irányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának küldöttségei. „Kedves vendégeinknek a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongreszszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista—leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját” — mondotta Hruscsov, Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a test- vérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról”. Hruscsov kijelentette: „nyolcvan marxista—leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresszuson, visszatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást, és elküldték a .kongresszusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek.” Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sieíkerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agreszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghaihászá- sának. az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogyha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett — a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon tortán 5 rendezésére tett javaslatára •— nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. „Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat- Berlinben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Franciaország megszállási jogai.” Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szükségesek számukra. „Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyugat-Berlin szabadsága ellen”. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat-Berlin megszállását értik, „Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzán- sok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákényszerítheinek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igá'zság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. „A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat- Németország militarista és re- vansvágyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár”. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: „bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthe(Folytatás a 2. oldalon) ge, amely Vass Istvánnenak, az országgyűlés alelnökének vezetésével baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Mongol Népköztársaságban és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, pénteken délután visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja, számos országgyűlési képviselő, s a politikai élet több más vezető személyisége fogadta. Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Az országgyűlés küldőttséAz országban elsőnek: Az aszódi járásban befejezték a vetőszántást A kongresszusi verseny lázában traktoros traktorossal, tsz tsz-szel vetélkedett — A kommunisták példamutatása Cseng a telefon, örömhírt közvetít a vonal: az aszódi járásban pénteken este befejezték a vetőszántást és a vetést! A vonal aszódi végénél Bazán István elvtárs, a járási pártbizottság agitprop. osztályának vezetője beszél: — Örömmel jelentjük, hogy ma estig az aszódi járás valamennyi termelőszövetkezete végzett a vetőszántással és a vetéssel. A járás vetőszántási és vetési terve 9906 hold. A földben várja már az esőt 6706 hold búza, 1131 hold rozs, 1684 hold őszi árpa és 385 hold őszi takarmánykeverék. Szerdán már jelentettük, hegy. várható ez a siker, amelyet a járási vezetők — óvatos becsléssel — szombatra jeleztek. Most tehát a rövidre szabott határidő előtt egy nappal már az első helyet biztosítják maguknak az országos versenyben az aszódi járás szövetkezeti parasztjai. Hogyan dolgoztak az aszódiak? Minek köszönhetik a nagyszerű sikert? Erre a kérdésre kerestünk választ kedden is, amikor a járás termelőszövetkezeteiben jártunk, s most is ezt kérdezzük Bazán elvtárstól. — A járási pártbizottság felhívására a népnevelők mozgósították a tsz-tagokat és a gépállomási traktorosokat áldozatkész munkára. Uj lendületet adott a munkának az SZKP XXII. kongresszusa. amelynek tanácskozásait együttérző figyelemmel kísérik a dolgozók. A kongresszus napjaiban született meg az a nagyszerű mozgalom, amely megnyerte minden dolgozó szívét: a kongresszus végéig befejezni a vetőszántást és a vetést! — A mozgalom keretében, s a cél érdekében minden erőt úgy egyesítettünk, hogy biztos legyen a siker. Hétköznap, vasárnap, s gyalcran holdvilágnál is vetettek a dolgozók, akiknek lelkesedése és áldozatkészsége határtalan volt , a szocialista versenyben. Ezek a szavak dicsekvésnek tűnhetnek, de higgyék el elvtársak: így volt. Nemcsak elhisszük, hanem tudjuk is, hogy az aszódi járásban. milyen derekasan dolgoztak. Vezetők és dolgozók egyaránt lelkesen versenyeztek és minden igyekezetükkel rajta voltak a sikeren. Gál Géza elvtárs, a járási pártbizottság titkára. D obi Mihály elvtárs, a járási tanács elnöke éppen úgy ott volt a traktoroknál, mint a járási szervek sok-sok vezetője és dolgozója. Elvtársi segítőkészségük és személyes példamutatásuk a dolgozók harcos versenyszellemével párosult, így küzdötték le a sokszor hihetetlenü] nehéz akadályokat is. Áki mostanában nem járt a határban és nem látta a kiszikkadt, betonkemény földeket, nem látta izzadni, vesződni a traktorosokat, el sem tudja képzelni, hogy az idén milyen nehéz a szántás és a vetés. ' Fulladozó traktormoío- rok, kétrétre hajló eke- vázak és óránként megkopott ekevasak jelzik azt a fáradságos munkát, amelyet a traktorosok végeztek. Ugyanakkor a tsz-tagok százai törték a kukoricát, veíögép elé fogták a lovakat és csak néha, egy-egy korty vízre álltak meg vetés közben. A gyakori géphiba, törés, kopás, szakadás talpon tartotta a szerelőket is, akiknek hozzáértő gárdáját az Ipari Műszergyár három szerelője is erősítette. És mindezt nem a régi. megszokott ütemben, hanem ; kongresszusi verseny elever lázában végezték, 'amelyber traktoros traktorossal, tsz tsz- szel vetélkedett az elsőségér: Jellemző erre a mozgalom« hogy mindvégig nem az vev a fontos, ki lesz az első, hanem az, hogy mindenütt ide jében végezzenek a vetesse Egy érdekes és kedves problémát. szült ez a szellem, amilyet most bölcsen oldotta meg. Mivel még" csak mos jutott eszükbe megállapítan hogy melyik tsz lett az else hárman is igényelik ezt a cí met. E’őször fordul elő országos verseny történetében, hogy sportversenyeken szokásos holtversenyt” állapítottak meg. így került else helyre, a túrái Galgamenti, az aszódi Aranykalász és a knrtali Uj Élet Termelőszövetkezet, mert (Folytatás az 5. oldalon)