Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

4 1961. SZEPTEMBER 8. PÉNTEK EGY TAKARÓ NYOMÁBAN ■ —• Takarót szeretnék vásá­rolni. A pult túlsó oldalán másik fiatalasszony, kék köpeny­ben: — Többfélét is ajánlhatok Talán ez lenne a legjobb, kü­lönböző színekben, minták*- kai kapható. A vásárló megtudja az árat, fizet és csomaggal a hóna alatt indulna, de megállítjuk. — Bizonyára örül a jó vá­sárnak. Láttuk, hozzáértéssel válogatott a takarók között, talán a szakmában dolgozik? — Nem, főiskolás vagyok. A látszat sokszor csal és eb­ben az esetben az én hozzá­értésem is csak látszat. Pedig nem is lenne rossz dolog, legalább felszínesen érteni az ilyesmihez. Igen nagy utat járt meg ez a takaró is, míg eljut most egy családi otthonba. Erről beszélgettünk néhány Fiatalasszony áll a pult 1 tel után raktárba kerül, ahon- elött. nan folyamatosan szállítják a feldolgozó üzemekbe. Ekkor még bálákban, kötegekben áll. . Az első állomás i a karbonizáló üzem. Itt a i gyapjúba ragadt bögáncso- ; kát és egyéb hulladékokat tá- volítják el vegyszeres égetés- ! seb Ezt követi az úgynevezett I ..laza eljárás”, ahol színt kap ' az áru, majd megszárítják, ! és a nyersanyagraktárban he- I lyezik el. — Ezután már nyersanyag­ként a „farkasolóba” kerül, farkasfogakra emlékeztető gé­pek „keverik”, tépik az anya­got és így nyerik a kívánt, végleges színt. Ezt háromszor ismétlik meg és minden eset­ben más-más sorrendben, ré­tegesen ágyazzák az árut a gépbe. ■— Hát bizony elég hosszú utat járt be az én takaróm — jegyzi meg a fiatalasszony. — Ö, ez még csak a kezdet — mondja mosolyogva veze­tőnk és már folytatja is. A Népbolt pultja előtt a fiatalasszony válogat a takarók között (Gábor felv.) percig, majd a fiatalasszony -r- mivel a főiskolán még nem kezdődött meg a tanév — fel­vetette a gondolatot: jó lenne végigjárni egy ilyen takaró útját. Felajánlottuk segítsé­günket és elindultunk a ren­delkezésre álló nyomokon. A kiskereskedelmi vállalat­nál — amely a Csepel Autó­gyár előtti népbolt árudába szállítja az árut — megtud­tuk, hogy a takarót a Buda­kalászi Gyapjúszövőgyárban készítették. Alig egy óra múl­va beléptünk a gyárkapun, ahol Zsemba Jánosra, a fono­da és Czeiner Lászlóra, a szö­vődé vezetőjére bíztuk ma­gunkat. Megosztották egymás közt a feladatot, és először Zsemba János szegődött mel­lénk kalauzként. — Ezen a kapun érkezik az áru — mutatja. — Bel- és külföldi gyapjú, s különböző rongyfélék. A minőségi átvé­— Itt újra bálázzák az árut, majd a kártolóba szállítják, ahol hengeres gépek segítsé­gével átdolgozzák, bontják, párhuzamosítják az anyagot, amely három gépen megy itt keresztül, míg végül megszületik az elöfonal, amely az előfonó hengerekről a szelfaktor fonógépekre ke­rül, ahol aztán kész fonallá alakul. — Mosjt újra pihenésre ke­rül a sor, dé már a fonalrak­tárban. Itt veszi át az árut, de a kalauz szerepét is Czeiner László, a szövődé vezetője. — A fonoda által legyártott kész fonal az előkészítő üzem­be kerül, ahol a kívánt széles­ségnek megfelelően dolgozzák fel az árut. Ezután a szövő­székek munkája következik, ahol a nyers szövet készül, majd a még fölösleges cso­mók eltávolítását végzik- el és innen a kikészítőbe szállítják az anyagot, ahol. nedves és száraz eljárás segítségével be­fejeződik a gyártás. — Itt ér véget a mi mun­kánk fejezi be Czeiner László — mert már csak a csomago- lóknak, szállítóknak akad dolga az áruval, és később, mire a kül- és belföldi üzle­tekbe kerül, a . vevőknek is — tekint kedves mosollyal a takaróját szorongató asszony­kára. <t) Katanga Kongó elidegeníthetetlen része lleo sajtóértekezlete Ileo, a kongói kormány tá- jákoztatásügyi minisztere Leopoldville-ben sajtóérte­kezletet tartott. Ezen ismét hangoztatta, Katanga a Kon­gói Köztársaság szerves ré­sze és az Adoula-kormány megtesz minden szükséges intézkedést, ho,gy e tarto­mányt ismét egyesítsék az ország többi részével. Ileo közölte, a kongói kor­mány azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, járuljon hoz­zá ahhoz, hogy a helyzet ren­deződjék Katangában és tá­volítsa el a katangai csend­őrség, rendőrség és hadse­reg alakulataiból a külföldie­ket. Újságírók kérdésére vála­szolva Ileo bejelentette, hogy az Adoula-kormány azt ter­vezi, hogy nemcsak Katanga területéről, hanem Kongó más tartományaiból is kiuta­sítja a külföldi „tanácsadó­kat”. A kiutasított külföl­diek listáján azok fognak szerepelni, akiknek tevékeny­ségét a kormány nem kívána­tosnak tartja és akik meg­próbáltak beavatkozni az or­szág belügyeibe. Abszolút erő tsz-tagok állnaík Nagy oörzsöny ben a rendőrségi körzeti megbízott irodája előtt. Egyikük keze- karja vastag gipszkötésben, s szemükben alig elmúlt riada­lom nyoma. Pedig, amiért most panaszosként a rendőrség elé idézték őket, immár két hét­nél is régebben történt. A ha­láltól menekedtek meg mind­nyájan ... De az elnökük, Glá- zer Gyula, a Hunyadi Tsz el­nöke szörnyethalt. Kint a határban, a Kriz- földön zabot csépelteik. Jól fi­zetett idén, ahogy a többi sze­mestermény is. Siettek a csép- léssel, már csak a zab volt hát­ra, azzal is végezni akartak az alkotmány ünnepére. Be is fejezték 19-én, szombaton kora délutánra. S hogy elkészültek a csépléssel, Grezár Károly traktorvezető bement gépével a faluba a pótLocsiért. Vele ment egy-két ember a csépies­tül, hogy bejelentsék az elnök­nek, elkészültek a zabbal is. Glázer Gyula nagyon meg­örült a jó hírnek, most hát es­tig még be is hordhatják a sze­met. S hogy mentői gyorsab­ban menjen a munka, maga is felkapaszkodott a vontatóra, segíteni akart a rakodásnál. Novak József elnökhelyettes követte példáját. Amikor még a maguk földjét művelték, mind a ketten első gardák vol­Emberek, A munka hősi halottja tak a faluban, ezért is fordult feléjük a többiek bizalma, amikor Nagybörzsöny 59-ben tsz-község lett. S ahogy a ma­guk nyolc-tíz holdján, ugyan­úgy dolgoztak azóta a tsz föld­jén. Nemcsak dirigálták a munkát, ott voltak mindenütt, ahol a legnagyobb szükség volt munkáskézre. Most is, a zsákhordásnál is segíteni akar­tak. Ment a frafctor’ vígan zaka­--------tolva húzta maga u tán a pótkocsit, abban meg hat férfi kapaszkodott. Járt úton, nem tarlón ment mind­végig, s már csaknem odaért a rakodóhelyhez, amikor senki sem tudja hogyan, hogyan nem, megtörtént a szerencsétlenség, felborult a pótkocsi és utasait maga alá temette. — Nem vettem észre semmit — meséli a történteket Hirt András tsz-tag, gipszbe pólyáit, törött bal karját óvatosan tart­va maga előtt. — Elveszthet­tem az eszméletemet, s amikor a tótágast álló kocsi auitt fel­ocsúdtam, csodálkoztam, hogy csak lábakat látok. Egy lábfe­jet is, aminek nem volt folyta­tása ... Észrevettem egy nyí­lást, azon át kimásztam. Sza­naszét heverő társaim akkor tápászkodtak fel a földről. Három ember azonban nem mozdult. Az elnökünk mellka­sát összezúzta a rázuhanó ko­csi, már nem élt. Glázer Ist­ván tagtársam jobb lába került a kocsi alá, lábfejét valósággal levágta a kocsi oldala. Kissé távolabb feküdt Novak elnök- helyettes mozdulatlan teste. Hamarosan ott termett autóján dr. Bády László, a körzeti or­vosunk, elsősegélyt adott. Va­lamennyiünkön volt mit kö­töznie, zúzódds, horzsolás mindnyájunknak kijutott. Az­tán a mentők elvitték Glázer Istvánt, meg Novák Józsefet. Vácott, a kórházban ápolták őket. Glázert megoperálták, Novák súlyos agyrázkódással feküdt. Most szerdán hozták haza mind a kettőt. Otthon lá­badoznak. Glázer Gyula elnököt pedig a tsz saját halottjaként elte­mette. Kimondták a tagok, munka közben érte a végzetes szerencsétlenség, tehát a mun­ka hősi halottja, s megérdemli a díszes temetést. Végtisztessé­gén a környékbeli falvak ter­melőszövetkezeteinek népes küldöttsége is részt vett. De eljött az egész járási tanács, hiszen a szerencsétlenül járt Glázer Gyula egyik legaktí­vabb tagja volt. Szívbeteg öz­vegyével, építésztechnikus fiá­val és leányával, a mezőgaz­dasági technikum első éves nö­vendékével együtt zokogott ko­porsójánál az egész falu. A kö­zös búcsúztatta első elnökét... Grezár Károly traktorvezető ügyében hamarosan a bíróság dönt: okozója volt-e a szeren­csétlenségnek, vagy sem. Ki- : lencedik esztendeje vezet von- \ tatót, soha semmi hibát nem ■ követett el, éppen ezért köz- ^ vétlenül a végzetes esemény £ előtt kitüntetésre terjesztette ^ fel a Vámosmikolai Gépállo- £ más. Három ember---------------------- előtt az jj irodában jegyzőkönyvbe mond- g ja, mi testi és anyagi kár érte, g kettő ágyban fekszik a lakd- g sán, egy meg a temetőben. 4 Ezért nem volt idén augusztus f 20-án semmiféle ünnepség í Nagybörzsönyben, s a búcsút ? sem tartották meg. ' A tsz tagjai most arról be- $ szélnek, nem hagyják el mun- % ka közben meghalt elnökük ^ beteg özvegyét, segítenek majd $ megművelni háztájiját. Csak £ két éve szövetkeztek, de a kö- % zösségi érzés, az összetartozás 4 tudata már erős bennük... í z Szokoly Endre J Az automata megkönnyíti a moszkvaiak életét Egyre elterjedtebbek lesznek a szovjet fővárosban c automaták. íme néhány kép, mi mindenre használható is ■ automata. Nézzük csak meg ezt az automaia-büfét, ahol kávé, szendvics és meleg étel is kapható Ez meg egy csemegeáruház, itt automata adja a friss gyümölcslét A háziasszonynak is könnyebb így a bevásárlás és el­adónak is jobb: automatikus mérleg adagolja és szállító­edény juttatja el a burgonyát a vevőhöz baloldali képünkön. Ugyanekkor a friss cipót így tárolja az auto­mata jobboldali képünkön Aztán már csak egy mozdulat és alul kiesik a friss cipó ESZPERANTÓ TALÁLKOZÓ PÉCSETT A Magyar Eszperantó Szö­vetség szeptember 16—17-én Pécsett rendezi ez évi orszá­gos találkozóját. (&ÍTI) — MA DÉLELŐTT NYÍ­LIK meg a Kulturális Kap­csolatok Intézetében Ku Jü­an kínai grafikusművész kiál­lítása, a Kulturális Kapcsola­tok Intézete és a Műcsarnok közös szervezésében A nagy érdeklődéssel várt kiállí­tást Hinoz Gyula Kossűth- dífas grafikus, a. Magyar Iparművészeti Főiskola igaz­gatója nyitja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents