Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

MONOR© VIDÉKE ^ j • A PEST MEGYEI HiALAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 148. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 3, VASÁRNAP Jaj, de finom! (tfj. Kiss Sándor felvétele) Mrgjutalmflzolt t*z-la£«»k A vecsési Zöld Mező Tsz tagsága Wenner Józsefet 2000, Orsó Józsefet 300, Ka­posi Jánost 300, Burst Nán­dort 300. Forgács Lajost 190 forint jutalomban részesítette a közös munka terén elért jó eredményeikért. A monori-erdei Auiócsárdába a napokban éppen akkor lép­tem be, mikor dr. Pélerffy Gusztáv orvos egészségügyi ellenőrzést tartott. A belépő vendég minde­nüt rendet, tisztaságot lat. Nemcsak a nagyteremben, áz a kicsi, szűk élelmiszer-rák­Kereskedelmi séták Gyomron A pénteki tanácsülésen Anna tanuló végezték társadalmi munkában, Péterjfy Károly kereske­delmi áb-elnök ismertette a 11 tagú bizottság (6 ta­nácstag, 5 aktíva) munkáját. A bizottság lelkiismeretesen végezte el a kirótt feladatot, több mint száz esetben ellen­őrizték a Gyömrőn működő kereskedelmi hálózatot. Az ellenőrzés kiterjedt a sú­lyokra, mérlegekre, a rak­tározás helyességére, a pon­tos nyitvatartásra stb. Próbávásárlást 5 alkalom­mal tartottak, hiányosság egyszer merült fel, a ruháza­ti boltban. A fűszerüzletek nagy részét átalakították ön- kiszolgáló rendszerűvé, új zöldségárudákat hoztak lét­re. Az áruellátás zökkenő- mentes volt napjainkig. Az elmúlt időben fejlőd­tek a vendéglátóipari egy­ségek, előrelépés tapasztal­ható az utasellátó nagyállo­mási üzeménél . (emésztőgö­dör megépítése). Régi hiba, hogy a Haiászkertbol a víz fedetlen csatornán folyik az árokba, a falusi italboltok­ban pedig nincs folyó víz. A legtöbb panasz a Tü- ZÉP ellen merült fel. A Vas—Fém Ktsz 20 mázsa helyett 10 mázsát kapott; súlyhiányos volt a Tutz Gyu­la lakására szállított tüzelő is; özvegy Ketterer Nán- dorné több mázsa port ka­pott, szén helyett. Kürti Józsefné hozzászó­lásával kiegészítette a be­számolót. Ehhez a napirendi ponthoz még Hanusz “István, Ger­gely László, Divisch János- né, Fuderer István, Koval- csik Ferenc, Ádámka János, Ferencz Lajos, Bata János, Tormási András szólt hozzá. A vitában felmerülő kér­désekre Péterffy Károly áb-elnök, Bódis Pál kereske­delmi osztályvezető, Hídvégi Péter intéző és Mester Jenő, az Utasellátó Vállalat ki­küldötte adott választ. Rozzant bódéból zöldséges bolt Pontosan talán meg sem lehetne mondani, hány éve szidják a gyömrőiek az öl-es számú bolt és a fodrászüz­let között levő fabódét. Való igaz, hogy nem va­lami épületes látvány egy rozzant deszkatákolmány a község szívében. Örömmel vettem tudomásul, hogy ki­csinosítják és zöldség—gyü­mölcsbolttá alakítják át. Az utca felőli részét maga­sították, egy kétszárnyas ajtót helyeztek be, és az egészet átfestették. A bel­sejét feltöltöttek utcama­gasságig. pultot, mérleget helyeztek el benne, tervbe vették, hogy mákdarálót is szerelnek be. Az átalakítást Mózes Já­nos üzletvezető, Hídvégi Péter intéző és Takács ezalatt Garamvölgyi István­ná egyedül látta el három ember munkáját az üzlet­ben. Az új üzlet az 51-es bolt­hoz fog tartozni. A környék­beli asszonyok könnyebben szerezhetik be a zöldséget és a gyümölcsöt, nem kell érte hajnali négy órakor a piac­ra menni. Amellett egészsé­ges megoldás, hogy nem egy helyen árulják a fűszerrel és a tejjel. Hasonló megoldással mű­ködik a 107-es bolt zöldség fióküzlete is. Itt az átalakí­tás munkáiból legtöbbet Budinszki Béla vállalt és teljesített. Kevésbé egészséges megol­dás, hogy az 53-as (falusi) boltban egy helyiségben árulják a zöldséget a fűszerekkel cs a tejjel. Zenés cukrászda helyett — butik A KIOSZ-ban levő rossz hírű, kissé piszkos talponálló nemrégiben bezárt. A pontos okát nem tudnám megmondani, de tény az, hogy Gyömrö megszabadult a ne­vezett helytől. Akkor az­tán elkezdődött a szokásos találgatás, mi lesz a megüre­sedett helyiséggel. A legva­dabb elképzelés szerint ko­vácsműhely, a legszelídebb és egyben a legvalószínűbb elképzelés az volt, hogy zenés cukrászdát léte­sítsenek Szeptember 20: véradó nap A VÖRÖSKERESZT MUNKÁJÁRÓL SOROZÁSON Ezekben a napokban ünnepi díszbe öltözött a járási mű­velődési ház. „Szeretettel köszöntjük a sorköteles ifjakat” hirdette a zászlókkal díszített felirat. A helyiségek átalakul­tak foglalkoztató teremmé, a próbateremben kapott helyet a szociális és a KISZ-bizottság, az öltöző helyiségben pedig' a sorozó bizottság kezdte meg munkáját. A sorozó bizottság el­nöke a következőket mondotta: — Eddigi munkánkkal kapcsolatban örömmel mondha­tom, hogy a sorozásra került fiatalok példásan viselkedtek. A párt, a KISZ és az MHS nemcsak a politikai nevelés, fel­készülés területén segített bennünket, hanem az elvtársak fi­gyelme kiterjedt mindenre ami a sorozással kapcsolatos. A sor alá kerülő fiatalok nagy része KISZ-tag, s általában va­lamennyien politikailag tájékozottak. A fiatalok őszintén be­szélnek problémáikról, nehézségeikről, s ennek eredménye­ként olyan közvetlen légkört sikerült teremteni, hogy mun­kánk végeztével nem hiszem, hogy a legkisebb probléma is megoldatlanul maradna. Már itt, a sorozáson is igyekszünk sokoldalúan gondoskodni róluk. Filmet vetítünk, büfét állí­tottunk fel, és mindennap ebéd után a vecsési Halásztanya prímásának, Babári Gyulának a cigányzenekara játszik. Csak elismerés és köszönet illeti azokat az elvtársakat, akik segí­tettek munkánk megkönnyítésében ... Üllői fiúk ülnek a foglalkoztató terem székein. Rákosi Jenő — KISZ szervező titkár — éppen most sorozták be a BM-hez. Beszélgetésünk során ezt mondja: — Készültünk a sorozásra, és nemcsak a KISZ-tagokkal, hanem a KISZ-en kívüli sorkötelesekkel is beszélgettünk a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Laci bátyám szintén katona, én is becsülettel szeretném megállni a helyemet, mint ö. Erős József KISZ-en kívüli fiatal a bizottság kérdéseire válaszol. Az orvosi vizsgálatok alkalmasnak minősítették fegy­veres szolgálatra. — Én az MHS keretén belül vettem részt az előkészítő előadásokon — mondja. — Rövidesen belépek a KISZ-be és igyekszem mindig becsülettel teljesíteni .kötelességem. (Szöveg: Pilisi — kép: Mészáros) Kerékpárral a nyárvégi határban tárba n, kamra bán ‘ 's. A naponta kifüggesztett ét­renden választékot, ízle­tes ételek közt válogathat a betérő vendeg. Napi 50—PU adag gulyáslevesen felül ha­lászlé, sültek, friss tésztáit számtalan adagja bizonyítja hogy a konyha irányítása jó helyen van Ecsedi Jáncsná — a vezető felesége — kezé­ben. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat elektromos víznyo­mású boylerrel látta el az üzletet, a hűtő vitrin is csa1 a szerelőket várja. Akváriu­mot is kap a csárda, mivel hetenként 60—'0 kUó hal a fogyasztás. A jó vezetésnek, a figyel­mes kiszolgálásnak, ízes éte­leknek bizonyítéka a csárda havi 150 ezer forintos for­galma. Va disznó ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Pálffy Ferenc, Gyömrőn: dr. Túri Mária. MAI MŰSOR Mozik Ecser: próbaút. Gomba: Dú- vad. Ifjúsági előadásra: Igor és társai. Gyömrö: Jövő tavaszig. Matiné: Diadalmas olimpia. Mag­lód: Ember a holdon. Mende: Warrenné mestersége. Ifjúsági előadásra: Kis hegedűs. Monor: V: Háború és béke I—n. Matiné: Ha a világon mindenki ilyen vol­na. H: Mágnás Miska. Nyáregy­háza: Az elvarázsolt herceg. Pé­teri: Az Eiffel-torony árnyéká­ban. Pilis: A kobra-akció. Tápió- sáp: Öz. a csodák csodája. Tá- piósüly: Négyen az árban. Úri: Szilveszteri puncs. Üllő: A ka­landor rszéles). Matiné: Rakéta­támaszpont. Vasad: Áru Kataló- niának. Vecsés: V: Alomrevű. Matiné: Kocsubej. Mendei Gagarin művelődési ház: este 7-kor: Uliomfi. a helyi kul- túrcsoport bemutatója. Sportpályák Monor: Monor n.—Tóalmás, já­rási bajnokság. Péteri: Péteri— Mende. járási bajnokság. Tápió- sáp: TáDiósáp—Tápiósüly. járá­si bajnokság. Pilis: Pilis—Üllő. megyei bajnokság. A mérkőzések kezdete 16.30 óra. A minap találkoztam T. Á.- né monori ismerősömmel. Ö mesélte, hogy nemrégiben sú­lyos belső vérzéssel szállítot­ták be a kórházba. Megmenté­sére egyetlen orvosság volt: vér. mégpedig azonnal. Kapott is, két és íél litert — és nem­sokára gyógyultan hagyta el a kórházat. Amikor megtudta, hogy egy Ganz-gyári dolgozó­tól kapta a vért. elsietett hoz­zá háláját kis ajándék formá­jában leróni. A véradó nem fogadott el semmit, csak anv- nyit jegyzett meg nem kis büszkeséggel, hogy ez a köte­lessége volt — és ezt a kötelességét éppen század- szőr gyakorolta. Ez adta az indítóokot, hogy felkeressem Gál Jánosáét, a Magyar Vöröskereszt járási titkárát, hogyan áll nálunk a véradómozgalom. — Országosan 80 000 állandó véradónk van. ők ezért pénz­beli ellenszolgáltatást is kap­nak. De ezen túlmenően a Vö­röskereszt szeretné elérni, hogy a véradómozgalom hazafias mozgalom legyen, és minden egészséges ember 18 és 60 év között, ingyene­sen, pusztán emberségből, szereiéiből járuljon hozzá vérével beteg embertársa meg men léséhez. Itt csak gondoljunk arra, bár­kit érhet váratlan . baleset, vérveszteség, és csak más vé­re lehet a megmentő. A saj­nálatos esetben ne csak mi várjuk el, hogy mások adja­nak, hanem mi is segítsünk másokon. — Konkréten, helyi viszony­latban hogyan történik a vér­adók szervezése? — Monoron. szeptember 26- án lesz véradó nap. Természe­tesen előzetes jelentkezések mór folynak. Aktíváink felke­resik az intézményeket, de a lakásokba is ellátogatnak je­lentkezőket gyűjteni. Szeretnénk, ha a jelentke­zők száma elérné a 300-at. A járási tanácsnál már ed­dig 27-e,n jelentkeztek. A vérvételt természetesen or­vosi vizsgálat előzi meg. Eb­ből a szempontból is előnyös a jelentkezés, mert így minden­ki megtudhatja, hogy teljesen egészséges-e. és azt. hogy mi­lyen vércsoportba tartozik. —i—s— ALIBI (Avagy 3 hónapja rossz a kút Üllőn az Ocsaí utcában) TioioR. annyuk — hukk! — rossz a kút, én meg szomjas voltam! (Földváry Iván rajza) azon a helyen. Az elképzelé­sek szerint a cukrászda du. 5-kor nyitott volna, amikora régi — egyműszakos — már bezárt. Ez a megoldás módot adott volna a fiatalkorúak szóra­kozására is. De balga remény volt ezt várni az illetékes vállalattól. Nemhogy újai létesítene, de a jelenlegi — nagyon pi­ci — cukrászdát sem tartja karban. Az ajtó mellett a falon kilát­szik a vakolat. Nem ártana festetni sem, mert a falak már piszkosak. A mostani cukrászda 85 000 forintos tervet teljesít — a zenés cuk­rászda a dupláját is könnyen teljesítette volna. Ehelyett azonban a gyöm­rőiek visszakapták a már korábban bezárt talponállót. Egészségükre! Gyarmati Sándor Délután öt óra. Mintha utolsó mérgét akarná ki­adni a nyár, forrón dől­nek a nap sugarai a felhőt­len égből. A kerékpárok vi­dáman gurulnak végig a mo­nori Bajcsy-Zsilinszky úton. itt-ott döccennek csak meg bosszúsan, ha egy-egy kis gödör kerül a kerekek alá. a temetőn túl azonban már vastag, száraz homokban kell egye nsúlyozn unk. Mögöttünk maradnak a pin­cék. a „téglagyári ház”. Fel- kírűódjuk magunkat a sűrű homokban az első dombra, és lihegve pillantunk visz- sza a porfelhő mögött húzódó községre. Megelégedéssel állapítjuk meg. hogy a nagy száraz­ság ellenére is szép a kukori­ca az út mentén húzódó táb­lákban. Egyébként a vidék nem túl forgalmas, egy Tete felől döcögő szekérrel talál­kozunk mindössze. Az edző válaszol ’. Miért nem játszik Godina és Kéri? Monoron sok embert foglalkoz­tat : miért nem látni a kék-fehé­rek között Godinát és Kérit. Olyan hírek terjednek róluk, hogy nem akarnak többé a mo­nori színekben játszani. — Igaz ez? Valóban így len­ne? — kérdeztük Kubik Ferencet, a monoriak új edzőjét. íme az edző nyilatkozata: — Kéri nem jár edzésre. Tud­tommal, nem kivan visszavonul­ni. Az elmúlt napok egyikén ta­lálkoztam vele. és megkérdeztem: mi van magával. Kálmán? A fia­tal középcsatár azt felelte: „Nincs ez jól így, Feri bácsi, már egé­szen elhízok, nagyon hiányzik a kerek labda”. — Hívtam: jöjjön közénk, soha ilyen nagy szük­ség nem volt rá, mint most. (Ter­mészetesen, csak akkor, ha a csa­pat érdekének megfelelő játék- felfogásban játszik.) Nem adott határozott választ, pedig az ütő­képes, gólerős támadósor kiala­kításánál terveim volnának vele: Szabó Il.-vel — úgy vélem — jól megértenék egymást. De én nem hozhatom ide erőszakkal . . . — Godinával már más a hely­zet. Nem csinálok belőle titkot: a fedezetjátékosnak tudása. já­tékintelligenciája révén, feltétle­nül helye van a csapatban. Ná­la azonban a játékfelfogásban van a hiba. Valószínűleg ismerik a monori szurkolók Is Godina „szo­kását”. Van olyan időszak, ami­kor nagyszerűen dobja támadás­ba a csatárokat, labdáinak sze­me van. Ám gyakran túlzásokba is esik. Ilyenkor pepecsel, fölös­legesen cselezget, öncélúvá válik játéka. Ez rendszerint az egész csapat játékára rányomja a bé­lyegét. En azzal az elhatározás­sal jöttem Monorra. hogy lelkes, küzdőképes, egységes csapatszel­lemű gárdát fogok kialakítani. Az egyik edzömérkőzésen figyelmez­tettem Godinát: Jóska fiam, ha helytelen játékfelfogásban ját­szol, és „égeted” társaidat, saj­nos. nem vehetlek számításba a következő csapatösszeállításnál. Godina ezért maradt ki! Nem én hagytam ki, ő hagyta ki saját ma­gát. — Most is azt mondom: Godi­nára szükség van, de csak akkor, ha alárendeli játéktudását a csa­pat érdekének. Mi igényt tartunk rá. s ha rendszeresen kijár ed­zésre, örömmel hívjuk magunk közé. Ennyi a nyilatkozat, s ha eddi­gi működését bonckés alá vesz- szük az edzőnek — három mérkő­zés után első helyen áll csapatunk —. pozitív eredményt kapunk, Ku­bik Ferenc nemcsak jó edző és jó szakember, hanem — úgy véljük, előlegezhetünk ennyi bizalmat — jó megfigyelő. és kitűnő peda­gógiai érzékkel rendelkező em­ber is. Hörömpö Jenő Majd balra, a tetei dűlőn és a Strázsahegyen át, Péteri felé kanyarodik utunk. Itt- ott csábosán integetnek a már pirosodó szölőfürtök, de a riporter a nagy melegben nagyot nyel, és nem engedi magát legyőzni a kísértéstől. Idősebb asszony hajladozik egy paprikatábla közepén, megszólítjuk. A péteri Rá­kóczi Tsz tagja, Mravik Mi- hályné. Elmeséli, hogy a Vi- da-brigádban dolgozik, a pa­radicsom- és paprikaszedés a fő feladat. A mai nap pap­rikából 22 zsákkal szedtek. Kevésbé jól sikerült a diny- nyetermesztés. Erről panasz­kodik Nyakas Dénesné, és ennek okát a szárazságban je­löli meg. Férjével együtt ta­vasztól őszig kint laknak a földeken, nyári rezidenciá­jukban. A tök és az uborka viszont jól bevált. A tsz-nek a budapesti Rákóczi téri csarnokban állandó eladóhe­lye van, oda szállítják be naponta a frissen szedett ter­ményeket. ... Erősen bealkonyodott már, amikor Péterin átkari- kázva, Monor felé igyeke­zünk, A falutól nem messze Misurák Mihály és édes­apja munkálkodik a széna betakarításon, nehogy odakint megázzon. Ha netántán egy­szer az eső meggondolná magát, és esni kezdene ... Borsányi János DINNYE-EXPORT A monori-erdei tsz 100 má­zsa dinnyét rak be vasárnap a monori állomáson és küld ex­portra. Mivel önállóan, saját fuvarjával végzi a szállítást és vasárnap, ezért a MÉK 1100 forintos térítést ad a tsz-nek. AZ OLVASO KÖZBESZÓL ínycsiklandó híradásból volt a lapban bőven máma - szóba került butik, büfé, kisvendéglő, nagy cukrászda. Addig-addig olvasgattam, amíg gusztust kaptam tőle - leteszem az újságot hát. s elmegyek egy vendéglőbe. (—)

Next

/
Thumbnails
Contents