Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

f 1961. OKTÓBER 18, SZERDA "\~Kivlan 5 Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) mi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosó­dásához, a munkások, a pa­rasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibon­takozásához és megszilárdu­lásához. Egyre inkább közeledik egy­máshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkás- osztály és a kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul meg­bonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kultu­rális-műszaki színvonal tekin­tetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak, alapvető érde­keik is azonosak. A munkásosztály és a pa­lly módon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a je­lenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcso­latai fejlődésüknek új sza­kaszába léptek. A proletár- demokrácia általános népi, szocialista demokráciává vál­tozik ét. „Nagy megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. 1. Lenin által kitűzött cél­hoz, ahhoz, hogy kivétel nél­kül minden állampolgárt be­vonjunk állami feladatok végzésébe”. Hruscsov megállapította, hogy szovjet emberek tíz­milliói vesznek részt az or­szág ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kije­lentette: „minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében! Ez a mi jelszavunk, ez a mi fel­adatunk”. Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami ter­hek'' ' féjlesfctésehek,"-’ a ta­nácsok társadalmi önkor­mányzati szervvé való át­alakításának feladatát — je­lentette ki —, ugyanakkor to­vábbra is arra törekszik, hogy mind több állami funk­ciót bízzon társadalmi szer­vezetekre. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellen­feleinek ama állítását, ame­lyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a tár­| rasztság között a különb­ségek a döntő, fő dolgok­ban megszűntek, az osz­tályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe. A technikai haladás, a dol­gozók kulturális-technikai felemelkedése alapján meg­szűnnek a lényeges különb­ségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov. Az élenjáró technika és is­meretek birtokában a mun­kás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 szá­zalékának és a kolhozpa­rasztok több mint 23 száza­lékának van közép- és fel­sőfokú végzettsége. sadalom között és a személyi­ség lefojtásáho? vezet Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság is­mérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a kizsákmányolás igá­jától, széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek kö­zött éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetsé­gét, megszilárdítja azt a tuda­tát, hogy munkája az egész társadalom javát szolgálja. — A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: • A szocialista rend által létrehozott összes értékek Nyikita Hruscsov ezután, ki­jelentette, hogy az elkövetke­zendő évekre belpolitikai té- i Kft 0(1 . áffit a kommunisták és az egész szov­jet nép elé. Első: az egész nép erőfeszí­tését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anya­gi-műszaki alapjának megte­remtésében. Az anyagi terme­lés színvonalát a jövőben is emelni kell, s a szükséges szín­vonalon kell megtartani az or­szág védelmi képességét; Második: meg kell gyorsíta­ni a technikai fejlődést a szó­közül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője. A továbbiakban Hruscsov a következőket mondotta: — Az imperializmus ideo­lógusai a kapitalizmus orszá­gait „nyílt társadalomnak” nevezik, a Szovjetuniót pedig „zárt társadalomnak”. Igen, egyetértünk abban, hogy a mi szocialista államunk valóban zárva van a kizsákmányoló és harácsoló monopoltőke, a munkanélküliség, a haramia­törvények, a züllesztő, deka­dens ideológia előtt. Termé­szetesen az imperialista urak azt szeretnék, ha a szocialis­ta társadalom nyitva állna kémtevékenységük számára. A szocializmus ellen irányuló felforgató tevékenység szá­mára azonban a szovjet társa­dalom zárva, szigorúan zárva van! Hruscsov hozzátette, hogy a szovjet társadalom nyitva áll az olyan külföldiek előtt, akik tiszta sziwel közelednek. Nyitva áll a becsületes keres­kedelem, a tudományos, tech­nikai és művelődési vívmá­nyok cseréje, az igazságnak megfelelő tájékoztatás előtt. — Már régóta javasoljuk a kapitalista világnak, hogy ne a fegyverkezési versenyben mérjük össze erőinket, hanem a dolgozók életének megjaví­tásában — mondotta Hrus­csov. — Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus nem tud helyt­állni ebben a versenyben. Meggyőződésünk, hogy végeredményben minden nép helyesen választ majd, előnyben részesíti a kommunizmus valóban szabad világát és elfordul a kapitalizmus úgyneve­zett „szabad világától.” cialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergia-termelést, a vegyipart, _ _,a. gépgyártást, a fémkohászatot és a fűtőanyag- ipart; Harmadik: olyan színvonalat kell elérni az ipar és mező- gazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság ipar­cikk- és élelmiszerszükségleté­nek teljesebb kielégítését; Negyedik: a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni; Ötödik: tovább kell haladni a kulturális és szociális építés minden frontján. A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át A szovjet nép öt feladata A lenini párt - a kommunizmus győzelméért folytatott harc szervezője A fenti című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kultusz megbírálásá- nak és következményei felszá­molásának rendkívül nagy po­litikai és gyakorlati jelentősé­ge volt. Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöt­tük volna le hátrányos követ­kezményeit és nem állítottuk volna helyre a párt- és álla­mi tevékenység lenini elveit — jelentette ki Hruscsov —, ak­kor ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a szovjet demokrá­ciát és a forradalmi törvényes- séget, meglassul az ország gaz­dasági fejlődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üte­me és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte. A nemzetközi vonatkozásban gyengült volna a Szovjetunió helyzete a világ küzdőterén, rosszabbodtak volna kapcsola­tai más országokkal, ami ko­moly következményeket rejtett volna magában. „Ezért volt olyan óriási poli­tikai és gyakorlati jelentősége a személyi kultusz megbír olá­sának és következményei le­küzdésének” — hangsúlyozta Hruscsov. — A párt számot vetett az­zal — jelentette ki —, hogy a hibák és torzítások feltárá­sa, a hatalommal való vissza­élések leplezése bizonyos ke­serűséget, sőt elégedetlensé­get kelthet a párt soraiban és a n<jp körében. Bizonyos hát­rányokkal jár, átmeneti ne­hézségeket okoz az SZKP és a marxista—leninista testvér­pártok számára. Mégis a párt bátran szembené­zett a nehézségekkel, be­csületesen és nyíltan megmondta a népnek a teljes igazságot, mert mé­lyen áthatotta az a hit, hogy a nép helyesen fogja fel a párt vonalát. Nem is csalódott. Hruscsov kijelentette: „A szovjet kommunisták büsz­kén mondhatják: nem tettük tönkre a lenini párt becsü­letét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetlenül meg­nőtt, a nemzetközi kommu­nista mozgalom új, maga­sabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, szilclaszi- lárd, mint még soha!” A XX. pártkongresszuson kifejezésre juttatott lenini irányvonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkesere­dett ellenállással fogadták a Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy nem sokkal később, 1957 októberében, az SZKP Központi Bizottságának plé­numa határozottan visszaver­te Zsukov volt honvédelmi miniszternek azon próbálko­zásait, hogy lépjenek a kalan­dorkodás útjára, kövessenek olyan irányvonalat, amely el­szakítja a fegyveres erőket a párttól, szembeállítja a szov­pártellenes elemek, a revizio­nisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hivei voltak a személyi kul­tusz idején uralkodó mód­szernek és rendszernek. A párt lenini irányvonala ellen lépett fel az a párt­ellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Per- vuhin, Szaburov és a hoz­zájuk csatlakozott Sepi- lov voltak. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangsú­lyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt, ‘az új harca a régi ellen. Ar­ról volt szó, hogy pártunk to­vábbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini politikát, vagy újból feltá­madnák a személyi kultusz időszakának az egész párt ré­széről elítélt módszerei. jet hadsereget a pártvezetés­sel. „Visszaverve a levitézlett frakciósokat, intrikusokat és karrieristákat, a párt még szo­rosabbra zárta sorait, megszi­lárdította kapcsolatait a nép­pel, minden erőt fő irányvo­nalának sikeres megvalósí­tására mozgósított.” Hruscsov megállapította, hogy A XX. kongresszuson kidolgozott irányvonal — lenini irányvonal a XX. kongresszus irány­vonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kom­munista mozgalomban, a marxista—leninista test­vérpártoknál. Ugyanakkor — folytatta —, pártunknak a személyi kul­tusz káros következményei­nek leküzdését célzó irányvo­nala — mint később kiderült — nem talált kettő megértés­re az Albán Munkapárt veze­tőinél, sőt, mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irány­vonal ellen. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov —, hogy nem tet­szik nekik pártunknak az az irányvonala, amelynek célja Sztálin személyi kultusza ká­ros következményeinek hatá­rozott kiküszöbölése, a hata­lommal való visszaélések éles elítélése, a párt- és az állami élet lenini szabályainak hely­reállítása. — Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyaráz­za, hogy ők maguk — saj­nálatunkra és bánatunkra — megismétlik azokat a módsze­reket, amelyeket hazánkban alkalmaztak a személyi kul­tusz Idején — jelentette ki Hruscsov, majd így, foly­tatta: Pártunk XX. kongresszu­sának kidolgozott irány­vonala lenini irányvonal és mi nem engedhetünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki másnak. — Az albán vezetők „visz- sza próbálják húzni pártun­kat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tetszenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnek meg. Pártunk továbbra is határo­zottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszu­sának irányvonalát, amely ki­állta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról!” — hangsú­lyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára így foly­tatta: „Ha az albán vezetők nagy­ra becsülik népük érdekeit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barát­ságot kívánnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a töb­bi testvérpárttal, akkor le kell mondaniuk téves nézeteikről, vissza kell térniük a szocialis­ta közösség testvéri családjával való egység és szoros együtt­működés útjára, az egész nem­zetközi kommunista mozgalom­mal való egység útjára. Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi köte­lességének megfelelően min­den tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia egysorban haladjon minden szocialista országgal.” A pártvezetés ereje a kollektivitásban rejlik — Nincs egyetlen olyan nagy bel- vagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitattunk volna meg kól- lektív módon és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata — je­lentette ki ezután Hruscsov és hozzátette: „éppen ez a lenini elvek megvalósítása”. Hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrá­cia fejlesztése, a helyi pártszervek jogainak kiter­jesztése és szerepének fo­kozása, a kollektív vezetés elvének betartása a pártot röég harCképesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási időszakban az SZKP taglét­száma majdnem 2,5 millió fővel növekedett. Míg a XX. párt- kongresszus idején a pártnak 7 215 505 tagja volt, addig a XXII. kongresszus idejére (1961. október 1-re) a párt tag­» A tanácsok, a szakszem — Jelenleg elsőrendű jelen­tőségűvé válik — folytatta Hruscsov — a párt-, állami és társadalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel. A párt-, állami és társa­dalmi ellenőrzés rendszere hatalmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján tökéletesít­sük a kommunizmus épí­tésének irányítását, a nagy tömegek kommunista ne­velésének nagyszerű isko­láját. — A tanácsok — mondotta Hruscsov — a nép mindent át­fogó szervezetei, amelyekben egysége ölt testet. A tanácsok milliók társadalmi tevékenysé­gének olyan "iskolájává váltak, amilyent az emberiség fejlődé­sének eddigi története során még nem ismert. — A tanácsok egész tevé­kenysége társadalmunk nagy­szerű demokratizmusának legjobb bizonyítéka —, hang­súlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok száma hozzávetőleg kétmillió. Ezen­kívül további több mint két­millió aktivista vesz részt a tanácsok állandó bizottsá­gainak munkájában. létszáma 9 716 005 főre emelke­dett. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára elmon­dotta, hogy a párt soraiban képviselve van a Szovjetunió­ban élő több mint száz nem­zet és nép. „Pártunk a munkás- osztály nemzetközi szervezete­ként keletkezett, fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját alkotó egyenjogú szocialista nemzetek nagyszerű egységét és testvéri barátságát.” Mint Hruscsov megállapítot­ta, a párt az utóbbi években erőteljesen a népgazdaság konkrét vezetésének kérdései felé fordult. „A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé, hogy sok ember tehetségét, ismere­teit és tapasztalatait, hogy úgymondjam, egységes tehet­séggé forrasszuk össze, amely nagy dolgok elvégzésére ké­pes.” esetek és a Komszomol — A Szovjetunió — mon­dotta Hruscsov — fejlődé­sének új szakaszába lépett, magasabb szintre emelkedett a szocialista demokrácia. A Szovjetunió új alkot­mányának, amelynek ki­dolgozását most kezdjük, tükröznie kell a szovjet