Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

1961. OKTÓBER 27, PÉNTEK MEGV« krJtMtm Ünnepi fogadás Párizsban a Magyar Állami Népi Együttes tiszteletére Vincze József, a Magyar Népköztársaság párizsi követe szerdán este a követség épü­letében fogadást adott a Pá-[ rizsban vendégszereplő Ma­gyar Állami Népi Együttes tiszteletére. KÉPEK A DCM SILÓÉPÍTÉSI TECHNIKÁJÁRÓL Sikeres filmbemutató az Építésügyi Minisztériumban Csütörtökön délelőtt érde­kes műszaki filmbemutatót tartottak az Építésügyi Mi­nisztérium kultúrtermében. A meghívott szakemberek előtt levetítették a Gépesített csú­A Távol-Keleten járt magyar parlamenti küldöttség Moszkvában A távol-keleti szocialista országokban járt magyar par­lamenti küldöttség Vass Ist- vánnénak, az országgyűlés al- elnökének a vezetésével, úton Phenjanból hazafelé. Moszk­vába érkezett. A magyar parlamenti kül­döttség csütörtökön délelőtt látogatást tett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­ségében, ahol Lobanov, a Szö­vetségi Tanács elnöke fogad­ta tagjait. A magyar vendégek egy­napos moszkvai tartózkodá­suk ideje alatt megtekintik a Szovjetunió népgazdasági eredményeit ismertető kiállí­tást, majd este az Operaház előadásán vesznek részt, (MTI) \ MÁV vezérigazgatósága közli A Pusztaszabolcs és Sárbo- gárd közötti vágányépítés miatt jelenleg kerülő útirá­nyon, Sztálinvároson át köz­lekedő Pécsről 8.30-kor in­duló budapesti személyvonat és 12.05-kor induló budapesti gyorsmotorvonat október 28- tól, szombattól kezdve ismét eredeti útirányán, Sárboigár- don át közlekedik. (MTI) szózsaluzás című műszaki filmet, amelynek felvételeit Vácon a DCM építkezéseinél készítették. A vetítés előtt Tarján László, az ÉM 1. Mélyépítő Vállalatának fő­mérnöke tájékoztatta a meg­jelenteket a film jelentőségé­ről. — Vállalatunk, a DCM ge­nerál kivitelezője ebben az évben kezdett filmet gyár­tani. Ez az első filmünk — mondotta Tarján László, majd így folytatta. — Még két filmet forgatunk az idén. A következő dokument jel­legű lesz és bemutatja, ho­gyan épül a DCM. A másik csak a nagyszabású építke­zés technikai vonatkozásá­val foglalkozik, a gépesítés­ről készítettünk felvételeket. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy a DCM építkezése a len- jobban gépesített épít­kezési munka Magyaror­szágon, éppen ezért fon­tos, hegy a technikát Kevés a KSSZ-tag az ipari tanulók között Milyen legyen a KISZ-titkár esatanárelnök kapcsolata? Tanácskozás az MTH KISZ-szervezelek életéről nak szervező titkára felszóla­lásában a többi között elmon­dotta: az ipari tanuló KISZ- szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a tár­sadalmi munkát összekös­sék a termelőszövetkeze­tek segítésével. Véleménye szerint a parkíro­zás és a fásítás nem lebecsü­lendő feladat, az ipari tanu­ló^ azonban nagyobb hasznot •hajtanak, ha szaktudásúikat felhasználva, a termelőszövet­kezetekben végeznék társadal­mi munkát. Például: bekötik az istállóba a villanyvezeté­ket segítenek az építkezé­seknél, stb. Ennek a munká­nak az értéke forint összeg­ben szinte ki sem fejezhető. A hozzászólók közül többen kérték: rendezzenek tapaszta­latcserét egymás között az ipari tanuló KlSZ-szerveze- tek. A nagykőrösi tanulóisko­la például közismerten jó munkát végez, valamennyi tanuló bekapcsolódott a moz­galomba. Nem ártana, ha a többiek meglátogatnák őket s a helyszínen tanulmányoz­nák a nagykőrösiek munka­módszerét. Sós elvtárs, a váci kereskedelmi iskola tanáréi- ncke meghívta a rokon isko­lák képviselőit: menjenek el hozzájuk, nézzék meg a kint- katrendezési és a szellemi öt­tusa-versenyüket. A tanácskozás azzal a biz­tató ígérettel ért véget, hogy a KISZ Pest megyei Bizottsága az eddiginél több gondot for­dít az ipari tanuló-iskolákra s gyakrabban rendezi meg a ta­nárelnökök és KlSZ-titkárok