Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

1961. SZEPTEMBER 17, VASÄRNAP •»«vei xJCMtm ÚTELZÁRÁS,vagy birtokvédelem? Zárszójavaslat egy álprobléma lezárására Hruscsov fogadta Dorticos kubai elnököt Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton a Kremlben fogadta a hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodó dr. Osvaldo Dorticos Torrado kubai elnököt. Múlt év májusában Nagy­kovácsi községben vita ke­rekedett a Sztálin utca több lakója és az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság helyi ne­velőotthona között. A vitára az szolgáltatott okot, hogy a nevelőotthon parkját, amelybe az utca egyik vége beletor­kollt, az otthon vezetői — felsőbb hatóságukkal egyet­értésben — kerítéssel és ka­puval lezárták. A Sztálin ut­cai „érdekeltek1’ — legfeljebb nyolc-tíz, ház lakói — sérel­mezték az intézkedést, mond­ván, hogy a kerítés évtizedes jogaiktól fosztja meg őket, olyan jo­goktól, amelyeket annak ide­jén még Tisza gróf sem tu­dott elvenni tőlük. A panasz üggyé lett a helyi tanácsban, több esetben hangot kapott a nyilvános tanácsülésen, végül a Magyar Rádióhoz is elju­tott. A jogsértőnek mondott terü­letelzárás tulajdonképpen 1960 késő őszén történt, en­nek lassan egy esztendeje, Ennek ellenére még a mai na­pig sem jutott igazán nyugvó­pontra az „utca-elzárás” ügye, noha a rádió annak idején határozottan elállt a döntőbí­rói szerep vállalásától. Lehet, pex-sze, hogy éppen ezért nem nyugodtak meg a kedé­lyek, és ezért fordulhatott elő, a hamu alatt izzó parázs egy kis szikrája a közelmúltban szerkesztőségünkbe is elju- j tott. Meg kellett hát vizsgál- | nunk, vajon nem azok té­Felépült az emeletes iskola Nagybörzsönyben A község különböző helyein egymástól távol négy épület­ben folyik a tanítás még rö­vid ideig Nagybörzsönyben. A szétszórt öt osztályterem dél­előtt, délután megtelik. Most már azonban csak hetek kér­dése és a váltakozó tanítás végleg megszűnik, a nagybör­zsönyi gyerekek minden nap délelőtt járnak iskolába, mert megépült az új emeletes isko­la. Az új épület műszaki át­adása most történt meg. Ez­után következik a belső be­rendezés, a bútorok, azaz az iskolapadok már készek, csak helyre kell tenni még min­dent. Talán már október else­jén öt osztály beköltözik az öt szép, tágas, világos tante­rembe. Két osztály a nyáron rendbehozott egyik régi isko­lában marad, egy pedig egy egyosztályos másik régi isko­laépületben. Az iskola céljára bérbevett házban levő tante­remben megszűnik a tanítás, egy másik régi, egyosztályos iskolát pedig tornateremmé alakítanak át. vedtek-e, akik előnyös hely­zetüknél fogva — azaz birto­kon belül — utasították el a Sztálin utcaiak panaszát. A Sztálin utcaiak ugyanis arra hivatkoznak, hogy a kerí­tés, illetve annak kapui, az országúttól vágják el őket, amelyre eddig közvetlen ki­járatuk volt. Mint mondják, lehet tűz, adódhat olyan eset, hogy a mentőknek kell sürgő­sen beállniok valamelyik ház­hoz, s ezenkívül minden más szállítás egyszerűbben bonyo­lódhat le az el nem zárt út használatával. Érveik nagyon logikusan hangzanak, csak éppen nem a való helyzetet tükrözik. A helyszínen szerzett tapaszta­latok éppen azt mutatják, hogy a parkon át nem jobb a közlekedés, se nem gyors, se nem bizton­ságos. A sok esztendős gyakor­lat is azt igazolja, hogy jár­művek csak a legritkábban vették igénybe a parkon át vezető utat, amely — földút lévén — az őszi idő beálltá­val szinte használhatatlan. Arról nem is szólva, hogy Tisza gróf idejében sem volt az szolgalmi út, hanem ma­gánterület, s legfeljebb annyi a különbség, hogy a gróf nem tudott érvényt szerezni törvé­nyes jogainak, az Országos Er­dészeti Főigazgatóság nevelő­otthona pedig meg tudja vé­deni jogait. Számos ember nyilvánított véleményt Nagykovácsiban az ügyről. Az őszintébbek el merték mondani, hogy annak a nyolc-tíz háznak lakói, akik közelebb esnek az elkerített részhez, mint az országúi­hoz, azok sem szenvednek sé­relmet az intézkedés követ­keztében. Az igazság az — mondták el bizalmasan — egyeseknek a parkban élve­zett jogtalan legeltetés meg­akadályozása fáj, s nem amikre hivatkoznak. De tegyük fel, hogy törté­nik a Sztálin utcában vala­mi elemi csapás. Amennyiben a községbeliek beavatkozása elég. úgy a segítők bizonyára nem a park fáit kerülgetve az utca másik végéről érkeznek, hanem a kövesét felől. Ha ne­talán nagyobb tűz esetén más községek, esetleg a főváros se­gítségére szorulnának, úgy a segítők szintén a biztonságo­sabb utat választanák, nem pedig a fák. közti bukdácso­lást. Ha azonban mégis onnan kellene megközelíteni az utca rövid kis szakaszát, abban az esetben segítségül hívásukkal egyidejűleg telefonon a neve­lőotthon gondnokát is érte­síthetnék, aki a kapukat jó­val előbb kinyitná, mint a se­gítség megérkezhet. Erről egyébként az intézet igazgatója, Böröcz Lajos a következőt mondta: — Az út nyitvahagyására semmi szüksége nincs a panaszosoknak. Arról nem is kívánok bővebbén szólni, nagy gonddal óvott parkunk nem közterület, soha sem volt az. hanem az otthon szerves tartozéka. Ettől függetlenül is, amikor a park s más érde­keink védelmében a kerítést nagy anyagi áldozattal meg­csináltattuk, saját jőszándé- kunktól vezettetve kapukat iktattunk be arra az esetre, ha a Sztálin utcaiaknak, vagy más községbelieknek valami­lyen okból mégis előnyösebb lenne a területünkön való át­haladás. Ez a figyelmesség ke­reken tizenkétezer forintunk­ba került. Most is csak azt mondhatom, akinek valóban szüksége nyílik az út haszná­latára, szóljanak, szívesen rendelkezésére állunk. Summázva a dolgot: ha a Sztálin utcaiak legalább any- nyi megértést tanúsítanának a park védelmében tett intézke­déssel szemben, mint amilyent a nevelőotthon tanúsított irán­tuk, nem állnának azok mel­lé, akik alap és ok nélkül új­ból és újból ügyet csinálnak egy jogos intézkedésből. (—s —e) Fogatosok, vigyázat a hajtásnál Pénteken, tehát egy nap leforgása alatt két lovaskocsi hajtója okozott vigyázatlan­ságával könnyen végzetessé válható balesetet. Délelőtt Vácott hajtotta kocsiját * Juhász Miklós tsz- fogatos, s anélkül, hogy jelez­te volna, befordult a mellék­utcába. Ennek következtében Szabó Péter sződligeti lakost motorkerékpárjával leszorítot­ta az úttestről. A motoros az úttest szegélyének ütközött és megsérült. A váci kórházba vitték. Délután Bag határában az aszódi országúton Paja Pé­ter tsz-fogatos irányjelzés nélkül kanyarodott Malkavits János kisgyanbányai aknász személygépkocsija elé, amely- lyel összeütközött. Szerencsé­re senki sem sérült meg, de 1500 forint értékű anyagi keletkezett. kár Központi szemléltetőeszköztár Az őszi-téli hónapokban Pest megye falvaiban száz­harminc ezüstkalászos tan­folyamon, számos tsz-akadé- mián és a „szövetkezeti téli esték” tanfolyamain sok ezer falusi dolgozó számára te­remtenek rendszeres műve­lődési lehetőséget. Az isme­retterjesztő program megva­lósításához nagy segítséget ad a megyei népművelési ta­nácsadó bizottság azzal, hogy létrehozza a szemléltető esz­közök tárát, amelyben válto­zatos anyagot gyűjtött össze. VASÁRNAPI POSTA JOG ES ERKÖLCS A korszerű, szép új iskola építése és berendezése 1 800 000 forintba került. Földszintjén van az igazgatói iroda, a tan- testületi szoba, két tanterein, egy szertárhelyiség, a portásfülke, meg egy kétszobás összkomfortos pedagógus­lakás Az emeleti tágas zsibongó most még üres, tízpercben nem­sokára három osztály növendékei zsibonganak benne. Az osztályokon kívül még három szertárhelyiség nyílik a zsibongóból (Gábor íelv.) el előle a magára találás — és tisztes megélhetés — út­ját, ennek köszönheti, hogy jól végzett munkája ellenére is kiadták útját, amikor va­laki a „főnöknek” fontos­kodva elsuttogta, amit egyéb­ként is tudott: K. Pált va­gyonelleni cselekedetéért 1957-ben négyhónapi bör­tönre ítélték. Azt hiszem, senki, ő maga sem vitatja, hogy a társada­lom biztonságos együttélését védelmező jog jutott érvény­re az alkalmazott büntetés­ben. De K. Pált a bíróság nem ítélte arra, hogy bűne terhét időtlen időkig hur­colja, arra sem, hogy vele együtt tisztes családját is nélkülözésbe taszítsák. S mert nem kellett letöltenie csak a fele időt, az éppen azt bizo­nyítja, hogy az elzárás ideje alatt kifogástalanul viselke­dett. K. Pál nem vágyik vezető tisztségre a szakmában, nem ábrándozik arról, hogy vala­melyik nagyobb megyei vagy fővárosi étterem fizetőpincé­re lehet a közeljövőben. Egy­szerűen csak szerény, de tisz­tes jövedelmű munkaalkal­mat akar szakmájában, meg­élhetése miatt elsősorban, de azért is, hogy bebizonyíthas­sa majd: botlása ellenére is becsületes ember. Azt hiszem, meg kellene ad­ni az alkalmat neki, hiszen nincsen olyan jogszabály, amely ezt tiltja, sőt, éppen előírja a segítést. De a jog kategorikusan nem mondja ki, hogy milyen munkát kell kapniok, ha ismét szabad em­berként munkára jelentkez­nek. A jog azonban itt ke­vés. K. Pált sem vezethette vissza szakmájába, mert a vndéglátóipari üzemek veze­tőinek joga van nem hinniük az egyszer megbotlottnak, jo­ga van olyan személyeket al­kalmazni, akik az 5 elképze­léseiket jobban fedik, mint történetesen K. Pál. Joga van tehát, és ezért semmiféle zord vizsgálat nem marasztalja el őket. Csakhogy az emberek közötti viszony nem csupán jogszabályok köteléke, a jog világa — bármennyire is meg­felel egy adott társadalom formájának — sokkal szű- kebb és tökéletlenebb, mint az erkölcs világa. A jog ezer és ezer dologra ad választ, ami­kor azt mondja, hogy ezt tedd. ezt ne tedd, de ezer és ezer kérdésben hallgat, és a dön­tést rábízza a sokkal megbíz­hatóbb lelkiismeretre. Miért van az, hogy az er­kölcs normáit oly gyakran nem alkalmazzák az emberek, pedig ez hibátlanabbul iga­zít el bonyolult kérdések­ben? Miért fétisizálják a jo­got a döntésre hivatottak', ami­kor az erkölcs szabályai a jog sérelme nélkül érvényesíthe­tők? Mi az oka az elzárkózó ridegségnek, emberi problé­mák. sorsok rossz értelemben vett hivatalnoki fogadtatásá­nak? Nehéz ezt megérteni, hiszen a mi társadalmunk zászlajára az ember intéz­ményes, tehát szociális boldo- gítása. csupa nagy betűkkel van kihímezve ... K. Pál esete csak tünete egy. múltból örökölt, lassan gyógyuló betegségnek. Azt sem mondhatnám, hogy ez a kór eluralkodott társadal­munkban. Sőt! Millió tett és hangoztatott szándék bizo­nyítja ellenkezőjét. De a kór­okozó csírák nem pusztulnak ej ia legszebb törvénytől, a leg­szebb és legőszintébb dekla­rációtól sem! Lehet, hogy újabb jogszabályok segítené­nek szűkíteni hatókörét az emberidegen, a rosszhiszemű cselekvések, vagy mulasztá­sok érvényesülésének. Talán kellenének is, hogy a kényel­mesek és a felelősséget nem, csupán az előnyeit vállaló em­berek ne takarózhassanak, mindig a joggal, másrészt, hogy állami erővel is nevel­jenek emberségesebb szemlé­letre és gyakorlatra. Egyéb­ként is szocialista jogalkotá­sunk immár másfélévtizedes múltja ezt a tendenciát feje­zi ki. Erre a sok közül csak két példát: Tíz évvel ezelőtt, ha egy au­tós elgázolt valakit, de nem igyekezett tőle telhetőén se­gítséget nyújtani a baleset ál­dozatának. csupán a gázolá­sért volt felelős. Erkölcsileg pedig éppúgy elítélte a társa­dalom érte, mint ma. de a jog nem kötelezte őt arra, hogy segítsen embertársán. Vagy: a munka- és kereset- képtelen szülők eltartásának kötelezettsége tulajdoniképpen nem új jogszabály hazánkban. De amióta a munkásosztály van hatalmon, e törvényünk sok tekintetben mélyült, pon­tosabb terminológiákkal, meg­határozásokkal gazdagodott, megfelelően a munkásosztály erkölcsi normáinak. Mégse várjunk mindent a jogtól! Az erkölcsi világ ha­tárai jóval gyorsabban tá­gulnak, medrei és horizontjai jóval gyorsabban mélyülnek és magasodnak emennél. S tu­lajdonképpen csak az teheti boldoggá és megelégedetté az embert a társadalmat, ha cselekvéseinek, magatartásá­nak kényszere nem kívülről, hanem belülről buzdít a jobb­ra. András Endre F elsőgödön, Dunakeszin és a Váci Járási Tanácsnál már megkezdték a pártszer­vezetek a vezetőségválasztás előkészületeit. Még csak ve­zetőségi ülésen, aktívaértekez­leten beszéltek erről, de már kész a programjuk, hogyan kössék össze a vezetőségvá­lasztás előkészületeit a min­dennapi munkával. A Váci Járási Pártbizottsá­gon azt is tudják; melyik alapszervezetben melyik hó­napban és melyik napon kerül sor az új vezetőségek megvá­lasztására. Hogy sehol ne történjen fennakadás, minde­nütt zavartalanul folyjon a munka, a járási pártbizottság harmincöt aktivistát kért fel a segítésre. Az aktivisták, mint a pártbizottság tagjai is, egy-egy község vagy terme­lőszövetkezet, gyár munkáját segítik. A pártbizottság nemcsak megbízta a pártmunkásokat, hanem máris ellenőrizte: hoz­zákezdenek-e megbízatásuk teljesítéséhez? Megállapíthat­ták, hogy mind a harmincöt pártmunlzás meglátogatta már a kijelölt szervezetet és meg­beszélték a soron levő tenni­valókat. Monori Balázsné a felsőgödi és a sződligeti alapszerveze­tet patronálja, Zombori Lász­ló, a járási pedagógusszakszer­vezet titkára, a fóti Gyer­mekvárost látogatja ebben az időben sűrűbben. A Duna­keszi Vagongyár valamennyi alapszervezetében más és más a felelős. Itt Still elv­társ. a járási pártbizottság el­ső titkára is gyakori vendég lesz, mert vállalta a gyári kommunisták segítését. M ég nem sok hírt tdhA- tunk a vezetőségválasz­tás előkészületeiről, de minr denesetre annyit megtudha­tunk, hogy a Váci Járási Pártbizottság időben kezdett a párthatározat végrehajtásá­hoz. Időben tartotta meg a kibővített pártbizottsági ülést, amelyen a párttitltárok, az aktivisták is megjelentek. Az instruktorok között felosz­tották az aktivistákat, akiknek tevékenységét ők ellenőrzik. És gondoskodtak arról is, hogy a pártvezetöségválasztás ne szorítsa háttérbe a mező- gazdasági jellegű alapszerve­zetekben az őszi munkák el­végzését, a gyárakban a ter­vek teljesítését. Ellenkezőleg. Ennek az időszaknak az le­gyen a jellemzője, hogy a kommunisták még nagyobb igyekezettel, fegyelemmel se­gítsék a gazdasági feladatok teljesítését. S. A. Teljesítik megbízatásukat I I Orgonafürt ^ y Apró csomagocskát ho- $ % zott ma a posta a szerkesz- % $ tőség címére. Külső búr- % £ kóláidból bonbonos doboz $ ^ került ki. A dobozban egy $ f fürt üde, harmatos orgona- ^ í virág árasztotta megejtő, ^ | tavaszi illatát. Küldője. £ £ Bárány Béláné, a tápió- % £ sápi postahivatal vezetője, % í kettévágott burgonyába 0 | szúrta a szárát, hogy a ^ t pastaüton el ne hervad- ^ £ jón. Kis cédulán azt is % | megírta, hogy a tavasznak % í ez a kedves, jellegzetes ^ | virága szeptember 15-én J | nyílt ki az egyik tápiósápi í kertben. ^ \ .4 szerkesztőségi szoba $ í pillanatok alatt orgonáit- ^ ; lattal telt meg. Szeptern- $ ; bér óaranyszínű napsuga- $ | rai is elragadtatva simo- $ £ gatták a lila fürtöcskét, $ % amely a- tavaszt varázsol- % ta vissza a sugaras őszbe. ^ ^ Rámmosolygott az ég is. í, aljáról a szürke őszi feile- $ % gel:, mint játékos bárány- ^ | kák, fehérré szelídülve $ £ vonultak fölfelé. ^ ^ A kis virág fölött a béke $ lebegett. 2 f <m. 1.) | Kétségbeesett hangú le_ vél érkezett a minap szerkesz­tőségünkbe. A levélíró me­gyénk egyik nagyközségében él, feleségével és két gyerme­kével. Él, azaz tengődik, noha fiatal, munkaképes, de sokat próbált ember. Személyesen nem ismerem, de mégis, úgy érzem sok mindent tudok ró­la. Abból, amit leírt és ta­lán abból is, amit szemérem­ből elhallgatott. Egy kicsit úgy hatott rám írása, mint a drámai zene, amelynek ha­tásától sokáig nehéz sza­badulni, ott zeng, dobol az ember fülében, nem múl ki az időben, amelyben elhang­zott. Hiszek írójának, mert levelét őszintéinek tartom. Foglalkozása, azaz képesí­tése pincér, de már hosszú ideje nem szakmájában, dol­gozik. Nem mintha vendég­látóipari szakemberből túl­termelési válság volna ná­lunk, sőt ha nem tévedek, éppen ebben a foglalkozási ágban nagy számban dolgos­nak olyanok, akik képzettsé­güknél fogva éppúgy lehet­nének vágóhídi alkalmazot­tak, mint erdőkerülők. K. Pál sza'kvizsgázott pincér azon­ban nem végezheti azt. ami­ért évekig tanult, amihez legjobban ért, amit — követ­kezésképpen — szeret. K. Pál áldozata egy anti- humánug előítéletnek (s va­jon melyik előítélet nem em­beridegen?), amelyet arcába vágnak, ha szakmai ajtó­kon munkáért kopogtat. Ál­dozata egy emberidegen szem­léleti módnak, amely azóta kísérti, amióta — fiatal fej­jel, rossz társaságban — ösz- szeütközött a törvénnyel, sőt azóta is, hogy megérdemelt büntetését elszenvedte bot­lásáért. Ez az előítélet zárja

Next

/
Thumbnails
Contents