Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
ft 1981. OKTÓBER 18, SZERDA Ebédre indul az egyik bunkerépítő brigád Hatszázhatvankilenc helyezés Az október 15-én zárult erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon a magyar zöldség-, gyümölcs- és virágkertészek szép sikerrel szerepeltek. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kutatóintézetek nagyüzemi kertészetei az eredménybemutatókon 669 | helyezést értek el, s ebből 337 ^ aranyérmet szereztek. Az ^ aranyéremmel jutalmazott | magyar pavilont a kiállítás ^ hárommillió látogatója csak- ^ nem kivétel nélkül felkeres- |te. Vizsgálat a megye jobb kenyérellátása érdekében Sor ál] Kistarcsán, vagy húsz asszony-ember a pékből! előtt. Mindjárt nyolc óra és még se kenyér, se sütemény. — A kislányomnak nem tudok reggelire zsemlét adni — zúgolódik egy sorbanálló anya. — Napok óta nem tudok fízórait csomagolni a gyereknek az iskolába — sopánkodik a másik. Egy harmadik meg azon morfondíroz, hogy pár kilométerrel odébb, odabenn a városban, Pesten, a boltokban reggel hatkor már friss Egy újítás - tanulsággal ^ — Hallgassa csak: 1960 el^ só negyedében kilencven újí- ^ tást adtak be dolgozóink, eb- ^ bői húszat fogadtak el a mi- ^ nisztériumban. Idén az első ^ negyedévben 142 újítás közül ^ harminchetet elfogadtunk és | már harmincnégyet be is ve- £ zettünk — mondja Bárány Im- í re, a Dunakeszi Járműjavító $ pártbizottságának titkára. Azt ^ azonban még hozzáfűzi: ^ — A munkások szívesen ^ kezdeményeznek, de sokszor í kedvüket szegi még a sok hu- | zavona, ami egy-egy újítás ^ elfogadását kiséri. Itt van pél- J dúul Dévényi András, Décsi ^ László és Hoff Mihály esete, á Egy esztendeje már, hogy a ^ Közlekedés- és Postaügyi Mi- $1 nisztérium negyven dinamót | vásárolt Nyugaton. Ezeket a | Dunakeszi Járműjavító Vál- ; la lat kapta meg. Kovács Árpád és Ilerenkovics József, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár ifjúmunkásai, a nyersanyagtároló tartályainak készítésén dolgoznak í Egyik dinamó sem műkö- f dött! Hosszú ideig heverni tek a gyárban anélkül, '} bogy hasznosíthatták volna. í í Nem kevesebbről volt szó, J mint arról, hogy a dinamók | nélkül nem járhatott volna 2 külföld; forgalomra a negyven ^ készülő kocsi. Legfeljebb- * újabb költséggel, més megol- | dással, belföldi forgalomra fö- | gadták volna el. Itt következik Dévényi András, Décsi László és Hoff Mihály története. A pártbizottság és a gyári vezetőség biztatására, sokszori buzdítására. addig kísérleteztek, amíg újításukkal el nem érték, hogy az amúgy használhatalan di- g namó végül is működött, s a | kocsik kifogástalanul kerültek I forgalomba. Mind a negyven! örültek ennek a gyárban, a minisztériumiban, és örült a három újító is. Az öröm azon ban nem sokáig maradt ilyen egységes. A gyár 1961. január 4-én fel is küldte az újítást a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba Tizedik hónapja! Azóta találgatták: újítás-e egyáltalán. Azután megállapították, hogy igen. Akartak is fizetni érte. de olyan keveset, hogy a három újító nem fogadhatta el. Hiszen sok-sok ezer forint veszteségtől óvták meg a gyárat, az országot. És ennek a minisztérium sem győzött örülni egy esztendeje... Sokszor kereste telefonon szerkesztőségünk a minisztérium illetékes osztályát, ahol Kaposvári Béla udvariasan válaszolgatott kérdéseinkre, igyekezett segíteni is, de az ügy mégis tovább húzódott. Egészen október 11-ig. Ekkor ugyanis közölték velünk: vége a huzavonának, Az újítást elfogadták. Átadták az iratokat a főkönyvelő- 'ságrieKf^cst-'iriélPfcsak- á "szerződést. kell megkötni, a pénzt kiutalni. És még valamit: Levonni azt a tanulságot, hogy ami újítás ma. hónapokkal előtte is az volt. S ha jólesett, hogy a három munkás megmentette a negyven használhatatlan dinamót, az érte járó jutalomnak sem lett volna szabad ennyit késlekednie. S A. Újfajta hláarító, borászati és kertészeti gépek gyártására készül a mezőgépipar Péter József ács 10 cm el el magasságban készíti a zsaluzást Előregyártott betonelemekkel gyorsan megy az építkezés í A meaogepipar a második J ötéves terv időszakában nagy- í jelentőségű gyártmányfejlesz- j téri feladatokat old meg a leg- | fontosabb mezőgazdasági mun. kék gépesítésére. Különösen ^ nagy fejlődés előtt áll a szőlészet és borászat gépesítése. A ^következő öt évben azonban ^ szinte 7f teljes egészében megoldja jak a szőlő talajművelési | munkáinak gépesítését is, | a présházak részére pedig kor- ^ szerű gépsorokat készítenek. A ^ szőlőtermő hegyvidékek részére csőriőrendszereket, a sík 2 vidékekre úgynevezett hidas- ^ traktort alakítottak ki a sző- ^ kinyitó-, fedő- és saraboló | szerszámainak vontatására. ^ A gyümölcsösök talajmun- ^ kájának gépesítésére Török- ^ szenifcmiklóson vezérelhető, ol- ^ dalozó talajmaró és oldalozó ^ tárcsa sorozatgyártására kó- ^ szülnek. Ezeket a gépeket a ^ fától viszonylag távol levő ^ traktorról vezérlik és így a fák ^tövéit minden nehézség nél- ^ kül megművelhetik. | Napirendre kerül egyéb fon- i tos mezőgazdasági munkák ^ gépesítése is. | A többi között jövőre el- ^ készül Mosonmagyaróvá- ^ rótt az első 20 borsóarató- gép, | amelynek mindegyike órán- £ ként 1.4 hold területről taíka- ^ rítja be a termést 1963-ban ^ kezdődik még az órámként hat ^ mázsa teljesítményű babcsépAz EMAG a jelenlegi két kombájntípus előnyeit felhasználva. jövőre megkezdi a B—62-es típusú arató-cséplőgép sorozatgyártását, amely a jelenleginél termelékenyebb. Készülnek azonban már a legkorszerűbb típus a Kalász nevű kombájn tervei is, amelynek alapján 1963-tól olyan arató-cséplőgépet gyártanak már üzemszerűen, amelynek termelékenysége legalább 30 százalékkal magasabb a jelenleginél. A Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár az idén befejezi az egysoros kukoricakombájn gyártását, s helyette jövőre már kétszeres teljesítményű kétsoros kombájnokat készít. Megszüntetik az SZJS- típusú silókombájnok előállítását és rátérnek az AS-jelzé- sű gép gyártására, amelynek súlya 700 kilóval kisebb lesz a jelenleginél. (MTI) péksütemény várja a vevőt. — Ha beutazik érte, hamarabb adhat zsemlét a gyerekének — állapítja meg keserű humorral a sorból egy öregember. Nincs sütemény, de kenyér sincsen reggel. Üres a bolt. Mikor ér véget az éjszaka ? Odabenn türelmetlenül topogva várja a kenyeret Ko- ródi Gyula, a Pest megyei 2. számú (gödöllői) Sütőipari Vállalat kistarcsai telepvezetője. — Bizony mindennap későn jön a kenyér — mondja —, de ez csak átmeneti állapot. Két hét múlva ismét helyben, ugyanebben a házban sütik. Elkészült már a korszerű, új kemencénk, csak még ki kell égetni. Most néha Gödöllőről, de leggyakrabban Aszódról, a kenyérgyárból hozzák a kenyeret. A szállítás miatt érkezik későn. — A sütemény is? — Nem, gzt itt sütik Kistarcsán, egy másik műhelyben. Azért késnek vele, mert hajnali négy óra előtt nem szabad elkezdeni a munkát, az éjjeli munkáért nagyon magas túlóradíjat kellene fizetni, nem bírja el sem a kenyér, sem a sütemény ára ezt a költséget. — De hiszen hajnali négy még éjszaka. — Mindegy. Ha háromkor kezdenénk, már éjjeli túlórát kellene fizetni. így nem. — Ha két vagy három műszakban dolgoznának, akkor is külön kellene megfizetni az éjszakai túlórát? Ez érthetetlen, hiszen tucatnyi más szakmában, ha három műszakban dolgoznak is, minden műszakban egyforma a bér. Vitánknak teherautó fékcsikorgása vet véget. Megjött Aszódról a kenyér, érveinket elraktározzuk, magunk is belát juk,.nom. életbevágóan döntős, hogy‘kora reggel friss süteményt, j fagy éppen kenyeret kapjon a munkába siető ember, meg iskolába igyekvő gyereke, de ezt a kényelmetlen állapotot, amelyről a nyilvánosság előtt már régebben is és annyiszor esett szó, talán most már a fogyasztók kívánságai szerint meg lehetne oldani. Ügy látszik, ez nemcsak magánvéleményünk, a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség is éppen mostanában vizsgálja felül a kenyérkérdést Két tagja egyelőre inkognitóban figyeli, hogyan rakják le az autóról a kenyeret. Por és kenyér Nos, hát hogyan rakják le? Kétes tisztaságú utcai ruhában, holott az előírás szerint fehér köpenyben kellene és aki az autó platójáról adogatja le a kenyeret, annak gumitalpú, mosható fehér csizmát kellene öltenie. Ehelyett szennyes talpú, poros bakancsban ál] a kocsin. Bakancsa orra minden mozdulatánál hozzáér egy-egy sor kenyérhez. Még jó, hogy nem tapos rá. A nyitott kocsin ponyvával letakartan hozták a kenyeret. Ez megfelel az előírásnak. De a kocsi deszkapadlóját, amire a kenyereket tették, szintén ponyvával kellene letakarni. Ehelyett a csupasz deszkára tették, alulról nem védi semmi a Holdanként öt mázsa hal A Kiskunsági Állami Gazdaság 580 holdon folytat halastó gazdálkodást. Mivel ez a területhasznosítási mód csak része egy átfogó, évtizedes ta- lajjavítási rendszernek, a csaknem hatszáz holdas halastó jó részén tófenék művelést alkalmaznak. Évente egynegyedét szárazon tartják a tónak és különböző vízigényes növényekkel vetik be. csak a tóvidék háromnegyed részén végezik, az idén például négyszáz holdon. Az így is hatalmas területen már megkezdték az idei őszi lehalászást a gazdaság halászai. A gazdaság haltenyésztő szakemberei elmondották, hogy az idén ötmázsás „átlagtermés” lesz a tógazdaságban, vagyis mintegy kétszáz tonna nemes pontyot, süllőt és egyéb ízletes halat adnak a népgazdapor ellen a kenyeret. Minek is védené, a poros bakancsról elég por tapad rá. Óvodisták reggelije kenyér nélkül Gödöllőn is sütnek süteményt, az is későn jut azonban el egyes boltokba. A községhez tartozó Máriabesnyő- re meg éppencsak délfelé ér a boltba. Pedig a bolttal szomszédos iskola napközije és különösen a napközis óvoda nem ebédre akar zsemlét adni a gyerekeknek. Az iskolaigazgató a boltvezetőt sürgeti, az meg most a kereskedelmi felügyelőknek panaszolja, hiába kérte, szállítsanak hozzá a napközi számára reggel legalább nyolcvan darab süteményt. Ilyen kis mennyiséget, elhisszük, nem érdemes autóval vagy kocsin kiszállítani, de talán lehetne kerékpáron vagy akár gyalogosan is, amikor óvodisták reggelijéről van szó. Mennyit nyom a kétkilós kenyér Erre is kíváncsi volt a kereskedelmi felügyelőség. Ezért hát a gödöllői, majd a váci járás területén a boltokban megmér több kenyeret. Tíz kenyér közül általában három-négy darab súlya mélyen a két kiló alatt marad. Akad, amelyik mindössze 190, vagy csupán 180 delíát nyom. A szállított kenyeret kosaranként mérve veszik át a boltok, az összsúlyban nincs is hiány, mert némelyik kenyér jó pár dekával több két kilónál is. Miután azonban most a kétkilós kenyeret méretlenül adják el, mindenesetre károsodás éri azt a vevőt, akinek éppen tíz vagy húsz dekával könnyebb jut. Nem az üzletekben kellene ismét bevezetni a kenyér mérését, hanem a pékségekben kell gönörtsáhbah '-'ntern-T1 á'' kiszaggatott : cipót. Papírral ? Inkább papír nélkül Tudvalevőleg rendelet írja elő, hogy a kenyeret és péksüteményt selyempapírban kell átadni a vevőnek. Ez is nagyon helyénvaló rendelet* bizony kár, hogy nem nagyon tartják be. Csak a városokban az élelmiszerboltok nagy része, de falusi boltokban aztán nagyon ritkán fordul elő, hogy papírt adjanak a kenyérhez. Sőt, Vácott még a Sütőipari Vállalat mintaboltjában sem. — Egész kenyérhez annyi papírt kell adni. amennyivel megfoghatja az ember ... — magyarázza a kereskedelmi felügyelő, de á kiszolgálónő mérgesen a szavába vág: — Ne mondjon már ilyet, erről még sohasem hallottam! — Márpedig így szól a rendelet és a felvágott kenyérhez annyi papírt kell adni, amennyi a felvágott részt teljesen befedi. Hát nincs a boltban papír? Válasz helyett a kiszolgálónő most a pult alól egész kö- teg rózsaszín selyempapírt dob dühösen a pultra és morcosán egész ívekbe csavarja az éppen eladott kenyeret. Papírja tehát bőven volt. Eddig ugyan mire használta? Jóízű a kenyér A teljesség kedvéért azt sem akarjuk azonban elhallgatni, hogy a kenyér minősége miatt az utóbbi években gyakran elhangzott panaszok most már megszűntek, legalábbis a váci és a gödöllői járás területén, ahol tapasztalatainkat gyűjtöttük. Mindkét sütőipari vállalat jóízű kenyeret süt és a lakosság igényeit mennyiségileg is kielégíti, ha néhol később is szállítja a pékárut. Kár. hogy a szállításnál nem vigyáznak jobban, a jóízű kenyér gyakran elveszti szép formáját, csúnyán Összenyorródik. mire a boltba ér. (MTI foto Friedmann felv.) lőgép sorozatgyártása. így aztán a haltenyésztést Ságnak. Szokoly Endre A Dunai Cement- és Mészmü építői között Vác határában épül Közép-Európa egyik legnagyobb cementgyára, a DCM. A gyáróriás építésénél az ország minden területéről dolgoznak kőművesek, kubikosok, szerelők és más építőipari szakemberek. Az állvány- és betonerdö közül lassan kibontakozik a gyár képe, már állnak a 100 méteres kémények és a tervek szerint a jövő év végére megkezdi a próbaüzemeltetést ötéves tervünk egyik büszkesége. Fotoripor- tunk a gyáróriás építőiről szól.
