Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-09 / 213. szám
fí»r Meeref r&frlap 1961. SZEPTEMBER 9. SZOMBAT Hruscsov : Mi komoly, érdemi tárgyalásokat kívánunk a német kérdésben Sauvjtti—intlitii btirtíistít/i (iMf/i/f/i/iií!*‘s te Jírvmlbpn Péntek délután a nagy Kreml-palotában szovjet—indiai barátsági nagygyűlésre jöttek össze a szovjet főváros üzemeinek legkiválóbb dolgozói, a kulturális és politikai élet kiválóságai. Nagy tap9 közepette emelkedett szólásra Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az elmúlt évek folyamán jelentősen szélesedtek az Indiai—szovjet kapcsolatok, és a Szovjetunió segítségével hatalmas üzemek épültek és épülnek Indiában. A béke a népek legégetőbb szükséglete — hangsúlyozta Nehru. A Szovjetunióban — állapította meg — a béke megőrzésének fontossága észrevehetőbb, mint bármely más országban. A Szovjetunió állást foglal az általános és teljes leszerelés mellett, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a háború veszélyének. — Mi, indiaiak — hangoztatta Nehru —, mindig a béke hívei voltunk és ma is azok vagyunk. A háború kirobbanása keresztülhúzná reményeinket és terveinket. Felhívjuk azokat a nagyhatalmakat, amelyek kezükben tartják a béke kulcsait, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a háborús veszély elhárítására. Dzsavaharlal Nehru bejelentette, hogy üzenetet hozott Hruscsovnak, a szovjet kormány vezetőjének az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletének részvevődtől. Ebben az üzenetben — mondotta — a világ sorsáért érzett aggodalom jut kifejezésre. Nehru azt is bejelentette, hogy az értekezlet részvevői üzenetet intéztek az Egyesült Államok elnökéhez is. Nehru rámutatott, hogy az üzenet tárgyalásokra szólítja fel Hruscsovot és Kennedyt. Bizonyos vagyok benne — mondotta —, hogy csak a I tárgyalások vezethetnek gyű- I mölcsöző eredményekhez. Az indiai miniszterelnök i hangsúly ozta, hogy a ma már [ feltétlenül szükségessé vált tárgyalások megtisztíthatják az , utat a teljes leszerelés prob- | lémájának megoldásához. — A Szovjetunió — han- ^ goztatta Nehru — a béke és ^ a leszerelés híve. Az önök or- $ szága hatalmas sikereket ért ^ el. Ezek a sikerek a jelenben ^ és a jövőben egyaránt az al- £ kotómunka sikerei. — Rendű- £ letlenül bízom benne, hogy'!; a Szovjetunió, amely hosszú ^ évek óta járja a béke útját, tovább halad előre ezen az úton. Ezután Nyikita Hruscsov mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy az indiai miniszter- elnök szovjetunióbeli látogatása igen fontos a két ország barátságának további erősítése szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legagresszívebb imperialista erők, amelyek hajlandók egy nukleáris háború szakadekába sodorni a világot, a helyzet kiélezésének ürügyéül a német békeszerződés megkötésének kérdését választották. A béke szempontjából igen hasznos lenne, ha felvennék a két német köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe — mutatott rá Hruscsov. Kijelentette: mind a két német államot fel kell venni az ENSZ-be. Eljött ennek az ideje. Nyugaton sokat beszélnek arról, hogy szükség van a tárgyalásokra. Ebben a szellemben nyilatkozott augusztus 30-i sajtóértekezletén Kennedy elnök is — mondotta Hruscsov. — Ha ez a nyugati hatalmak valódi szándékait tükrözi, ha ők b y ton dók érdemi tárgyalásokra, akkor a szovjet kormány1 ezt örömmel üdvözli. — Mi, komoly, érdemi tárgyalásokat kívánunk, amelyeknek eredménye a német békeszerződés megkötése lesz mindazon államok részvételével, amelyek tagjai "voltak a hitíerellenes koalíciónak. — Sajnálni fogjuk, ha a nyugati hatalmak nem írják alá velünk együtt a német békeszerződést — mondotta a, szovjet kormányfő. — Ebben az esetben a szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal „ kötik meg azok az országok, amelyek ene hajlandók. — A békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni, a népek nem bocsátanak meg nekünk az újabb haladékot — hangsúlyozta Hruscsov. — A német békeszerződés megkötésével megoldódik Ny'ugat-Berlin kérdése is — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov. — Magától értetődik, hogy szó sincs Nyugat- Berlin blokád alá helyezéséről. Hruscsov az Egyesült Államok és Anglia kormányának azt a javaslatát, hogy ne folytassanak nukleáris kísérleteket a légkörben, a közvélemény becsapását szolgáló „propagandafogásnak” nevezte. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elnöke meg sem várva a Szovjetunió válaszát erre a javaslatra, határozatot hozott a nukleáris fegyverkísérletek felújításáról. Hruscsov újra hangsúlyozta: éppen a világbékéről, más országok és más népek életéről való gondoskodás késztetett bennünket arra, hogy meghozzuk a szükséges intézkedéseket, amelyek magukhoz térítik az agresszív erőket, megértetik velük, hogy háború útján nem érhetik el céljaikat. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió javasolja az általános és teljes leszerelés legszigorúbb ellenőrzéssel történő végrehajtását. Rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatot, ha elfogadják a nemzetközi ellenőrzés vétójog nélkül, mindenre kiterjedő rendszerét. minden sarok és minden zug szabad ellenőrzésének biztosításával, hogy egyetlen ország se tudjon titokban fegyvereket gyártani és erőt gyűjteni a támadáshoz — akkor az általános és teljes leszerelés problémája az ösz- szes népek érdekeinek megfelelően megoldódik. — Az el nem kötelezett országok vezetőinek néhány nappal ezelőtt befejeződött belgrádi értekezlete megmutatta. hogy a békéért folytatott aktív tevékenység szükségessége mind szélesebb megértésre talál — mondotta Hruscsov —, e konferencia légkörében érezhető volt az emberiség jövőjéért érzett jószándékú aggodalom, s az a törekvés, hogy megmaradjon a béke és örökre vége legyen a gyarmati rendszernek. Hruscsov megállapította, hogy ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió között barátságos kapcsolatok lennének, aligha sikerülne bárkinek is megrontani a nemzetközi heljTtetet. Meg kell tisztítani az utat a szovjet—amerikai baráti kapcsolatok előtt — tette hozzá a szovjet kormányfő —, ehhez azonban el kell távolítani azokat a torlaszokat és akadályokat, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában keletkeztek, el kell érni az igazi békés egymás mellett élést, meg kell teremteni a feltételeket a kereskedelem, a kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődéséhez. Hruscsov végül kijelentette, a szovjet kormány és a szovjet nép mindent megtesz, hogy a Szovjetunió és India közötti gazdasági, tudományos, technikai, kulturális és egyéb kapcsolatok a jövőben is erősödjenek és fejlődjenek. A lelkes hangulatú nagygyűlést Nyikolaj Digaj a Moszkvai Városi Tanács elnöke zárta be. Szovjet pártküldöttség utazott a Koreai Munkapárt IV. kogresszusára A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának meghívására pénteken szovjet pártküldöttség utazott Phenjanba, hogy részt vegyen a Koreai Munkapárt IV. kongresszusán. A tanácsi választások előtti napokban fokozódik a politikai aktivitás az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban a nyugatnémet parlamenti választásokkal egy időben, vagyis szeptember 17- én, tartanak tanácsi választásokat. A választási előkészüleA román párt- és kormányküldöttség visszaérkezett Bukarestbe A Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának Gheorghe Gheorghiu. Dej vezette küldöttsége pénteken reggel visszaérkezett Bukarestbe a Magyar Nép- köztársaságban tett baráti látogatásáról. Prágába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Pénteken V. Grisinnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottsága tagjának vezetésével Prágába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A szovjet küldöttség 12 napig tartózkodik Csehszlovákiában. Az amerikai-francia katonai megállapodás Párizsban élénk visszhangja van a most nyilvánosságra került, de még július 27-én megkötött amerikai—francia katonai megállapodásnak, amelynek értelmében francia csapatokat is kiképeznek az amerikai atomfegyverek kezelésére Politikai berkekben úgy ítélik meg, hogy De Gaulle tábornok „jutalma” ez azért a magatartásért, amellyel mind jobban hozzáigazodik a Pentagon stratégiai elgondolásaihoz. Felhívják a figyelmet arra, hogy a majdnem másfél hónapja titokban aláírt megegyezést Kennedy 'amerikai elnök azok után hozta nyilvánosságra, hogy a francia államfő legutóbbi sajtóértekezletén az Egyesült Államok vezető köreinek szája íze szerinti harcias kijelentéseket tett, s hogy Gavin tábornok, párizsi amerikai nagykövet Kcnnedynek személyesen is beszámolt a De Gaulle-lal a napokban folytatott négy- szemközti megbeszéléséről. A Humanité emlékeztet arra. hogy a titkos megállapodás még július 27-én született meg, s olvasóira bízza, döntsék el, ki kezdte a háborús előkészületeket, megjegyezve, hogy az NDK augusztus 13-án hozta meg azokat az intézkedéseit, amelyekre a nyugatiak — propagandájuk állítása szerint — a magúik döntéseivel csak „válaszolni” akartak. tek jegyében most a köztársaság' egész területén megélénkült és egyre fokozódik a politikai aktivitás. A demokratikus német közvélemény érdeklődésének homlokterében pénteken az államtanács csütörtöki üléséről kiadott nyilatkozat állott. Ezen az ülésen az NDK különleges megbízatású nagykövetei tettek jelentést külföldi ütjük eredményeiről. A jelentésekből megállapítható, hogy külföldön egyre jobban felismerik a nyugatnémet militariz- musban rejlő halálos veszedelmet. Az NDK államtanácsa úgy látja, hogy a belgrádi konferencia részvevőinek többsége a döntő nemzetközi kérdésekben támogatja az NDK javaslatait. Kijelölték Brazília miniszterelnökét Joao Goulart, Brazília elnöke pénteken Tancredo Nevest jelölte ki az új parlamentáris kormányrendszer első miniszterelnökének. A kongresszus később dönt a kijelölt miniszterelnök személyének elfogadásáról. Köszöntjük a baráti koreai népet! Észak-Korea népe ma ünnepli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 13. évfordulóját. A szocialista építőmunka gazdasági és kulturális sikereinek jegyében ünneplő baráti nép életéből közöljük az alábbi felvételt: Szorgos munka folyik a phenjani vinylon gyár építkezésén. A néphadsereg katonái védnökséget vállaltak az építkezés fölött, hogy 1962. május elsejére átadhassák rendeltetésének a gyár első részlegét. V\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XX\\^^^ ettentó (25) 3rta : JJorváth ^özief! ncjuez — És azután? — bukott ki a kérdés önkéntelenül Gézából. — Azután is. mindaddig, amíg én, vagy a követség épületének, vagyonának, teljes állagának jogos tulajdonosa, a spanyol kormány másképpen nem rendelkezik. Nézze, ha mégis úgy alakulnának a dolgok, hogy nekem időközben el kell hagynom Magyar- országot, a háború után feltétlenül sor kerül az ilyen jogi kérdések rendezésére is, valamelyik diplomáciai társmisszió majd felhatalmazást kap a spanyol kormánytól, a követség felszámolására. Megígérem magának, Rodriguez, hogv ebben az esetben gondoskodni fogok a maga telies kárpótlásáról. Géza előtt most már világosan kibontakozott a követ elképzelése. Torkában dobogott a szíve. Szinte meg kellett erőltetnie az agyát, hogy továbbra is a követre tudjon figyelni. Hiszen meglódult immár az ő képzelete: belát- hatat’anul nagyszerű perspektívák .. Gazdája lesz a spanyol háznak..; — Nos, Rodriguez? — nézett kérdőn a fiatalemberre a követ. Géza határozottan válaszolt: — Kegyelmes uram, elvállalom a megbízást. A követ ellágyult, szinte könnyekig meghatódott: — Számítottam magára, kedves barátom. Boldoggá tett készségével. Különben, először arról volt szó, hogy Franciscoi hagyom itt, és — magát viszem el Hévízre... — Engem? — kapta fel a fejét Rodriguez. — Igen, de később más döntés született. Az ám, néhány részletkérdést még meg kell beszélnünk. Én megfelelő pénzösszeget hagyok hátra magának, s azzal éppúgv kell gazdálkodnia, mintha mi sem történt volna. A gazdasági ügyvitelbe Francisco már betanította, igaz? Helyes. — Kegyelmes uram — kérdezte halkan Géza — időközben sem számíthatok arra, hogy alkalmasint... fellátogat Budapestre? — Nem hiszem, kedves barátom. Ez baklövés lenne. De várjunk, maga megígérte, hogy nem fog kérdezősködni! Kérem, most menjen, édes fiam. Holnap reggel még beszélgetünk. Adios. Rodriguez! Géza kábultan haladt át a parkon. Ezernyi gondolat kászálódott össze az agyában. Hogyan is mondta a minap a követ? A magyar külügyminisztériumban teljes őrség- vál tás folyik ; s; Micsoda lehetőségek! Eltökélte, hogy délután magához vesz néhány okmányt a követségi titkárságon. Mit szól majd a kis Anna? Nem, nem szabad ajtóstul rontania a házba. Hiszen azt sem tudja, ki ez a lány. Most.. i most az üldözöttek, a meghurcoltak bosszúálló ökle lehetek ... A nyilasok réme! A Rettentő Rodriguez ...! Bekopogott Gulyás lakásába. Az öreg is, Anna is, alig palástolható nyugtalansággal várakozott rá. Géza leült az asztalhoz, és két tenyerébe szorította halántékát. Amazok lopva figyelték őt: látták, milyen különös, vad mosoly terül szét az arcán ..; De nem akarták beszédre nógatni. Vártak. — Hol is kezdjem? — állt fel végül Géza, s mintegy hangosan töprengett. — Any- nyi mindent kellene egyszerre mondanom ... De legelőször is azt. hogy nincsen semmi baj. Sőt! Gulyás bácsi, Anna. mintha a mennybéli úristen csodát művelt volna! Kislány — fordult túláradó szeretettel a lányhoz — immár teljes biztonságban érezheti magát! Én pedig... Én esküszöm, hogy a gyilkosok réme leszek! — Rodriguez úr, mi történt? — kérdezte gyanakodva Gulyás. De még mielőtt Géza válaszolhatott volna, valaki erősén kopogtatott az előszoba ajtaján. Géza megtorpant. — Menjen — intett az öregnek. Gulyás kinyitotta az ajtót. Juanita, a követ lánya valósággal elsodorta Gulyást az ajtófélből, és betoppant a szobába. — Rodriguez! — szólította meg Gézát, de aztán hirtelen kettéharapta a mondatot, amint megpillantotta az idegen leányt. Haja tövéig elvörösödött. Szemében különös, gyűlölködő fény lobbant. Anna egyetlen pillanat alatt megérezte, hogy ez az ismeretlen, gyönyörű lány — halálos ellensége. Géza Juanitához lépett, és megfogta a kezét: — Juanita, jöjjön, átmegyünk az én lakásomra. — Várjon csak, Rodriguez! — sziszegte fojtott indulattal a spanyol lány. — Ki ez a személy, megmondaná? Anna egy szót sem értett a spanyol nyelvű szóváltásból, de biztos volt benne, hogy róla van szó. — Juan apónak egy kis rokona — felelte Géza köny- nyedén. — Nem, maga nem mond igazat, Rodriguez! — villant Juanita szeme. — Kérem, senorita — mondta erélyesen Géza — ez a hely alkalmatlan erre a vitára! Őrizze meg méltóságát, senorita! Menjünk át, mondom, az én lakásomra. Juanitára hatott a határozott szó, sarkon fordult és előre ment. De nem Géza lakása felé vette lépteit, hanem a sétányra tért. Géza melléje szegődött. — Rodriguez — mondta Juanita — most tudtam meg, hogy bizonytalan időre el kell ménnem apámmal vidékre. Hévíz mellé utazunk, ott van egy kis villánk. Apám gyógykezeltetni fogja magát. Mondja, van kedve velünk jönni? Géza zavarba jött, nem tudta megítélni, jogában van- e közölni Juanitával, hogy apja már másképpen döntött. Senorita, én alkalmazott vagyok, és úgy fogok cselekedni, amint a miniszter úr rendelkezik. — Értse meg, magától függ a dolog! — nógatta a fiút szenvedélyesen Juanita. — Apám azt tervezi, hogy Franciscoi viszi magával. Ö, az a tökfilkó! Persze, Francis- cónak ez nagyon is ínyére van! De én azt akarom, hogy Francisco maradjon itt, és maga jöjjön velünk. — Senorita — mondta halkan Géza — ez lehetetlen. Megmondom őszintén, édesapja már másképpen döntött; — ügy? Tehát már mindenről tud? És maga? — Én engedelmeskedem az édesapjának. — Nem, még nem késő! Tiltakozzék. Különben nem is kel] tiltakoznia, csak mondja meg az apámnak, hogy velünk akar jönni. Nincs az a kívánsága, amit az apám ne teljesítene. Hát nem látja, hogy mennyire sze-eti magát? — Senorita, én alaposan meggondoltam a dolgot. Édesapja válaszutat hagyott nekem, és magam is így tartottam jónak. Juanita magán kívül volt: — Úgy? — sziszegte. — Tehát mégsem tévedtem! Persze, ez a lány, akivel rajtakaptam... (Folytatjuk)
