Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
4 “yÖrfdP 1961. OKTÓBER 18, SZERDA (Folytatás a 3. oldalról) nép önfeláldozó munkája eszközölte”. A hétéves terv eddig eltelt három éve alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése 10 százalék, az eredetileg előirányzott 8,3 százalék helyett. A Szovjetunió ipara körülbelül 19 milliárd rubellel nagyobb érteikben állít elő termékeket, mint a hétéves terv az első három évre előirányozta. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunió az utóbbi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az Egyesült Államokat az ipari termelés növekedésének ütemében és már kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagyfontosságú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is. „Most már arról van szó, hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve, arról, hogy a Szovjetunió első helyre kerül a világon egész sor termék és készítmény termelésében”. A szovjet ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 1956—1961-ben 10,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont csák 2,3 százalék. Az iparcikkek egy főre jutó átlagos évi termelése a Szovjetunióban 8,2 százalékkal, az Egyesült Államokban 0,6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi növekedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunióban 12 százalék volt, az Egyesült Államokban itt nem volt növekedés, sőt bizonyos csökkenés állt be. földek jelenleg az ország ösz- szes gabonabegyűjtésének több mint 40 százalékát adják. A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megváltoznak az ország keleti részének nagy területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. „A szovjet kelet egész gazdasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igazi kommunista új- játeremtése”. Hruscsov rámutatott, hogy öt év alatt a mezőgazda- sági termékek előállítása az országban jelentősen megnövekedett. ' Ennék eredményeként megnőtt a szemestermények és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlása. Míg korábban az állam körülbelül kétmilliárd púd gabonát vásárolt, az utóbbi években már hárommilliárd, vagy annáf is több púdra növekedett a felvásárlás. — Ma teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy az állattenyésztés fejlődésében is gyökeres változások következtek be — mondotta a központi * bizottság első titkára. — A szarvasmarhaállomány 1960-ban elérte a 75,8 milliót, az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertés- állomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a juhállomány pedig 103,3 millióról 133 millióra emelkedett. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig elmarad az ipari termelés növekedésének ütemétől, valamint a lakosság növekvő szükségleteitől. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazaságbán elért vitathatatlan és jelentős sikerek ellenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból, Ezért vannak nehézségek a lakosságnak az állattenyésztés termékeivel való ellátása tekintetében. Minden lehetőség megvan a hétéves terv túlteljesítésére Nyikita Hruscsov hangsúlyozta. hogy a technikai fejlődésben a Villamosítás játssza a vezetőszerepet. Az ország teljes villamosítását megvalósító nagykapacitású vízierőművek felépítése azt is lehetővé teszi, hogy párhuzamosan hozzálássanak a népgazdaság más problémáinak megoldásához. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésének több mint 60 százalékát teszi ki. Hruscsov emlékeztetett rá hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjetunió az amerikai ipar termelésének még csupán nem egészen 30 százalékát állította elő. A vasérc- és szénkitermelés volumenében, a koksz, vasbetonszerelék, ‘ fővonali dieselmozdonyok és villanymozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a ~éükor, az állátl zsírok, a halfélék és több más ter»v‘ mék előállításában a Szovjetunió már túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaország, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve. „A hétéves terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz juttatja el, ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyaljuk az Egyesült Államókat. Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világtörténelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott békés versenyben” — hangsúlyozta Hruscsov. „Ügyeink, mint látják, jól haladnak” — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára, majd hozzátette: minden lehetőségünk megvan, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a párt program- tervezetében megjelölt még hatalmasabb feladatok megoldásához. Hruscsov felhívott a szocialista gazdaság tartalékainak teljesebb kihasználására, a tékozlás és helytelen gazdálkodás megszüntetésére, a munka termelékenységének sokoldalú emelésére. „Gyorsan és teljesebben kell felhasználnunk mindazt, amit a tudomány és a technika hazánkban megteremt, bátrabban kell alkalmazni mindazt a jobbat, amit a külföldi tapasztalat nyújt, nagyobb mértékben kell fejleszteni a termelés szakosítását és összehangolását, meg kell gyorsítani komplex gépesítését és automatizálását”. Mint Hruscsov bejelentette, áhefévés terv három évében a népgazdaságba beruházott összegeket több mint 3.5 milliárd rubellel kiegészítik. Az országban jelenleg több mint 100 000 építkezés folyik s ennek fele termelési rendel- / tetésű. Ilyen hatalmas számú létesítmény egyidejű felszerelése mellett az anyagi és pénzkészletek szétforgácsolód- nak — mutatott rá Hruscsov —. sok vállalat csak két-há- rom évvel később kezd termelni, mint azt a technikai lehetőségek megengednék. Hruscsov hangoztatta, hogy újabb vállalatok alapítását bizonyos időre — mint mondotta —, „mondjuk egy évre”, valószínűleg szüneteltetni kell, s minden olyan eszközt, amely ebben az időszakban felhalmozódik, a már megkezdett létesítmények gyors befejezésére kell fordítani. Csak a különösen fontos építkezések tekintetében engedhető ■meg kivételezés. A szűzföidek feltörése a nép évszázadokra szóló hőstette A beszámolási időszakban fontos intézkedések történtek a mezőgazdaság területén, s ezek az intézkedések a kommunizmus építésére már eddig js nagy 'hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben még nagyobb lesz. Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi- techinikai bázisa. 1956—60. között a mezőgazda- sági beruházások összege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd rubelt. A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott. — Megnövekedett a szovhozok szerepe a kommunista építésben: Bevezettük a tervezés új rendszerét, amelynek alapját az az elv képezi, hogy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztésével; Helyreállítottuk a kolhozisták, szovhozmunkások és a szakemberek anyagi érdekeltségének lenini elvét a mezőgazdasági termelés növelésében ; A kolhozokat és szovhozo- kat vezető káderekkel és szakemberekkel erősítettük meg. Ezek a párt által megvalósított fontos intézkedések forradalmi jelentőségűek a mezőgazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése számára. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdaság összes termelése a megelőző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növekedett. Hruscsov kijelentette, hogy „a szűzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus építésében végrehajtott évszázadokra szóló nagyszerű hőstette”. A szűzföldek meghódításénak feladatát sikeresen elvégeztük — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kazahsztán, Szibéria, a Volga-mellék, az Ural és más keleti területek végeláthatatlan sztyeppéin 41,8 millió hektár földet tettünk művelhetővé. A szűzA mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erőteljesen növekszik — Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961 elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathattak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni fog. — 1961-ben a szemestermé- nyek teljes betakarított meny- nyisége nagyobb volt, mint tavaly — közölte Hruscsov. — Növekedett a gabonaneműek felvásárolt mennyisége is. Október 15-ig 3086 millió púd szemesterményt vásároltunk fel, 354 millió púddal többet, mint 1960 hasonló időszakában. Az állam ebben az évben körülbelül 3300 rrülliójpud szemestemíényt vásárol fél, 450 millió púddal többet, mint a múlt évben. „Ez a párt és a nép nagy győzelme és annál értékesebb, mert olyan évben vívtuk ki, amely az időjárási viszonyok szempontjából nem a legjobb." Hangsúlyozva, hogy „óriási tartalékaink vannak” az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a legközelebbi években lehetőség van a felvásárlás növelésére a szemes terményeknél 4200 millió púdra, a húsnál 13 millió tonnára és a tejnél 50 millió tonnára évente. Hruscsov közölte, hogy a legközelebbi években a Szovjetunióban még legalább nyolcmillió hektár szűzföldet kell művelhetővé tenni. Ilyenformáin összesen ötvenmillió hektár új föld kerül hasznosításra. „A szűzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is. Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mező- gazdasági termékek termelésének sokszoros növelése. „A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk.” Növekszik a nemzeti jövedelem — növekszik a nép jóléte — Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov —, hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kiegészítsük a szovjet emberek anya® és szellemi igényeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anya® termelés, hanem a fogyasztás területén is. — A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb ka- [ pitalista országokban. Hruscsov közölte a kongresz- | szus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése | alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybeni áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudják teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. „Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk komoly bírálata.” Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyvenmillió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabérminimumot 50—60 új rubelre emelik. Felemelik a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. — A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1-ével már meg is kezdődött. Mindent az emberért, az ember javáért! Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva, kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. „Önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru” — jegyezte meg Hruscsov. Sikeresen teljesítettük az 1956—1960. évi állami lakás- építési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. „Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly” — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közölte, hogy a hétéves terv hátralevő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzet- méternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint négymillió házat fognak • építeni. „Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: Mindent az emberért, az ember javáért!” — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek {íatalmas részét fedezik mór napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetése^ és kedvezmények,- amelyeket 1960-ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelra rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellal szemben. A hétéves terv értelmében, a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast; körülbelül négymillió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást; több mint 600 000 iskolai tanulót intemátusokban, alapjában véve állami költségen tartanak el. A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint hétmillió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésbein és gyógykezelésben. Körülbelül hétmillió anya kap állami segélyt. „Lám, ezt je* lentik a ‘közalapok!’’ — hangsúlyozta Hruscsov. A szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „Joggal büszkélkedhetünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált; a—szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfónto- sabb ismeretágák területén’’. A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődésihez! — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 000-et, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelté a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében. A XX. kongresszus határozatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére. „Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általános, fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját". Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális-gazdasági intézkedéseket hajtott végre. „Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehetővé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további közelebbhozásában.” ! _.Az új csítói egyre világosabban láthatok a. munka jgÜe- gében, a termelő munkások kapcsolataibán. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeiknek megfelelően dolgozzanak. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista munkakollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétségtelen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéletesebb formáit — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és a kulturális javak elosztásában is. Ez elsősorban kitűnik a munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfejlődésében, amely elv a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésnek legfontosabb feltétele. „Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket!’■ — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy „az az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja, nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképzelés”. A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételek között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is és kispolgári elfajultsághoz vezethet. A kommunisták a magántulajdon világával szén; beállítják a társadalmi tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét. Az osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadal(Folytatás az 5. oldalon) Hruscsov rámutatott arra, hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. „Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szo-t ciális vívmánya” — mondta. x