találkozóját. B. I. megörökítsük, mert ez tanulságot jelenthet a többi építő vállalat szá­mára. A főmérnök bevezetője után került sor a filmbe­mutatóra. A Gépesített csú- szózsaluzás című film képek­kel bizonyítja, hogy a csú­szózsaluzás kitűnően alkal­mazható a toronyszerű épít­ményeknél, elsősorban silók­nál, hűtőtornyoknál és víz­tornyoknál. Azelőtt, amíg a hagyományos állványozást használták, egy-egy magas épületnél, ez szinte emésztet­te a faanyagot és valósá­gos állványerdők keletkez­tek, amelyek felállítása és lebontása több időt vett igénybe, mint a szerkezet építése. Ezenkívül olyan nagy az anyagvesztesége, hogy nemcsak hazánkban, hanem a fában gazdag országok­ban is új eljárásokra ösz­tönözte a tervezőket. így számos korszerű és gazdasá­gos állványzati és zsaluzati módszer született. Igazán kielégítő megol­dást azonban a csúszó­zsaluzat jelent. A film bemutatja, hogy a gyakorlatban kitűnően bevált az új módszer. Vácott, a Du­nai Cement- és Mészmű épít­kezésén, számos siló épült ezzel az új módszerrel. A gé­pesített csúszózsaluzat segít­ségével a DCM harminckét silóját az ÉM 1. számú Mély­építő Vállalat a tervezettnél három hónappal rövidebb idő alatt építette meg. A film bebizonyítja, hogy a csú­szózsaluzat gépesítése ezzel túl jutott hazánkban a kez­deti nehézségek szakaszán. A filmet a vetítésen megje­lent szakemberek nagy taps­sal, elismeréssel fogadták. A vetítés után érdeklőd­tünk Thoma József Kossuth- díjas mérnöktől, aki az új módszert kitalálta, hol alkalmazzák legkö­zelebb az országban ezt a Vácon már jól bevált módszert. — Százhalombattán nyolc­van méter magas hűtőtorony épül — válaszolta Thoma József —, valószínűleg ezt is gépesített csúszózsaluzással emelik a magasba. (m. k.) Felmentés a tagságnak? Néhány megjegyzés egy vezetőségválasztó taggyűléshez Az egyik részvevő a váci Forte-gyár pártvezetőség-vá- lasztó taggyűlésén általában a belső pártélet, különösen pedig a taggyűlések viszony­lagos langyosságát igen meg­lepően indokolta. Azt mond­ta, hogy a gyárban kifogás­talan az állami fegyelem s ennek következtében zavaró momentumok nélkül folyik a termelés, az üzemben jó kollektív szellem uralkodik stb. A hozzászóló — könnyen meglehet — mellékesnek szánt megjegyzésével a. las­san induló véleménynyilvá­nítások kezdeti kínos szü­neteit kívánta megmagya­rázni. Később választ is ka­pott szavaira: a passzivitást indokló nézetével a párttit- kór nem értett egyet. S mintha csak a sors iró­niája volna, ezen a taggyű­lésen tizenhatan , szólaltak fel, nem egy közülük igen alaposan foglalkozott a ve­zetőség beszámolójával. Ez a körülmény szinte kínálta a titkári cáfolatot. A szóban forgó vélemény — sem a válaszadás előtt, sem utána — nem vált köz­ponti problémájává a tag­gyűlésnek. És ha csupán a számszerűséget tekintenénk, a viszonylag nagyszámú fel­szólalásiból azt hihetnék: a forte-gyári párttagság akti­vitását alaptalan bírálat ér­te ez alkalommal. Nem egé­szen van így. Igaz, a kétéves munkáról készüit beszámoló tényadatai reális képet fes­tenek az elvégzett munká­ról, hivalkodás nélkül is ki­tetszik belőlük, hogy a gyár kitűnő eredményeihez a párt- szerrezet nem kevés erőfe­szítéssel járult hozzá. A párt­tagság tehát jó segítője volt a szakvezetőknek. A kérdés eszerint azon for­dul, hogy megfelelő akti­vitás mellett jutna-e több erő a termelés további se­gítésére, az üzemben vég­zendő politikai felvilágosító és nevelőmunka szélesítésé­re, elmélyítésére. E kérdé­sekre a választ maga a be­számoló adta meg. Noha nem kongatott vészharangot — erre nincs is oka! —, nagyon őszintén és aprólé­kosan tárta fel a gyenge pontokat, utalt az elmulasz­tottakra. így került a beszá­molóba a tömegszervezetek­ben végzett kommunista munkáról szóló rész, azzal az önkritikával, hogy az oda küldött elvtársak munkája kívánnivalót hagy maga után. Hasonlóan önkritikus volt az a fejezet, ahol a nő­bizottság ég részben a KISZ tevékenysége szerepelt. Aztán kitűnt, hogy az MHS, vala­mint a munkásőri pártmeg- bizatás irányítására és el­lenőrzésére is kevesebb fi­gyelem és energia jutott a kívánatosnál. S legvégén — egy hozzászóló kérdésére — a párttitkár kénytelen volt el­ismerni, hogy az üzem egy­néhány kommunistájának nincs konkrét pártmegbiza- tása. A pártaktivitásról szóló né­zet azért vélt félreérthetővé, mert a gyár normális, nyu­godt életét és termelőmun­káját egyenes összefüggésbe hozta több kommunista pasz- szivitásával. Egy kis túlzás­sal, szinte felmentést is adott ezáltal a tagságnak, hogy „itt nincs harci terep”, a ve­zetőségnek pedig: „lássa be, nem várható több a tagság­tól”. Persze, mindezt egyet­len szóval sem mondta, de az értelme mégis ez volt A jószándékú felszólaló bi­zonyára az önkritikus és az eredményeket szerényen tár­gyaló beszámolóból főleg a negatívumokat hallotta ki. Hiszen már maga az a tény, hogy a gyár termelése lénye­gében zavartalan, az, hogy az eredmények egy összeko- vécsolódott munkás- és ve­zető kollektívának nyugodt munkája következtében szü­lettek meg, az jórészt a párt- szervezetnek köszönhető. A tervek legfontosabb muta­tóinak rendszeres túlteljesí­tése, a beruházások ütemes végrehajtása, a minőség javí­tásáért és nem utolsósor­ban a jó gazdálkodásért foly­tatott harcban becsülettel álltak helyt a kommunisták — ha nem is mindnyájan, ha nem is egyenértékű akti­vitással. Következésképpen: nem azért, „lanyhább” a párt­élet, mert „viharmentes” a gyári élet, hanem azért is vi­harmentes, mert a pártszer­vezet megteszi a magáét. És mert viharok nélkül is sok feladat vár a párttagságra — hiszen a második ötéves tervben a Forte kereken két­százmillió forintot fordít üzemrekonstrukcióra. — igen fontos, hogy az újonnan megválasztott pártvezetőség valamennyi kommunista erő­feszítésével vegye ki részét a vegyikombináttá fejlődő Forte megteremtéséből. András Endre Á Diósdi Csapágygyárban tartotta negyedévi konferenciáját a KISZ Pest megyei műszaki tanácsa (Tud ósí tónktól) Most tartotta a Pest me­gyei K!BZ-bizottság mellett működő műszaki tanács má­sodik konferenciáját a Diósdi Csapágy gyárban. A harmadik negyedévi konferencia — ame­lyet a Csepel Autógyárban tartottak — tapasztalatait eredményesen használták fel és színvonalas programot biz­tosítottak a tanácskozáson részt vevők számára. Első napirendi pontként a műszaki tanács előtt álló legfontosabb feladatokat tárgyalták. A Pest megyei KlSZ-bizott- ság által megbízott elnök, Garamszegi Zoltán ismertette a. legfontosabb feladatokat. Elsőként a továbbtanulási mozgalom jelentőségével fog­lalkozott. Beszámolt arról, hogy a Diósdi Csapágygyár KISZ-szervezete az 1962. tain­Kiss Lajos technikus, a Diósdi Csapágygyár műszaki szocialista munkabrigád címért küzdő brigádjának veze­tője ismerteti a csapágygyártás különleges forgácsolási eljárását A Pest megyei KISZ-bizottság mellett működő műszaki tanács tagjai a Diósdi Csapágygyár szereldeiében tanulmányozzák a szerelőszalagot LBősz felv.) évben el kívánja érni, hogy mindem KISZ-tag részt ve­gyen az oktatásban. A továb­biakban a műszaki fejlesztés­ben végrehajtandó feladatok íomtosságávai foglalkozott, amelyeket a műszaki tanács tagjainak feltétlenül elő kell segíteni. Újítási feladattcrveket kell készíteni, amelyek elösc- gílik a műszaki fejlesztési tervek teljesítését. Elő kell segíteni az ipari ta­nulók tanulmányi eredmé­nyeinek növelését, munkaidő utáni korrepetálások szerve­zésével. Foglalkoaniok kell a haladó technológiák alkalma­záséval. Üj tanfolyamokat kell szervezni a szakma ifjú mestere mozgalom kibővíté­sére. A feladatok megvitatása után a fiatal mérnökök és technikusok a csapágyak forgácsolásánál alkalma­zott különleges pneuma­tikus gyorsbefogó készü­lékkel kapcsolatos, vala­mint a membrán-befogó­készülékekkel kapcsolatos előadásokat hallgattak. A konferencia befejezése­ként a tanácskozás részvevői végigjárták az üzemet és megtekintették a csapágygyár­tás teljes folyamatót. B. A. tás hiánya. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a titkár tapasztalatlansá­ga, bátortalansága miatt a kezdeményezést s a ve­zetés gondjainak nagy ré­szét a szervezetet patroná­ló tanárelnök vállalja magára. Ilyen módon nem fejlődhet egészségesen a szervezet éle­te: a fiatalok állandó „tanári ellenőrzést” éreznek hátuk mögött. Felmérhetetlen az a segítség, amit a tanárok a KISZ-szervezetoknek nyújta­nak, s ezért elismerés illeti : őket. A közvetlen vezetést j azonban fokozatosan rá kell i bízniuk a KISZ-titkárokra. | Bóka László, a 227-es intő- j zet KISZ-titkára egy másik fontos problémáról beszélt. Tisztázni kellene — mondot­ta —, kié a KISZ-íág: az is­koláé, az üzemé, vagy a te­rületi szervezeté? Erről ugyanis éles viták folynak. A harmadévesek már üzemek­ben dolgoznak. Az üzemi KISZ-szervezet azt kéri: vé­gezzenek ott KISZ-munkát. A közösségi KtSZ-neík hasonló a véleménye. Emiatt azután ez; iskolákban nem alakú Uh at ki j eleven szervezeti élet. Élénk eszmecsere folyt ar­ról is: mi ’számít társadalmi munkának. E öíorüui ugyanis, hogy a tanuló térítést kap a munkájáért, vagy tanulási idő alatt dolgozik. A többség vé­leménye szerint ez nem ne­vezhető társadalmi munká­nak s nem írható a mozgalom­ban részt vevő teljesítmény- lapjára sem. Arató András elvtárs, a KISZ Pest megyei Biaottságá­Első ízben ültek össze kő- ] zös tanácskozásra Pest megye iparitanuló-iskoláinak K1SZ- vezető tanárai és KISZ-tit- kárai. A megbeszélést a KISZ Pest megyei bizottsága kezde­ményezte azzal a céllal, hogy elősegítse az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom kibonta­kozását az ipari tanulók kö­zött. Mint a bevezető előadásból is kitűnt,, erre a segítségre igen nagy szükség van. Az iparitanuló-iskolák KISZ- szervezeteinek munkáját szá­mos, kisebb-nagyobb problé­ma akadályozza, s főként eze­ket kellett a jelenlevőknek megvitatniuk. Lukács László elvtársnak — a megyei iparitanuló-isko­lák igazgatójának — előadása igen részletes és alapos volt. A többi között hangsúlyozta: j sokra értékeli azokat a törek- | véseket, amelyeket az iskolák- j ban a szervezet megerősítése ! érdekében kifejtenek. Az utóbbi időben sok he­lyen új alapszervezet jött j létre, rendszeresen gyara- i podik a tagság létszáma, j hatékonyabb munkát vé­geznek a vezetőségek. A statisztika számai azon-! ban még nincsenek összhang­ban ezekkel a törekvésekkel, j A megye 4000 ipari tanulója j közül mindössze 1280 fiatal j tagja az ifjúsági szövetségnél:. Ezzel pedig senki nem lehet j elégedett. Az ifjúság a szocializmu- | séri mozgalom jelentkezési \ arányszáma valamivel jobb ugyan — körülbelül kétezren töltötték ki a részvételi lapot —, de ezen a területen is sok még a tennivaló. A legfontosabb feladat — mondotta — élénkebbé, színe­sebbé tenni a KISZ-életet az iskolákban. Ennek biztosítá­sához pedig semmi sem alkal­masabb, mint az ifjúság a szocializmusért mozgalom, amelynek sokoldalú követel­ményei mintegy összefoglal­ják az ifjúsági szövetségben végzendő munkát, A mozga­lom kibontakozásának felté­teleit kinek-kinek saját „ott­honában” kell biztosítania, fi­gyelembe véve a sajátos kö­rülményeket Az előadásból és a hozzászó­lásokból egyaránt kitűnt, hogy a körülmények valóban sajáto­sak, sem az üzemi, sem a te­rületi KISZ-munkához nem hasonlíthatók. Az iparitanuló-iskolák KISZ-szervezetei jó né­hány olyan gonddal küz­denek, amelyek másutt nem jelentkeznek. Az egyik: a KISZ-titkár és a tanárelnök viszonya, a ket­tejük közötti munkamegosz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents