Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

1981. SZEPTEMBER 9, SZOMBAT MEGYEI <-/fíHnn Ahol tréfa és jókedv tanyáz — Ebbe a kútba másztam le — mutatja Balaska Jó­zsef, a párttitkár. Meg kel­lett tennem, mert fogadtunk. Nem akarták elhinni, hogy le merek szállni az új kút mé­lyébe Aztán megmutattam és nyertem egy üveg sört. Persze, nem a sör számít. A tréfa. A baromfiaknál a főagronó- mus, Pinviczky Vince köte­kedik Lakatos Andrásáéval, Kiskorén Istvánnéval, Brin- zik József néval: — Ha így gondozzák a csi­bét, bizony elpusztulnak. Rosszul etetik, ahogy elné­zem. Az asszonyok elértik az óvodást, visszanyelvelnek: — Csak csúfolódjék, majd kérjük a leváltását! Aztán nevetnek egyet. Mint ahogy nevetnek a tehenészet­nél is az álmélkodósunkon. Ugyanis 163 szarvasmarhá­juk van és valamennyi neve „V”Jbetűvel kezdődik: Virág, Velő, Vonal, Vásár, varjú, Vörheny. Azért csinálják így, mert ezek a tehenek még „v”-ásárólt jószágok. Ami saját lesz, azokat az első évben „A", a későbbieket .,B’‘, „C” betűvel kezdődő bece­nevekkel látják el. így szá­molás nélkül tudják, hány esztendősek a jószágok Kedves dolog az is, hogy a tehenészeknek, de az agro- nómusnak, az elnöknek is van kiválasztott állata. Vacak például arról híres: akkora borját ellett, hogy áz fel sem tud állani gyenge lábára. Va­sast az elnök kedveli: szi- mentáli—magyar-—borzderes keverék. Vera azért kedvenc, mert almozás előtt a világért sem feküdne le, annyira sze­reti a tisztát! Látszólag tréfás, de lényeg­telen dolgokat említettünk meg. Pedig a valóságban na­gyon lényegesek. Ahol tréfá­ra, kötözködésre, egymás ug­ratására van kedv, ott otthon érzik magukat az emberek. Azt kérdeztük: megszoktak-e már a szövetkezetben a ta­gok. A válasz szinte vala- mennyiöik ajkáról egyformán hangzott: — A járásban elsőnek arat­tunk le.' — A cséplésben is mi győz­tünk. — Elsők vagyunk a beta­karításban is. Ennél tömörebb választ nem adhattak volna, mert a. megszokást, a jó hangulatot mi másban mérhetnénk, mint a munka eredményében?! Ki­lenc hónapja alakult a tápió- szentmártoni Rákóczi Ter­melőszövetkezet. Amikor az elnököt, Nagy Zsigmondot „vallatjuk”, csak annyit mond: — Nagyon szorgalmas a tagság. Nem tudja . senki el­képzelni, mennyire dolgos, jóravaló emberek. Turóczi János, Tóth János, Heteczki Illésné, Gallai Sándor, Le- hóczki Árnál, Venczel And­rás, Olez Pál és a többiek. De jó lenne valamennyit felsorolni! A tagok — nem is kevesen — pedig az elnököt dicsérik: — Higgadt, igazságos em­ber. Ért a vezetéshez. A cséplés például nehezen in­dult. Akkor hajnali négy­kor kijött az elnök a párt­titkárral és az agronómus- sal‘. Megindították a gépet. Akik jóval később érkeztek, bizony szégyelltek magukat. Másnap már mindenki jóikor a gépe mellett állt. — így volt a cukorrépa- egyelésnél is. Nem időben jöt­tek az emberek? Ott volt az elnök és a párttitkár. Á he­lyettes elnök és az agronó- mus. Nekiálltak egyelni. En­nél jobb példa nem kell! A párttitkár véleménye sze­rint, azért jó a termelőszö­vetkezet, mert a vezetőség összedolgozik. Nincs titok kö­zöttük. — Olykor vitázunk is — És ezzel az első esztendőben mindenki elégedett. De azért gond is van még bőven! — Az építkezéshez kevés a cement, kevés a raktározási lehetőség — sorolják. Sok a szőlőterület, ami sok tagot von el a munkától. Tervki­esés lesz cukorrépából. Fel­felbukkan még olyan nézet: ki volt cseléd, ki nagygazda. Vannak értetlenek, akik ezer- egyedszer is megpróbálják, hátha egyszerre megkapják a bevitt felszerelésért járó ösz- szeget. Húz még vissza a ma­radd nézet. — A minap például — me­séli az elnök — a Szentmár- tonkátai Állami Gazdaság ku­koricáját nézegettük Német Bandi bácsival és Mózes And­rás fogatossal. Sehogysem akarták elhinni, hogy azt a szép kukoricát egyszer sem kapálták meg, elég volt a vegyszeres gyomirtás. Amikor a porhanyós földet markol­ták, még akkor is kétkedve hümmögtek. Csak a gazdaság agronómusának hitték végül el, hogy tényleg nem kapál­ták. Így volt akkor is, amikor arról vitatkoztak a répasze­désnél: nem megy a földbe az ekevas. Mások úgy vélték, a csoroszlya alkalmatlan itt. Aztán meglátták, hogy mind a kettő jól használható. A nehézségek, a gondok mellett azonban terveznek: az idei 1500 kacsa helyett 30 ezret tenyésztenek jövőre. Növekszik tehén-, sertés- és birkaállományuk. Egy pilla­natig sincs kétségük afelől, hogy megvalósítják terveiket. Nemcsak a munkaszervezés, az eredményességi elszámo­lás, a higgadtság, a szaksze­rű vezetés miatt sikerül majd. Ez mind fontos, igaz. De keli még valami más is. Talán egy példát. A vontatók, a kocsik alig győzték a munkát. Silózni va­lót, vályogot hordtak. Meg­volt már a zsúfolt terv más­napra is. Éppen arról beszélt Golló Mihállyal Pinviczki Vince, amikor az egyik asz- szony megszólította őket. Az elnökre hivatkozott, aki egy­szer megígérte, hogy segít majd a tsz, ha a tanyáról be- hurcolkodik a faluba. Holnap szeretne költözni, nem kap­hatna-e kocsit. Senki nem ötölt-hatolt, hogy így sok a munka, úgy nem győzik. Ké­szen voltak a válasszal: visz- szafelé az egyik vontató úgy­is üresen menne, pakolják hát fel a bútort. És a segíteniakarás, a biza­lom, az emberség a lényeg. Mert szervezhetnének, ve­zethetnének jól, ha a lélek hiányozna. A megértés. És ez a Rákócziban nem hiány­zik. Folyik a tréfa, az évődés. Kútba másznak és jólesően kötekednek. Egymás között és a vezetőkkel is. Tehetik. Mert a kétkedés helyét a bizalom váltotta fel. És mert minden­ki fontos, megbecsült gazda a maga több, mint 3000 hol­das portáján. Sági Ágnes • • Üzembe helyezték Csehszlovákiában az első betonaljgyárat BULGÁRIA NEMZETIÜNNEPÉN Történelmének legnagyobb, legfényesebb győzelmét, a szeptember 9-i fegyveres fel­kelés 17. évfordulóját ünnep­li ma a testvéri bolgár nép. A szovjet hadsereg diadal­mas előrenyomulásának ered­ményeképpen 1944. szeptem­ber 9-én, Bulgária népe, kom­munista pártjának vezetésé­vel. megdöntötte a gyűlölt monarcho-fasiszta hatalom és a hitleri megszállók uralmát. 'Ez a kis nép, miután életé­nek és jövőjének ura lett, egé­szen rövid időszak alatt ki­vívta a szocialista forradalom történelmi jelentőségű győzel­mét. Az orszárg gazdasági és kulturális életében mélyre­ható forradalmi változások va, 1960-ra ipart termelése ti­zenkétszeresére emelkedett. Gyors ütemben növekedett a közszükségleti cikkek gyártá­sa. Mezőgazdasági termelé­se három-négyszerese az 1939. évinek. A mélyreható gazda­sági változásokkal egyidőben a bolgár nép kiemelkedő ered­ményeket ért el a szocialista kultúra fejlesztésében. Ebben a mindössze 7,5 millió lakosú országban 1 400 000 fiatal ta­nul az iskolákban és egyete­meken. A felsőiskolát vég­zettek száma, az összlakosság számához viszonyítva, olyan magas, hogy e tekintetben Bulgária negyedik helyen áll a világon. A bolgár nép békés, alkotó í jÉjg W: I is, WM-m Az egykori kisvárosi jellegű bolgár főváros is gyökeresen átalakult a néphatalom 17 esztendeje során. A drága vasúti talpfát he­lyettesítő feszített betonalj gyártásában világviszonylatban is figyelemre méltó eredményt ért el a magyar ipar. Több or­szágnak szállítunk korszerű batonaij gyári berendezéseket, s a kedvező termelési tapaszta­latok alapján a KGST Magyar- országot jelölte ki e berende­zések gyártására. A KOMP­LEX Külkereskedelmi Vállalat és az Építésügyi Minisztérium export fővállalkozói irodája eddig négy betonaljgyárat szállított külföldre. Az eső már működik Bulgáriában, a Szov­jetunióban kettőt építenek és most üzembe helyezték Cseh­szlovákiában az ostrohi új betonalj gyártó berendezést, mentek végbe. Elmaradott ag- rórországból rohamos ütem­ben fejlődött szocialista ipari- agrárországgá. Valóra váltak a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom feledhetet­len harcosának, Georgi Di- mitrovnak szavai: ;. Tizen­öt-húsz év alatt megteremt­jük mindazt, amit más népek más történelmi adottságok mellett, egy egész évszázadon át építettek”. Ma a Bolgár Népköztársa­ságnak fejlett kohászata, gép­ipara, vegyipara, villanyener­giatermelése és színesfém-ko­hászata van, holott mindezek­kel 1944. szeptember 9-e előtt nem rendelkezett. Az utolsó békeévhez, 1939-hez viszonyít­munkájának felsorolt ered­ményei nem válhattak volna valóra a szocialista forrada­lom győzelme, a Bolgár Kom­munista Párt helyes politiká­ja, s a Szovjetunió és a bará­ti szocialista országok kölcsö­nös segítsége nélkül. A szo­cialista népek szolidaritása Bulgáriát arra kötelezd, hogy minden erejével hozzájáruljon a világbéke megőrzéséhez és a kommunizmus végső győ­zelmének kivívásához az egész világon. A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén a magyar nép sok sikert és újabb győ­zelmeket kíván a baráti bol­gár népnek, a kommunista társadalom megteremtéséért vívott harcában. tott ajtaján át vidám cigány - muzsika hallatszik ki az ud­varra. A háromtagú zenekar fáradhatatlanul húzza és a fiúik egymásután rendelik a nótákat, majd nagy figye­lemmel hallgatják az eliga­zítást. A sorozó bizottság el­nöke ismerteti a „műsort" és tájékoztatja a fiúkat tenni­valóikról. Aztán Brilló ezre­des intéz hozzájuk néhány közvetlen szót, majd Horváth András tart rövid beszédet. Néhány tömör mondattal vi­lágítja meg azokat az okokat, amelyek a katonaság fenn­tartására kényszerítik a szo­cializmust építő országot. A magyar ifjúságnak nemcsak hazafias kötelessége, hogy szívesen vállalja a katonás­kodás terhét, hanem egyéni érdeke is, hiszen a mai hely. zetben csakis a jól kiképzett néphadsereg biztosíthatja minden támadás ellen az olyan nehezen és annyi ál­mondja —, de soha sem fúl haragba. A főagronómus úgy gondol­ja, az az eredmények titka, hogy mindenki jól akar élni, márpedig akkor dolgozni kell. Akinek nem volt harminc munkaegysége sem, most nem kapott búzafejadagot. Zúgo­lódnak is, dehát így van rend­jén. A szorgalmasa nem szen­vedhet kárt a henyék miatt. Szabó Kálmán főkönyvelő szerint a legfontosabb a mun­kaszervezés: — A munkaszervezést ösz- szekötöttük az agitációval. A kettő csak együtt létezett. Eredményességi elszámolás szerint dolgozunk. Sokan beszéltek a pártszer­vezetről is: — Igaz. kicsi, de erős. Mind­össze három tagunk és nyolc tagjelöltünk van. Mégis, min­denki tudja, hogy él, dolgozik ez az alapszervezet. — Nemcsak taggyűléseket, vezetőségi üléseket tartanak, hanem példát is mutatnak a munkában. A párttitkár pél­dául házról házra járt hízó­alapot összeszedni. A leltáro­zásnál is ott volt. Ö szervez­te meg a három cséplőcsapa­tot. Az óvoda létrehozásában is sok része volt. — Ne gondolja senki, hogy amiért kevesen vannak, nem látni őket. Nagyon sokat je­lent, hogy Balaska József olyan jól ért a munkához is, az emberekhez is. És ezt leginkább a párton- kívüliek mondták. Azok is, akik pillanatnyilag mérgesek rá, mert a sertésgondozóknak már napok óta Ígéri a csiz­mát és még nem hozta ki. Mire estébe hajlott a nap, mér sok véleményt gyűjtöt­tünk össze arról: mi minden volt az óka, hogy alig kilenc hónap leforgása alatt megszerezték az egész járás elismerését. Nézzük csak sor­ban. 163 szarvasmarhájuk, 40 anyakocájuk, 280 hízójuk. 140 süldőjük van. Idén majd 20 ezer csirkét, 1500 pecsenyeka­csát, 204 gyöngyösit és 1360 pulykát neveltek fel. Most kapnak 270 birkát. Földjük 30 százalékán kenyér-, 18 száza­lékán takarmánygabonát, 35 százalékán kukoricát termel­tek. Kertészettel is foglalkoz­nak. Silójuk is szaporán te­lik. nehogy fennakadás le­gyen a téli etetésnél. Ne gondolja azonban azt senki, hogy mindez egyszerű­en, máról holnapra, magától ment! De sokszor ismételték a hitetlenek: \ — Azt kell termelnünk, amit eddig. Minek fogunk mi állattenyésztésbe? Nem fog úgysem sikerülni! Minek kín­lódni a baromfiakkal? — Nem tudunk időben el­csépelni, nem lesz erőnk. — Ki kapálja meg a kuko­ricát? Ott gazosodik majd? Igaz, hogy az állattenyésztés megkezdéséhez sok merészség kellett. Nem volt — és még ma is kevés — a férőhely Mégis hozzákezdtek. Ahogy tudtak, úgy segítettek magu­kon. Saját erőből építettel! 2500 férőhelyes baromfiólat 3000 férőhelyes csirkenevelőt 3000 férőhelyes tyúkászatot 4x2000 férőhelyes kacsaneve­lőt, 250 férőhelyes süldőszál­lást és most épül a 120 férő­helyes marhaistálló, a 300 fé­rőhelyes birkahodály. A lele­ményességben ma sincs hiány A sertéseknek például kévéi a hely. Pótlásként a szalma­kazalnál húztak drótkerítést. C sepr égi József újságolja: í; — Belevágunk a kazalba, í karókkal feltámasztjuk és ott i ellenek majd az anyadisznók. | A baromfiólak is túlzsúfol-^ tak, mégis a gondos kezelés ^ eredményeként a csibeelhul- ^ lás még a megengedett tíz szá- ^ zalékot sem éri el. Az ered- ^ mények tehát jók. Meg is lesz ^ munkaegységenként a terve- ^ zett 28,36 forint, ha nem több. / dozattal kivívott életlehető­ségeket. A vendegek a sorozó bi­zottság helyiségében arról győződtek meg, hogy a nőta­nács, a járási tanács és a KISZ képviselőiből álló szo­ciális bizottság a legalapo­sabban vizsgálja meg min­den sor alá kerülő fiatalem­ber egyéni és családi kö­rülményeit és a legtüzetesebb orvosi vizsgálat során dől el: a jelölt egészségügyi szem­pontból tökéletesen alkal­mas-e a katonai szolgálatra. A délelőtti órákban érkez­tek a vendégek Nagykátára, ahol éppen a tápiószelei fiúk álltak a mérce alá. Amíg a sorozó bizottság egyénileg fog­lalkozott a regrutákkal, a já­rási kultúrotthon hatalmas nagytermében Schmelly Ödön, a községi pártalapszervezet titkára, aki egyúttal a kultűr- otthonnak is igazgatója, mű­vészi tangóharmonika játék­kal szórakoztatta lelkes kö­zönségét, a szelei gyerekeket. Köztük volt munkásőr-egyen- ruhájában az öreg veterán, Szajbert János is, a lizenki- lences vöröskatona, a Béke Tsz tagja, mellén kitünteté­seivel: a 19-es emlékéremmel, két sztahanovista jelvénnyel, valamint a mezőgazdaság és az ipar kiváló dolgozójaként kapott kitüntetéseivel. A rög­tönzött harmonika hangver­seny előtt ő mesélt a fiata­loknak a tizenkilences idők­ről, a vörös hadsereg hősi küzdelmeiről. A nagykátai kultúrotthon minden helyisége fölkészült erre szép sorozási ünnepre. A falakat lelkes hangú felira­tok ékesítik, az egyik hetal­Horváth András beszél a bevonulókhoz vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>.xxxxxxxxxxxxxxxxx>xxxvxxxxxxx>xxxxvxxxxxxxx>^xvvxxvvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\vvx\\ JMOST SZÉP MM KATÓMNAK” Horváth András elvtárs látogatása a megyei fiatalok sorozásán Ceglédi kislányok felkokár- dázzák a regrutákat más táblára azokat a levele­ket erősítették, amelyeket a megye területéről már régeb­ben bevonult katonák küldtek parancsnokaiknak, a másik táblán a kiváló Pest megyei katonák fényképe látható, a harmadikon azok az elismerő levelek, amelyeket a szolgá­latukat híven teljesítő kato­nák kaptak parancsnokaiktól, az asztalon pedig az egyes alakulatok vaskos fényképal­bumai. A szelei fiúk csillogó szemmel nézegetik ezeket a dokumentumokat. A kora délutáni órákban érkeztek meg a vendégek Ceglédre, ahol a sorozó bizott­ság a Dózsa-kertmozi mellett levő kultúrotthonban végezte munkáját. Horváth András itt is beszédet intézett a reg- rutákhoz, majd végignézte, amint a ceglédi lányok ko­kárdákkal ékesítették föl a sorozáson alkalmasnak bizo­nyult fiatalokat. (m. 1.) í Pest megye területén is i befejezéshez közelednek az ; idei sorozások. A járási szék- '• helyek sorozó bizottságai előtt I sorra megjelenik az egyes ; községek sorköteles korba j lépett ifjúsága, hogy fel- j ajánlja szolgálatát a honvé- ! delemnek. Horváth András t elvtárs, a Pest megyei Párt- í bizottság első titkára, dr. ! Farkas Mihály, a megyei ta- « nács vb-titkára, Házi Árpád, ! a megyei pártbizottság osz- j tályvezetője és Brilló János I ezredes, a Pest megyei ki- I egészítő parancsnoka társá- ! Ságéban csütörtökön meglá- \ toga tott három sorozó bi- £ zottságot ; Monor volt az első állomás, S ahová korán reggel érkeztek $ meg a vendégek. Itt a sorozó \ bizottság az ideiglenes kul- túrotthonban végzi munká­ját. A mai napion sorra ké- £ rülő hon véd jelöltek már í együtt vannak a tágas elő- adóteremben, amelynek nyi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents