Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

1961. OKTOBER 22. VASÁRNAP f> Az elmúlt hét a világpolitikában A hét legfontosabb esemé­nye Hruscsov elvtárs két nagy beszéde, amelyet a Kreml új üvegpalotájában mondott el az SZKP XXII. kongresszusán. A közel ti­zenkét órán át tartó két nagy beszéd felölelte mind­azokat a fontos és égető külpolitikai kérdéseiket is, amelyek ma meghatározzak az öt világrész népeinek éle­tét. Hruscsov elvtárs alaposan és mélyen elemezte a nem­zetközi helyzetet és azt az alapvető következtetést von­ta le, hogy változatlanul ér­vényes a békés együttélés elve, amelyet még Lenin dolgozott ki. változatlanul ez marad a szovjet külpolitika fő irányvonala. „A nemzetkö­zi helyzet kiéleződésének vi­szonyai között — mondotta _ kénytelenek voltunk u gyan megtenni a szü’cséges intézkedéseket, hogy bizto­sítsuk országunkat az ag- resszovok merényleteivel szemben, s megmentsük az emberiséget egy újabb há­ború veszélyétől... Nyuga­ton most egyesek azt mond­ják, hogy d szovjet kormány­nak hazánk védelme meg­szilárdítására irányuló intéz­kedései a békés együttélés politikájának megtagadásai jelentik. Ez nyilvánvaló sü­letlenség — hangoztatta a szovjet kormányfő. — A bé­kés együttélés politikája rendszerünk lényegéből fa­kad”. Majd kijelentette: „Igen ■fontosnak tartjuk a kapcso­latokat a vezető kapitalista országokkal, elsősorban az Egyesült Államokkal Az Egyesült Államok külpoliti­kája az utóbbi időben válto­zatlanul a nemzetközi hely- izet élezésére irányul. Ez saj- tnálkozást ébreszt minden bs- keszerető népben. Ami <i Szovjetuniót illeti, mindig úgy vélte és ma is úgy véli, hogy nincs más Út az álta­lános pusztító háború meg- altadályozására, mint az ál­lamok közötti kapcsolatok normalizálása, függetlenül társadalmi rendszerüktől”. Hosszan és alaposan be­szélt az általános és teljes leszerelésről is. Beszélt ar­ról, hogy a Szovjetunió mi­lyen régóta küzd a fegyver­kezési hajsza ellen, amely súlyos terheket ró a népek­re és világháborúhoz vezet­het. Különösen ma veszé­lyes a fegyverkezési hajsza — hangsúlyozta —, amikor a hadászat terén szinte iernér- hetetlen technikai fordulat ment végbe, s amikor a mo­dern fegyverek alkalmazása elkerülhetetlenül százmilliók pusztulását okozhatja. De még ebben az esetben sem léphet a szovjet nép az egy­oldalú leszerelés útjára, meg kell védenie a szocializmus eredményeit, „mert — mint mondotta — a nyugati hatal­mak zsákutcába juttatva a leszerelés megoldását, vala­mint az atomfegyver-kísérle­tekről folytatott tárgyaláso­kat, teljes lendületbe hoz­ták katonai gépezetüket és így akartak erőfölénybe ke­rülni a szocialista országok­kal szemben. Mi megelőztük őket, s ezzel megőriztük a békét védelmező szocialista tábor előnyös helyzetét”. Részletesen elemezte beszé­dében a német békeszerződés megkötésének szükségességét is. A béke megőrzése és megvédése szempontjából igen nagy jelentőségű a második világháború maradványainak a felszámolása. „A szocialista országok sokáig vártak a szer­ződés aláírásával, mert ab­ban reménykedtek, hogy Was­hingtonban, Londonban és Párizsban felülkerekedik a józan ész. Ma is készek va­gyunk a nyugati hatalmakkal együtt megkeresni a kölcsö­nösen elfogadható megegye­zéses megoldást” — hangoztat­taA német békeszerződés bonban létrejön és aláírásra kerül, vagy a nyugati hatal­makkal együtt, vagy nélkülük. Es itt következett egy új gon­dolat a német békeszerződés megkötése körüli helyzetben. A szovjet kormányfő nyoma­tékosan aláhúzta, hogy nem hirdetett ki semmiféle ultimá­tumot, ahogy ezt a nyugati hatalmak állítják, hanem an­nak szükségességéből indult ki. hogy végre meg kell olda­ni a megérlelődött kérdést. Ezért az aláírás időpontja sem lesz olyan jelentőségtel­jes kérdés, ha a nyugati ha­talmak hajlandóságot mutat­nak a tárgyalásra, „akkor nem fogjuk követelni — jelentette ki —, hogy a békeszerződést okvetlenül 1961. december 31- ig alá kell írni”. Lehetetlen egy rövid ösz- szefoglalóban — még csak vázlatosan is — ismertetni azokat a megállapításokat, amelyek a negyven újságol­dalnyi beszédben elhangzot­tak. De egy tény: egész el­következendő életünk prog­ramja, irányelve fogalmazó­dott itt meg,ama programja, és a holnapé is, a szocializ­mus — a kommunizmus prog­ramja. Adenauer és a nagy hal Nem kétséges, hogy most már befejeződött a nyugatné­met belpolitikai válság, amely Adenauer választási veresége után kezdődött Emlékezetes, hogy a választásokon Ade­nauer pártja elvesztette az ab­szolút többséget, és ezzel 12 éves hegemóniáját. A Keresz­ténydemokrata Párt (CDU) így arra kényszerült hogy koalí­ciós kormányt alakítson. Part­nerként a Szabad Demokrata Pártot (FDP) szemelték ki. Az FDP vezetői kezdetben azon­ban ahhoz a feltételhez kö­tötték a koalíció megvalósí­tását, hogy Adenauer távozzék a kancellári székből. Adenau­er azonban makacsul ragasz­kodott tisztéhez, s pártja is őt bízta meg a kormányalakítá­si tárgyalásokkal. A volt kölni polgármester taktikázni kezdett. Először is Jeült tárgyalni a szociálde­mokratákkal, akik egy-két miniszteri bársonyszékért bár­mifajta megállapodásra ké­szeknek mutatkozzak. Ezek a megbeszélések azonban csak arra szolgáltak, hogy ráijesz- szen az FDP vezetőire, akik a választóknak tett Ígéretekre hivatkozva ellenezték Ade­nauer újbóli megválasztását. Majd erősebb eszközökhöz fo­lyamodott. A Szabad Demok­rata Párt a választási kam­pány alatt súlyos adósságokba keveredett, s a pártot finan­szírozó tőkések — nem kétsé­ges, hogy kinek az intenciói nyomán —t kilátásba helyez­ték támogatásuk megvonását a további ellenállás eseten. Az „érv” meglehetősen meggyőzőnek bizonyult, mert az FDP lépésről lépésre adta fel a pozícióit. Egy nappal a szövetségi gyűlés összeülése előtt a Reuter hírügynökség ugyan arról tudósított még, hogy nem látszik teljesen megoldottnak a kormánykoa­líció problémája, mert az FDP schleswig-holsteini tar­tományi szervezete egyönte­tűen állást foglalt az ellen, hogy a párt Adenauer veze­tése alatt lépjen koalícióra a kereszténydemokratákkal. Vi­szont Mende, az FDP elnöke egy norvég lapnak adott nyi­latkozatában már csak arról beszélt, hogy „világos és egy­értelmű biztosítékok” kelle­nek atekintetben, hogy Ade­nauer legkésőbb 1963 tavaszán visszavonul a kancellári tiszt­ségtől. Nos, Mende követelésére is azonnal reagáltak a keresz­ténydemokraták. Kijelentet­ték, hogy az adott külpoliti­kai helyzetben szükség van Adenauer erőpolitikájára. S az FDP vezetőit ez meg is nyugtatta, bár ezt akkor mondták, amikor még az amerikai kormánykörök ré­széről is célzások történtek, amelyek arra vonatkoztak, hogy revideálni kell a Nyu- gat-Németországgal és egyál­talán a nyugatnémet kérdés­sel kapcsolatos amerikai poli­tikát. S a következő napokban már arról kaptunk hírt, hogy Adenauer és Strauss folytatja a tárgyalásokat az FDP veze­tőivel. De a jelentések sze­rint itt már csak személyi kérdések kerültek szóba. Egyébként Adenauer a CDU— CSU parlamenti párt csoport­jának keddi ülésén bejelen­tette: nem kíván négy évig, vagyis a legközelebbi válasz­tásokig a kormány élén ma­radni, hanem a kancellári tisztet majd „kellő időben” átadja utódjának; viszont azt ellenezte, hogy kancellárságát előre meghatározott időre korlátozzák, s nem volt haj­landó arra sem, hogy már most kijelölje utódját. Ade­nauer ekkor már annak tu­datában beszélt, hogy a meg­egyezés napokon belül meg­történik. A szombat reggeli lapok közölték is a hírt, hogy pén­teken egy koalíciós szerződés megszerkesztésével véget ér­tek a három héten át tartó tárgyalások és megállapodtak abban is. hogy a kormányfő Adenauer lesz. Ázsia Nyugat-Berlinje A Diem-család birodalma, amelyet a francia Express szellemesen az USA 49. álla­mának titulált, ismét az ér­deklődés előterébe került. Csak májusban történt, hegy Johnson amerikai alelnök lá­togatást tett Dél-Vietnamban és azzal az ígérettel távozott, hogy növelik az országnak szánt segélyt. Hamarosan ki­derült, mire is fordítják a be­ígért 40 millió dollárt. A szo­rongatott helyzetben levő dik­tátor 20 ezer fős katonai egy­séget szerelt fel a pénzen — amerikai tisztek vezetése alatt. És Diem ígéretet kapott arra is, hogy a továbbiakban Washington fizeti a tisztes létszámú katonaság zsoldját. Diem azért tart fent ilyen hatalmas létszámú hadsere­get, mert a kis országban már évek óta partizánháború fo­lyik, s a diktátor a legször­nyűségesebb irtóhadjárattal sem tudta' elfojtani a""Viet- Tniribben tömörült Hazafiak ellenállását. Sőt, ma már • á harc az egész ország területé­re kiterjedt, — és a diemista egységek csak a városokat tartják kézben., a vidéket mind nagyobb mértékben el­lenőrzik a partizánok. A haza­fias mozgalom - megerősödése nem véletlen. A dél-vietnami nép rádöbbent arra, hogy az 1951-es genfi egyezmény va- lóraváltása helyett a „tedd tönkre, aztán nyújts segélyt és urallwdj rajta” amerikai politikai elv uralkodik náluk. A franciák kitakarodása után ugyanis az amerikai mo­nopoltőke vetette meg a lábát Délkelet-Ázsiának ezen a fon­tos pontján. Céljuk egy kom­munistaellenes hídfőállás ki­építése volt. Dél-Vietnam megtartása, a bábkormányzat támogatása aztán különös­képpen előtérbe került a lao­szi kudarc után, amikor is a hidegháborús körök megkon­gatták a vészharangot: ha el­veszítjük Dél-Vietnamot — mondták — akkor elveszítjük egész Délkelet-Ázsiát is. Csakhogy a felemelt létszá­mú diemista hadsereg sem képes legyőzni az ellenállókat. Ezért az amerikai agresszorok — ahogy a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság e héten kiadott nyilatkozata is hang­súlyozza — arra határozták el magukat, hogy dél-vietnami támaszpontjaikra újabb egy­ségeket vezényelnek. Sőt, Kennedy elnök Saigonba küldte távol-keleti katonai specialistáját, Taylor táborno­kot is — elvben azzal a meg­bízatással, hogy tanulmá­nyozza az amerikai csapatok átvezénylésének lehetőségét, a valóságban persze azzal a hátsó céllal, hogy vezesse és irányítsa az egyre szorultabb helyzetben levő diemista egy­ségek hadmozdulatait. Dél-Vietnamban tehát pil­lanatnyilag igen éles a hely­zet. Egy osztrák újságíró sze­rint Diem birodalma ma Ázsia Nyugat-Berlinje, azaz a hatalmas kontinens legveszé­lyesebb háborús tűzfészke. Önody György A Német Békeunió nyilatkozata Hruscsov kongresszusi beszámolójáról Kennedy újabb levelet intézett Adenauerhez Kennedy elnök újabb leve­let intézett Adenauer kan­cellárhoz a nyugat-berlini kér­désről. Az Egyesült Államok elnöke állítólag meghívta a kancellárt Washingtonba. A látogatásra valószínűleg no­vember első hetében kerül J sor. A hírt hivatalos helyen még I nem erősítették meg. A Nyugat-Berlinben megje- í lénő Der Tag című lap és a Hamburgban megjelenő Die Welt bonni tudósítás formájá­ban arról számol be, hogy amennyiben újra • Adenauer lesz a kancellár, úgy — ko­rábbi híresztelésekkel ellen­tétben — mégis csak sor ke­rül a Kennedy—Adenauer- találkozóra. A Német Békeunió nyilat­kozatot adott ki N. Sz. Hruscsov kongresszusi beszá­molójáról. A nyilatkozat üd­vözli Hruscsovnak a német kérdésről mondott szavait és hangsúlyozza, hogy Hrus­csov kijelentései jelentősen kedvezőbbé tették a tárgya­lások kilátásait. — Ugyanakkor aggodalom­mal kell megállapítani — folytatja a nyilatkozat —, hogy a bonni kormány a leg­nagyobb aktivitással he­lyezkedik szembe egyes nyugati körök tárgyalási készségével. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Bonn ellentmondásos magatartást tanúsít: egy­részt szembehelyezkedik az NDK-val kötendő békeszer­ződéssel, másrészt pedig ugyanakkor elutasítja az ez­zel szembenálló egyetlen al­ternatívát is, vagyis azt, hogy kezdjenek béketárgyalásokat mindkét német állammal az egéíz német kérdés megoldá­sáról. . A bonni kormány szemmel láthatóan egyáltalán, nem akarja a német kérdésnek I tárgyalások útján való meg- j oldását — hangsúlyozza a ! nyilatkozat —, hanem ellen- 1 kezőleg, a helyzet kiéleződé­sét kívánja és Olyan intézke­déseket tesz, amelyek szük­ségszerűen még tovább fo­kozzák a feszültséget. Bonn nyilvánvalóan el­Meggyilkoltak egy kubai munkást az amerikaiak a guantanamói támaszponton Tizenötezer főnyi tömeg tiltakozó felvonulása A kubai Guantanamo mint­egy tizenötezer főnyi lakosa tüntetett csütörtökön, mert a város mellett levő amerikai katonai támaszponton egy kubai munkást meggyilkoltak. A Lopez nevű munkást az amerikai központi hírszerző ügynökség munkatársai szep­tember 30-án letartóztatták, s mint utólag kiderült, halálra kínozták. A tömegtüntetés részvevői szócsöveken kiáltozták: „Le az amerikai gyillcosokkal!” A meggyilkolt munkás ko­porsóját elkísérte utolsó út­jára a város szinte vala- rfiennyi lakója. Montgomery tábornagy pén­teken beszédet mondott egy veterántalálkozón, amelyen jegyezte magát a „min­dent vagy semmit” poli­tikájával. Mivel azonban „minden” ma már semmiképpen nem ér- hetp el, most minden józan állampolgárnak az a feladata, hogy visszatartsa a kormányt a „semmibe’» való vak roha­nástól — hangoztatja a Né­met Békeunió nyilatkozata. harcosai vettek részt. A tábornagy bevezetőjében Kínát a világ legnagyobb nemzetét nem lehet úgy kezelni mintha nem léteznék Montgomery tábornagy beszéde az el-alamein-i csata volt Véres utcai harcok a Dominikai Köztársaság fővárosában Mint már jelentettük, a Do­minikai Köztársaság több vá­rosában, de különösen a fő­városban rendkívül fezült helyzet alakult ki a napok óta szinte szüntelenül tartó kor­mányellenes tüntetések és vé­res összetűzések következté­ben. Az AP gyorshíre szerint Ciudad Trujilloban pénte­ken a sorozatos kormány- ellenes megmozdulások ötödik napján került sor a legvéresebb utcai har­cokra és összetűzésekre. Rafael Trujillo diktátor má­jus 30-án történt meggyilko­lása óta a tüntetők ellen ki­vezényelt acélsisakos rendőr­osztagok lőfegyverrel támad­tak a felvonuló több száz diákra és a hozzájuk csatla­kozó munkásokra. A tüntetők botokkal és kövekkel védekez- i tek. Az fővárosi lakosok ezrei I bátorították az egész Trujillo- dinasztia ellen felkelő tüntető­ket. Röviddel a pénteki összetű­zések előtt a fővárosi egyete­mi tanárok egyesülete egyön­tetűen hozott határozatban foglalt állást a diákság mel­lett. Mint az AP jelenti, több vidéki város diáksága a fő­városi egyetemi hallgatókkal vállalt szolidaritása jegyében bojkottálja az előadásokat. Az AP súlyosabb össze­tűzéseket jelent Puctro Plata, La Romana. San­tiago, San Franciscp de Macoris és La Vega váro­sából. Az AP Washingtonból úgy értesült, hogy az amerikai külügyminisztérium beutazási vízumot adott a meggyilkolt dominikai diktátor két test­vérbátyjának. A rádió és a televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ $.10: Kellemes vasárnapot. 7.15: Egy falu — egy nóta. 8.10: Kis ki­rándulás. 9.00: Ki a legény Zalá­ban? 9.55: Tánczene. 11.00: Közve­títés Luganóból. 12.55: Hétvégi jegyzetek. 13.05: Jó ebédhez szól a nóta. 13.35: Nemzetközi ka­leidoszkóp. 13.55: Szív küldi szív­nek szívesen. 14.25: Közvetítés a Magyarország—Hollandia VB-se- lejtező labdarúgó-mérkőzésről. 16.25: Üj Zenei Újság. 17.10: Kin­cses kalendárium. 18.10: A Ma­gyar Rádió tánczenekara játszik. 18. r0: Emlékezés Rajnay Gáborra. 20.15: A Magyar Rádió szimfoni­kus zenekarának nyilvános hang­versenye. 22.10: Sporthírek és to­tóeredmények. 22.25: Neked da­lolok. 23.30: Frederic Portnoi zon­gorázik. petöfi-rAdió 8.00: A református egyház fél­órája. 8.30: Margittay Sándor or­gonái. 9.00: Operetthangverseny Lehár műveiből. 9.50: Miska bácsi lemezesládája. 10.30: Mit hallunk a jövő héten? 11.05: Szív küldi szívnek szívesen. 12.20: A Szabó­család. 12.55: Művészlemezek. 14.30: Arany János dalai. 14.50: Színházi élet Veszprémben. 15.10: Az operaszerkesztő postájából. 15.55: Fehér foltok a néprajzi tér­képen. 16.10: Halász Gitta éne­kel. 16.30: Könnyűzene. 17.10: Bayreuthi Ünnepi Játékok. 1961. 20.05: A Magyar Rádió népi zene­karának hangversenye. 20.50: Szá­zados szenzációk. 21.20: Könnyű­zene. 22.10: Beszélgetés a zenéről. HÉTFŐ KOSSUTH-RADIO asszonyok. 9.20: Tánczene. 10.10: Az óvodások műsora. 11.00: Mag­vetés: Fiatal írók félórája. 11.30: Könnyűzene. 12.10: Magyar szer- I zők operettjeiből. 13.00: Várnai , nyár. 13.20: Verbunkosok, magyar nóták. 14.00: Heti zenés kalendá“ rium. 15.30: A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 15.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 16.00: Szív küldi szívnek szívesen. 17.15: i ötórai tea. 17.35: Az ifjúsági rá­dió műsora. 18.25: Mikrofon előtt: Gódor Ferenc. 18.45: A KIS7 Központi Együttesének műsorából. 19.35: Operettrészletek. 22.30: A Német Zenei Hét megnyitó-hang­versenye. PETŐFI-RADIO 14.15: Csehszlovák fúvószene. 14.40 „Az én könyvtáram’*. 15.00: A menüettől a csacsa-csáig. 16.05: A világ minden tájáról. 16.35: A császár. 17.25: Hangverseny a stúdióból. 18.25: Lakatos Sándor néni zenekara játszik. 19.05: Tánc­zene. 20.00: Népdalpárosok. 20.10: Prokofjev-hangverseny. 22.00: Klasszikus operettrészletek. a televízió műsora 9.30: Űttörőhíradó. 9.40: Ifjúsági filmmatiné. i. Angyali kabát. Csehszlovák klsfflm 2. Mackó- szöktetés. Magyarul beszélő cseh­szlovák film. 14.00: 42. sz. Ma­gyar Híradó. 14.10: a Magyar R*r- I dető műsora. 14.25: Magyaror­szág—Hollandia VB-selejtező lab­darúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 17.40: Bemutatjuk a váci Vox Humana énekkart. 18.00: TV-magazin. 19.00: ÉlŐúj- ság. 19.50: Vasárnapi vers. Csoko­nai Vitéz Mihály: Jövendölés az első iskoláról Somogvban. Elmond­ja: Kalló Flórián. 20.00: A dzsun­a nyugati nemzetek között mutatkozó sok nézeteltérést taglalta, s szembeállította azt a szocialista tábor országai­nak szilárd egységével. Ez­után beszámolt Kínában szer­zett tapasztalatairól és kije­lentette: „nem hiszem, hogy a világ legnagyobb nemzetét önök úgy kezelhetik, mintha nem, is léteznék Az Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 1960/61. évben végzett technikusokat, gépszerkesztőket, művelettervezőket, normásokat, csúcs és horizont­esztergályosokat, marós, mechanikai műszerész, és alacsony nyomású kazán­fűtő segédmunkásokat. | Cím: Bp. IV., Szilágyi u. 26. A gyártelep megközelíthető 12-es, 62-es villamossal, vagy 43-as, 47-es és C-busz. 1 1 szál • • Üveg-, porcelán-, műanyag­vásár a Ceglédi Frnsz áruházában október js :ú* • 5—7.59: Vidáman — frissen. gél könyve. Angol film. Körűibe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents