Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

rr*T »TECVn yíiVInp 1961. SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP Megyei takarmánytermesztési tanácskozás A Peii megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szeptember ötödikén takarmány termesz­tési tanácskozást rendez a Her- ceghalomi Állami Gazdaság­ban. A tanácskozáson a járási tanácsok elnökei, mezőgazda- sági ügyekkel foglalkozó veze­tő beosztású szakemberek, a megyei, járási mezőgazdasági állandó bizottságok elnökei, valamint a nagyobb termelő- szövetkezetek elnökei, mező­gazdászai vesznek részt. Kiváló gazdasszony Csirkéket, pulykákat, libákat nevel, sertéseket és borjút hizlal az államnak Jávorszkyné A monori Uj Élet Termelő­szövetkezetben Jávorszky Pó­lók tanyáját emlegették leg­előbb, amikor a háztáji szer­ződéses hizlalás iránt érdek­lődtünk. Bukai Péter mező­gazdász igazított útba ben­nünket a hegyesi dűlőbe, ahol Jávorszkyék laknak. Utrava­Gyűlik a vetőmag, megkezdődött az őszi betakarítás és szántás az új szövetkezeti gazdaságokban A megye szántóterületének mintegy húsz százalékán ala­csonyabb típusú szövetkezetek gazdálkodnak. A szövetkeze­tekbe ez év tavaszán léptek a dolgozó parasztok, így a kö­zös gazdálkodást a gabonafélék elvetésével az idén ősszel kez­dik meg. Jónéhány tavasszal alakult szövetkezeti gazdaság­ban szép példáit lehet látni az összefogásnak, a közös gaz­daság megalapozására való törekvésnek. Erről számolnak be jelentéseink is. A váci járás szövetkezeteiben a közelmúlt­ban mindenütt megtartották a közgyűlést. A tagok figyelme­sen hallgatták végig a beszá­molókat, s egyöntetűen fogad­ták el a módosított szövetke­zeti alapszabályt. Az ősziek betakarítása a bur­gonyával megkezdődött, s a szövetkezeti vezetőségek szer­vezik a mezőgazdasági mun­kát. Arra törekednek, hogy mihamarabb lekerüljön a föl­dekről a termés, főleg azokról, amelyekbe ősszel szándékoz­nak vetni. A vetésterv szerint előirány­zott vetőmagmennyiséget ösz- szegyűjtötték. Csornádon és Kisnémedin még többet is ad­tak. át a tagok, mint amennyi a vetéshez szükséges. A járásban legnagyobb szor­galomról és előrelátásról a kisnémedi szövetkezeti gazdák tettek tanúbizonyságot. Hét vagon abraktakarmányt ter­meltek a közös gazdaságnak, és tizenegy vagon szálastakar­mányt. A szövetkezet megfele­lő istállókkal is rendelkezik, így a közeljövőben sor kerül arra, hogy létrehozzák a közös állattenyésztést. A szobi járás szövetkezeteik egy részében még nem tartották meg a köz­gyűlést, ez azonban nein tartja vissza az új szövetkezeti gaz­dákat a munkától. Egyébként ebben a járásban már kora ta­vasztól kezdve készültek a dol­gozó parasztok a közös munka megkezdésére. Több szövetkezet jelentős mennyiségű takarmánnyal ren­delkezik. Az ipolytölgyesi gaz­dáknak hatvanezer forint ér­tékű takarmánya van, a letké- siék negyvenöt, a perőcsényiek harmincezer forint értékű ta­karmányt termeltek közösen. A tésai szövetkezeti gazdák két vagon szemestakarmányt termeltek, s rövidesen növen­dékmarhákat vásárolnak. Ser­téstenyésztésre is berendez­kednek. A bernecebaráti szövetkezeti gazdák Zetort vásároltak. A járás több szövetkezetében már közösen telepítettek mál­nát és epret. A szövetkezetek zömében megkezdték az ősziek alá való szántást. A bernecebaráti szö­vetkezetben háromszáz, a vá- mosmikolaiban 360 holdat szántottak fel. Tésán, ahol a község határa nem annyira kötött, lófogatokkal szántanak. A ráckevei járás öt szövetkezete közül négyben megtartották már a közgyűlést. A szövetkezeti vezetőségek ké­szítik a közös gazdaságok ter­veit Beszélgetnek a tagokkal, felhívják figyelmüket a közös­séggel szembeni kötelezettsé­gükre. E járás szövetkezetei­ben a vetőmag egy része még kint van a tagoknál, tehát en­nek összegyűjtése most folyik. Tökölön és Szigetszentmikló- son a szövetkezeti vezetőségek sikeresen munkálkodnak a ve­tőmag összegyűjtésén. Sziget- szentmiklóson a szövetkezeti gazdák megkötötték a gépállo­mással a szerződést az őszi szántás-vetési munkákra. A szentendrei járás új szövetkezeti gazdaságaiban a vetőmag javarésze már együtt van. Egyes szövetke­zetekben azok a tagok, akiknek van felesleges gabonájuk, kise­gítik azokat, akik az idén nem termeltek gabonát. Jövőre ugyanis többen szeretnének gabonát aratni, mint az idén. Néhány szövetkezet tagsága már eddig is nagy kedvről tett tanúbizonyságot. A szigetmo­nostori szövetkezeti gazdák bét vagon árpát termeltek kö­zösen. s több kazal szálasta- karmánvuk is van. A budaka­lászi szövetkezet tagjai a köz­ség határában eddig parlagon levő földet is felszántatják a gépállomással és művelésbe fogják. Az utóbbi napokban — fő­leg a közgyűlések után — meggyorsult a betakarítás és a szántás. A tarlókat csaknem kivétel nélkül felszántották és most a burgonyaföldekre ke­rül sor. A közös alapra való pénz be­fizetését is szorgalmazzák a szövetkezeti vezetőségek. Tahi- ‘ótfaluban például az elmúlt napokban mintegy ötvenezer forintot fizettek be a tagok. A dabasi járás szövetkezeteinek tagjai mint­egy száz vagon vetőmagot ad­tak össze az őszi vetésekhez. A szövetkezeti vezetőségek fő­ként az őszi árpa összeadását szorgalmazzák, mert a vetés ideie cvorsan közeledik. A járás több új szövetkeze­tében. mint oéidául Bugyin, Sárin. Grálon. Örkényben a közgyűlés megtartása után nagy lendülettel kezdődött meg a kapások betakarítása. A szántáshoz is hozzáfogtak a tagok. Ujhartyánban például mintegy 250 pár lófogatot állí­tanak munkába, hogy idejében elkészítsék a talajt az ősziek alá. Az új szövetkezeti gazdaságokban gyűlik a vetőmag, meg­kezdődött az őszi betakarítás és szántás. A szövetkezeti gaz­dák már az első lépéseknél igyekeznek kihasználni az össze­fogásban rejlő előnyöket. Mihók Sándor lóul csak annyit mondott, hogy Jávorszkyéknál mindent láthatunk, aminek a tsz-ház- tájiban lennie kell. A „jóslatok” között szere­pelt, hogy bizonyára csak a háziasszonyt találjuk otthon, bár dél tájban lévén, a házi­gazdához is szerencsénk le­het. Úgy is történt minden, ahogyan előre megmondották. A szilvák és akácok árnyé­kában pihenő tanyán csen­desség honolt. A tűző déli naptól fűtött tanyában még egy levél sem rezdült, nem hogy élőlény mozdult vol­na. Csak az udvar közepén, a ses alapon hizlalt bikaborjú­nak is jut majd a kedvezmé­nyesen juttatott abrakból. — Úgy legyen neked motor- kerékpárod? — kérdezi évőd- ve a fiatalasszony. — Úgy bizony. Erre már nem volt mit szólni. Helyette a motorke­rékpár dolgára terelődött a szó, amelyet a hízók és a pulykák árából kívánnak venni. Van ugyan még bő­ven liba is eladó Jávorszky­éknál és még ott van a hízó borjú is, de mire az meghí- j zik. a házigazda már régen ! motorral szeretne járni. Szé- | les az Uj Élet Tsz határa, so­Etetéshez gyűlnek a pulykák, összesen negyvennégy bronzpulykát nevelt fel az idén Jávorszkyné. de jövőre még többet szeretne eladni az államnak kútnál mozgott valami, vagy valaki. Egy kétéves kisfiú merte a vizet szorgalmasan a vályúból a kacsaúsztatóba — cipőkrémes dobozzal. — Jávorszky Lacika va­gyok! — mutatkozott be bát­ran, határozott hangon. — De éh most nem éjek.rá- , — Bocsánat a zavarásért,, , — Apuka nemsokára it thoa lesz, anyuka meg főz. A bácsi ne fényképezzen, mert én nem szeretem.­Jávorszkyné hangos derű­vel hallgatta beszámolónkat a kisfia tiltakozásáról. — Lacika határozott egyé­niség — mondotta nevetve — ezért ne nehezteljenek meg érte. Bár igazán örülnénk egy fényképnek, amely őt játé­kai közt ábrázolná. Lacika azonban élt a gya­núperrel. Mi már régóta ar­ról beszélgettünk, hogy anyu­kája mi mindent nevel a ház­tájiban, amikor ő még min­dig a homlokát ráncolgatta a fényképezőgépre. Nekünk ter­mészetesen „nem állt szán­dékunkban” őt lefényképez­ni. Időközben a családfő, Já­vorszky Pál is hazaérkezett ebédre. Brigádvezető az új Élet Tsz-ben és úgy intéz­te útját, hogy déltájban ne sokat kelljen kerékpároznia hazáig. Ő mondotta el, hogy a tsz két mázsa abrakot jut­tat kedvezményes áron a ház­tájiban hizlalt egy-egy ser­tés takarmányozására, ha azt leszerződik. Felesége sietett megjegyezni, hogy ők még nem kaptak abrakot a hízó­kért, de a brigádvezető-férj megnyugtatja. Nemcsak a két fekete szőrű göbének, ha­nem az ugyancsak szerződé­kat kell mozognia a brigádve­zetőnek, és erre kell majd a motor. — És a tyúkok meg a csir­kék? Úgy látjuk, azokból is több van, mint amennyi a há­zi igény. — A tyúkok nem eladók! — mondja tréfásan tiltakozva a ' háziásssíöaji.. 7 LÍfeíeljebb majd ■■ a '' fogások ’ ■ Úgy tu­• i: (n. i.) Számoljunk a helyi adottságokkal Napjainkban készítik a ter­melőszövetkezetek jövő évi termelési terveit. A jó terv — fél siker, tartják és ami­kor tervezéshez fogunk, fi­gyelembe kell vennünk ezt az igazságot. Tudjuk tehát, hogy jó tervet kell készíte­nünk, mert ezt követeli a termelőszövetkezet, s az or­szág érdeke, de felmerül a kérdés: milyen legyen a jó terv? A tsz-mozgalom kezdetén, amikor még hiányoztak a megfelelően képzett szak­emberek a tsz-ekből és ami­kor még kevés volt a terve­zési tapasztalat, gyakran készültek sematikus, az élet­től elszakadt tervek. Ezekből a tervekből hiányoztak a termelés mozgató rugói, a reálisan felmért erőre alapo­zott számítások. Nemegyszer vaktában, ötletszerűen, a he­lyi lehetőségekre való te­kintet nélkül, egyesek nagy­zási hóbortjától hajtva álla­pították meg akkor sok ter­melőszövetkezetben a ter­mesztett növények számát, arányait, a tenyésztett, vagy tartott állatok fajainak és fajtáinak számát. Ezenkívül károsan hatott a termelésre az a mechaniz­mus is, amely nemegyszer megnyilvánult a járási keret­számok elosztásában. Több járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy vélte igazságos­nak, hogy a megyétől ka­pott termesztési terület kö­vetelményeket mechaniku­san. a termelőszövetkezetek földterületének arányában osztotta el. Mivel azonban a tsz-ek termelési adottságai korántsem azonosak, az ilyen „tervezés” gyakran többet ártott, mint használt. Természetesen jó példákat is tapasztalhattunk a koráb­bi évek tervezéseinél. Az is természetes, hogy a jövő évi tervek készítésénél elsősor­ban ezekre a, jó, példákra, keli gondolni. A megyei párt- bizottság vezetői számtalan értekezleten és magánbeszél­getésen hívták fel erre a he­lyi terveket készítő és jóvá­hagyó szakemberek figyel­mét. Horváth András elv­társ például többször is hangsúlyozta, hogy jövőre megengedhetetlen az olyan | gyakorlat, amely nem számol a helyi lehetőségekkel. Hely­telenül terveztek például az északi járások olyan terme­lőszövetkezetei, amelyek 200 —30Ó hold paradicsom ter­mesztésére vállalkoztak, meg­felelő agrotechnikai adottság, főként elegendő munkaerő híján. Ezekben a tsz-ekben a munkaigényes kertészeti nö­vények miatt a szántóföldi nö­vények művelése szenvedett csorbát. A helytelen arány miatt azonban nemcsak a szántóföldi, hanem a kerté­szeti növényeket is felverte a gyom, amely így jelentős terméskiesést, jövedelemcsök­kenést okozott. Mindebből világosan ki­tűnik, hogy körültekintően figyelembe kell venni a he­lyi adottságokat. Minden ter­melőszövetkezetben van olyan lehetőség, helyi adottság, amely a többinél kedvezőbb valamely növényféleség, vagy állatfaj számára. Ugyanazt a növényt, vagy állatfajt egyik tsz-ben eredményesebben le­het termeszteni, illetve te­nyészteni, mint a másikban. Éppen ezért a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai mér­jék fel és vegyék figyelembe a helyi adottságokat és azok szerint összesítsék a terveket. A tsz-eknek és községi ta­nácsoknak szeptember 5-ig kell elkészíteniük javaslatai­kat a helyi termelé­si tervekre. Azok a helyi ve­zetők, akik megfelelő alapos­sággal és körültekintően ter­veztek, bátran és nyugodt lel­kiismerettel védelmezhetik javaslataikat a járási tanács terv-felülvizsgáló bizottsága előtt. Azokban a tsz-ekben azonban, amelyekben még nem tanultak a régi hibák­ból, hasznos és szükséges a járási tanácsok módosító köz- ' Belépése, mert 'ánéíkürl''.ve­szély fenyegeti a jövő --évi tertrieiést: •' ' ' Nagyrtiiklós István Első legyen a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése A monori járás termelőszö­vetkezetei — amint ezt Dóczy Károly, a MÉK járási kiren­deltség vezetője elmondotta —, tavasszal jelentős kerté­szeti területre, illetve kerté­szeti árura kötöttek szerző­dést az állammal. Az állam, annak rendje-módja szerint, teljesítette is a szerződésben vállalt kötelezettségét, bizto­sította a termeléshez az előle­get. a vetőmagot, a műtrá­gyát, stb. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy az idén is jó termést értek el a termelőszövetkezetek. Most a termelőszövetke­zeteken lenne a sor. tel­jesíteni a szerződésben vállaltakat. Azért nem „van”, hanem „lenne”, mert bizony a sze­zon közepén — egyes termé­nyeknek azonban már a vé­gén — alig csurran, cseppen valami az állami vállalatnak. Néhány számadatot talán: a tápiósápi Petőfi Tsz vezetősé­Teijesítik szerződéses kötelezettségeiket növelik az állatállományt az úri Béke Tsz-ben Az úri Béke Termelőszövetkezet tagjai most veszik szám­ba a korábban beérő szántóföldi növények termesztési ered­ményeit és az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Er­re a felmérésre a lövő évi terv készítésének előkészületei al­kalmával kerül sor. A termelési eredmények és lehetőségek felmérése során a többi közt kitűnt, hogy a tsz nemcsak a termelési tervet, ha­nem a szerződéses kötelezettségét is túlteljesítette néhány cikkből, fgv például búzából 90 mázsával, zöldborsóból pe­dig mintegy 15 000 forint értékűvel többet adtak el az állam­nak a tervezettnél. Az állattenyésztésben is születtek szép eredmények az idén. A tervezett 5000 naposcsirke helyett például 9600-at ne­veltek fel és a tyúktörzset is kétezres létszámúra emelték a terv szerinti 800 helyett. Ugyanakkor a közelmúltban 400 vá­lasztási malacot vásároltak a lövő évi hízó alapanyag bizto­sítósára. ge ezer mázsa görögdinnye, 450 mázsa sárgadinnye, 90 mázsa főzőtök. 900 mázsa zöldpaprika, 200 mázsa para­dicsom értékesítésére kötött szerződést a MÉK-kel. Az ed­digi teljesítés: 150 mázsa gö­rögdinnye. 98 mázsa sárga­dinnye. 43 mázsa főzőtök, 59 mázsa zöldpaprika és 59 má­zsa paradicsom. Az üllői Már­cius 15. és a Petőfi tsz a le­szerződött kétezer mázsa ex­portparadicsomból 76 mázsát, az 1650 mázsa görögdinnyé­ből 14-et, a 140 mázsa kelká­posztából 33-at. az 1050 mázsa főzőtökből 352 mázsát adott át az államnak. A gyömrői Petőfi Tsz a leszerződött 600 mázsa paprikából egyetlen mázsát sem adott át az állam­nak. Lehetne sorolni tovább is az értékesítési szerződést megszegő szövetkezeteket. Miért nem teljesítik köte­lezettségüket az említett szö­vetkezetek? Mindenekelőtt meg kell mondani, nem azért, mert nem termett meg. Ha itt-ott kevesebb is termett, mint amennyire számítottak, ez sem indokolja a nagymérvű el­maradást. A fő oka a köte­lezettségek elhanyagolásának, hogy a termények zömét nem az államnak adják át. hanem a szabadpiacon értékesítik ezeket a szövetkezetek. Megvizsgáltuk a tápiósápi Petőfi Tsz elmaradásának okát. Maguk a termelőszö­vetkezetek vezetői sem tit­kolják, hogy nagy mennyisé­gű terményt értékesítettek, és számítanak a jövőben is ér­tékesíteni a piacon. Igaz. mel­lé teszik azt is. hogy az állam felé is eleget tesznek kötele­zettségeiknek. Nehéz ennek hitelt adni, mert a sárgadiny- nye-szezonnak már vége, és a görögdinnye ideje sem so­ká tart. Túlságosan sok paradi­csomot és paprikát kel­lene ahhoz még leszedni, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. Tegyük fel. teljesíti a tá­piósápi Petőfi, és a többi ter­melőszövetkezet is a hátrale­vő időben a szerződésben vál­lalt kötelezettségét. (Ez azon­ban lehetetlen.) De vajon be­csületes dolog-e, hogy egyes termelőszövetkezetek a sze­zon kezdetén a piacra hord­ják az árut. a szerződéses kö­telezettségüknek pedig csak az idényvégi termésből tesz­nek eleget? Semmiképpen sem nevezhető ez egyenes eljárás­nak. Az állam azért köt szer­ződést a termelőszövet­kezetekkel. hogy a keres­letnek megfelelően bizto­sítani tudja a lakosság áruval való ellátását. A szerződést megszegő ter­melőszövetkezetek az állam­nak ezt a tervét hiúsítják meg. Ezért elítélendő tehát azok­nak a tsz-vezetőknek a spe­kulációja. akik tavasszal az előleg reményében, az állam­mal kötnek szerződést a sze­zon kezdetén azonban a pia­ci árak csalogatásának hatá­sára, megfeledkeznek köte­lezettségük teliesítéséről. Még inkább elítélendő ez azért, mert ezt azzal az állammal szemben cselekszik. amely megalakulásuk pillanatától kezdve mindenben segítsé­gükre van ahhoz, hogy mir nél jobban boldoguljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents