Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

1961. SZEPTEMBER 24, VASÄRNAP

s

REFLEKTORFENYBEN

Hídvégi Lajos

A

hány ember — annyi élet. S minden élet egy-egy megíratlan regény. Talán csak annyi a különbség közöttük, hogy az egyik érdeA Szabad szélben

kesebb, gazdagabb, fordulatosabb, míg a másik eseménytelenebb. kevésbé változatos. Hogy melyik csoportba tartozik Hídvégi Lajos?

— Jó hangja van a fiúnak! — mondták gyakran az ismerősök apjának. — Tanítani kellene...

Tanítani..: Csakhogy az pénzbe kerül. Sok pénzbe. S honnan vegye azt egy villany- szerelő?

Válaszként azt mondogatta:

— Szakma kell a fiúnak...

Motorszerelőnek adta. De a

fiú makacs volt. A szakma mellett beiratkozott a Zene- míh/észeti Főiskolára. Tanult és dolgozott egyszerre. Két esztendeig. Aztán bármenynyire is fájt, abba kellett hagyni a tanulást. Apja meghalt — családfenntartóvá léptette elő az élet.

Egy nap azonban.". Régi jóbarát toppant be a kis sashalmi lakás ajtaján; Érte

szerződtette, ahol a Szibériai rapszódia Balasov kapitányában mutatkozott be a közönségnek. Talán még ma is ott játszana, ha az ódon épület sorsa be nem teljesedik. A színházat lebontották, és Hídvégi Lajos Szolnokon folytatta tovább színészi pályáját. Onnan került 1957-ben újra Budapestre, az Országos Kamaraszínházhoz, majd két esztendővel később a Pest megyei Petőfi Színpadhoz.

Két esztendő — hét szerep. Sorrendben: Érdekházasság,

Bajusz marad. Vitézek és hősök. Bécsi kaland, Bekopog a szerelem, Zsuzsi kisasszony, s a jelenleg is játszott, Valaki csengetett című bűnügyi dráma.

A kérdés ezek'után akaratlan: operettszínész, mint drámai hős?

Mosolyog:

— Nem az első eset. hogy prózát játszom, s gondolom, ez nem is lesz az utolsó. Legkedvesebb szerepem is prózai műhöz fűz. A király nevében című drámához, amely a délKÉT ÉVFORDULÓ

játékának bemutatójára készülünk, amelyben egy idősebb operatőrt alakítok, aki j egy fiatal lánynak udvarol. \ Közben azonban kiderül, hogy jj< a lány az operatőr közeli ro- ^ kona... ^

H

ídvégi Lajos nagyon sze-^ réti a mi színházunkat. ^ Bizonyítja ezt az is, hogy az j- idei nyáron hívták az egyik ^ fővárosi színházhoz — nem ^ ment. Hogy miért? í

y

— Itt vagyok otthon ... — ^ mondja egyszerűen, s ez sok ^ mindent megmagyaráz. — £ Meg aztán most hagyjam itt ^ a színpadot, amikor nagy vál - £ tozások elé nézünk? Ha meg- ^ kapjuk az új autóbuszt, ez ^ nemcsak azt jelenti majd, ^ hogy kulturáltabb körűimé- ^ nyék között, utazhatunk, de ^ jelentheti a zenekar bővítő-^ sét is. Ez pedig: végre nagy- ^ onerettet is játszhatunk majd. í; Kívánhat ennél többet egy operettszínész? Hogy köny- ^ nyebb kőszínházban játszani? ^ Ez iffaz, de egy kőépület nemi minden. Szív is kell hozzá. Az í pedig a Petőfi Színpadhoz |

V

IVAN VAZOV

amerikai Bolivar-féle szabadságharcnak állít méltó emléket.

A közönséget bizonyára érdekli. hogy milyen szerepben láthatja viszont újra Hidvégi Lajost.

