Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-02 / 207. szám

1961. SZEPTEMBER 2. SZOMBAT ""'ZKirltm 3 A magyar és a román népet a szocialista jelen és a kommunista jövő köti össze TIZENHAT ESZTENDŐ UTÁN , (Folytatás az 1. oldalról) tcgaitásuk során személyes ta­pasztalatokon keresztül is megismerné^ mai életünket. A magyar -nép ma előrehala­dása érdekében sok nagy és nem könnyű feladat megol­dásán dolgozik, vannak olyan szép eredményeink, amelye­ket szégyenkezés nélkül, ön­érzetesen mutathatunk meg barátainknak. — Kedves elvtársak! — Amikor 1958-ban, majd 1960-ban testvérpártunk kong­resszusán Romániában jár­tunk, saját szemünkkel győ­ződhettünk meg arról, hogy milyen nagyszerű eredménye­ket ért el a felszabadult ro­mán nép. Epíiőmunkájuk sikereit azóta is figyelemmel kísér­jük és örülünk új győzel­meiknek. A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népei ugyanazon az úton járnak és ezért a szocializmus építésé­nek sikerei az egyik országban nagy jelentőséggel bírnak a másik ország számára is. — Népeink legjobbjai már a múltban is felismerték a ma­gyar és a román nép összefo­gásának szükségességét. A barátság szálai azonban sohasem voltak olyan meg­alapozottak, mint ma, ami­kor a két népet a szocialis­ta jelen és a kommunista jövő köti össze. — E barátság erősítésével hozzájárulunk a szocialista tá­bor egységének erősítéséhez s ezzel a szocializmus ügyének erősödéséhez az egész világon. E nagy család tagjait meg­bonthatatlan kötelékek egyesí­tik: a szocializmus, a kommu­nizmus ügye, a béke védelmé­nek ügye. — Az imperializmus éppen olyan ellensége a magyar nép­nek, mint a román népnek. Ezért lépünk fel egységesen mi magyarok és románok is, és a szocialista tábor vala­mennyi népe, amikor a béke ügyének védelméről van szó. — A közelmúltban a varsói szerződéshez tartozó országok kommunista pártjai első titká­rainak értekezletén valameny- nyien egyetértettünk abban, hogy véget kell vetni a német kérdésben kialakult rendelle­nes helyzetnek és itt az ideje annak, hogy 16 évvel a második világhá­ború után megkössük Né­metországgal a békeszerző­dést. Meg kell oldanunk ezt a min­den nép számára életbevágóan fontos problémát, a második világháború veszélyes marad­ványainak felszámolását. — Kedves elvtársak! — Kedves vendégeink! — Barátaink! — Őszinte, szívből jövő sze­retettel és örömmel fogadjuk önöket hazánk földjén. Test­véri kézfogásunk itt Budapes­ten ismét tovább erősíti a ma­gyar—román barátságot. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy mostani látogatásuk, megbe­széléseink tovább erősítik párt­jaink, országaink kapcsolatát, szocialista együttműködésün­ket népeink javára. — Kívánom, érezzék magu­kat nagyon jól látogatásuk minden órájában nálunk, a magyar dolgozó nép szívesen fogadott vendégeként. — Éljen a román és a ma­gyar nép örök barátsága! — Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége! Él­jen a szocializmus és a béke! A nagy tapssal fogadott be­széd után Gheorghe Gheor- ghiu-Dej válaszolt az üdvöz­lésre: Gheorghiu-Dej* elvtárs beszéde — Kedves Kádár elvtárs! Kedves Dobi elvtárs! — Kedves Münnich elvtárs! Kedves elvtársaink és bará­taink, Budapest lakói! — Most, amikor megérkez­tünk az önök szép fővárosá­ba, párt- és kormányküldött­ségünk nevében szívből kö­szönetét mondok a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak a meghí­vásért, hogy látogassunk el or­szágukba; s a meleg fogadta­tásért. melyben részesítenek, engedjék meg, hogy tolmá­csoljuk önöknek, s az egész magyar népnek, a román nép forró üdvözletét. (Nagy taps.) — örvendünk, hogy e lá­togatás során alkalmunk nyí­lik közvetlenül megismerni a Magyar Szocialista Munkás­párt vezette testvéri magyar népet, s kiváló sikereit, a gaz­dasági. társadalmi és kultu­rális építésben, az anyagi és szellemi jólét megteremtésé­ben. A román nép — amely testvéri érzelmeket táplál a magyar nép iránt — nagyra értékeli az országaink és párt­jaink közötti mély barátságot és termékeny együttműködést. — Népeink, kipróbált párt­jaik vezetésével, együtt ha­ladnak a szocialista országok nagy családjában; közösek a. célok: mindkét népet a szocializmus épí­tésének nemes eszméi, a diadalmas marxi—lenini tanítások vezérlik. Népeink ezen az úton