Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
Hasznos tudnivalók a lakbérfizetési fegyelemről A vadkárbecslés tanulságai Nem hinné az ember, ha a kimutatások nem igazolnák: Szentendrén rendkívül rossz a lakbér fizetési készség. A 180 állami házat kezelő Községgazdálkodási Vállalat 85 bérlője augusztusban közel 10 000 forint bérhátrálékkal maradt el. A gépállomás pedig — noha mindössze 6 háza van — több mint 600 forintot követel fegyelmezetlenül fizető lakóitól. Pedig igazán nem sok a lakbér. Köztudott tény, hogy Magyarországon világviszonylatban is igen alacsonyak a lakásbérleti díjak. Munkanélküliség, nyomor sincs hazánkban. Ráadásul a késedelmes fizetők sem mindig a szerényebb jövedelmű dolgozók közül kerülnek ki. Ki hiszi el például, hogy Phillipovits Károly műszaki dolgozó és tisztviselő felesége havi 43 forint lakbérüket nem tudják kifizetni. Már 112,50 forinttal adósak. Kovács István magárifelvá- sárló, Május 1. utca 5. sz. alatti lakos háromhavi lakbérrel, 109,50 forinttal van hátralékban. Mindenki tudja. hogy nem lenne megerőltető neki, ha tartozását rögtön rendezné. De Stattner István rendőr és Vadas Istvánná vállalati dolgozó sem hozhat komoly indokot arra, hogy nyolc hónapja nem fizeti már 24 forint összegű lakbérét. Terecskei Margit és élettársa — Somogyi—Bacsó part. 3. sz. alatti lakosok — 511 forinttal vannak hátrálék- ban, 14 hónapja nem gondolnak lakbérfizetésre. A felsorolt személyeknek s másoknak is sorra küldtük a fizetési felszólításokat. Hiába. Most felügyeleti vizsgálat adott utasítást a hátralékosokkal szemben alkalmazandó szigorú eljárásra. De mit is mondanak a tör- j vények? A 35/1956. M. T. sz. rendelet 14. §-a előírja, hogy a lakbért és törvényes járulékait a bérlők előre kötelesek megfizetni. Az első részletet a tárgyhó 12. napjáig, a második részletet a hó 25-ig kell befizetni a, bérbeadónak. A gyakorlat szerint azonban az alacsony összegű — havi 20—40 forintnyi — béreket egy összegben minden hó 12-ig fizetik a bérlők. A határnapok akár egy nappal történő áthágása már jogszabály- sértés. A fizetést, elmulasztókkal szemben pedig az 1961. évi 9. sz. tvr. 8. §-a alapján — bírósági per mellőzésével — közvetlen, közjegyzőileg záradékolt végrehajtást lehet foganatosítani. A 35/1956. M. T. sz. rendelet 28. §-a pedig arra is megadja a lehetőséget, hogy a felszólításra sem fizető késedelmes bérlőknek a bérbeadó felmondjon, s kilakoltatásukat kérje. í E közleményt okulásul publikáljuk. Reméljük, elgondolkoznak rajta az érdekeltek, s lakbérfizetésd fegyelmezetlenségükkel felhagynak. De ha nem, nem riadunk vissza a hátralékosok neveinek közzétételétől, továbbá már e hónaptól kezdődően szigorúan érvényesítjük velük szemben a törvényes szankciókat. M. I,. Az őszi hónapok nemcsak az évi termés betakarításának örömeit hozzák magukkal, hanem — sajnos — évről évre emelkedő mértékben ilyenkor jelentkezik a vadkár is. A várható veszélyre már jóeiőre felhívtuk az érdekelt gazdák figyelmét. Itt, az újság hasábjain közöltük, hogy a vadkár elhárítására ki, mit köteles tenni. Ezek figyelembevételével tartottuk meg a határ egy részén az őszi vadkárbecslést. A helyszínen megjelent az erdöhivatal kiküldöttje, az állandó bizottság egy tagja és a mezőgazdasági osztály képviselője. Megállapítottuk, hogy a vadkár elég nagymérvű, annak ellenére, hogy a terDr. László Gábor 1878-1960 A magyar tudományos életet és városunkat is 1960. március 5-én veszteség érte. A Magyar Hidrológiai Társaság elődjének, a Hidrológiai Szakosztálynak alapító tagja ízbégen fél évszázados munka után elhunyt. Látva 18 kiadványát, könyvét, az aranyérmet, mellyel a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Intézete áldozatos munkájáról 1959-ben megemlékezett, mindenkiben, aki ezt az odaadó tudóst ismerte és szereti városát, felmerül a gondolat, hogy a körülményeinkhez mért keretekben életéről. ...és munkájáról mégemlékezzen. 1878-ban Budapesten született. Már gyermekkorától az igazi tudóst annyira jellemző kitartással és csendes szerénységgel dolgozott. 1901-ben föld- raj-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett és rövidesen nyomtatásban is megjelent dolgozata az emberi agykoponya nyolc szélességi méretéről. Geológusnak nevezik ki, de tovább folytatja tanulmányait, és 1903-ban dok- j torrá avatják. Nemsokára megnősül, és egészen haláláig boldog életet él feleségével, aki életútján támogatóan mellette áll. Nemsokára kiadja könyvét, mely a tőzeglápokról és magyarországi előfordulásukról szól. Ebben ír a Dunakanyar ilyen jellegű viszonyairól is. Ugyanakkor szenvedélyesen gyűjti ' földtani anyagát, melynek jelentős hányadát. mely környékünkről felbecsülhetetlen adatgyűjteményt jelentett, néhány évvel ezelőtt a munkájával tisztában nem levő gyerekek pusztították el. 1918—19-ben Kis- ázsiában dolgozik, a Magyar Tudományos Fekete-tengeri Expedíció tagjaként. Eredményes kutatásai következtében részt vesz a Madridi Nemzetközi Geológus Kongresszuson, majd 1928-ban a Budapesti Nemzetközi Paleontológus (ősrégészet) Kogresszust rendezi meg nagy sikerrel. A’ török kormány meghívására vízku- fatást végez Mardin és Ufa térségében. Hazatérte után is a talajtannal és hidrológiával foglalkozik, az Alföld artézi kútjainak létrehozásánál, lS36-ban nyugalomba vonult. de továbbra is sok népszerűsítő előadást tartott és haláláig kapcsolatban állt szakterületének tudományos intézeteivel, akik az idős tudósról halálakor sem feledkeztek meg. „ .. .mindenki jól tudta, hogy a természetben nincs nyugvás, csak haladás...” — írta és hirdette. Élete végéig dolgozott, 8 nyelven, német, francia, angol, olasz, orosz, spanyol, török és dán nyelven tudott. A Földtani Intézet így jellemezte munkáját: „ .. .az Intézet tudományos és gyakorlati irányú munkásságát mindig a legnagyobb szorgalom-, mai és önzetlenül támogatta... körültekintő és alapos munkásságával maradandó érdemeket szerzett és igen nagy szolgálatokat tett a köznek . ..” Kállay István melók zöme — eleget téve a felhívásnak — a védekezés változatos formáit alkalmazza. Sokan hosszú idő óta éjszakákon keresztül őrizték kukorica- és szőlőterületeiket. Ijesztő bábukat, szalagokat raktak ki, tüzeltek. Mindez azonban csak a kártevés bizonyos mértékű cs cikken t és é re volt elegendő, megvédeni a területet a csapatosan járó vaddisznók ellen majdnem lehetetlen. Komoly károkat láttunk olyan területeken, ahol védekezés egyáltalán nem, vagy csak igen kismértékben, egyféle módon — pl. tűzgyújtással — történt. A kár felbecsülése ezeken a területeken is megtörtént, azonban annak megtérítését a védekezés hiányos volta miatt az erdőgazdaság megtagadja. Itt hívjuk fel az erdőhivatal figyelmét arra, hogy a földművelésügyi miniszter vonatkozó rendelete az erdészetet is kötelezi bizonyos tennivalókra. Kötelességük a vadkárok csökkentése érdekében a kárveszély fennállása alatt az érdekelt termelőket figyelmeztetni a veszélyre, a nagyvadak részére élelmet biztosítani, a vadriasztásban részt venni, a szarvas, vadisznó mértéken felüli elszaporodását megakadályozni, rendszeres vadkárelhárító vadászatokat tartani. A vadkárok további megállapítását folyamatosan végezzük. Ezért ismételten felhívjuk. a tetmel.ők figyelmét arra, hogy a kárt bekövetkezése titán hálóm napon belül jelentsék' a mezőgazdasági osztályon. A bejelentéskor okvetlenül, közöljék a kárt szenvedett terület helyrajzi számát, mert mezőőrök nélkül csak ennek alapján tudunk helyszínelni, A népgazdaság szükségleteinek biztosításához feltétlenül szükség van minden termény- ! re. Ennek megvédése az j erdőhivatal és a termelők közös kötelessége. Az egy- I oldalú védekezés nem vezethet eredményre. Ennek bizonyítéka az Április 4-e Termelőszövetkezet boldogtanya! 1 szőlője, ahol mintegy ötholdas területen nagymérvű kár keletke- j zett, annak ellenére, hogy a korai I szőlő érésétől kezdve állan- | dóan, minden éjjel őrizték. Mintegy 40—50 rflázsa szőlőt tettek itt tönkre a vaddisznók.- ■ ’•m Utcarészlet (Remsey Iván krétarajza) SPORTHÍREK A Szentendrei Papírgyár turista csoportja 23—24-én kétnapos túrát rendez. 23-án: Ágasvár (Mátra hegység) Tipográfia csillagíúra- verseny. Útvonala: Mátrave- rebély — Ágasvár — Csörgő- lyukba rlang — Csörgőpatak völgye — Mátraszentistván — Szamárkő -r- Ágasvár — Mát* raverebély. Vezető: Szerni- csek Károly. 24:én: Mátrakeresztes — Ágasvár — további útvonal az előző túra szerint. Vezető: Borbély Sándor. Útiköltség: a) túra 32 Ft (HÉV + villamos) és 10 Ft száWásdíj. b) túra 32 Ft (HÉV + villamos) és kb. 6 Ft autóbus^költ- ség. Találkozás a megbeszélés szerint.;; , ui,^ .......... A Szentendrei BHÉV röplabda-csapata szombaton 15 szettes meccset játszott a Budapesti Megy! Bajnokságban. Eredmények: 1. BHÉV—Kőik. 0:3 2. Zrínyi—BHÉV 2:3 3. Tahi—BHÉV 0:3 4. BHÉV—Villesz 3:3 Játékosok: Beck Rudolf, Beck Károly, Ruttner Jenő, Hóra Richard, Nébl György, Nagy József, Sándor István, A Szigetmonostori KSK rövid szüneteltetés után megválasztotta új vezetőségét. Elnök Rózsa László, a helyettese Botlik Sándor, titkár Vitéz József. A vezetőség a tagsággal együtt vállalta a labdarúgó-pálya rendbehozását és az új öltöző felépítését. Megalakították -a sakk* . és asztalitenisz szakosztályokat. Munkájukhoz a. járási TST, elnöksége sok sikert kivan. Benkovics György, a 76. sz. választókörzet tanácstagja f. évi szeptember 21-én, du. 5 órakor Ady Endre út 12. sz. alatti lakásán. Hornyuk Jenő, a 62. sz. választókerület tanácstagja f. évi szeptember hó 21-én este hét órakor, a Költői Anna u. 1. sz. alatti lakásán, ifj. Skopál István, a 60. sz. választókerület tanácstagja, f. évi szeptember hó 24-én du. 5 órakor Lenin út 139. sz. alatti lakásán, Kloczök Károly, a 8. sz. választókerület tanácstagja f. évi szeptember 24-én- du. -5 órakor Hunyadi u. 5. sz. alatti lakásán, Sashalmi Lászlóné, a 17. sz. választókerület tanácstagja, í. évi szeptember 21-én, du. 5—6 óra között a városi taLátkép a szigetről A határozat további szövege szerint „az eredménytelenség inkább az árverések rendkívül. nagy számának és az uralgó pénz szűkének, valamint az ennek folytán hiányzó vételvágynak tulajdonítható.’’ így válaszol Dumtsa Jenő polgármester elnökletével a karakán városi képviselőség a tekintetes alispán úr utasítására s e nyolcvanöt éves emlékből megállapíthatók a következők: A „korszellemmel” haladó város már 1878-ban rangján alulinak tartotta a kisfalusi kidobolási rendszert, miért is 1940-ig maradt a kidobolási gyakorlat. Társadalomszemléleti szempontból megállapítható. hogy a város a kevés számú, gazdag szőlőbirtokos s a nagy számú kistermelő és agrárproletár városa volt, ahol a tömeges, kegyetlen árverés már „vételhiányt“ okozott a földhalmozó nagybirtokosok osztályában. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy ezeréves városunk, amely a törökdúlás után az írásbeli dokumentumok szerint teljesen elnéptelenedett, az 1690. évi szerb telepítéssel lett újból polgári településsé s a város nyelve a szerb volt. Hogy ízbég külváros múltjába is beleskelődjünk, 1879. december 31-én Telvizer János izbégi bíró „kéri az évi 20 Ft készpénz és 200 csomó rőzsefa járandóságát 40 Ft- ra és 300 csomó rozsé jutalékra felemeltetni, mert különben kénteleníttetnék leköszönni, minthogy eddigi fizetésem a terhes szolgálattal semmiféle arányban nem áll.” Általában virilis és polgári közigazgatási őseink különféle mértékkel mérték a hivatalos igazságot. 1878. november 30-án állapítja meg a közgyűlés a követlcezőket: „Kiderülvén, hogy az év elején benyújtani rendelt 1877. évi közpénztári hivatali számadások még mostanig nem nyújtanak be Czauper KáEZERNYOLCSZÁZHETVEN- | NYOLCBAN Pest vármegye \ tekintetes alispánja utasítja l Szent-Endre város tanácsát, hogy az árveréseket a városban mindig dobszó útján tegye közhírré. Az alispánt utasításra részletes határozatban válaszol a város képviselőtes- I lülete több oldalon keresztül, ; melyet az alábbiakban kivona- \ tosan közlök: \ — Tekintve, hogy a kor: szellemmel szintén haladó vá- \ rosban a hirdetményeknek í falragaszok általi közzététele la kívánalmaknak megfelelö- i nek találtatik, továbbá, te- ; leintve. hogy takarékossági • szempontból a hat poroszló • (városi rendőr) létszáma egy- ; gyei kevesbíttelett, amelyik a : dobolást végezte, a dobolta- i iást szükségtelennek látja a \ város közönsége. Tekintve to- i vábbá. hogy a miniszteri \ rendelet azon állítása, hogy : az árverések amiatt oly \ csekély eredménynek, mivel \ a dobszó melletti hirdetések í csak szerb nyelven kiáltatnak ; ki, valótlan, miután itt hely- ; ben alig találkozik oly egyé- \ niség. ki ezt az itt átaljábnn í használt nyelvet nem értené. Levéltári emlékekből CV\XSXVSXVXXVVXXXXVXX>^XXXX\XXX>>XX>.XXXX>XV' roly pénztárnok felhívattatík. hogy a számadást 30 nap alatt előterjessze, mert különben az elnökileg ismételve sürgetett elmaradása komoly mulasztásnak és engedetlenségnek fog vétetni.” Ejnye, ejnye, kis csintalan pénztároska! Szófogadatlan! 1879. április 21-én: .......a m egállapított 679 forint 9 krajcár hiány különbség pedig Czaupper Károly pénztárnok által haladéktalanul (?.') megtérítendő.” Kérdezik, nagy pénz volt-e: i'ajon ez az összeg? Tág fogalom. mi a nagy pénz. de Czaupper Károfajnak háromévi fizetése volt. Biztosan ilyen irányú, ernyedetlen szór-\ galmáért emelik fel újabb' három hónap múlva évi 200 forint fizetését évi 300 forintra. ÚGY LÁTSZIK, száz évvel ezelőtt Ráby Mátyás darázsfészekbe nyúlt, de a darázsfészek vígan burjánzott to-. vább. Egyesek anyagi örömé- ' re, száz és száz proletár keservére. Horváth Levente TETSZIK... hogy ragyogó, meleg szeptemberi napok kárpótolnak az eddigi rossz időjárásért, de NAGYON NEM TETSZIK. hogy szabadtéri színpadunkon, illetve mozinkban csak időszakonként tartanak előadást, s azt is csak az utolsó órákban tudatják a szórakozásra szomjas szentendrei közönséggel. TETSZENE. ha az illetékesek — az. előjelek szerint hosszú, szép őszre számítva — gondoskodnának a folyamatos előadások biztosításáról, legyenek ázok akár esztrádműsorok, akár filmek. (Kíváncsian lessük a tanácsháza falán egyelőre üresen szomorkodó, moziműsor hirdetésére szolgáló rácsot). NEM TETSZIK, hogy a Csobánka—Pomáz közötti autóbusz nem rárja be a néhány percet késő HÉV utasait, akik emiatt egy óra késéssel érnek szentendrei otthonukba. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Genszki János, Dalnoki Zoltán, Tóth Is'ván Géza, Vizovicki Zoltán, Spa- nisberger János Gyula. Házasságot kötött: Fazekas Lajos és Nagy Zsuzsanna. Bőti Sándor és Varmuzsa Mária, Schindler József és Dankovits Etel, nács épületében, földszint 5. sz. alatt, Kiss Jánosné, a 20. sz. választókerület tanácstagja, f. évi szeptember hó 21-én. du. 4 órakor Arany János u. 2. sz. alatti lakásán választókerülete részére tanácstagi fogadóórát tart. A tanácstagok fogadóórája
