Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» 1961. SZEPTEMBER 5, KEDD VI ST MEGYEI V. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Áll A Megkezdődtek a magyar-romén államközi tárgyalások Vasárnap az inotai alumíniumkohót tekintette meg a román párt- és kormányküldöttség — Nagygyűlés Inotán A Gh. Gheorghiu-Dej vezet­te román párt- és kormány- küldöttség vasárnap a ma­gyar ezüst születésének fel­legvárába, az inotai alumi- niumkohóba látogatott el. Ro­mán vendégeinket elkísérte út­jukra Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kris­tóf István az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes. Benedek Zoltán, az alig egyévtizedes, de máris az or­szág egyik legnagyobb és leg­korszerűbb üzemévé fejlődött inotai aluminiumkohó igaz­gatója, tájékoztatta a vendé­geket az üzem életéről, mun­kájáról, fejlődéséről. A román párt- és kormány­vezetők igen elismerően nyi­latkoztak, amikor meghallot­ták, hogy az aluminiumkohó műszaki vezetőinek átlagos életkora harminchét, a fizi­kai dolgozóké pedig 33 esz­tendő. Gh. Gheorghiu-Dej és a küldöttség tagjai ezután megtekintették _ az éjjel­nappal termelő üzem gyáregységeit. A gyárlátogatás után a ro­mán párt- és kormányküldött­ség tagjai a November 7. Erő­mű művelődési házában, nagygyűlésen találkoztak Vár­palota, Pétfürdő és Inota dol­gozóival. A nagygyűlésen Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának 'agja, a Köz­ponti Bizottság titkára, az Elnöki Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Méltatta a magyar ipar fejlődésének, az inotai aluminiumkohó munká­jának eredményeit, majd hazánk és a Román Népköztársaság mindjobban erősödő kapcsolatairól szólt. Elmondta: az elmúlt tíz év alatt több mint kétszeresére bővült a magyar—román áru­csereforgalom. A gazdasági együttműködésben elért ered­mények lehetővé teszik, hogy szakadatlanul tovább bővül­jenek ezek a kapcsolatok. A következő öt évben a magyar —román árucsereforgalom emelkedése előreláthatóan olyan arányú lesz, mint az előző tíz év alatt összesen volt. Kiss Károly után Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese emelkedett szólásra. A Ro­mán Népköztársaság eredmé­nyeiről szólva elmondta: a termelőerők hatalmas fejlő­dése, a szocialista termelési viszonyok kiszélesítése és megszilárdítása a népgazda­ság minden ágában, a szocia­lizmus gazdasági alapjának sikeres felépítése lehetővé tette, hogy a Ro­mán Népköztársaság át­térjen a szocialista építés kiteljesedésének korsza­kába. A nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről is beszélt Mogyorós Sándor. Kijelentette: „Nem en­gedjük meg, hogy a szocialis­ta országok népeinek békés munkáját, e munka gyümöl­cseit bárki veszélyeztesse. Meggyőződésünk, hogy a né­pek közös erőfeszítésével a bé­két fenn lehet tartani”. A forró hangulatú nagygyű­lés — amelynek részvevői hosszan, melegen éltették a ro­mán—magyar barátságot — az Internacionalé hangjaival ért véget. Hétfőn a Parlament épületé­ben államközi tárgyalás kez­dődött a Magyar Népköztársa­ság és a Román Népköztársa­ság küldöttsége között. A ba­ráti légkörben lefolyt tárgya­láson román részről Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Nép­köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a minisztertanács elnökhelyettese és Mogyorós Sándor, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Alexandra Birladeanu, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mi­hail Rosianu, a Román Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja: magyar részről: Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal és Kállai Gyula, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter, Né­mely Béla, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete vett részt. Tanévnyitó Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen — Egy-egy tanévnyitó min­dig nagy esemény, az 1961/62- es azonban messze kiemelke­dik a többi közül. Ez a tan­év olyan időszakban kezdő­dik, amikor már a mezőgaz­daságban hazánk egész terü­letén a kollektív szocialista termelés vált uralkodóvá. Ezen gondolatok jegyében kezdte el dr. Magyari András, az egyetem rektora megnyitó beszédét, amelyben hangsú­lyozta, hogy az egyetem ok­tatóinak, hallgatóinak műsza­ki és adminisztratív dolgo­zóinak minden erőfeszítése egyformán láncszeme annak a hatalmas munkának, mely- lyel immár az emberek a vi­lág egyharmadán építik a szo­cializmust. — Ehhez a munkához ne­künk béke kell. Ennek tuda­tában köszöntjük a Szovjet­unió kormányának a béke megőrzésének érdekében tett erőfeszítését — mondotta a to­vábbiakban dr. Magyari And­rás rektor —, majd arról szólt, miként törekszik az egyetem teljes tanári és nevelőtestü­lete arra, hogy a szocialista nagyüzemekben rejlő lehető ségeket teljes mértékben reá■ lizálni tudó szakembereket ^ adjon a mezőgazdaságnak. £ Ezt a nagy célt szolgálja az | a reform, melyet az első éves ^ hallgatók képzésére életbe lép- ^ tettek. Ez a reform az oktatás­nak az élettel, a gyakor­lattal való szoros kapcso­lat kialakítását tűzte célul A cél hatalmas, de egészséges /> feltételei adottak: az ország ^ határain túl is jóhírű tanári ^ kar, a tehetséges hallgatók és ^ a műszaki alapok. í A mezőgazdaságtudomá- j nyi karon felvett kétszáz ^ hallgatónak hatvan szá- JÍ zaléka munkás-paraszt ^ származású és több mint á nyolcvan százaléka kitű­nő, jeles, illetve jórendű. A felvett hallgatók mintegy egynegyed része az elmúlt években termelőmunkában vett részt. A munka eredmé­nyességét tehát a tanárok és hallgatók kapcsolata dönti el. Dr. Magyari András meg­nyitó beszéde után Petőházi Lajos földművelésügyi mi­niszterhelyettes kiosztotta a tsz-ek megszilárdításában jó munkát végzett tanároknak a mezőgazdaság kiváló dolgozó­ja kitüntetést, és átadta Fel­cser Jánosnak 1910. óta vég­zett jó munkájáért az arany diplomát. Ezt követően dr. Cserötei László a mezőgazdaságtudo­mányi és Váradi János a me­zőgazdasági gépészkar dékán­jainak szavai után három­százhatvan első éves hallgató ajkán csendült fel: „én, az Agrártudományi Egyetem el­sőéves hallgatója eskü­szöm! ...” Megkezdődött a Cllkorrépaszezon | Híradás a szentendrei tollgyárból Hogyan gazdálkodik a kulturális alappal a tápiásápi Petőfi Tsz Folyékony forintok A mérges ember KlSZ-esküvő Cegléden Á11. bányásznap ünnepségei Kádár János elvtárs tolmácsolta az ország népének üdvözletét a nógrádi szénmedence dolgozóinak Vasárnap, a szénmedence központjaiban tízezrek kö­szöntötték bányászainkat, akik jó munkával készültek fel a 11. bányásznapra. A legnagyobb szabású ün­nepségsorozatra Salgótarján­ban került sor, ahol az idei bányásznapon ünnepelték a szénbányászat üzemszerű megindulásának 100. év­fordulóját. Tíz óra tájban már több mint 30 000 ember töltötte meg a kollégiumi kertet és környékét. Hatal­mas ünneplés és hosszan tar­tó taps fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát. Je­len volt az ünnepségen Sán­dor József és Pothornyik József, a Központi Bizottság tagjai, Czottner Sándor ne­hézipari miniszter, Jakab Sándor, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság tagjai, a szénbányászat és a társa­dalmi szervek vezetői. Az elnökségben foglalt helyet A. A. Sztarcev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa és Juraj Sulek vezetésével a besztercebá­nyai szlovák bányászküldött­ség tagjai. A nemzeti és a bányász­himnusz ünnepi akkordjai után Pothornyik József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatója köszöntötte a jubileumi ün­nepség részvevőit, Kádár Já­nos elvtársat és a nagygyű­lés vendégeit. Majd Czottner Sándor nehézipari miniszter mondott beszédet. Ezután a nagygyűlés rész­vevőinek hosszan tartó lel­kes üdvözlése közben Ká­dár János elvtárs lépett a mikrofonhoz. Kádár János elvtárs beszéde — Szívből kös2öntöm Sal­gótarján dolgozóit, a bánya- medence munkásait, paraszt­jait, értelmiségi dolgozóit — mondotta Kádár János. — örülök, hogy ismét íalálkoz- hatom önökkel, régi ismerő­seimmel. (Nagy taps.) — A közelmúlt napokban magas és kedves vendégek érkeztek hozzánk: a román párt- és kormányküldöttség. (Hosszan tartó, nagy taps.) Ellátogatott