új és nagyszerű sikereket érnek el a szocializmus ragyogó épü­letének felépítésében, a boldog és gazdag élet megteremtésé­ben. (Taps.) — Pártjaink és kormánya­ink szüntelenül fejlesztik testvéri együttműködésüket és'kapcsolataikat a kölcsönös segélynyújtás szellemében; s így nagy mértékben hozzájá­rulnak a hatalmas szocialis­ta tábor egységének és ösz- szeforrottságának szüntelen erősödéséhez. — A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország sorában országaink következetes po­litikával küzdenek a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágik békés egymás mellett éléséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásáért, az általá­nos- és teües leszerelésért. — Jelenleg a nemzetközi közvélemény figyelme a má­sodik világháború maradvá­nyainak felszámolására. a nyugat-német militarizmus és revansszellem veszélyének el­hárítására irányul, a Német­országgal való békeszerződés Megkötése és Nvugat-Berlin­iek demilitarizátt szabad vá- fossá alakítása útién. Teües mértékben támo­gatjuk a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatait ennek az európai és a vi­lágbéke szempontjából oly létfontosságú kérdés­nek a megoldására. A Román Népköztársaság tel­jes mértékben helyesli a szov­jet kormány nyilatkozatát a nukleáris fegyverkísérletek­ről, mert ezt az intézkedést a szocialista tábor biztonsága és a béke megőrzése szempont­jából szükségesnek tartja. A szocialista országok meghiú­sítják a háborús gyújtogatok agresszív terveit és elszánt „törekvésük, hfigy . mindent megtesznek a népek bizton­ságáért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a népek együttműködésének és ba­rátságának fejlesztéséért, a világbéke győzelméért. (Nagy taps.) — Kedves elvtársak! Mély­ségesen meg vagyunk győződ­ve arról, hogy országunk kül­Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken a parlament­ben fogadta a Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével hazánkba érkezett román párt- és kormányküldöttsé­get. A parlament épülete előtt díszegység köszöntötte Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká- ! rát, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökét, Ion Gheorghe Maurert, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Ro- í mán Népköztársaság Állam­Eddig nyolcvanhét házi betegápolónővér működött Pest megye területén. Legna­gyobb részük a falvakban tel­jesít szolgálatot a körzeti or­vos útmutatása alapján. A házi betegápolónővér-intéz- mény, amelyet 1959 végén lé­tesítettek, nagyon jól bevált. Betegek és orvosok egyaránt elégedettek munkájukkal. Kez­detben mindössze tíz házi nő­vérállást rendszeresítettek a megyében. Azóta évről évre növelték a számukat, úgyhogy Pest megye községeinek kö­rülbelül egyharmad részében már van szakképzett ápolónő. Most az egészségügyi mi­niszter augusztus közepén kelt intézkedésével a Pest megyei házi betegápolónővér - hálózat további bővítéséhez járult hozzá, éspedig újabb negyvenöt állás rendszeresí­tését engedélyezte a megye területén. döttségének látogatása és az elvtársi megbeszélések, ame­lyeket majd önökkel folyta­tunk, találkozásaink a dolgo­zókkal újabb megnyilvánulá­sai lesznek a román és a ma­gyar nép megbonthatatlan ba­rátságának és hozzájárulnak a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság ter­mékeny együttműködésének fejlesztéséhez, mindkét ország népei és a szocialista orszá­gok közössége javára. — Éljen a román—magyar barátság! — mondotta magya­rul Gheorghiu-Dej elvtárs. (Hosszantartó nagy taps.) — Éljen a Magyar'Séőciá-* lista Munkáspárt és Központi Bizottsága, élén Kádár János elvtárssal! (Nagy taps) — Éljen a szocializmus nagy és legyőzhetetlen tábo­ra, a népek függetlenségének záloga, a béke! — Éljen a világbéke! (Hosz- szantartó taps, lelkes éljen­zés.) tanácsának alelnökét, a mi­nisztertanács elnökét és a de­legáció többi tagját. A parlament Munkácsy-ter- mében lezajlott fogadáson jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Apró Antal és Kállai Gyula, a Minisz­tertanács első elnökhelyet­tesei, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­jai, dr. Sík Endre külügymi­niszter, Hallal Imre, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­Űgy. mint eddig, ezúttal is elsősorban a községi szülész­nők jönnek számba az állá­sok betöltésénél, tekintve, hogy most már úgyszólván a megye valamennyi járásában van szülőotthon, s az anyák általában azokba vétetik fel magukat, vagy kórházba mennek. Ilyen körülmények között tehát a községi szü­lésznők munkája megcsap­pant. Miután eddigi és új munkakörük nagyjából ha­sonló, a legkönnyebben és na­gyon rövid idő alatt átképez­hetik magukat házi beteg­ápolónővérré. Mindenesetre az újonnan kinevezettek szintén elvégzik a házi betegápoló- tanfolyamot a megyei Sem­melweis kórházban. Tekintve, hogy évente több és több üj házi betegápoló- nővér-állást szerveznek, belát­ható időn belül minden egyes körzet orvos mellett lesz Pest megyében házi nővér. Dobi István fogadta a román párt* és kormányküldöttséget Újabb negyvenöt házi betegápolónővér a megyében tályának vezetője és Né­methi Béla, bukaresti ma­gyar nagykövet. A fogadás mindvégig szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lott le. Az Elnöki Tanács díszebédje Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken a par­lament vadásztermében dísz­ebédet adott a román párt- és kormányküldöttség tiszte­letére. Az ebéden részt vett Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, a Román Népköztársaság Államtanácsának, elnöke, fon Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Román Népköz­társaság Államtanácsának al- elnóke, a minisztertanács el­nöke, Emil Bodnaras, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese, Mogyo­rós Sándor, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Alexandru Birla- deanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnök- helyettese, Comeliu Manes- cu, külügyminiszter, Mihail Rosianu a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Részt vett a díszebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke. Apró Antal, Kállai Gyula, Kiss Károly, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP ■Politikai Bizottságának pót­tagjai, továbbá társadalmi és kulturális életünk' több más vezető személyisége. A díszebéden Dobi István és Gheorghe Gheorghiu-Dej mondott pohárköszöntőt. rpizenhat esztendővel ez- J- előtt, 1945. szeptember 2-án új szakasz kezdődött Vi­etnam történelmében: meg­alakult a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság. A vietna­mi nép a történelem folya­mán először vette önállóan kezébe sorsának intézését. Alig egy pár hónappal ké­sőbb, december 19-én a viet­nami népnek ismét össze kel­lett fognia, hogy háborút vi­seljen a gyarmatosító agresz- szorok ellen. FIo Si Minh elnök hívására az egész nép felkelt, hogy Vietnam történetében eddig soha nem ismert egy­ségben népi háborút viseljen: mindenütt harcok folytak az országban, mindenki harcolt és nyolc-kilenc évi hősies küzdelem után, 1954. május 7-én bekövetkezett a Dien Bien Phu-i dicsőséges győze­lem, amely bebizonyította, hogy egy kicsiny nép is le­győzheti a támadó imperia­lista erőket, ha egységes. 1954. július 20-án aláírták a genfi egyezményt és Indokí­nában beköszöntött a függet­lenség elismerésén alapuló béke. a vietnami forradalom új zx fordulatot vett. A béke megkötése után Vietnamot ideiglenesen két zónára osz­tották: a nemzeti demokrati­kus forradalom útján felsza­badított Észak megkezdte a szocializmusba való átmenet előkészítését, míg az ország déli része továbbra is az im­perialisták és a feudális urak jármát nyögi. Az elmúlt hét év során mélyreható változások történ­tek Eszak-Vietnamban. A há­borús sebeket begyógyították, s a szocialista építés soha nem látott mértéket öltött mind a gazdasági élet, mind pedig a kultúra területén. A gazdasági és kulturális téren elért eredmények első­sorban is az újonnan kiala­kult termelési viszonyoknak köszönhetők. A magánkeres­kedelem és a kapitalista ipar, a kiskereskedelem és a mező- gazdaság szocialista átalakí­tása lényegében már befeje­ződött. a gazdasági élet és a kul- zJ túra területén végre­hajtott jelentős változások tették lehetővé, hogy Eszak- Vietnam megkezdje első öt­éves tervének (1961—1965) végrehajtását, amelynek célja a szocializmus alapjainak, le­rakásához szükséges anyagi, technikai feltételek megte­remtése, a szocialista iparosí­tás. Az ipar és a mezőgazda­ság fejlődése fokozatosan át­alakítja egész Észak-Vietnam arculatát; mind a Delta-vidé­ken, mind pedig a hegyvidé­keken mezőgazdasági és ipari központok alakulnak ki, új állami gazdaságok, valamint városok jönnek majd létre. A haiphongi cementgyár A szövetkezeti vezetőségek szervezzék az őszi betakarítást, talajelőkészítést és vetést A járási párttitkárok megbeszélése a megyei pártbizottságon (Tudósítónktól.) A megyei pártbizottság székházában értekezletre jöt­tek össze tegnap azok a já­rási párttitkárok, akiknek já­rásában ősszel új szövetke­zetek kezdik meg gazdálko­dásukat. Király László elv­társ. a megyei pártbizottság titkára, értékelte az új szö­vetkezetekben eddia lezajlott közgyűléseket. Megállapította Király* elv­társ, hogy a közgyűlés .meg­tartása nagy esemény vólt va­lamennyi új szövetkezet éle­tében. Itt vitatták meg és fo­gadták el a módosított alap­szabályt. beszélték meg a kö­zös munka megkezdésével kapcsolatos tennivalókat. A közgyűlések eredményei hí­ven tükrözték, hol fordítottak nagy gondot a helyi párt. és tanácsszervek, valamint a já­rási pártbizottságok és járási tanácsok a közgyűlések elő­készítésére. Ezeken ugyanis a szövetkezeti parasztok nagy számban jelentek meg és bátor javaslatok hangzottak el a közös gazdálkodás kialakítását illetően. Azért, hogy egynéhány szö­vetkezet közgyűlésén kevesen jelentek meg. vagy huzavo­na volt egy-egv fontos kér­dés megszavazásánál, éppen az előbb említett szervek a hi­básak. Ezek ugyanis a gyen­ge felvilágosító munka, a rossz előkészítés rovására írandó. Dicséret illeti a Váci Járási Pártbizottság, s a jái’á- si tanács munkatársait, és a községi párt- és tanácsszer­vezetek vezetőit, mert járá­sukban éppen a közgyűlések jó megszervezésével, nagy lé­pést tettek előre a szövetke­zeti parasztok a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. A közeljövő feladatairól szólva elmondotta Király elv­társ: mindegyik új szövetke­zetben elő kell készíteni az őszi, közös mezőgazdasági munkákat. A tagoknál még kint levő vetőmagot össze kell szedni. Különösen az őszi árpa vetőmag összeadása sür­get, mert maholnap már itt a vetés ideje. Miután szeptember 1-vel be­fejeződött a földrendezés, valamennyi szövetkezet ve­zetősége kijelölheti, melyik táblába vetik az őszieket. A vetőmag biztosítása a szövet­kezet tagságának feladata. Természetes tehát, hogy aki nem ad be vetőmagot — mi­után a szántás-vetés közösen történik —, az nem számít­hat arra, hogy a termésből részesüljön. A gazdálkodásukat ősszel j kezdő szövetkezetek tagjai i megyeszerte megkezdték az ősziek betakarítását. Több községből érkezett olyan hír. amely szerint az ősziek alá való talajelökészítés is meg­kezdődött. Különösen jól halad ez a munka a szobi járás szövetkezeteiben, ahol a parasztok a kötöttebb talajo­kat a gépállomással szántat- ják fel. A betakarítás, a ta­lajelőkészítés és a vetés mun­káit már a tisztségükben megerősített szövetkezeti ve­zetőségeknek kell irányíta­niuk. Nem mindegy ugyan­is, hogy a még ősszel vetés­re kerülő táblákról mikor takarítják be a termést, mi­kor kezdődhet meg a talaj­előkészítés. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta Király elvtárs, hogy a vetéstervet a szövetke­zeti parasztok bevonásá­val, velük egyetértésben kell a vezetőségeknek el­készítenie. Minden szövetkezeti gazda földterülete arányában miha­marabb állítsa össze egyéni vetéstervét, majd ezek össze­sítése alapján állapítsa meg a vezetőség, egyes növények­ből mennyit vetnek. Helyes, ha a szövetkezeti vezetősé­gek — különösen az idősebb szövetkezeti tagoknál — szorgalmazzák, hogy minél több őszi kenyér- és takar­mánygabonát vessenek. Az idős tagok ugyanis a kapáso­kat kevésbé tudják megmű­velni. Ök is jól járnak, ha több gabonát vetnek. mert ezt szükség esetén géppel is be lehet takarítani. A vetőmag összegyűjtése mellett szorgalmazniuk kel] a szövetkezeti vezetőségek­nek a közös alaphoz való hozzájárulás befizetését. Ehhez a párt- és tanácsszer­vek is nyújtsanak segítsé­get. A közgyűlések tapasztala­tainak összegezése után a já­rási párttitkároR számoltak be a szövetkezetek legújabb eredményeiről, az egyre job­ban fellendülő közös munká­ról, majd Király elvtárs zár­szavával ért véget a megbe­szélés. (m. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents