Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
1561. OKTOBER 18, SZERDA 3 Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) | elfogadható alapon történő j rendezésére.” — Az SZKP külpolitikai tevékenységének igen fontos al- koto eleme a harc az általános és teljes leszerelésért — folytatta Hruscsov. — Nem arról van szó, hogy a szocializmus egyoldalúan szereljen le az imperializmus előtt és viszont, hanem arról, hogy egyetemesen mondjunk le a fegyverekről, mint a vitás nemzetközi problémák megoldásának eszközéről. Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása szempontjából a második világháború maradványainak felszámolása. Mi ma is hajlandók vagyunk arra, hogy a nyugati 'hatalmakkal karöltve, tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldást. Napjainkban veszélyes dolog az erőpolitika Gromiko külügyminiszternek az amerikai külügyminiszterrel és az Egyesült Államok elnökével, valamint az angol miniszterelnökkel nemrég folytatott megbeszéléseiről szólva Hruscsov ezt mondta: — Az a benyomásunk alakult ki, hogy a nyugati hatalmak bizonyos megértést tanúsítanak a helyzet iránt és hajlandók arra, hogy keressék a kölcsönösen elfogadható alapon a megoldást a német probléma és Nyugat-Berlin kérdésére. — Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam: „jó tanácsot” adnak nekünk, azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes? — Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői, azok az erők, amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezkednek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlők, akkor is teljesen ésszerűtlen dolog háborúval fenyegetőzni. Miután elismerik az egyenlőséget, ebből le kell vonni a Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZ-gépezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ENSZ gépezete „a hidegháború évei alatt berozsdásodott és azóta hibásan működik". Itt az ideje, hogy végre elismerjék a Kínai Népköz- társaság törvényes jogait az ENSZ-ben. A kialakult helyzetben á legésszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mindkét német állammal és felvenni őket az ENEZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyenjogúvá váljék az ENSZ minden szervében. Hruscsov kijelentette: a népek életbevágóan fontos érdekeivel összhangban meg kell oldani a j kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika. Hruscsov kijelentette: — A német békeszerződést alá kell írni és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük. Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyugat-Berlinnek, mint dcmilitarizált, szabad városnak a helyzetét is. Rámutatva arra, hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmiféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: „A szovjet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához, ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását. Ha a nyugati hatalmak késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német békeszerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor mi nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a békeszerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni. A fő dolog megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg’’. gyarmati elnyomás végleges megszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyilvánulásában meg kell szüntetni a gyarmati elnyomást. Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából, nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problémák közé sorolta Hruscsov az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elsősorban Európában és a Távol-Keleten, meg nem támadási szerződés megkötését a varsói szerződés szervezetéhez tartozó országok és az északatlanti katonai tömb országai között, elválasztó övezetek megteremtését a katonai csoportosulások fegyveres erői között és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését. Az ENSZ-gépezet berozsdásodott és hibásan működik A gazdasági kapcsolat —. a békés együttélés legfontosabb eleme — A nemzetközi helyzet megjavításának módja az ösz- szes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése — jelentette ki Hruscsov. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról szólva kijelentette. hogy az Egyesült Államok politikája az utóbbi években változatlanul a nemzetközi helyzet kiélezésére irányult, ez sajnálatot kelt minden békeszerető népben. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió mindig úgy vélekedett és ma is az a véleménye, hogy nincs más mód az egyetemes pusztító háború elhárítására mint az államok közötti kapcsolatok rendezése, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. — A fő dolog az — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok mondjon le a vitás kérdések háború útján történő megoldásáról és nemzetközi kapcsolatait a békés gazdasági Verseny elvein építse. Ha a realizmus kerekedik felül az Egyesült Államok politikájában, akkor elhárul az egyik komoly akadályoz egész nemzetközi helyzet javulásának útjából. Ez nemcsak a mi országaink népei számára lenne nyereség, hanem más népek, a világbéke ügye szempontjából is. Hruscsov hangsúlyozta azt ■ a nagy szerepet, amelyet a I gazdasági kapcsolat, mint a békés együttélés egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszik. Rámutatott, hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szovjetunió külkereskedelme mintegy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szilárd kereskedelmi kapcsolatai és több mint száz országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Évenként 700 000-nél több szovjet ember utazik külföldre és több mint 700 000 külföldi látogat a Szovjetunióba. Hruscsov kijelentette: „A jelenlegi feltételek között megnyílt annak lehetősége, Az elnökség üdvözli a testvérpártok küldötteit hogy arra az egész időszakra megvalósítsuk a békés együttélést, amelyben meg kell ol- dódniok a világot jelenleg megosztó szociális és politikai problémáknak. Az ügy úgy halad, hogy még a szocializmusnak az egész földre kiterjedő győzelme előtt, a kapitalizmusnak a föld. egy részén való megmaradása mellett, reális lehetőség van a világháborúnak a társadalom életéből való kiküszöbölésére.” A Szovjetunió külpolitikájának feladatai Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a következő feladatokat állítja a Szovjetunió külpolitikája elé: Tántoríthatatlanul és következetesen meg kell valósí- . tani ,a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, mint a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalát; Erősíteni kell a szocialista országok egységét a testvéri együttműködés és kölcsönös segítség alapján, hozzá kell járulni a szocialista világrend- szer hatalmának megerősítéséhez; Fejleszteni kell a kapcsolatokat és együtt kell működni a világ minden békeharcosával; ... Erősíteni kell a proletár-szolidaritást az egész világ munkásosztályával és dolgozóival, sokoldalú anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azoknak a népeknek, amelyek az imperialista és kolonialista iga | alól való felszabadulásukért, s függetlenségük megerősítéséért küzdenek; Széleskörűen fejleszteni kell a nemzetközi üzleti kapcsolatokat. a gazdasági együttműködést és a kereskedelmet minden olyan országgal, amely ilyen kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunióval; Aktív és rugalmas külpolitikát kell folytatni, tárgyalások útján el kell érni a megérett világproblémák megoldását, le kell leplezni a háborús gyújtogatok kísérleteit és mesterkedéseit. , . . A Szovjetunió a kommunizmus általánosan kibontakozott építésének szakaszába lépett lánosan kibontakozó építési időszakában felvetődő döntő feladatok teljesítéséért vívott harc volt a legfőbb és meghatározó vonása. E feladatok közé sorolta a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését; a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdítását; a dolgozók kommunista nevelését; a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítését. A népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik Azzal összefüggésben, hogy a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakaszába lépett, Hruscsov kijelentette, hogy az ország nagy utat tett meg annak az alapvető gazdasági feladatnak a megoldására, hogy elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A Szovjetunió, amely már jelentősen túlszárnyalja az Egyesült Államokat a termelés növekedésének ütemében, a legutóbbi évek folyamán kezdte maga mögé utasítani az Egyesült Államokat sok fontos termelési ág abszolút növekedésének tekintetében is. Jelenleg a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének csaknem egyötöd részét. Minden lehetőség megvan rá, hogy ne csak teljesítsék, hanem, túl is teljesítsék a hétéves tervet. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja. 1965 végére semmilyen adót nem szednek a lakosságtól. Az építkezések mennyiségének és ütemének tekintetében a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok széles fronton folytatnak kutatómunkát korunk egyik legfontosabb problémája megoldására: az irányítható termonukleáris reakció megvalósítására. A Szovjetunióban jelenleg a munkások 40 százaléka, a kolhozistáknak pedig több mint 23 százaléka rendelkezik közép- és főiskola végzettséggel. Az osztályviszonyok a Szovjetunióban fejlődésük új szakaszába léptek. A proletár-demokrácia az egész népre kiterjedő szocialista demokráciává válik. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a XX. kongresz- szus után az SZKP tevékenységének a kommunizmus álta„vagyis mintha 50 olyan villamoserőművel gazdagodtunk volna, mint a V. 1. 1 jenin dnyeperi erőmű”. Hruscsov megállapította, hogy a korszerű ipar alapján gyorsan fejlődik a szovjet népgazdaság minden ága, sikeresen fejlődik az élelmiszer- és a könnyűipar is. A hétéves terv végére, 1985-re a Szovjetunió a cipő- és a textiláruk termelésében lényegesen felülmúlja majd Angliát, Franciaországot és Nyugat-Németországot együttvéve. A kormány a textil- és a cipőipar, valamint ezen iparágak nyersanyagbázisának fejlesztésére a hétéves terv végéig pótlólag körülbelül 2,5 milliárd rubelt juttat. Hruscsov hangsúlyozta, hogy „terveink a békés építés tervei, ugyanakkor a párt és a kormány állandóan szem előtt tartja az ország védelmi képessége erősítésének szükségességét is” „Vannak interkontinentális ballisztikus rakétáink, rakéta légelhárító fegyvereink, rakétáink a szárazföldi csapatok, a légi- és a tengeri haderő számára. Sikeresen folyik tengeralattjáró flottánk kiépítése. E flottát atomhajtóművekkel, ballisztikus, valamint a célpontra automatikusan ráirányuló rakétákkal látjuk el.” — Teljesen befejeződött a szovjet hadsereg felszerelésének átállítása a nukleáris rakétatechnikára — jelentette ki Hruscsov. Az imperialisták ma már nem zsarolhatják büntetlenül háborús fenyegetőzésekkel a békcszerető országokat: a kommunizmust építő szovjet nép kezében az atom- és hidrogénfegyver megbízhatóan szolgálja a béke ügyét. Gyors ütemben növekszik az iparban a munka termelékenysége Az SZKP Központi Bizottságának titkára megállapította, a pártkongresszus után komoly minőségi változások történtek az iparban, az építkezés, a közlekedés terén, óriási munkát végeztek az anyagi termelés minden ágában, a technikai felszerelés felújítására sokezer legújabb típusú gépet, esztergapadot, készüléket. műszert automataberem- dezést készítettek. Gyökeresen megjavult a tüzelőanyag-gazdálkodás szerkezete. A tüzelőanyag-termelésben a kőolaj és a gáz most 42 százalékkal szerepel, az | 1955. évi 23.5 százalékkal szemben. Üj technikai alapra helyezték a villamosenergiatermelést. A munkások rendelkezésére álló energiameny- nyiség körülbelül 40 százalékkal növekedett. 1956-tól 1961-ig a népgazdaságban 156 milliárd rubel értékű állami beruházást eszközöltek, többet, mint a XX. pártkongresz- szusig a szovjet hatalom éveiben. Körülbelül hatezer nagy állami vállalatot helyeztek üzembe. Több mint harmincezer kilométer hosszúságban fektettek le kőolaj- és gázcsővezetékeket. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka termelékenységének gyors növekedése jellemzi. 1961-ben az iparban a termelékenység 43 százalékkal, az építkezéseknél 60. á vasúti közlekedésnél 56 százalékkal nagyobb az 1955. évinél. Ezen az alapon keletkezett az ipari termelés növekedésének majdnem 70 százaléka. Következetesen végrehajtották a keleti területek termelőerőinek fejlesztését célzó irányvonalat. Mint Hruscsov hangsúlyozta, a haladás meggyorsítása szempontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányításának átszervezése. Hruscsov közölte, hogy felülvizsgálták és megjavították a XXI. pártkongresszuson elfogadott népgazdaságfejlesz- tési hétéves terv egyes feladatait. A terv e módosításait „maga az élet, a szovjet (Folytatás a 4. oldalon) „A központi bizottság megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy a népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik” — mondotta Hruscsov. Szüntelenül növekszik a nép jóléte. Uj csúcsokat ért el a szovjet tudomány és kultúra. Sikeresen megvalósul a hétéves terv. A Szovjetunió messze haladt legfőbb gazdasági feladatának megoldásában, abban, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy lakosra eső termelésben. A lakosság száma 1956-tól 20 millió fővel gyarapodott és csaknem 220 millió főt tesz ki. Hruscsov az ipari termelésnek a XX. kongresszus utáni fejlődését jellemezve adatokat idézett, amelyek magukban foglalják az 1961- es év előzetes eredményeit. Bejelentette, hogy az ipari termelés hat év alatt csaknem 80 százalékkal emelkedik. Különösen figyelemre mél- | tóak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának létrehozásában döntő szerepet játszó nehézipar legfontosabb ágazataiban elért eredmények. Az acélolvasztás hat év alatt 26 millió tonnával emelkedett, ami meghaladja Anglia egész évi acéltermelését. Az olajkitermelés 95 millió tonnával emelkedett, „más szavakkal: öt új Baku jött létre". A villamosener- gia-termelés 157 milliárd kilowattórával növekedett,
