Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

f

1961. OKTÓBER 18, SZERDA

"\~Kivlan

5

Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója

(Folytatás a 4. oldalról)

mi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához.

Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkás- osztály és a kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kulturális-műszaki színvonal tekintetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak, alapvető érdekeik is azonosak.

A munkásosztály és a pally módon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A proletár- demokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik ét. „Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. 1. Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk állami feladatok végzésébe”.

Hruscsov megállapította, hogy szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: „minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében! Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk”.

Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami terhek'' ' féjlesfctésehek,"-’ a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát — jelentette ki —, ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a tár| rasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek, az osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe.

A technikai haladás, a dolgozók kulturális-technikai felemelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov.

Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának van közép- és felsőfokú végzettsége.

sadalom között és a személyiség lefojtásáho? vezet

Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a kizsákmányolás igájától, széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom javát szolgálja.

— A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: •

A szocialista rend által létrehozott összes értékek

Nyikita Hruscsov ezután, kijelentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai té- i Kft 0(1 . áffit a

kommunisták és az egész szovjet nép elé.

Első: az egész nép erőfeszítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a jövőben is emelni kell, s a szükséges színvonalon kell megtartani az ország védelmi képességét;

Második: meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szóközül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője.

A továbbiakban Hruscsov a következőket mondotta:

— Az imperializmus ideológusai a kapitalizmus országait „nyílt társadalomnak” nevezik, a Szovjetuniót pedig „zárt társadalomnak”. Igen, egyetértünk abban, hogy a mi szocialista államunk valóban zárva van a kizsákmányoló és harácsoló monopoltőke, a munkanélküliség, a haramiatörvények, a züllesztő, dekadens ideológia előtt. Természetesen az imperialista urak azt szeretnék, ha a szocialista társadalom nyitva állna kémtevékenységük számára. A szocializmus ellen irányuló felforgató tevékenység számára azonban a szovjet társadalom zárva, szigorúan zárva van!

Hruscsov hozzátette, hogy a szovjet társadalom nyitva áll az olyan külföldiek előtt, akik tiszta sziwel közelednek. Nyitva áll a becsületes kereskedelem, a tudományos, technikai és művelődési vívmányok cseréje, az igazságnak megfelelő tájékoztatás előtt.

— Már régóta javasoljuk a kapitalista világnak, hogy ne a fegyverkezési versenyben mérjük össze erőinket, hanem a dolgozók életének megjavításában — mondotta Hruscsov. — Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus nem tud helytállni ebben a versenyben.

Meggyőződésünk, hogy végeredményben minden nép helyesen választ majd, előnyben részesíti a kommunizmus valóban szabad világát és elfordul a kapitalizmus úgynevezett „szabad világától.”

cialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergia-termelést, a vegyipart, _ _,a. gépgyártást, a fémkohászatot és a fűtőanyag- ipart;

Harmadik: olyan színvonalat kell elérni az ipar és mező- gazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság iparcikk- és élelmiszerszükségletének teljesebb kielégítését;

Negyedik: a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni;

Ötödik: tovább kell haladni a kulturális és szociális építés minden frontján.

A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át

A szovjet nép öt feladata

A lenini párt - a kommunizmus győzelméért folytatott harc szervezője

A fenti című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kultusz megbírálásá- nak és következményei felszámolásának rendkívül nagy politikai és gyakorlati jelentősége volt.

Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöttük volna le hátrányos következményeit és nem állítottuk volna helyre a párt- és állami tevékenység lenini elveit — jelentette ki Hruscsov —, akkor ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a szovjet demokráciát és a forradalmi törvényes- séget, meglassul az ország gazdasági fejlődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üteme és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte.

A nemzetközi vonatkozásban gyengült volna a Szovjetunió helyzete a világ küzdőterén, rosszabbodtak volna kapcsolatai más országokkal, ami komoly következményeket rejtett volna magában.

„Ezért volt olyan óriási politikai és gyakorlati jelentősége a személyi kultusz megbír olásának és következményei leküzdésének” — hangsúlyozta Hruscsov.

— A párt számot vetett azzal — jelentette ki —, hogy a hibák és torzítások feltárása, a hatalommal való visszaélések leplezése bizonyos keserűséget, sőt elégedetlenséget kelthet a párt soraiban és a n<jp körében. Bizonyos hátrányokkal jár, átmeneti nehézségeket okoz az SZKP és a marxista—leninista testvérpártok számára. Mégis a párt bátran szembenézett a nehézségekkel, becsületesen és nyíltan megmondta a népnek a teljes igazságot, mert mélyen áthatotta az a hit, hogy a nép helyesen fogja fel a párt vonalát. Nem is csalódott.

Hruscsov kijelentette: „A szovjet kommunisták büszkén mondhatják: nem tettük tönkre a lenini párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetlenül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, szilclaszi- lárd, mint még soha!”

A XX. pártkongresszuson kifejezésre juttatott lenini irányvonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkeseredett ellenállással fogadták a

Hruscsov emlékeztetett arra, hogy nem sokkal később, 1957 októberében, az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozottan visszaverte Zsukov volt honvédelmi miniszternek azon próbálkozásait, hogy lépjenek a kalandorkodás útjára, kövessenek olyan irányvonalat, amely elszakítja a fegyveres erőket a párttól, szembeállítja a szovpártellenes elemek, a revizionisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hivei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszernek és rendszernek.

A párt lenini irányvonala ellen lépett fel az a pártellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Per- vuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepi- lov voltak.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt, ‘az új harca a régi ellen. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini politikát, vagy újból feltámadnák a személyi kultusz időszakának az egész párt részéről elítélt módszerei.

jet hadsereget a pártvezetéssel.

„Visszaverve a levitézlett frakciósokat, intrikusokat és karrieristákat, a párt még szorosabbra zárta sorait, megszilárdította kapcsolatait a néppel, minden erőt fő irányvonalának sikeres megvalósítására mozgósított.”

Hruscsov megállapította,

hogy

A XX. kongresszuson kidolgozott irányvonal — lenini irányvonal

a XX. kongresszus irányvonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kommunista mozgalomban, a marxista—leninista testvérpártoknál.

Ugyanakkor — folytatta —, pártunknak a személyi kultusz káros következményeinek leküzdését célzó irányvonala — mint később kiderült — nem talált kettő megértésre az Albán Munkapárt vezetőinél, sőt, mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irányvonal ellen.

— Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov —, hogy nem tetszik nekik pártunknak az az irányvonala, amelynek célja Sztálin személyi kultusza káros következményeinek határozott kiküszöbölése, a hatalommal való visszaélések éles elítélése, a párt- és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása.

— Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyarázza, hogy ők maguk — sajnálatunkra és bánatunkra — megismétlik azokat a módszereket, amelyeket hazánkban alkalmaztak a személyi kultusz Idején — jelentette ki Hruscsov, majd így, folytatta:

Pártunk XX. kongresszusának kidolgozott irányvonala lenini irányvonal és mi nem engedhetünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki másnak.

— Az albán vezetők „visz- sza próbálják húzni pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tetszenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnek meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszusának irányvonalát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról!” — hangsúlyozta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára így folytatta:

„Ha az albán vezetők nagyra becsülik népük érdekeit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a többi testvérpárttal, akkor le kell mondaniuk téves nézeteikről, vissza kell térniük a szocialista közösség testvéri családjával való egység és szoros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útjára.

Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi kötelességének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia egysorban haladjon minden szocialista országgal.”

A pártvezetés ereje a kollektivitásban rejlik

— Nincs egyetlen olyan

nagy bel- vagy külpolitikai

kérdés, amelyet pártunkban

nem vitattunk volna meg kól- lektív módon és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata — jelentette ki ezután Hruscsov és hozzátette: „éppen ez a lenini elvek megvalósítása”.

Hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesztése, a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének fokozása, a kollektív vezetés elvének betartása a pártot röég harCképesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma majdnem 2,5 millió fővel növekedett. Míg a XX. párt- kongresszus idején a pártnak 7 215 505 tagja volt, addig a XXII. kongresszus idejére

(1961. október 1-re) a párt tag»

A tanácsok, a szakszem

— Jelenleg elsőrendű jelentőségűvé válik — folytatta Hruscsov — a párt-, állami és társadalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel.

A párt-, állami és társadalmi ellenőrzés rendszere hatalmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján tökéletesítsük a kommunizmus építésének irányítását, a nagy tömegek kommunista nevelésének nagyszerű iskoláját.

— A tanácsok — mondotta Hruscsov — a nép mindent átfogó szervezetei, amelyekben egysége ölt testet. A tanácsok milliók társadalmi tevékenységének olyan "iskolájává váltak, amilyent az emberiség fejlődésének eddigi története során még nem ismert.

— A tanácsok egész tevékenysége társadalmunk nagyszerű demokratizmusának legjobb bizonyítéka —, hangsúlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok száma hozzávetőleg kétmillió. Ezenkívül további több mint kétmillió aktivista vesz részt a tanácsok állandó bizottságainak munkájában.

létszáma 9 716 005 főre emelkedett.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a párt soraiban képviselve van a Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nép. „Pártunk a munkás- osztály nemzetközi szervezeteként keletkezett, fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját alkotó egyenjogú szocialista nemzetek nagyszerű egységét és testvéri barátságát.”

Mint Hruscsov megállapította, a párt az utóbbi években erőteljesen a népgazdaság konkrét vezetésének kérdései felé fordult. „A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé, hogy sok ember tehetségét, ismereteit és tapasztalatait, hogy úgymondjam, egységes tehetséggé forrasszuk össze, amely nagy dolgok elvégzésére képes.”

esetek és a Komszomol

— A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — fejlődésének új szakaszába lépett, magasabb szintre emelkedett a szocialista demokrácia.

A Szovjetunió új alkotmányának, amelynek kidolgozását most kezdjük, tükröznie kell a szovjet társadalom életének új vonásait a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában.

Amint a szovjet társadalom a kommunizmus felé halad, a szakszervezetek funkciói bővülni fognak, mind újabb olyan ^problémák tartoznak majd tevékenységük körébe, amelyekkel azelőtt az államapparátus szervei foglalkoztak. Pártunk előmozdítja a szakszervezetek gazdaságvezető tevékenységének fokozását.

Hruscsov kijelentette: „A Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség fő feladata az, hogy az ifjakat és a leányokat a forradalmi harc hősi hagyományain, a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség önfeláldozó munlcájának példáján, a marxizmus—ler.iniz- mus nagy eszméin nevelje”.

A marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztése a párt tevékenységének alapja

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a beszámolóban vázolt időszakot a párt életében a kommunizmus építésével kapcsolatos sok nagy jelentőségű kérdésnek és a nemzetközi felszabadító mozgalom időszerű problémáinak alkotó szellemű megoldása jellemezte. Ezek között vannak igen fontos elméleti következtetések a proletariátus diktatúrájáról a jelenlegi viszonyok között, a szocializmus kommunizmusba való átnövé- sének törvényszerűségeiről, a kommunizmus anyagi és technikai alapja megteremtésének útjairól, a kommunista társadalmi viszonyom kialakításáról és az új ember neveléséről, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak sokféleségéről, a szocialista országok többé-}levésbe egyidejű belépéséről a kommunizmusba, a világháború elhárításának jelenlegi reális lehetőségéről, korunk jellemzéséről stb.

Mint Hruscsov megjegyezte,

az SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt testet, amely a Szovjetunióban folyó kommunista építés filozófiai, közgazdaságtani és politikai megalapozása.

— A kommunizmus építésében kivívott gyakorlati sikereink — mondotta — egyben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből kell tekinteni azokat a kimagasó társadalmi és gazdasági intézkedéseket, amelyeket a párt a legutóbbi években foganatosított.

— A marxizmus—lenin izmus alkotó szellemű továbbfejlesztése a párt tevékenységének alapja, a kommunista építés sikerességének döntő feltétele. Pártunk az elmélet és a gyakorlat egységének lenini elvét szemelött tartva, továbbra is hazánk népeivel és az egész világ dolgozóival szemben fennálló legfontosabb kötelességének tartja a marxizmus—leninizmus elveinek védelmét és alkotó szellemű továbbfejlesztését.

A pártépítés fő feladatai

A pártépítés területén a következő fő feladatok várnak megoldásra.

A párt a szovjet nép erőfeszítéseit mindenekelőtt a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésére, az új társadalmi viszonyok tökéletesítésére, valamint arra fogja irányítani, hogy minden szovjet embert a. kommunista tudatosság szellemében neveljen.

A párt figyelmét rá kell irányítani a hétéves terv teljesítésére, a munkatermelékenység szakadatlan emelésére és a dolgozók jólétének fokozására.

A párt következetesen betartja a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elveit A párt erősíteni fogja sorainak egységét és összeforrottságát, megvédelmezi a marxizmus- leninizmus tisztaságát, erélyes harcot folytat a marxista—leninista pártossággal összeegyeztethetetlen frakciózás és klikk-szellem minden megnyilvánulása ellen.

A párt minden eszközzel előmozdítja a tanácsok, a szak- szervezetek, a Komszomol és a többi tömegszervezet tevékenységének kiszélesítését és javítását, a kommunista építésben és a kommunista nevelésben betöltött szerepük fokozását, a tömeg alkotó kezdeményező készségének fejlődését, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának erősödését.

A párt a jövőben is kidolgozza majd az élet által felvetett új elméleti kérdéseket, minden szovjet embert a marxizmus—leninizmushoz való

hűség szellemében, a burzsoá ideológia minden megnyilatkozásával szemben való kérlelhetetlen ség szellemében, a kommunizmus ellenségeinek mesterkedéseivel szemben szükséges politikai éberség fokozása szellemében fog nevelni.

A párt a Szovjetunióban folyó kommunista építést a világ dolgozóival szemben fennálló internacionalista kötelességének teljesítéseként fogja fel.

Továbbra is lankadatlanul fog harcolni a szocialista világ- rendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért.

Az SZKP fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista és munkáspárttal, velük

(Folytatás a 6. oldalon)