társadalom életének új vonásait a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában. Amint a szovjet társada­lom a kommunizmus felé ha­lad, a szakszervezetek funk­ciói bővülni fognak, mind újabb olyan ^problémák tar­toznak majd tevékenységük körébe, amelyekkel azelőtt az államapparátus szervei foglalkoztak. Pártunk elő­mozdítja a szakszervezetek gazdaságvezető tevékenysé­gének fokozását. Hruscsov kijelentette: „A Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség fő feladata az, hogy az ifjakat és a leányokat a forradalmi harc hősi hagyo­mányain, a munkások, a kol­hozparasztok, az értelmiség önfeláldozó munlcájának pél­dáján, a marxizmus—ler.iniz- mus nagy eszméin nevelje”. A marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztése a párt tevékenységének alapja Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangsú­lyozta, hogy a beszámolóban vázolt időszakot a párt életé­ben a kommunizmus építésé­vel kapcsolatos sok nagy je­lentőségű kérdésnek és a nemzetközi felszabadító moz­galom időszerű problémáinak alkotó szellemű megoldása jellemezte. Ezek között van­nak igen fontos elméleti kö­vetkeztetések a proletariátus diktatúrájáról a jelenlegi vi­szonyok között, a szocializmus kommunizmusba való átnövé- sének törvényszerűségeiről, a kommunizmus anyagi és tech­nikai alapja megteremtésének útjairól, a kommunista társa­dalmi viszonyom kialakításá­ról és az új ember nevelésé­ről, a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet for­máinak sokféleségéről, a szo­cialista országok többé-}levés­be egyidejű belépéséről a kommunizmusba, a világhá­ború elhárításának jelenlegi reális lehetőségéről, korunk jellemzéséről stb. Mint Hruscsov megjegyezte, az SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt tes­tet, amely a Szovjetunió­ban folyó kommunista építés filozófiai, közgaz­daságtani és politikai megalapozása. — A kommunizmus építé­sében kivívott gyakorlati si­kereink — mondotta — egy­ben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből kell tekinteni azokat a kimagasó társadalmi és gazdasági intézkedéseket, amelyeket a párt a legutóbbi években foganatosított. — A marxizmus—lenin iz­mus alkotó szellemű tovább­fejlesztése a párt tevékenysé­gének alapja, a kommunista építés sikerességének döntő feltétele. Pártunk az elmélet és a gyakorlat egységének le­nini elvét szemelött tartva, továbbra is hazánk népeivel és az egész világ dolgozóival szemben fennálló legfonto­sabb kötelességének tartja a marxizmus—leninizmus elvei­nek védelmét és alkotó szel­lemű továbbfejlesztését. A pártépítés fő feladatai A pártépítés területén a kö­vetkező fő feladatok várnak megoldásra. A párt a szovjet nép erőfe­szítéseit mindenekelőtt a kom­munizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésére, az új társadalmi viszonyok töké­letesítésére, valamint arra fog­ja irányítani, hogy minden szovjet embert a. kommunista tudatosság szellemében nevel­jen. A párt figyelmét rá kell irá­nyítani a hétéves terv teljesí­tésére, a munkatermelékeny­ség szakadatlan emelésére és a dolgozók jólétének fokozásá­ra. A párt következetesen be­tartja a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elveit A párt erősíteni fogja sorainak egységét és összeforrottságát, megvédelmezi a marxizmus- leninizmus tisztaságát, erélyes harcot folytat a marxista—le­ninista pártossággal össze­egyeztethetetlen frakciózás és klikk-szellem minden megnyil­vánulása ellen. A párt minden eszközzel elő­mozdítja a tanácsok, a szak- szervezetek, a Komszomol és a többi tömegszervezet tevé­kenységének kiszélesítését és javítását, a kommunista épí­tésben és a kommunista ne­velésben betöltött szerepük fo­kozását, a tömeg alkotó kezde­ményező készségének fejlődé­sét, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának erősödését. A párt a jövőben is kidol­gozza majd az élet által felve­tett új elméleti kérdéseket, minden szovjet embert a mar­xizmus—leninizmushoz való hűség szellemében, a burzsoá ideológia minden megnyilat­kozásával szemben való kér­lelhetetlen ség szellemében, a kommunizmus ellenségeinek mesterkedéseivel szemben szükséges politikai éberség fokozása szellemében fog ne­velni. A párt a Szovjetunióban folyó kommunista épí­tést a világ dolgozóival szemben fennálló interna­cionalista kötelességének teljesítéseként fogja fel. Továbbra is lankadatlanul fog harcolni a szocialista világ- rendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért. Az SZKP fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommu­nista és munkáspárttal, velük (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents