Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. SZEPTEMBER 8. PÉNTEK arrcv '4fJ£írian 3 Elutazott hazánkból a román párt- és kormányküldöttség (Folytatás az első oldalról) ről folytatott tárgyalások is. Teljes egyetértésben állapod­tunk meg abban, hogy mind­két nép jólétének és kultúrá­jának további emeléséért minden téren kölcsönösen to­vább szélesítjük együttmű­ködésünket. Ez a magyar nép és a román nép számára egy­aránt előnyös, mindannyiunk érdekeit szolgálja. — Megállapodásaink a két ország távlati gazdasági ter­veinek egyeztetésére, az atom­energia békés célokra való felhasználása terén történő együttműködésre, új kultu­rális egyezményünk és más kérdésekben megmutatkozó egyetértésünk igen haszno­sak, tovább erősítik szoros együttműködésünket, kapcso­latainkat. — Tárgyalásaink alkalmá­val megvitatott nemzetközi kérdések tekintetében is meg­mutatkozott a teljes nézet- azonosság. A két párt és a két or­szág kormánya teljesen egyetért abban, hogy a bé­ke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó harc­ban elsődleges fontossá­gú az általános és teljes leszerelés megvalósítása. — Népeink érdekei és az egyetemes béke szempontjából egyaránt halaszthatatlanul szükségesnek tartjuk még ez évben a német békeszerződés megkötését (Nagy taps.) — E kérdésben is, mint min­denkor, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának hívei va­gyünk, ugyanakkor eltökéltek népeink szocialista vívmányai­nak, életbevágó érdekeinek védelmében. — Egységünk a Szovjetunió­val, a szocialista tábor vala­mennyi országával jövendő siJ j kereink biztos záloga. Éppen ; ezért szilárd meggyőződésünk, hogy a legyőzhetetlen szocialis­ta tábornak a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott állhatatos küzdelmét siker fogja koronázni. (Taps.) Kádár elvtárs beszédét e sza­vakkal fejezte be: — Szívből kívánunk további sikereket a Román Népköztár­saság dolgozóinak hazájuk szo­cialista építéséért folytatott munkájukhoz, a békéért vívott harcukhoz. (Nagy taps.) — Éljen, erősödjön, viruljon örökké a szocializmust építő két testvérnép barátsága, a magyar—román barátság! (Hosszantartó nagy taps.) — A viszontlátásra, drága eivtársak, barátaink! (Hosszan­tartó nagy taps.) 'A dolgozók lelkes ünneplése közben Gheorghe Gheorghiu- Dej és Kádár János hosszan, melegen kezetszorított, majd a Gheorghe Gheorghiu-Dej és a román párt- és kormánykül­döttség tagjai Budapest népé­től búcsúztak. A pályaudvar előtt felsora­kozott sok ezer dolgozó forró szeretettel köszöntöt­te a testvéri román nép képviselőit. Gheorghe Gheorghiu-Dej szí­vélyesen üdvözölte a dolgozó- iát, többekkel kezetszorított. Zúgott az éljen és a taps. Bu­Újabb lendületet az árutermelési versenyben! dapest népe forró szeretettel búcsúzott drága vendégeitől, akiket ezután Dobi István, Ká­dár János, dr. Münnich Ferenc, dr. Sík Endre, a különvonatig kísért. Ott még egyszer szívé­lyesen búcsút vettek a román államférfiaktól. Gheorghe- Gheorghiu-Dej és a küldöttség tagjai ezután felszálltak a kü- lönvonatra. Vendégeinket a határig kísérte Kiss Károly, az MSZMP Politikai. Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács tit­kára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhelyet­tes. A román párt- és kor­mányküldöttséggel együtt tért vissza a román fővárosba Né- mety Béla, a Magyar Népköz­társaság bukaresti nagykövete. A vonat a Rákóczi induló hangjai mellett gördült ki a Nyugati pályaudvarról. (MTI) Japán szövetkezeti vezetők látogatása hazánkban Dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke csütörtökön a SZÖVOSZ székhazában fo­gadta Y. Kumahara és S. Oshima japán szövetkezeti ve­zetőket, akik a SZÖVOSZ vendégeként a magyar szövet­kezeti mozgalom tanulmányo­zása céljából néhány napot hazánkban töltenek. (MTI) Négyezer kereskedelmi újítás A kereskedelmi újítások évről évre sok millió forint megtakarítást hoznak a kü­lönböző vállalatoknak. Az új, ötletes gépek és berendezé­sek megkönnyítik, meggyor­sítják a bolti munkát. Az idei első félévi újítómozga- lpm mérlege is ezt bizonyít­ja: hat hónap alatt négy­ezer újítást nyújtottak be a Belkereskedelmi Minisztérium újítási osztályához, ahol 1300-at bevezetésre alkalmas­nak találtak. Tanácskozás — birkapaprikással Az Érdi Gépállomás 1-es brigádja a tavaszi-nyári mun­kák befejezésével megbeszé­lésre hívta össze tagjait. Ven­dégként megjelentek a „mun­kaadó felek”, a Búzakalász és a százhalombattai Előre tsz képviselői. Szóba került a le­pergett hónapok munkája és együttműködése. A legfőbb téma mégis a nyár folyamán még magánkéz­ben művelt kistáblás kukori­cások felszántása és bevetése volt. Ezerkétszáz hold búzát, Több mint négymillió látogató a különböző ismeretterjesztő előadásokon Harminckilencezren a múzeumokban, nyolcvanezren az országjáró kirándulásokon A Művelődésügyi Miniszté­riumban statisztikát állítot­tak össze az elmúlt három év ismeretterjesztő munkájáról. A múlt évben az üzemekben mintegy 8400 műszaki előadás hangzott el, s a hallgatók szá­ma elérte a félmilliót. A TIT műszaki szakosztá­lya egy év alatt 60 száza­lékkal emelte előadásainak számát. Az agrártudományokról 7000 előadást tartottak. Rohamosan fejlődik a közgazdasági isme­retterjesztés is. Falun 2261 elő­adást 122 000-en hallgattak meg, üzemekben 5600 előadást tartottak, amelyen 336 000-en vettek részt. A falvakban közkedveltté váltak a jogi kér­désekkel foglalkozó előadások is. A szakszervezetek ismeret- terjesztő rendezvényein 1960- ban 4,2 millió hallgató jelent meg. A falusi művelődési ottho­nokban 52 500 előadást rendeztek, s ezeken több mint hárommillió volt a hallgatók száma. A különböző szakkörökben a VÁLLALJUK a lakossá- részére BÚTímGK KÉSZÍTÉSÉT, JAViTASAT, ALAKfTASAT és MÁZOLÁSÁT, valamint mindenféle kárpitos bútorok készítését és javítását CEGI.ED» FAIPARI KTSZ DÉLI ü, 'r tagok száma a műit év, végére elérte a 46 000-et. Tízezer alka­lommal egymillió néző előtt vetítettek ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket. A dia­vetítéseknek 425 látogatójuk volt. A művelődési házakban megrendezett 1200 kiállítást 390 000-en nézték meg, a váro­sokban és a falvakban 717 mú­zeumlátogatást szerveztek 39 000 részvevővel.'Nagy nép­szerűségre tettek szert az is­meretterjesztéssel egybekötött országjáró kirándulások is: ezeken összesen 84 000-en vet­tek részt. (MTI) három-négyszáz hold őszi ár­pát kell elvetni ezen a terü­leten a hátralevő időben. En­nek feltételeit és programját is lefektették a baráti hangula­tú közös tanácskozáson. Tóth Ferenc gépállomási brigádvezető beszámolóját kö­vetően a tsz-ek kértek szót, el­mondva dicsérő és kifogásoló tapasztalataikat. Ezután asztal­hoz ültek, hogy elfogyasszák a közös, s jól megérdemelt va­csorát. A Búzakalász Tsz bir­kát, az Előre Termelőszövet­kezet a paprikáshoz való zöld­séget adta kertészetéből. Az Érdi Gépállomás szakszerveze­ti bizottsága és üzemvezetősé­ge száz üveg sörrel járult a ta­nácskozók hangulatának eme­léséhez. A negyven részvevő becsületére legyen mondva, hogy minden az utolsó csöppig elfogyott. Most már — legalább ilyen tempóval — megkezdődhet az őszi munka. A megyei pártbizottság áprilisi felhívása nyomán szé­leskörű árutermelési verseny bontakozott ki Pest megyében. A termelőszövetkezetek közös gazdaságán kívül a háztáji gaz­daságok is részt vettek ebben a versenyben és jelentős meny- nyiségű áru termelésével já­rultak hozzá a lakosság ellátá­sához. A háztáji gazdaságok különösen a sertéshizlalási, borjú-, baromfinevelési és csirkekel te tési akció kibonta­koztatását segítették elő, de szép eredményekkel dicseked­hetnek a ’köztes termesztésben is. A kibontakozott verseny ■eredményeként az állami fel­vásárló szervek az első félévi gabonafelvásárlási tervet 115,3 százalékra, a sertésfelvásárlási tervet 101,7 százalékra, a to­jásfelvásárlási tervet 141,9 szá­zalékra, a burgonya-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlási tervet pe­dig 107—194 százalékra telje­sítették, Ezek a számok azt mutatják, hogy megyénk dol­gozó parasztjainak többsége megértette és követte a párt szavát. A nyári betakarítási mun­kák után, amikor a kuko^ rica kivételével a takarmá­nyok többsége már a terme­lők rendelkezésére áll, újabb lehetőség nyílik a hús, tej és egyéb állati termék termelésé­nek növelésére. Az állami fel­vásárló szervek az eddig meg­kötött értékesítési szerződése­ken kívül újabb, vagy kiegé­szítő szerződéseket kötnek, hogy a városi dolgozók élelmi­szerellátását javítsák. A szer­ződéses áruértékesítés a dol­gozó parasztoknak is érdeke, mert ennek keretében bizto­san, előnyösen adhatják el ter­mékfeleslegeiket. A kölcsönös előnyökön ala­puló áruértékesítést továbbra is pártfogolja és ajánlja a me­gyei pártbizottság. Ismét élére áll az árutermelési verseny­nek és csatlakozásra hívja fel a szövetkezeti parasztokat. A tavaszi-nyári akcióhoz hason­lóan ősszel is kampány indul a közös és a háztáji gazdasá­gok árutermelésének növelé­sére. őszintén meg kell mondani, ■hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének jelenlegi szakaszán átmenetileg szükség van még a kis és háztáji gaz­daságok árutermelésére is. Az idén még nem nélkülözhetjük a háztáji gazdaságok igen je­lentős állatállományának ter­mékeit, ezért a felvásárlószer­vek és a közös gazdaságok megfelelő anyagi eszközökkel ösztönzik a háztáji gazdaságok árutermelését. Az Állatforgal­mi Vállalat például különféle hizlalási előlegekkel és abrak­takarmányok juttatásával, több termelőszövetkezet pedig szintén takarmány juttatásával segíti a háztáji árutermelést. Az anyagi ösztönzés módsze­rei mellett azonban a politikai felvilágosító munkára is gon­dolnunk kell. A tavaszi-nyári árutermelési versenyben gaz­dag tapasztalatokat szereztünk e téren is, amikor a falusi nép­nevelők százai beszélgettek el a dolgozó parasztokkal. A nép­nevelők szavára olyan dolgozó parasztok is csatlakoztafc az árutermelési versenyhez, akik egyébként nem szándékoztak háztáji árutermeléssel foglal­kozni. Ezek a dolgozó parasz­tok ősszel is hallgatnak majd a népnevelőkre és jelentős áruval növelik a népgazdasági alapot. ÄZ állam és a közös gaz­daságok anyagi ösztönzése mellett tehát az árutermelés nélkülözhetetlen mozgató ere­je a felvilágosító szó. A járási, falusi pártszervezetek és tö­megszervezetek vezetői kérjék meg újra a népnevelőket, hogy a tavaszi-nyári akcióhoz ha­sonlóan ősszel is lelkesen tevé­kenykedjenek. A háztáji hús és egyéb termékek termelésé­nek növelésére buzdítsák a dolgozó parasztokat, amely egyaránt szolgálja az egyéni és az országos érdekeket. Nagymiklós István Torbágyon egészségház létesül Régi kívánsága teljesül a torbágyiaknak: rövidesen meg­nyílik az egészségház, ahol az orvosi rendelőn kívül meg­felelő helyet kap az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó, és helyet kapnak a község egyéb egészségügyi, intézményei is. Erre a célra a községi tanács 185 ezer forintért 400 négy­szögöles telekre épült négy nagy és egy kisebb szobából álló összkomfortos házat vá­sárolt, amelyhez még garázs is tartozik, úgy hogy vala­mennyi egészségügyi intéz­mény kényelmesen elhelyez­hető benne. Tekintettel arra, hogy fürdőszobája szántén van a háznak, arra gondol­tak, iskolafürdőt is berendez­nek benne az iskolás gyerme­kek számára. Ez azonban at­tól függ, milyen keretet biz­tosít a jövő évi költségvetés az épület átalakítására. Min­denesetre, ha elegendő lesz az anyagi fedezet, a meglevő fürdőszobán kívül még egy káddal, vagy több zuhanyozó­val ellátott helyiséget is be­rendeznek. Ez esetben meleg fürdőt biztosítanának a fel­nőtt lakosság részére is. A házat jelenlegi lakói ok­tóber második felében kiürí­tik, az átalakítási munkála­tokhoz azonban csak a jövő év legelején kezdhetnek hoz­zá, mert hamarabb nincs fe­dezet a költségekre. Amint meglesz az 1962-es költségve­tés, nyomban megkezdik a munkát, és remélik, hogy a jövő esztendő első negyedé­ben az új egészségházat már átadhatják rendeltetésének. Fokozott vadkárelhárítás - több termés! Nyár végén, ősz elején egyes területeken eléggé gyakoriak a nagyvad — különösen a vad­disznó — által okozott ki- sebb-nagyobb mezőgazdasági kártételek. A vadászok né­pes tábora mindent megtesz, hogy a károkozásokat meg­előzze, illetve , csökkentse. Emellett vadászati jogszabá­lyunk előírja, hogy ameny- nyiben a termelő és a vadász közös igyekezete sem tudta el­hárítani a károkozást, a ter­melő kárpótlást kap. A gya­korlat azt mutatja, hogy olyan területeken, ahol a termelők és a vadászok között jó a kapcsolat, és összefogva, jól dolgoznak, észrevehetően csök­ken a vadkárveszély s ezzel a kártétel. AZ elhárítás magától érte­tődően feltételezi hogy a ter­melők minden rendelkezésre álló eszközzel — így őrzés­sel, kolompszóval, tűzrakás­sal, kutyával, továbbá riasz­tó szerek alkalmazásával — igyekezzehek megelőzni a kártételt. Rendkívül fontos hogy a termelők és a vadászok egy­aránt résen legyenek a szep­temberi kritikus időben. Fi­gyelmeztessék egymást a tennivalókra, közös meg­egyezéssel osszák fel, a vé­dendő területeket és védelmi tennivalókat. Népgazdasá­gunknak és valamennyiünk­nek érdeke, hogy mezőgaz­daságunk termelvényei minél hiánytalanabbul kerüljenek betakarításra. Ehhez pedig lényeges mértékben hozzájá­rul a vadkárok megelőzése, illetve lehető csökkentése. ALFONSINE ES NAGYKATA Országhatárokon át szövődő barátság Mi köze a kettőnek egymás­hoz? Az egyik olasz, a másik magyar község. Érdekes tör­ténet, érdemes meghallgatni. Alfonsine Bologna megyé­amikor a múlt héten három alfohsinei tanácstag itt járt Magyarországon, meglátogat­ták nagykátai barátaikat is. Szívesen látott, nagy sze­A párt székháza ben, Ravenna járásban van. Tizenháromezer lakosú köz­ség. A lakosság földművelő, a községben csak egy üzem van. A fasiszta megszállás idején a földig lerombolták, mert a lakosság ellenállt Hitlernek és gyűlölték Mussolinit. A la­kosság hetven százaléka a legutóbbi választásnál is a kommunistákra szavazott! így a tanácsban is túlsúlyban a kommunisták vannak. Alfon- sinében több mezőgazdasági szövetkezetei létesítettek, és élénken figyelik a szocialis­ta tábor eredményeit, igye­keznek tapasztalatokat, isme­reteket gyűjteni a felszaba­dult országokból. A magyar rádió olasz szek­ciója még a télen, riportot közölt a nagykátai kultúrélet- ről. A műsort Alfonsineben a hangszórók is közvetítették, s a műsor nyomán levelet és fényképeket küldtek Nagyká­téra. így kezdődött. A baráti levelezés vége az lett, hogy retettel fogadott vendégek ■ voltak. Megnézték az új gim­náziumot, a Koreai—Magyar Barátság Tsz-t, a kísérleti gazdaságot, az egészségházat. Sok termelőszövetkezeti tag­gal beszélgettek ,s mint el­mondták, legjobban az em­berek vidámsága, bizakodása tetszett nekik. Eddig a történet. Azaz mégsem, mert már tovább folytatódik, csak most már hivatalos formában. Chmelly Ödön, a nagykátai művelő­dési ház igazgatója, a község párttitkára felolvasta az al- íonsineiek levelét a tanácsülé­sen. A tanácsülés úgy határo­zott, szívesen tart kapcsolatot az olasz községgel. Alfonsineben pedig a ta­nácselnök mondta el a ta­nácstagoknak a szövődő ba­rátság dolgát, majd nagygyű­lésen döntöttek: fenntartják a kapcsolatot a nagykátaiak- kal. Az alfonsinei tanácsel­nök' és a párttitkár be is adta a kérvényt: hadd jöjje­nek látogatóba, Magyaror­szágra. És a barátság szálai. így erő­södnek, legyőzve távolságot* országhatárokat, közelebb hoz­va egymáshoz az embereket. (s. á.) Felvonulnak a kommunisták

Next

/
Thumbnails
Contents