— Felkai Ferenc—Várady Zsuzsa—Vécsey Ernő: Őszi napsütés című zenés víghúz. Akkor is. ha fáradságo-fj sabb, akkor is. ha nagyobb^ hit kell hozzá... ^

Búcsúzunk. Már várják a ^ próbán. Néhány perc múlva ^ már mint filmoperatőr ját- ^ szik a színpadon. Néhány hét múlva pedig már a nézőké előtt., i

Prukner Pál

Bemutatjuk Tatjana Smigát

Nemcsak a budapesti ope- rettszínház játszik estéről es- JÍ téré telt ház előtt, hasonló a % helyzet Moszkvában is. Nehéz $ jegyet kapni nemcsak a be- £ mutatókra, de még a száza- j dik előadásra is. Hogy miért? '/ A moszkvai emberek szeretik f a szép muzsikát, a táncot és £ nagyon szeretnek szívből ne- ^ vetni.

% A moszkvai operettszín- % ház legkedvesebb primadon- % nája ma: Tatjána Smiga. Ked- ^ vés, derűs asszony a hétköz- % napi életben, aki valaha jo- ^ gásznak készült. Aztán pri- ^ madonna lett. 1953-ban szer- $ ződött a moszkvai operett- $ színházhoz s első szerepként

Mint Tónya a Fehér akác j című operettben J;

A Juanita csókja címszerepében

A török iga alóli felszabadulás és a szociális igazság eszméje korán összeforrnak a XIX. századi bolgár irodalomban. A bolgár irodalom a hódoltság évszázadai alatt csak a népköltészetben, a népi életet festő lírai dalokban és a bujdosó harcosok, a hajdukok tetteit megörökítő hősi énekekben élt. A múlt század forradalmi mozgásának szele, az Európa tavasza nyomán kibomló nemzeti gondolat Bulgáriába is elér s a hatására kialakuló irodalom témáinak, hangvételének is jellemzője marad a népköltészet e két fő iránya. Az újjáéledő bolgár irodalom első jelentős művelői — Rakovszki, Szlavej- kov, Kaxavelov és a mindösz- sze huszonkét versével is legjelentősebb költő és életét áldozó szabadsághős Botev — nyomába lép Ivan Vázon, az újjászületett és modern bolgár irodalom legkiválóbb kritikai realistája, áld lírai és epikai versek, regények, útirajzok, novellák, cikkek, emlékiratok, drámák sokaságával nem is annyira gazdagítja, mint megteremti hazája új irodalmát. Nálunk Magyarországon Vazov mindennek ellenére, sajnos, még mindig csak „egy-könyvű” író, bár igaz, hogy a Rabigában, melyet több kiadásból ismerünk, legjelentősebb és világhírű műve.

Ivan Vazov 1850-ben született a thrákiai Szopotban. Családi és családja társadalmi körülményei is döntően meghatározták életútját. Apja kereskedő s ahhoz a fiatal nemzeti burzsoáziához tartozik, amelyiknek természetes érdeke, hogy a török elnyomás alól való felszabadítást, annak szláv testvérétől, Oroszországtól várja. Nem csoda hát, hogy a fiatal ember számára az orosz nép segítségének minden reménye lelkesítő volt. „Ezzel az eszmével, ezzel a hittel kezdődött számomra az élet”. Élete végéig az orosz forradalmi demokraták a tanítói, mesterei. Irodalmi indítását édesanyjától nyerte, akitől „... örököltem az irodalom szenvedélyes szeretetét és általa ismertem meg a költészet első öntudatlan gyönyörét”. Anyja és egyik tanítója hatására kedveli meg a népdalokat, melyek majd mindvégig gazdagítják lírai hangját.

Ilyen gyermekkori hatások után nem csoda, ha nincs kedve az apa által kijelölt kereskedői pályára. Tizenöttizenhat éves korában egy évig segédtanító, majd gimnazista. Innen apja hazahívja, de ő elhatározza, hogy hivatásos költő lesz. Húszéves korában, Romániában, a szervezkedő bolgár emigránsokhoz és Botevhez csatlakozik. Visszatérése után az egyik titkos forradalmi bizottság tagjává választják. Ekkor, és később is, az 1876-os felkelés idején s a megalakult bolgár fejedelemség évtizedeiben művészete szerves része a forradalmi mozgalomnak, s közvetve politikai feladatot is teljesít.

A berlini kongresszus után megosztott és kapitalizálódó Bulgária életében kiábrándulás keríti uralmába, éles szemmel látja, hogy a hősökre már nincs szükség. Elbeszélést ír Gredetin hőséről

— Makedonszlkiról *— aki hivatalszolga lett,

A Sztambulov-rezsim uralomra jutása idején Odesszába menekül, s ott írja meg a Rabigában-1. A nemzeti felszabadító harc nagy, romantikus színezésű, realista körképét.

Mikor ismét hazatér, elsősorban csak szatirikus témákat lát a polgárosodó Bulgáriában. Vazov reálisan látja hazája életét, de nem tudja helyesen értékelni az új körülményeket, nem ismeri fel az új, szocialista forradalmi- ság erőit, bár a szocialisták őt bírálva is becsülik, és népszerűsítik alkotásait.

Negyven éve, mi-ben bekövetkezett haláláig, a bolgár irodalom vezéralakja marad. A század elején irodalmi harcot vív a dekadens polgári irányzatok képviselőivel, akik őt megkísérlik maradinak bélyegezni, de életműve beleépül a bolgár irodalom proletárforradalmi törekvéseibe s ma is eleven hatóerő.

Nyelve, stílusa a népköltészet gazdagságát emelte modern irodalmi szintre. Életműve tükrözi hazája, népe sorsát, küzdelmét s joggal mondhatta egyik utolsó versében:

„...én minden balkáni

földrengésnek Elő történelme vagyok.”

L U HSZIN

Nyolcvan éve szüietett és rövidesen huszonöt éve lesz, hogy meghalt a modem kínai prózairodalom megteremtője: Lu Hszin. Halálakor „a, nemzet lelké”-nek nevezték. Jó tizenöt kötetnyi életművéből nem több mint három kötet a szorosan vett szépirodalmi alkotás, s ezek magyar nyelven is megjelentek. (A—Q hiteles története, Régi meséik mai szemmel, Vadfüvek), mégis ez a három kötet döntően megváltoztatta a kínai irodalom képét.

Lu Hszin irodalmi működése és törekvése szorosan ösz- szefügg a paj-hua (a beszélt nyelv) diadalra juttatásáért folytatott mozgalommal. A mozgalom, melynek orgánuma az Űj Ifjúság című lap lett, helyesen ismerte fel, hogy a kultúra demokratizálása, tehát az ősi klasszikus, és már csak a legmagasabb műveltséggel rendelkezőik számára érthető nyelv helyett, a beszélt nyelv irodalmi alkalmazása a feltétele a demokratikus, modern gondolatok elterjedésének is.

Saját sorsa és élményei, a Japánban végzett orvosi tanulmányok, melyeket felcserél az irodalomra, mert az a meggyőződés alakul ki benne, hogy odahaza a lélek orvosaira is szükség van, és a japán hódító imperializmus igazi arcának felismerése alakítják ki forradalmian demokratikus gondolatvilágát. Azért fordul szembe ő, aki kitűnően otthonos a régi kínai kultúrában, a klasszikus műveltséggel, mert felismeri, hogy az szolgál takaróul a visszahúzó erők számára. Igaz, hogy a lelkesedéssel köszöntött 1911- es polgári forradalomból kiábrándul, hosszú évekre elbizonytalanodik és tévelyeg, de nem kevésbé forradalmi az, amikor 1918-ban megjelenik a paj-hua első irodalmi rangú alkotása, Lu Hszin elbeszélése. Az őrült naplója. Ettől kezdve az irodalomnak él, lapokat szerkeszt és szervezi a kínai irodalmi életet, s bár írásainak zöme tanulmány és vitacikk, prózájával mégis megteremti a kínai kritikai realizmust.

A nemrég magyar nyelven is megjelent gyűjteménye, a Vadfüvek, ezt a realista írót meglepő szimbolikus prózaversekben állítja elénk. Az apró írások szimbolizmusa azonban Adyéval rokon forradalmi szimbolika, mely az 1924—26-os években az újjáéledő forradalmi megmozdulások hatására ismét önmagára találó író új aktivitását tükrözi. Számos fordítása közben, ebben az időben fordítja le Petőfi hat versét is kínai nyelvre, s készíti elő a János vitéz kiadását is.

Kíméletlenül leleplező,

gúnnyal ostorozó prózájának egyik . legjellemzőbb darabja az A—Q hiteles története, nyíltan vall arról, hogy célja a bajok ellen illúziókba menekülő magatartásból fölrázm honfitársait. Élete vége felé egyre jobban közeledik a marxizmushoz, a kommunistákkal való kavcsolata egyre szorosabbá válik.

Tömör, kevés leírásból álló. szűkszavúan tárgyilagos stílusa, melyet ő maga a kínai operák díszlet nélküli, csak jelzésekkel dolgozó színpadához hasonlít, utat nyitott egy sallangmentes, új kínai irodalmi stílus számára. Egész élete jelentős küzdelem volt a népi erők érvényre jutásáért, szenvedélyes harc a visszahúzó múlt ellen, amit úgy fejezett ki, „a kelés is a nyakamon van. mégsem ragaszkodom hozzá”, és a kultúra területén elvégzett nagy feladatok sora.

Csertői Oszkár

Az utolsó forduló .

(Dániel Kornél rajza)

Bilicsi Tivadarral az Iglói diákokban

A bekopog a szerelemben ;

„ !

jött. Színházat szerveznek; Hatvanban. Igaz, nem nagy: együttes lesz, csak aféle vi-; déki vándortársulat — de ta-i nulni ott,lehet igazán. :

Kerek húsz esztendeje tör-; tént. 1941 szeptemberében. ;

Már a második szerep — fő- \ szerep. S milyen körűimé- ] nyék között! Az együttes tag-j jai — öreg. rutinos színészek; — valamennyien játszottákj már a Marica grófnő címűj Kálmán-operettet. Hétfő es-; téré (űzték ki a bemutatót, s; ki tudja, hogyan történhetett:; csak vasárnap este érkezett; meg a szövegkönyv. Mind-; össze huszonnégy óra állt ren-; delkezésre.

Egész éjszaka tanult. Másnap reggel aludt csak efíy keveset, aztán próba, próba...; S este bemutató. A bemuta-; tón pedig — siker.

V

alahogy így kezdődött. S a folytatás; szinte városról városra úi szerepek — Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő. Luxemburg grófja, Mosoly országa, Elvált asszony... és ki tudná felsorolni valamennyit. Ezek az évek jelentették számára a színésszé érés esztendeit.

1954-ben került Budapestre, a Fővárosi Vígszínház

Berta figuráját játszotta Du- l najevszkij: Szabad szél című: operettjében. Közel nyolc esz-; tendő telt el azóta, s a nyolc; év húsz szerepet hozott. Ját-l szotta többek között Milju-; tyin: Juanita csókja című ope-; rétijének címszerepét, Duna- \ jevszkij: Fehér akác című j operettjében Tónyát és ját- \ szott Sosztakovics: Moszkva—j Cserjomuski, valamint Milju- \ tyin: Kigyúlnak a cirkusz fé- \ nyei című operettjében is. Je- \ lenleg Hrennyikov új operett-: jenek, a Száz ördög, egy kis-', lány-nak női főszerepét pró-: bálja, amelyet a napokban; mutatnak be Moszkvában. Re-: méljük, hogy amint a Fővá- j rosi Operettszínház már ven- \ dégszerepelt Moszkvában, úgy\ rövidesen a moszkvai operett-; színháp is ellátogat hazánk- \ ba, s akkor a magyar közön-; ség személyesen is megismer- j kedhet majd a népszerű pri-\ madonnával, Tatjána Smigá- j vaL