Magyarországra Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Maurer elv­társ, a Román Népköztár­saság minisztertanácsának elnöke (nagy taps), és más vezető román elvtársak. (Nagy taps.) Látogatásukat nagyra értékeljük, tanácsko­zásaink igen barátiak és hasznosak. Ügy gondoljuk, hogy látogatásuk is hozzájárul a magyar és a román nép testvéri egységéhez, tovább erősíti az egész szocialista tábor összefo­gását. Tegnap, amikor mondtam Dej elvtársnak, hogy ma ne­kem Salgótarjánba kell jön­nöm, mert már korábbról van ez a szívesen vállalt kö­telezettségem (nagy taps), — Dej elvtárs megkért arra, hogy adjam át önöknek, a nógrádi medence bányászai­nak és minden magyar bá­nyásznak szívből jövő elv­társi üdvözletüket és jókíván­ságaikat. (Hosszan tartó, nagy taps, éljenzés.) — Elvtársak! A bányásznap a dolgozó ember, a munka ünnepe. Pártunk Központi Bizottsága, Népköztársasá­gunk kormánya nevében szív­ből köszöntőm ezen a napon a magyar bányászokat, külön is azokat, akik példamutató és kiváló munkájukért, ma­gas kitüntetést és jutalmat kaptak. (Nagy taps.) Szívből gratulálok, jó egészséget és további sok sikert kívánok mindany- nyiuknak. Kádár János a továbbiak­ban elismeréssel szólt a nóg­rádi medence bányászainak helytállásáról, dicséretes eredményeikről, majd rész­letesen beszélt az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről. A beszéd elhangzása után az úttörők virággal kedves­kedtek Kádár Jánosnak és a nagygyűlés vendégeinek. Délután változatos sportmű­sor következett. A kulturá­lis rendezvények közül ki­emelkedett a Tatabányai Bá­nyász Művészegyüttes, a ba­lassagyarmati Palóc Együt­tes és a salgótarjáni bányá­szok ének- és zeneegyüttesé­nek közös ünnepi hangverse­nye. A jubileumi ünnep­ségsorozatot Salgótarjánban és a szénmedence több hely­ségében bányászbál zárta. (MTI) A bányásznap Pilisszentivánon Melyik láda paprika a legszebb. Végül mégis megegyeznek: valamennyi nagyon szép. Nem hiába büszkék a paprikájukra a szentlőrinckátai tsz tagjai (Firto; Gábor Viktor) (Tudósítónktól) Pilisszentivánon mór szom­bat délután elkezdődött az ünnepségsorozat. A szénbá­nyászok megkoszorúzták az 1928-as bányászsztrájk emlék­művét, a bányavezetőség ki­osztotta a hűségjutalmat. Szabó Lajos vájár kormány­kitüntetésben részesült. Vasárnap reggel zenés éb- ! resztő köszöntötte a hónapok ; óta tartó nemes vetélkedés ! győztes brigádjait. Akárcsak ’j az elmúlt években, most is ^ az István akna melletti ár- ^ nyas ligetben rendezték az ^ ünnepséget. Nem feledkeztek ^ el a rendezők a Pilisi Szén- ^ bánya köztiszteletben álló ve- terán bányászáról sem, Tóth í Istvánról. Öt is meghívták y ^ Dunaföldvárról, hogy felele- á venítse a háború előtti bá­y i nyászévek keserves emlékeit. y ;• Annak idején ő volt a pilis- $ vörösvári bányászsztrájk egyik í főszervezője. Éveket töltött y ^ munka nélkül, börtönbe is ke- rült, egy pillanat nyugta sem £ volt a Horthy-időkben. Annál 2 vidámabban y íj bányászfiatalokkal, 2 harcostársaival, öt ünnepelt most a egykori is felhív­ták az ünnepség díszelnöksé­gébe, s örömmel hallgatta Jambrik Károly, a Nehézipari Minisztérium termelési osztá­lya főmérnökének ünnepi megemlékezőjét. Az előadó nemcsak a múltról beszélt, hanem körvonalazta, milyen fejlődés előtt áll a magyar szénbányászat. Megköszönte a pilisi bányászok helytállását, s további jó munkára kérte őket. Ezt követően került sor a kitüntetések és a külön­böző jutalmak átadására. 10— 15 éves munkásságukért het­venötén kaptak szolgálati ér­demérmet. Tízen vették át a kiváló bányász kitüntetést, a bányászat kiváló dolgozója cí­met pedig három bányász kapta meg. Meglátogatta az ünneplő bányászokat Horváth András elvtárs. az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első titká­ra is. Elbeszélgetett a bányá­szokkal, ugyanúgy, mint Ke­leti Ferenc elvtárs. a megyei tanács elnöke. Délután kul­túrműsor szórakoztatta a kö­zönséget. Este táncmulatság­gal fejezték be a pilisvidéki bányászok a tizenegyedik bá­nyásznap ünnepségeit. (s. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents